Címerhatározó/Tar címer
|
|
|
|
|
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Tar, Tarr családok címerével foglalkozik.
Tar, Naprágy
szerkesztés
Faggyas:
A Tar, Orbán, Deme, Szuhay, Ragályi, Hubay családok közötti házasságok a gyakoriak. Ezeket a családokat tartották a falubeliek [naprágyiak] az u. n. „valódi” nemeseknek. Ezek a megkülönböztetések érződnek a beszélgetések folyamán, a volt kisnemesek nyilatkozataiban is. (55-56.)
A falu [Zádorfalva] nemesi rétegén belül is meg volt a differenciálódás. Nagyobb tekintélye a régi, u. n. adományos nemesi családoknak volt, különösen akkor, ha jól gazdálkodtak, s régi származásukat jó vagyoni helyzetükkel is erősítették. Ide tartoztak a Lenkeyek, Demék, Batták, Hegyiek, Ragályiak, Tarok és Orbánok családjai. Az érkező, benősült armalisták, mint Soós, Kósik, Szeghő, Dusza, Kasza, Paizs családok tagjai a régi családokba való benősüléssel s nem utolsó sorban szorgalmas földművelő munkájukkal szereztek egyenjogú elismerést mind a nemesi sorban, mind a falu lakossága előtt. (70.)
- Irodalom:
Faggyas István: A Sajó és a Szuha vidékének kisnemessége. GÖMÖR NÉPRAJZA XVI. Debrecen, 1988. 95. [1]
Az 1754-55 évi országos nemesi összeírásról Dr. Illésy János által 1902-ben készített összeállítás 39. oldalán láthatóan Gömör Vármegyében kizárólag "Tar János (2) István, Ferencz, Pál, László" kerültek nemes Tar családból származóként feltüntetésre.
Ugyanezen időszakból Kőszeghy Sándor: Pest Vármegye Nemes Családai (1899) művének 390. oldalán az alábbiakat rögzíti:"Tar Istvánnak, Pest vármegye részéről nemesi bizonyítvány adatott az 1738-ik évben: N. L. I. 405. Eme régi Tar nemes családnak czímerpecsétje: Polgári Perek fasc. 41. Nr. 14.. fasc. 253. Nr. 139. jelzetek alatt található."
A Pest Megyei Levéltárban a fent említett jelzés alatt található peranyagban fellelhető egy latin nyelvű levél 1760-ból, melyet Tar László dömösi plébános írt, és amelyen látható "eme régi Tar család czímerpecsétje", ami viszont egyáltalán nem egyezik meg a Faggyas István könyvében Tar címerként megjelölt címerrel, mivel ezen a címerpecséten tisztán kivehető egy a címerpajzsban "lebegő", fejét balra fordító és karmait ragadásra nyújtó griff, a címer tetején található lovagi sisakból és az azon nyugvó nemesi koronából pedig egy ugyanilyen griff emelkedik ki.
Ezen pecséten látható címerkép tehát teljesen eltér a Faggyas István könyvében megjelölt kardot tartó kart ábrázoló Tar címertől, viszont tökéletesen egyezik a szintén Faggyas István könyvében megjelölt - a szintén tősgyökeres gömöri - nemes Szuhay család címereként megjelölt címerrel (tudható Faggyas István könyvéből, hogy ezen családok - köztük a Tar és Szuhay család - egymás között sokszor házasodtak, tehát rokonságban álltak egymással).
A fentiekből következően viszont kijelenthető, hogy a Kőszeghy Sándor könyvében megjelölt Tar István - és azt ott említett levelet író László - megegyeznek az 1754-55 évi nemesi összeírásban Gömör Vármegyében feltüntetett - fent említett - gömöri nemes Tar család István és László nevű tagjaival, "eme régi Tar család" címerként pedig 1760-ban (igazoltan) azt a címert használta, amely teljes mértékben megegyezik a Faggyas István könyvében Szuhay címerként feltüntetett címerrel.
Ebből következően egyrészt bizonyított, hogy a griffes címer ezen gömöri nemes Tar család címere és nem a Szuhay családé, másrészt viszont valószínűsíthető, hogy Faggyas István könyvében tévesen került megjelölésre (lehet, hogy valamely hibás visszaemlékezés okán) Tar címerként a kardot tartó kart ábrázoló címer.
Ezen Pest Vármegyébe költözött Tar családi ág (István) leszármazói közül többen valószínűsíthetően a Dél-Dunántúlra költöztek a 18. század végén, ahol leszármazottaik azóta is élnek.
[Megjegyzés, Sz.L.: Faggyas István személyesen gyűjtött néprajzi adatokat a Sajó- és Szuha-vidéken. A címert is ezen családok közölték vele, tehát a kardot tartó kar sem zárható ki a Tar család címereként.]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: