Címerhatározó/Kiskunlacháza címere
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kiskunlacháza címerével foglalkozik.
Lacháza meghazudtolt jelképei
Az 1970-es években még nem volt divatban a nemzeti, népi vagy közösségi öntudatot kifejező és erősítő jelképek (zászlók, címerek stb.) használata. Hogy is lehetett volna ezeket a feudális vagy fél kapitalista szimbólumokat a dübörgő szocializmus fénykorában eszményesíteni. Ezzel szemben a .,Lacháza 700 éves " 1972-es ünnepségekre a szervezők az 165 l-es lacházi pecsétnek és Lacháza korabeli hivatalos címerének egy egész garmadájával rukkoltak elő, különböző tárgyakon és anyagokon megmintázva azokat. Mondhatnánk erre. hogy ügyesek voltak a szervezők. De nem. ugyanis csak azzal a feltétellel engedélyezték a fenti jelképek használatát, ha azokból v isszaköszön a szocializmus szellemisége valamilyen formában. Tehát először is át kellett dolgozni az eredeti jelképeket, hogy a széles nagyközönség elé lehessen tárni azokat.
Így történt, hogy az egyszerű nemességgel megrajzolt címer alakját az erőtől duzzadó pajzsformává változtatták, a felette lévő koronát foszlányokon lebegtetve ábrázolták - mintha csak el akar szállni a múltba - és a pajzs kitöltő zöld színét pedig kékre, a nemzetközi béke színére változtatták. (A korona is csak azért maradhatott meg. mert ..ötágú", valójában nyolcágú.) A pecsétbe meg belecsempészték az ötágú csillagot, amely aztán ki is vörösödött a későbbiek során. Persze ezeket nem vette észre senki, hiszen nem is vehette észre bárki is. amikor mindenhol a vörös csillag dicsfénye vakította el az emberek szemét. A megmásított jelképek aztán még tovább torzultak az ünnepségre legyártott emléktárgyakon, mint például az asztali zászlókon, kerámia plaketteken, üvegpoharakon vagy az emléklapokon.
Az eredeti szimbólumok leírása a (fentiekkel szemben) a következő volt.
Az 165l-es pecsét: a 23 mm átmérőjű vonalgyűrübe foglalt körirat által határolt kerek mezőben kerektalpú szimmetrikus tányérpajzson, a holdsarlón trónoló Szűz Mária látható, vállai mellett egy-egy gyöngy, azok felett egy-egy hatágú csillag. A pajzs felett középen szintén egy hatágú csillag van egy -egy gyönggyel közre fogva, a pajzskaréjok mellet pedig három-három gy öngy díszlik. A vonalgy űrüben LATZKHAZIFALUPETSETI1651 olvasható kél harántos pólyából álló kereszttel, felül középen. (1828-ig volt használatban.)
Lacháza címere: téglalap alakú, alul csúcsos pajzs középen hullámos pólyával megosztva. A pajzs kitöltő színe zöld. amely a termékeny föld színe is. az ezüstszínű pólya pedig a Kis-Dunát jelképezi. A címer-pajzs feletti ékköves ötágú aranykorona a mezővárosi rangot mutatja.
Lacháza meghamisított jelképei sajnos még a mai napig is, a rendszerváltás után húsz évvel is fel-felbukkannak egy-egy ünnepélyen, kiadványokon, díszelegnek a közintézményekben. Jó lenne már nem látni és elfelejteni ezeket az elferdítéseket, és visszatérni Lacháza igaz történelmének igaz múltbéli emlékeihez, hogy ne kelljen tovább szégyenkezni.
No kun
Lacházának annyi köze van a kunokhoz, mint a kárpátaljai magyaroknak az ukránokhoz, azaz jóformán semmi. Azért valami van (de nem az igazi), amik a következők.
Lacháza névadója a Szántói Lack, kun királyi testőr volt.
Kun László királyról szóló és lacházával kapcsolatos legendák, miszerint itt a király „kéj lakot" tartott fenn. vagy a Könyves Tóth Kálmán meséjéből tudott Kun Lászlós sztori.
1696 és 1876 között Lacháza a Kiskun kerület igazgatása alá tartozott. (Az 1557-es kamarai összeíráskor Lacháza még nem szerepelt a Kiskun kerületek között, csak az 1567-es összeíráskor sorolták a Kiskunsághoz.)
Ennyi. Se több. se kevesebb.
Ez utóbbi pontra vonatkozólag azért némi magyarázat szükséges. Amikor 1696-ban a pozsonyi nádori tanácskozáson elrendelték a jászok és kunok különadózó kerületté alakítását, akkor az ősi jász és kun földekre gondoltak. Ebben az időben Lacházához ajakabházi, csókái, kátói és móricgáti puszta tartozott. Mivel Móricgát a Kiskunság szívében valamikor kun föld volt. ezért Móricgáttal együtt Lacházát is a Kiskun kerületekhez sorolták a környező pusztáival - noha földrajzilag teljesen elkülönülnek Móricgáttól -, tehát Lacháza vélhetően a móricgáti puszta révén került ily módon a Kiskun kerületekhez, a Cumania Minoreshez.
Egyébként soha senki nem állította, mondotta, legfeljebb feltételes módban, hogy Lacházán kunok éltek volna. Egészen 1972-ig, az ominózus „Lacháza 700 éves" évfordulóig, amikor is Komár László ünnepi beszédében az hangzott el. hogy A község nevét egyes leírások szerint Kun László királytól nyerte. aki községünkben nagyon szívesen tartózkodott hű kunjai között. Nos, ez az elszólás éppen elég volt ahhoz, hogy Kovács József László 1975-ben azt írja a Kis-Dunamenti századok című helytörténeti és szövetkezeti krónikájában, hogy Itt telepedtek meg az 1239-ben a tatárok elől hazánkba menekült kunok.
Ettől fogva, mint a pestisjárvány, úgy terjedt el a köztudatban a kun identitás (lásd ünnepi szólamok, helytörténeti írások. Kun László méltatásai stb.) Akik ebben a tudatban élnek, azoknak nehéz bizonygatni. hogy Laeháza a középkorban, István királytól kezdődően a mohácsi csatavesztésig (1526), mindig is lakott. királyi várföld volt, tehát ide a kunok nem jöhettek.
A kunok a Duna-Tisza közén a terjedelmes marhacsordáikkal a széles, nagy kiterjedésű pusztákat foglalták el. Laeháza ilyen értelemben szóba se jöhetett, hiszen csak a Dunától keletre volt lehetőség legeltetésre. (A kunok csak olyan folyók mellé telepedtek, ahol volt átgázolási lehetőség.)
Kun László II. törvényében leírja a kunok letelepedési helyét. Ebben a Duna partja nem szerepel. [1]
- Irodalom:
Babós Lajos: Adalékok Kiskunlacháza történetéhez. Honismeret (38.) 2010/4. 44-51. [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: