Címerhatározó/Banovich címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Banovich, Banovits (olv. Banovics) családok címerével foglalkozik.
Banovich 1623
szerkesztés
MNL OL:
HU-MNL-OL-R 64-1.-240.[1]
II. Ferdinánd magyar király, Bécs, 1623. 8. 24., címer, magyar nemesség Banovics Ádám (Adamus Banovich) és fivére, Banovics Márton részére. Kihirdetése: Nyitra vm., Nyitra 1624. 9. 17.
Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum, linea a summo usque ad imum perpendiculariter ducta in coelestini et rubri colorum areas divisum, in cuius coelestini campus viridis eiusdem fundum late occupat, super quo pardalus (sic!) naturalis coloris erectus, posterioribus pedibus dispositis, cauda a tergo elevata, lingua exserta, anteriorum vero pedum laevo ad rapiendum protenso, dextro vero nudam frameam evaginatam fortiter compressam, sursumque elevatam tenere, inque dextrum scuti latus conversus gradienti similis tendere visitur; illinc autem videlicet in rubro campo quattuor laminae albae gradatim atque obliquo ordine ductae conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam, regio diademate, alterum pardalum (sic!) pubetenus emergentem, priori per omnia conformem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc albi et rubri, illinc vero flavi et coelestini colorum, in scuti oram defluentibus, iiludque decenter exornantibus. - Van címerfestmény - - kopott, az ezüst megfeketedett - A magyar címer vágásos mezője ezüsttel kezdődik.
Címerszőnyeg: arany keret, kék és rózsaszín damaszkolt háttér, barokk keret, fegyverek, kísérőcímerek: II. Ferdinánd kiscímere, Magyarország, Csehország, Ausztria, Morvaország.
- Irodalom:
Kiadás Áldásy III. No. 313.
Nyulásziné No. 531
- Külső hivatkozások:
A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.[2]
Banovits 1649
szerkesztés
MNL OL:
HU-MNL-VaML-XV.27.-41.1649.10.12 [3]
III. Ferdinánd magyar király, Bécs, 1649. 10. 12., címer, magyar nemesség Bánovich Ferenc, valamint a felesége, Botonovich Ilona, a fiai, Bánovich Péter, Bánovich Gergely, Bánovich Miklós, Bánovich János és Bánovich Pál részére. Kihirdetése: Sopron vármegye, Szentmiklós, 1650. 1. 2.
Borovszky:
Banovits.
B. Ferencz, ennek fiai: Péter, György, Miklós, János és Pál, 1649 okt. 12-én nyertek címeres nemesi levelet. A család 1804 márc. 7-én nyert bizonyságlevelet Sopron vármegyétől, 1836-ban pedig Borsodtól. Sándor József Márton 1848 ápr. 7-én hirdettette ki nemességét Temes vármegyében. Fiai közül: Sándor Temesvár város aljegyzője, Elek Temes vármegye tisztviselője.
- Irodalom:
TEMES VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Néhai Lendvai Miklós anyagának felhasználásával írta: Reiszig Ede dr., a közp. szerk. biz. tagja. In: Borosvszky Samu szerk.: MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI. Temes vármegye 395- [4]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: