Címerhatározó/Kóródi címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kóródi család címerével foglalkozik.
III. Károly Kóródi Ferenc részére 1718. június 9-én Bécsben címereslevelet adományozott, amit 1719. március 24-én Kolozsváron az országgyűlésen hirdettek ki.592 [592 MUO 216. Régi jelzet: Acta Misc. 926. Mellette elmosódott körbélyegző nyomata látszik.]
Az oklevélen593 [593 588x690/100/– mm.] – amelyet III. Károly király, Kászoni József János és Alvinci Sámuel hitelesített – vörös-sárga-kék-fehér zsinóron lévő (fedél nélküli) fatokba foglalt vörös viaszpecsét függ.
A címerfestmény helye üresen maradt, a szöveg leírása szerint: „Sárga színű katonai pajzs, ebben sötét ruhába bújtatott emberi kar zöldellő kis hegy által takorva, könyökére támaszkodva és ujjaival sötétkék bőrbe kötött könyvet a magasban tartani látható. A pajzsra zárt katonai sisak van helyezve, amit ékkövekkel és gyöngyökkel illően díszített királyi korona fed, felül résen álló tengelic áll és jobb lábával írónádat emelve látható. A sisak tetejéről vagy csúcsáról innen sárga és tengerkék onnan fehér és vörös színű sisaktakarók vagy foszlányok omlanak alá, és a pajzs szélét és mindkét oldalát szépen díszítik.” 594 [594 „Scutum videlicet militare flavi coloris, in quo brachium humanum atro vestitum contectum monticulo viridi, cubito-tenus inniti et digitis libellum, in membrana caerulea compactum, sursum versus tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque unionibus decenter exornatum, super quo carduelis speculabunda consistere et dextro pedum calamum scriptorium elevasse visitur. A summitate vero, seu cono galeae laciniae sive lemnisci, hinc flavi et caerulei, inde candidi et rubri coloris defluentes, marginem scuti et utramque partem pulcherrime exornant, …”]
Bár a Kóródi családról nem sokat tudunk, annyi bizonyos, hogy a címereslevél megszerzése idején máramarosszigeti prédikátor 1710–1716 között Gyulafehérváron tevékenykedett.595 [595 Erre utal fennmaradt kézirata, amelyben másolatok és diktátumok vannak. Kóródi Ferenc: Peculium. DRKNkK R 378.] az armálist Herpay is említi.596 [596 Herpay Gábor: Debrecen Szab. Kir. Város Levéltára Diplomagyűjteményének regesztái. Debrecen, 1916. 12. sz., U.ő: Nemes családok Debrecenben. 49.][1]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 113-114. (PhD értekezés) [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: