Címerhatározó/Löke címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Löke, Lőke család címerével foglalkozik.
viski Löke
szerkesztés
Viski Neste (Neste de Visk) Márton és Viski Löke (Löke de Visk) György és feleségeik részére I. Lipót 1698. április 12-én Bécsben címereslevelet adományozott, amit 1699. január 8-án Máramarosszigeten, Máramaros vármegye közgyűlése hirdetett ki.562 [562 MUO 262. Régi jelzet: Ltsz. 96/1932.]
Az oklevél563 [563 615x755/112/125x100 mm.] hitelesítését I. Lipót, gróf Kálnoky Sámuel, Szentkereszty András végezte. Fatokba nyomott ép vörös viaszpecsétje vörös-sárga-kék-fehér zsinóron függ.
Arany (mára kissé elzöldült) keretben lila kárpit sarkaiban felül jobbra Magyarország címere látszik, balra a székelységet, alul jobbra az erdélyi magyarokat, balra a szászokat szimbolizáló erdélyi címerelemek jelennek meg. Fent középen a császári kétfejű sas tűnik fel. A szöveg szerinti címer: „fehér színű álló katonai pajzs, melynek alját kis zöld hegy foglalja el, ezen egy álló etióp egész alakja látszik, saját természetes színében lefestve, ruhája köldökétől combközépig érve övezi testét, fejét tollas kalap fedi, vállairól tegez lóg le, baljával íjat, jobbjával pedig három nyílvesszőt tart. A pajzsra nyílt katonai sisak van helyezve, amit ékkövekkel és gyöngyökkel szépen díszített királyi korona fed, melyből egy másik, az előbbihez mindenben hasonló, etióp emelkedik ki, csak a lábai nem látszanak”564 [564 „Scutum videlicet militare candidis coloris erectum, cujus fundum monticulus viridis occupat super quem Aethiops integer naturali suo colore depictus, veste ab umbilico ad mediam usque femoris partem pertingente praecinctus, caput plumato pileo tectus, pendente ab humeris pharetra, sinistra arcum, dextra vero tria tela tenens stare conspicitur. Supra scutum galea militaris craticulata est posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque unionibus decenter exornatum, ex quo Aethiops alter, pedibus solummodo non conspectis, inferiori per omnia similis eminet.”]
Nem tudni, mi motiválhatta a címerképválasztást, ami Európában jóval gyakoribb, Magyarországon mindenesetre ritka, de nem egyedülálló ábrázolással állunk szemben, pl. az egyik legkorábbi fennmaradt magyar címereslevél is mórfejet ábrázol,565 [565 Mellétei Barócz János 1415. évi armálisa. MOL. DL. 50512. és Szálkai Tamás: Mórábrázolások a heraldikában. Kézirat.] de ehhez hasonló etióp alak szerepel Szabó Mihály 1790. évi II. Lipót királytól kapott címereslevelében, melynek hasított pajzsában a jobb oldali kék mezőben zöld talajon zöld fa alatt fehér elefánt áll, a baloldali arany udvarban kék-fehér csíkos rövid szoknyás, meztelen szerecsen látható, kezeivel felvont íjat tartva.566 [566 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. X. Pest, 1863. 447.]
A Neste és Lőke család tagjai legközelebb a 18. században tűnnek fel, amikor Máramarosban próbálták nemességüket igazolni,567 [567 MOL C 30 Helytartótanácsi Levéltár. Investigatio nobilium. Máramaros megye. A 20., és C 30 Helytartótanácsi Levéltár. Acta nobilium. Máramaros megye. Acta familiae Lőke.] amit 1782-ben a király is elismert.568 [568 LR. LII. K. 180.][1]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 108-110. (PhD értekezés) [2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: