Címerhatározó/Bajna címere
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Bajna címerével foglalkozik.
Bajna község, (Komárom-Esztergom megye)
Álló csücskös talpú barokkrámás pajzs, vörös mezejét három ezüst pólya osztja, amelyeket részben takar a pajzstalp zöld hármashalma a fölé helyezett ötágú, nyitott koronával s a belőlük növekvő jobb felé ágaskodó, jobbra forduló természetes színű (barna) szarvas, melynek nyakát jobb haránt, a jobb csúcs irányából nyílvessző üti át, szájában pedig három levelű zöld tölgyfagallyat tart.
A pajzstalpat jobbról és balról egy-egy (egymást keresztező) arany búzakalász fogja közre.
A pajzs fölött stilizált betűkkel a BAJNA felirat olvasható.
Bajna
A 2000 lelket számláló Bajna írott történelmét a XI. századig vezethetjük vissza, hiszen 1087-ben már egyházashely volt. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban, majd 1880-ban Simor János esztergomi hercegprímás jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült. Figyelemre méltó a falba illesztett, faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu temploma helyén emelkedik, öreg vörösmárvány kereszttel. A lejtőn elhelyezett barokk stációoszlopokat néhány éve újították fel.
Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor-Metternich-kastély. A XIX. század harmincas éveiben élt Sándor Móricot nevezték sátáni lovasnak, öntörvényű, hirtelen haragú embernek, aki fogadásból még a kastélya erkélyéről is leugratott a lovával. A ló bele is pusztult a mutatványba, Sándort viszont a bajnaiak ma is Ördöglovasként emlegetik. A gróf a szerelmének, a hírhedt kancellár lányának, Metternich Leontinának építtette át Bajnán az ősi családi fészket, a bajnai kastélyt Hild József tervei alapján.
A XV. század végén, a mai kastély főépületének helyén a Both család reneszánsz kastélyt építtetett, amelyet a XVI. században átalakítottak, majd a török időkben erősen megrongálódott. A XVII. században Sándor Menyhért – Esztergom megye alispánja – tette ismét lakhatóvá a kastélyt, majd Sándor Mihály a következő században észak felé bővítve – a régi épületet részben visszabontva – emeletes barokk kastélyt épített. A XIX. század első felében Sándor Vince modernizálta a kastély fűtési rendszerét, ekkor épült ki az első légfűtőberendezés. Az Ördöglovas építtette az oszlopos középrizolitot, az emeleti dísztermek, a kocsihajtó, a díszudvar körüli folyosó, a pálmaház és az üvegház is ekkor készült el, sőt a légfűtést is korszerűsítették. A belső termek díszítésére a gróf a milánói Scala díszlettervezőjét, Alessandro Sanquiricót kérte fel, aki az egyik termet etruszk stílusban rendezte be, és ehhez alkalmazkodott a bútorzat festése is. Az 59 szobabelső díszítése sokáig tartott, csak 1842-ben készültek el a megbízott művészek.
Azonban a gyönyörű bajnai épület sem kerülte el a legtöbb hazai műemlék kastély sorsát. A második világháborúban hadikórházként, majd a helyi téesz gépállomásaként működött. Még a kastély lebontása is felmerült a hatvanas években, de ezt a helyiek és műemlékvédelmi szakemberek megakadályozták. A ’70-es években a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vendégháznak tervezte helyreállítani a kastélyt, de pénz hiányában ez meghiúsult. A ’80-as évek elején a bloomingtoni egyetem akart magyar-amerikai kutató- és diákközpontot létrehozni, de végül ők is visszaléptek. A rendszerváltás beszakadt födémeket, romos falakat, az angolkert helyén bozótost talált Bajnán. A KVI 1995-ban kezdte el a Sándor-Metternich-kastély állagvédelmi munkálatait, méghozzá felülről, a tetőnél indulva próbálta helyrehozni a gondjaira bízott épületet. [1]
- Irodalom:
TÓTH KRISZTINA: Bajna. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest (é. n.), Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: