Címerhatározó/Bar címere
|
|
|
|
|
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Bar hercegség címerével foglalkozik.
A Bar grófság, majd hercegség a Német-Római Birodalom egyik nyugati tartománya volt. 960 körül I. Frigyes, Felső-Lotharingia hercege hozta létre az Ornain folyó partján. A 11. századtól a Montbéliard-ház uralta, amely de facto független országgá tette. 1430-ban I. Lajos herceg, a család utolsó férfi tagjának halálával a hercegséget dédunokaöccse, I. Anjou René örökölte. A tartomány egy része (Barrois mouvant) 1301-ben francia hűbéres tartomány lett és 1354-ben hercegi rangra emelték. Másik része (Barrois non-mouvant) a birodalom része maradt, melyet 1480-ban egyesítettek a birodalmi lotharingiai hercegséggel. 1735-ben mindkét terület francia fennhatóság alá került és a trónfosztott Leszczyński Szaniszló lengyel kitrálynak engedték át, de a bécsi béke (1738) értelmében a halála után visszaszáll Franciaországra, amire 1766-ban került sor.
A Habsburg-Lotharingiai uralkodók címerei közül Bar címere elsőként Lotharingiai Ferenc, és a felesége, Mária Terézia királynő címerében fordul elő és általuk megtalálható Magyarország nagycímerében is.
Bar címere két stilizált márnát ábrázol, ami tulajdonképpen beszélő vagy névre utaló címer, mert a márna franciául barbeau, németül Barbe.
I. René nápolyi király (1435-1442), címzetes magyar király címerei
-
1420-1434
-
1434-1443
-
1443-1453
-
1453-1470
-
1470-1480
-
Lotharingiai Ferenc nagycímere
-
Mária Tewrézia nagycímere
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Lásd még: