Címerhatározó/Beckenschlager címer

Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Beckenschlager család címerével foglalkozik.


BSB Clm 15708 Wappen Beckenschlager 1.jpg

Beckensloer János (1427. – Salzburg, 1489. december 15.) (Beckenschläger, Beckenschläger, Beckensloger), bíboros, esztergomi és salzburgi érsek, váradi és egri püspök, diplomata.

Boroszlói német kispolgári családból származott. Apja kerékgyártó vagy posztókereskedő volt, aki 1430-ban szerzett nemességet. Első házasságából született mindhárom fia papi pályára került.

Bátyja révén jutott Magyarországra. Vitéz János és Janus Pannonius mellett részt vett a főurak Mátyás részére való megnyerésében, de 1459-ben a pártütőkhöz csatlakozott és III. Frigyes német-római császár oldalán Bécs védelmét látta el. Az országba betörve elfoglalta Pápát és Ugod várát. 1461-ben miután önként meghódolt Mátyásnak, visszanyerte egyházi címével járó javait. 1464-1465-ben pécsi prépost és pécsváradi apát, 1465-1468 között váradi püspök volt. Részt vett a moldvai hadjáratban. 1468-1474 között egri püspök. Mátyás befolyásos tanácsosa, a Vitéz-féle összeesküvés leleplezője. 1474-1476 között főkancellár, s ugyanebben az időben esztergomi érsek is egyben.[1] Amikor Mátyás Veronai Gábor javára mellőzni kezdte, 1476-bah aacheni zarándoklat ürügyén Frigyes császárhoz szökött. Ekkor magával vitte az esztergomi és egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. A lopott vagyonból a császárnak 47 ezer aranyforintot adott kölcsön. Frigyes tanácsosaként a Jagellókkal kötött szövetséget Mátyás ellen. Mátyás sikeres hadjárata után, 1488-ban a császár képviseletében fegyverszünetet kötött a stájeri várban.

1487-től haláláig Salzburg érseke volt. Egerben gótikus püspöki palotát építtetett.

  • Irodalom:

Beke Margit (szerk.): Esztergomi érsekek 1001–2003. Budapest: Szent István Társulat. 2003. 214–216.

Magyar életrajzi lexikon 1000-1990[1]

Magyar katolikus lexikon[2]

Bunyitay Vince 1883: A váradi püspökség története I. Nagyvárad.[3]

Fraknói Vilmos 1917: B. III. Frigyes német császár szolgálatában. Történelmi Szemle. [4]

  • Külső hivatkozások:

Wikipédia [5]

Missale quinque tomis constans, qui omnes multis (plus centum) et nitidissimis picturis ornati sunt (Bd. 1) - BSB Clm 15708, [S.l.], 15. Jh. [6]

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs