Címerhatározó/Szilárdy címer
|
|
|
|
|
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Szilárdy család címerével foglalkozik.
Forgon:
Szilárdy
A család neve eredetileg Mumhárt, másképp Gotthard volt, csak az újabb időkben vette fel a Szilárdy nevet. Agilis Mumhárt János Blaskó Zsuzsánna feleségével, aztán Mumhárt Ábrahám, János, Dávid, Kata Borbála és zsuzsanna 16216. március 30-án nyertek II. Ferdinánd királytól címeres nemeslevelet, melyet Sajógömörön hirdettek ki. ...
Címere: vörös pajzsban, zöld dombon, természetes színű orrszarvú (Rhynoceros). Sisakdísz: a címerkép növekvőleg. Takarók: fekete-arany, vörös-ezüst.
Zsigray:
II. Ferdinánd magyar király, 1626. március 30., nemesség és címer Mumhart János, rozsnyói polgárnak és gyermekeinek.
A címer: Vörös pajzsban, zöld dombon álló, természetes színű, ágaskodó orrszarvú (rhynoceros). A koronás nyílt sisak dísze a pajzsban látható orrszarvú növekvően. Takarók: fekete-arany, vörös-ezüst.
Mumhart János eredetileg Gotthard Jánosként született Rozsnyón. Családja nagy haszonnal bíró bányákat működtetett a környéken. Apja, Gotthard János pedig Rozsnyó polgármesteri tisztségét is viselte 1595-ben. Egy helyi legenda szerint a későbbi nemes feltűnően alacsony termetű volt, így üzleti és politikai ellenfelei csak mumhart Gotthardnak nevezték - egy , a német mitológiában szereplő , nem éppen a szépségéről híres kobold után. A mi Jánosunknak úgy tűnik megtetszett a ragadványnév vagy csak egyszerűen így akart dacolni a csúfolódókkal és mivel már volt a vármegyében egy másik Gotthard család is , felvette a Mumhart nevet. Valószínű , hogy a közismerten vastagbőrű orrszarvút sem véletlenül választotta címerképnek. Leszármazottai , akik közül többen is polgármesterként tevékenykedtek már újra a Gotthard nevet viselték. A család egyes ágai a 19. század elején a Szilárdy nevet vették fel.
Az 1626-os címernek csak két ábrázolása ismert. Egyik a rozsnyói főtéren álló volt házukon , a másik Sajólenkén, a hajdani Szilárdy kastély homlokzatán látható. Sajnos egyik domborműről sem azonosítható a címerállat mert készítőik még rajzot sem láthattak annak idején az állatról. A rozsnyói kőfaragvány egyszarvúra, míg a sajólenkei egy irdatlan hosszú orrú kecskére [egyszarvúra?] hajaz.
- Irodalom:
Gömör-Kishont vármegye nemes családjai. Somorja 1997. 623-624. (Reprint, eredetileg: Kolozsvár, I-II. 1909)
- Külső hivatkozások:
Zsigray Zsolt: Címer kedvelők köre, Facebook. 2022. 1. 11.[1]
Lásd még: