Címerhatározó/Mocsáry címer

Ch

Hat. kulcsok

EGY (I.)

OSZ (I.)

Mutató

---

---

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Mocsáry család címerével foglalkozik.

---

bocsári Mocsári

Nagy Iván:

Nógrád vármegye legrégiebb nemes családainak egyike;* mely a Lapujtővel tőszomszédos Bocsár helységtől, ősi birtokáról neveztetetett a XV. századig, a midőn neve Mocsáryra változván, előbbi nevét predicatumúl vette föl.
A család egyik tagja Mocsáry Antal, ki e század első felében Nógrád vármegye leírását írta, és adta ki, ezen munkájában csak sejteni hagyta családjának a XII. századig felterjedését, de az adatokat – ebben káros szerénységénél fogva, – elhallgatta. A legrégiebb okmány, melyet közölt, 1491. évről szól,* mely szerint Bocsári Balás és Berényi Mihály mint atyafiak a budai káptalan előtt kihalás esetére kölcsönös örökösödési szerződésre lépnek, mely szerződést azon évben II. Ulászló király is megerősíté. Ezen okmány 1524-ben a sági Convent által is átíratván ebből tudjuk meg, hogy Bocsári Balás, Benedeknek fia, Lászlónak unokája volt. Ezen Lászlótól a családfát a következő két táblázat mutatja, megjegyezvén, hogy a XVI. század végén az Gergely és György testvérek által két fő vonalra oszlott szét:
Mocsáry II. Balásnak, ki 1540-ben Nagyfalut kapta adományban,* két fia Gergely és György a két fő család-ág alapítói, 1584-ben Liptó megyei Lubelle helységbeli részbirtok miatt perbe keverednek Lipthay Györgygyel, ki azon birtokba való beiktatásuknak ellentmond. Birt e két testvér Nógrád vármegyében K.-Keszi-, K.-Romhány, M.-Gerge és K.-egyházas Gerge helységekben 1597–1603-ban.
I. Gergelynek három fia maradt, kik közűl János fiu gyermek nélkűl halt meg, úgy szintén Istvánnak Galambos Zsófiától (ki 1653-ban már Szent-Pétery István neje volt) csak leánya Zsófia maradt. A harmadik fiu III. Balás volt, már 1625-ben Heves vármegye országgyűlési követe, 1629-ben Nógrád, 1639-ben pedig Pest vármegye alispánjai közt olvassuk nevét. Hitvesétől Litassy Borbálától hagyá fiát Ferenczet, ki Heves vármegyében táblabíró, 1661–1663-ig Nógrád vármegye szolgabírája, 1665-ben ideiglenes jegyzője, 1669-ben pedig Pest vármegye alispánja volt. Nejétől Földváry Borbálától három leánya és egy fija maradt: IV. Balás. Ennek két felesége volt, az első Várady Zsófia, a második Szepessy Kata, kitől fia V. Balás 1755-ben a Bethlen ezredben hadnagy, magnélkül halt ki. Első nejétől Várady Zsófiától 1689. mart. 17-én született fia László, lakott L.-Gergén, hol 1757-ben halt meg, mint származását tartalmazó sírköve igazolja. Háromszor házasodott, első neje volt Darvas Klára, kitől csak egy leánya Zsófia Komjáthy Ábrahámné maradt; második neje Szrmcsányi Mária volt, ettől három fia, két leánya maradt. Fiai közűl Károly magnékül halt el, Sámuelnak hat felnőtt gyermeke magnélkül halván el, ennek ága is elényészett. Eképen csak a harmadik fiura Pálra maradt a család-ág fentartási reménye, ki is Szemere Johannával két fiút nemzett: Pált és Károlyt; az előbbi 1792-ben Heves vármegye táblabírája lett, mint azt azon megyétől őseinek hívatal viseléséről 1817-ben kivett bizonyítványa mutatja, utóbb pedig cs. kir. kamarásságot nyert; meghalt magnélkül. Testvére Károly lakott Lipta-Gergén, nejétől Vattay Rozáliától fiai: András Szemeredén meghalt magnélkül, és Imre, ki ifjabb korában Nógrád megyében (1818-ban) aljegyzőséget viselt. Sréter Franciskától maradtak fiai Lajos és Miklós, amaz a pulicista író, jelenleg Borsod vármegye egyik kerületének képviselője. Neje Lux Anna, előbb báró Wesselényi Miklósné volt.
A II. táblát I. György kezdi meg, kinek Siroky Borától fiai II. Gergely és II. György. II. Gergely Fülek várában lakott, hozzá 1651-ben Mehmet hatvani aga levelet ír. Özvegye 1675-ben is élt, és szintén kapott török levelet.*
II. György 1655-ben élt, nejétől Bekény Zsuzsánnától fia III. György, ki 1680-ban Heves vármegye táblabírája lett, 1684. és 1691-ben alispánságra jelöltetett ki, 1686-ban a megye által Kassára a főispánhoz küldetett, hogy az a megye ügyében magát a fölségnél közbevesse.* Első neje Osztroluczky Anna volt, ki 1682-ben Fülek vára elfoglalásakor a család íratait ruháiba varva menté meg.* Második neje Bezzegh Anna, 1711-ben már Géczy Zsigmond felesége volt. Mocsáry Györgynek három fia maradt István, Ferencz, és János.
István 1705-ben Nógrád megye szolgabírája, 1730-ban másod alispánja volt. Ágazatát a táblázat mutatja, ennek végső izei közt láthatni Györgyöt, ki mint nyugalm. őrnagy Eperjesen halt meg 1824. april. 18-án. Ferencz 1709–1710-ig, ismét 1714–1716. augustusig, és 1717-ki octobertől 1721-ig Nógrád vármegye szolgabírája volt.* Fiai Boldizsár, és Pál, ki 1755-ben Nógrád megyei főpénztárnok volt, magnélkül haltak meg.
János élt 1711-ben; neje kettő volt, I. Szmrcsányi Anna, 2. Dian Mária. Ezektől születtek fiu gyermekei: György, Balás, és Elek, kik 1763. mart. 8-án osztozkodtak.
György 1755-ben Nógrád várm. főbiztos, 1769-ben pedig főszolgabíró volt. Elek élt 1811-ben is. Balásnak gyermekei 1793. jul. 1-én osztoztak. Fiai közűl Péter a Károlyi ezredben hadnagy, utóbb ezredes volt, élt 1826-ban is. Lajos ugyan azon ezredben kapitány.
Antal szül. Bozókon 1757. sep. 17-én. A megyénél kezde hívataloskodni, 1790. april. 20-kán főszolgabíró lett. Meghalt 1836. táján. Leírta Nógrád vármegyét történeti s geographiai tekintetben, mely munkája 1826-ban nyomatott. Nejétől Darvas Máriától, ki 1803-ban Pesten halt meg, élő fiai Dániel és Károly, kiknek családaik vannak.
Ugyan ezen ágon János fiának Györgynek, vagy Eleknek fia lehetett Tamás, kinek utódait mutatja e táblácska:
Tamás; Gábor † (Szemere Zsuzsi 1855.); Antonia.; Ilka.; Gizella. A család czímere egy koronás oroszlán, mely fejét balra fordítja, és első jobb lábát felemelvén, ebben királyi pálczát tart, hátra felkondorított farka egyik oldalán fél hold, a másik oldalán csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján szintén a paizsbelihez hasonló oroszlán látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös. - Nagy Iván

• Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. HETEDIK KÖTET [1]

• Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó

---