Címerhatározó/Grassalkovich címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Grassalkovich család címerével foglalkozik.
gyaraki Grassalkovich
szerkesztés
Nagy Iván:
Grassalkovich család. (Gyaraki, herczeg †).
A mult század elején hirtelen tünt fel, és három nemzedéken át elvirágzott, elenyészett.
Állitólag eredetét azon Krisakov családból vette volna, melyből Krisakov Gergely 1405-ben Zsigmond király korában Temes és Zala megyében élt *. Ezen állitmányok szerint a Gergely névből eredett a Grassalkovich név, melyre 1584-ben – mint iratik – uj armalis levelüket Rudolf alatt kapák *.
Mások szerint a család másik mellékneve Horváth volt, mi igen valószinü *.
Bár mint legyenek a fölebbi adatok, a XVII. század végén a család nagyon kevés vagy épen semmi birtokkal sem rendelkezheték. Az 1694-ben Ürményben született Grassalkovich Antal Pécsett járt iskolába, és mint a hagyomány és egyik rövid biographusa mondja, ott a ferenczes szerzetesek kegyelméből nyerte tápláltatását; minek emlékeül azon három cserép-edényt, melyben ételeit haza szokta vinni, szerénysége jeleül még unokája is mutogatá a gödöllői herczegi kastélyban *. Ezen Grassalkovich Antal szorgalma és szép tehetségei által magának a legmagasabb polczokra nyitott útat. 1716-ban Budán kincstári ügyész, 1720-ban kir. ügyek igazgatója, 1731-ki oct. 31-én kir. személynök 1748-ig, – ezen időközben 1736-ban báró, 1748-ban kincstári elnök, 1751-ben korona-őr, val. belső titkos tanácsos, Nógrád megye főispánja, kir. fő-lovász-mester, és végre gróffá lőn. – Mint kamarai ügyész, és kir. ügy-igazgató a Neoaquistica korában helyzetét felhasználni tudva, roppant birtokot szerze össze, főleg a Duna s Tisza között, és megalapitá családa dús birtokosságát. Első neje Lang Erzse, Lang Ádám kamarai igazgató leánya, és Bajthay István Pest megyei alispán özvegye 1729-ben (tőle) gyermektelenül halván el, másodszor mint személynök Klobusiczky Krisztinát, s ennek halálával Klobusiczky Teréziát vevé nőül, kivel hat leányt és egy fiut Antalt nemzett. Végrendeletében majoratust alapitott, az elsőszülött fiu részére a gödöllői és hatvani uradalmat, a másodiknak a komjáthi uradalmat a leányok kifizetési terhével. Magszakadás esetére Gödöllőn első leánya örökösödjék; Hatvant Anna-Mária gr. Haller Gáborné kapja. Teréznek ez esetben Debrő, Klárának a bajai uradalom jusson *.
Egyetlen fia II. Antal már atyja életében cs. kir. kamarás, és kincstári tanácsos, Bodrog és később Zólyom vármegye főispánja, val. belső titkos tanácsos volt, végre pedig 1784-ben * az elsőszülött fiakra szabályozva birodalmi herczegségre emeltetett. Fia III. Antal született 1771-ki sept. 12-én, cs. kir. kam. és val. belső titkos tanácsos, sz. István rendjének nagykeresztese, Csongrád vármegye főispánja volt. Meghalt 1841-ki sept. 21-én. Ő ada a nemzeti Muzeumnak telket *. Nejétől herczeg Eszterházy Mária-Leopoldinától (herczeg Eszterházy Pál leányától) gyermekei nem maradván, benne a Grassalkovich család férfi-ága sírba szállt.
A család grófi czimere – mint fölebb a metszvény mutatja – négyfelé osztott vért, az első osztály ezüst mezejében hármas zöld hegyen hátulsó lábain vörös oroszlán áll kivont karddal, a második és harmadik osztály kék mezejében kifeszitett arany ív és nyil fölfelé forditva látható, fölötte jobbról csillag, balról félhold ragyog. A negyedik osztály vörös mezejében leopárd áll hátulsó lábain, első jobb lábával kivont kardot tartva. E négy osztályon kivül a vért alyjáról annak közepeig piramis alakban egy ezüst osztály nyúlik fel, melynek alyján zöld térről rózsafa nyúlik fel zöld levelekkel és három piros rózsával. A vért közepét egy kisebb paizs foglalja el, melynek arany mezejében Mária Terézia király-asszony nevének kezdőbetüi vörös szinü M. T. látszanak. A vért fölött grófi korona nyugszik, és azon három koronás sisak áll, a jobb-oldaliból a vértbeli vörös oroszlán, a középsőből egy kék magyar ruhás vitéz kivont karddal, a bal-oldaliból pedig a vértbeli leopárd emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék *. A herczegi méltóság nyerésekor e czimer megbővittetett annyival, hogy a vért fölé öt sisak helyeztetett, és a leirt hármon kivül a középsőn kétfejü sas; a mellette lévőkön kivont karddal a leirt vitéz, a legszélsőkön pedig kivont karddal oroszlán és leopárd látható.[1]
Reiszig:
Grassalkovich, (Gyaraki gróf és herczeg).
Első kiváló tagja 1. Antal (szül. 1694-ben Ürményben, † 1776) pályáját mint királyi ügyész kezdte; nemsokára a kir. ügyek igazgatója, királyi személynök, kincstári elnök, 1751-ben koronaőr és valóságos belső titkos tanácsos lett. 1736-ban bárói, 1743-ban grófi rangra emelték. Fia II. Antal kincstári tanácsos, majd Bodrog és később Zólyom vármegye (1769-1790) főispánja, a kit 1784-ben herczegi rangra emeltek. Ennek fia Antal (1777 1841) Csongrád vármegye főispánja. I. Antal 1750-ben szerezte kir. adomány útján a bajai uradalmat, melybe a kalocsai káptalan 1763-ban iktatta be. III. Antal özvegyétől, szül. herczeg Esterházy Leopoldinától a bajai uradalmat a Horváth-család vette zálogba, melyet 1850-ben gróf Viczay Károly vett meg, a ki viszont 1856-ban Zichy-Ferraris Bódognak adta el.
Czímer: négyelt pajzs, a 3. és 4. közé beékelt 5. mezővel és szívpajzszsal. Ebben ezüstben veres M. T. betük láthatók. A nagy pajzs: 1. ezüstben, hármas zöld halmon, görbe kardot tartó, veres oroszlán. 2. és 3. kékben, hatágú arany csillag és befelé fordult ezüst félholdtól kísért felajzott íjj. 4. veresben, zöld alapon görbe kardot tartó, természetes színű leopárd. 5. ezüstben zöld alapon, zöld száron három piros rózsa. Öt sisak. Sisakdíszek: I. kinövő veres oroszlán. Takaró: veres-ezüst. II. kinövő veresdolmányos és kucsmás magyar vitéz, jobbjában aranymarkolatú, görbe kardot tartva. Takaró: veres-ezüst. III. (középső) herczegi koronán álló, kiterjesztett szárnyú, kétfejű koronás fekete sas. Takaró: fekete-arany. IV. kinövő kékdolmányos és kucsmás magyar vitéz, jobbjában aranymarkolatú görbe kardot tartva. Takaró: kék-arany. V. pajzsbeli leopárd növekvően. Takaró: kék-arany.[2]
- Irodalom:
BÁCS-BODROG VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta Reiszig Ede dr. In: Borovszky: Bács-Bodrog vármegye II.[3]
ZÁVODSZKY LEVENTE: A GRASSALKOVICH-OK. Turul, 1931-1/4. [4]
Nagy Iván: Magyarország családai. NEGYEDIK KÖTET[5]
Gócsáné Móró Csilla: A Blaskovichok világa. Egy köznemesi család története és életmódja a 18. század elejétől a 20. század közepéig. Debreceni Egyetem Történeti és Néprajzi doktori iskola. 2012. (Doktori disszertáció) [6]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: