Címerhatározó/Kőrösi címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kőrösi család címerével foglalkozik.
nemesvásári Kőrösi szerkesztés
I. Rákóczi György Nemesvásári Kőrösi (Keörösi de NemesVasari) Jánosnak nemességet és címert adományozott 1631. június 4-én Alvincon kelt oklevelével.* [* MUO 134. Régi jelzet: 51/CXLIX-1929. 124.] A szövegből az is kiderül, hogy Kőrösit előzőleg a Borosjenőn birtokos Nagy Lőrinc manumittálta.* [* „egregio quondam Laurentio Nagy de Boros Jenö veluti domini terristri manumissum”]
Az I. Rákóczi György és Markosfalvi Márton titkár által hitelesített nemeslevél* [* 340x593/70/– mm.] természetes viaszágyba fektetett, felületén sérült 75 milliméteres vörös pecsétje vörös-sárgafehér-zöld zsinóron függ.
Az oklevélbe nem festették be a címerképet, a szövegből viszont kitűnik, hogy az adományozott címer: „Álló katonai pajzs ennek mezejében vagy udvarában természetes színében lefestett daru egyik lábán állva, a másikkal pedig követ a magasba emelve – mintha őrt állna, ahogy a természetrajzi írók hagyományozzák – … tartani látszik. A tetejére pedig zárt katonai sisak van helyezve, amit mindenütt ékkövekkel és a legdrágább gyöngyökkel díszített királyi korona fed, ebből három fehér liliom kinyílt virágokkal kiemelkedve látható. A sisak tetejéről pedig innen és onnan különböző színű szalagok vagy foszlányok omlanak alá, a pajzs mindkét oldalát vagy szélét szépen körülveszik és díszítik."* [* „Scutum videlicet militare erectum in cuius campo sive area Grus naturali suo colore depictus uno stare altero autem pedibus sursum elevato lapillum instar excubias agentis ut rerum naturalium scriptores memoriae prodiderant … tenere conspicitur. Ex cono vero galea militaris clausa est posita quam contegit corona regia gemmis …praetiosissimis que margaretis undique condecorata ex qua tria lilia alba expansis floribus eminere cernitur. A summitate vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras, seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant…”][1]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 72-73. (PhD értekezés) [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: