Címerhatározó/Torda címere

Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Torda címerével foglalkozik.


Torda címere 1721, pallas n. lex.png
(Altenburger)
Torda címere az 1721-es pecsét alapján



Csánki:

A város már a XIV. század első felében (a pápai tizedlajstrom adatai szerint) két fő részből állott, u. m. Ó-Torda és Uj-Torda városból. Előbbiben Szent-Miklós tiszteletére szentelt parochiális egyház állt, (mely a reformátusok birtokában ma is megvan), a XVI. század elején Szent-Ilona és Szent-János evangelista tiszteletére szentelt oltárokkal; utóbbiban pedig Szent-László tiszteletére szentelt parochiális egyház. Előbbinek, illetve plébánosainak Mátyás király – II. Ulászló király 1512-ben kelt megerősítő levele szerint – az itteni királyi sókamara jövedelméből annak ispánja által a király számlájára évenkint fizetendő 12 forintot s egy öltönyre (tunica seu vestis) valo szövetet (pannum), továbbá minden héten szombaton két aranyat vagy két arany értékű kősót adományozott a magyar királyok lelki üdvösségeért ez egyházban tartandó misékre. A II. Ulászló király e megerősítését megelőzőleg, 1507-ben az uj-tordai Szent-László egyház plébánosa járult e király elé az I. Károly király adomány-levelével, mely szerint e király a magyar királyok és különösen Szent-László király lelki üdvéért mondandó misék fejében az ő egyházának, illetve egyháza plébánosainak a tordai királyi sókamarából örök időkre bizonyos kegyes alamizsnákat adományozott, de a melyek a plébánosok hanyagsága következtében időközben feledésbe és veszendőbe mentek. Ez örök alamizsnákat most II. Ulászló király visszaállítván, ezt az uj-tordai Szent-László egyházat, illetve annak plébánosait is a tordai-királyi sókamarából a Mátyás király által az ó-tordai Szent-Miklós egyház javára tett hasonló adományban részesíté, a saját és utódai lelki üdvéért mondandó misék fejében.

Ezenkívül evárosban már a XIII. században a Szent-János-lovagok vagy is ispotályosok más néven keresztesek társháza állt. Ettől vette nevét a város közelében az Aranyos folyó tulsó azaz jobb partján elterülő, fentebb már említett Keresztesmező, valamint az ugyanott fekvő, ma is meglevő Keresztes helység, mely pl. 1288-ban «villa cruciferorum de Torda» nevet visel. Az ágostonos remetéknek a Boldogságos Szűzről nevezett kolostorát a XV. században s főleg a XVI. század elején gyakran emlegetik. E társház, illetve kolostor fekvését azonban ma már nem bírjuk szabatosan meghatározni.

Egyházi szempontból végül Torda város egy, az erdélyi püspökséghez tartozó főesperesség székhelye is volt.

Orbán:

Hogy régen a Király-erdeje felnyult a hasadékig, sőt azt is magába foglalta, több, Torda város birtokában levő régi földabrosz mellett leginkább az bizonyitja, hogy a Torda hasadék a legrégibb időktől fogva le a II. Rákóczy Ferencz szabadságharczáig , Torda város birtokában volt, harcz idején ő fegyverezte, erősittette barlang -erődeit, látta el örséggel, lökészlettel s vész idején a tordai nép inindig igénybe vette annak védelmét; már pedig azt csak úgy tehette meg, hogy az birtokához is tartozott, mert ha nem Torda területe lett volna, bizonyosan, a tordaiakkal legtöbb esetben ellenkező aranyosszékiek nem engedték volna meg annak ily feltétlen és kizárólagos használatát. ...

Torda városa eleget perlekedett, panaszkodott, sőt az önvédelmet is megkisérlé, az araranyosszékiek csordáit több alkalommal (igy 1670 -ben is) erőhatalommal behajtván a bitorolt területről, a miből aztán még nagyobb perpatvar, visszatorlás, sőt gyakori vér ontás is következett. Elvégre is a tordaiak elunták – úgy látszik – a szomszédokkal való örökös hadi lábon való élést, a pernél is, úgy látszik, a mérleg Aranyosszék előnyére billent, s ekként úgy sejtem a II. Rákóczy Ferencz szabadságharczát követett gyászos korszakban1 véglegesen kizavarták Tordát, a Nagy-Királyerdeje legszebb és nagyobb részéből. [1 Hiszen Szaniszló naplójából később látni fogjuk, hogy a Rákóczy - szabadságharcz kezdetén és folyama alatt a tordaiak fegyverozték , eröditették , használták és védték a tordai hasadékot ; de leginkább az bizo nyitja, hogy a város czimerében is benne volt, benne van s hogy a tordaiak a sóvágó- csákányok somifa nyeleit mindig ott vágták a tordai hasadéknál, mint saját területükön.] (122. o.)

<Újtorda megnemesítése>

Második Bethlen G. azon telepitő levele, mely kelt 1619. augusztus 25- én Fejérvárott, a fejedelem és Péchy Simon korlátnok aláirása alatt. Ebben elő van adva, hogy a most lakatlan Uj - Tordát (igy ), melynek lakói önvédelmük végett templomukba húzódva, a császári seregek vezére Basta György által, tekintet nélkül nemre, öregekre, gyermekekre, kegyetlenül legyilkoltattak s a kik o vérlázitó mészárlást túlélték is, szétbolyongva, éhség és pestis martalékai lettek.

Nem akarván e nevezetes és termékeny helyet pusztán, lakatlanul hagyni, sőt azt előbbi fényébe visszaállitani igyekezvén, hűséges prætorianus gyalogságát, kik fiáthfalvi Geréb András kapitánysága alatt vannak, névszerint Semegi Gy. , Cziereo Miklós had nagyokat, Nagy Ábrahám , Károly László, Ujváry Mihály, Oláh Mih. (deli) alhadnagyokat és más 200 harczost és pedig : Hatvani Pál, Doczi Mih., Vadas Fer. , Czigani János, Rácz Ist., Burdehán And ., Kowacz Pét. , Heturi Márton, Beli Fark ., Czjeghe Gy., Geodihazi Nagy Mih ., Enyedi Ján., Bende Mih. , Keszi Bálint, Keresztély Ján., Irsai Gásp., Almási Ist ., Peczy Gy. , Szaboczy Tam ., Keresbányai Mih ., Szakadáti Ján., Bánhegyesi Zabó Gerg. , Kemendi Ist., Kozák Gy., Nagy Ist., Nagy Mih. , Otomány Gy., Pantos And., Nagy Máty., Magoczy Mih ., Nagy Mih., Georffi Lad ., Nagy And ., Nagy Lőr. , Vincze Tam. , Farkas János tizedesek ; Saigo Dem ., Makrai Ist., Kenesey Máty. zászlótartók ; Balogh Dem. , Deseó Mih. , Sóvágó Imre, Szilágyi Gy ., Dési Pét. , Sipos Ant. , Sipos Gy., Zamosi Ján. , Lugossi Mih ., Márt And ., Jako Máté, Jenei Ist ., Bodó Ján ., Hajdu Pét. , Simon Pét. , Nagy And ., Bölöni Gy., Bakoni Ján ., Nagy Mih ., Incze Ist. , Kis Ján ., Bihari Ist., Sárdi Ist., Dévai Ábr., Lippai Lör. , Vas Ján., Telegdi Nagy Ján., Zaboczi Imre, Széczy Máty ., Juhos Jak ., Nagy Mih., Illiefalvi Sim ., Beoloony Mikl., Létai Bal., Kolossi Mikl., Horváth Máty ., Ko máromi Gy., Ferenczi Mih ., Benkeö Ján., Horváth Tam. , Teoreok Ist. , Kopoczy Mih ., Kis Ján., Tar Bálint, Zaboczy Gerg., Czizmadia Mikl. , Deczey Gásp., Turi Gásp ., Kovács Mih ., Kapitán Pét. , Keővári Tam ., Nagy Sim. , Konyárdi Pál., Szilágy Láz. , Horváth Ist., Mo nostori Ist., Genyezey Lukács, Ajtoni Mih. , Nagy Im ., Nagy Máty., Kalotaszegi Tóbiás, Telki Tamás, Nagy Kosztin , Szilágyi Mih., Nagy Ist., Szegedi Ist., Bárány Gy., Kassai László, Szalay Tam ., Farkas Ján., Gál And. , Mezei Pét. , Nagy Márt., Nyitrai Ist .. Thorday Gy., Balogh Pét. , Nagy And., Pál Ján ., Sófalusi Gerg ., Mezei Máté, Nagy Ist ., Varga Ján., Fazekas Ján., Kovács Bal., Szakasz Ist. , Joney Mikl. , Botos Gerg. , Litterati Ján ., Zakarias Mikl., Torday Andr., Nagy Ján ., Nagy Pét. , Berey Ján ., Fehérv. Márt., Kolozsvári. Mih ., Nagy Mih. , Teoreok Ján ., Balogh Mih. , Nagy And., Székely Pál, Nagy Pál, Kovács Bal. , Rácz Pét. , Botos Gy., Szent-Imrei Kovács Ján ., Nagy Mih., Szederjesi Gy., Teszi Ambr., Georffi Tam. , Sámson Ist., Nagy Lász ., Felvinczi Ján ., Zarazbereky Gy., Teleki Mako Gy., Sándor Mikl., Szabó Gy., Hé Ist. , Farkas Ján ., Jakabos Gy., Farkas Ist. Ujlaki And., Mindszenti Ist., Bányai Pét., Szeoloosy Gy., Kapuczi Mih ., Nagy And., Harasztosi Gy., Nagy Ist ., Zilágyi Mih ., Kereszturi Gy., Zilágyi Dem ., Zilágyi Mik ., Székely Ist., Nagyhunyadi Mik ., Vitéz Mih. , Andrássy Ján. , Panolay Mih ., Teoreok Ján., Sandor Ján. Fekete Móz. , Székely Ján. , Fazekas Mih. , Czik Bold. , Király Fer. , Zabo Ján. , Zabo Márt., Kosa Gy., Létai Kerest., Kovács Ist. , Borosnyai Fer. , Serfőző Márt. , Angyalosi Márt., Balogh Ist. , Balogh Orbán, Fazekas Pét. , Oláh Ján. , Sipos Mik., Berda Pét. , Kovács Lász. , Teoreok Ist. , Mezeő Pál, Bányai Pét. , Kovács Ján. , Komáromi Ján ., Alperesi Ist., Keoreossy Mikl., Turi Gerg. , Sálosi Mikl. , Balássy Ján. , Fekete Istv., Nagy Gy., Erzényes Ist. , Nagy Márt. , Nagy Ján ., Teoreok Mih. , Kis László, Nagy Ist., Fodor Ist. , Veres Ján ., Kovács And. , Bányai Ist. , Katona Mih. , Nagy Bálint, Demeter Péter, Zabo Péter, Zilágy Dem. , Zilágy Luk. , Zilágy Fer. , Gagy Domokos, Pinkoczy Istv. , Pálossy Ján. , Eteodi Ist ., Csiz madia Mih. , Varga Istv. , Demien Pét. , Kuthy Ján. , Demeter Ján. , Décsi Fáb. , Goczei Máty., Nagy Ján. , Gebeleos Imre, Szász Ján., Lengyel Sam. , Fegyverneki Ján ., Fodor Gy., Sándor Tam. , Csalóközi Ambr. , Szathmáry Ist. , Nagy János. , Rácz Ist. , Lakatos Pét. , Nagy Ist. , Székely Mih. , Kovács Ján . , Makay Pál, Kövendi György, Kövendi Mik. , Balogh Ján ., Lengyel Ján. , Kozák Gy., Gálfi Márt., Horváth Mih. , Feoleki Pál, Syra And. , Syra Lőr. , Revi Ist. , Nagy Gy. , Pánthos Gy. , Szegedi Ist. , Erdély Ján. , Szentandrássi Márt. , Székely Márt., Szerdahely Ist. , Fejérvizi Pét., Bándi Mih. , Belényesi Pét. , Kis Gy., Magyari And., Sárdi Ján ., Homoki Ján., Szabo Ben ., Fábián Bal., Nagyzakoni Luk. , Erdély Ist., Alszegi Ján. , Keszi Mih. , Sebestyén Gerg. , Fagyas Bálint, Székely And. , Nádasdi Bal. , Burján Mih., Ferencz Mik. , Székely Fer. , Tohatfalvi Máty., Rápoti Taboh Pét. , Jólakó Tam. , Ilosvai Do. Mih. , Kocsis Gy. , Benczy Alb. , Demeter Ján. , Darocz Bálint, Nyitrai And ., Nagy Gy., Pál Ján. , Litterati Gy., Zahari Ján. , Terebesi Gy. , Bozási Nagy Gy., Halmadi Luk. , Salánki Ján. , Bagameri Márt., Váraljai Mih. , Budai Ján. , Kis Mikl. , Eordeogh Mih. , Balogh Gy., Szepesi Gy., Köröspataki Mih. , Sárdi Gy., Sárközi Gy., Szabó Mih. , Keovendi Ist., Mojzes Gy., Moré Gerg., Nagy And ., Nagy Demeter, " kik a fejedelemnek minden időben kitűnő szolgálatokat tettek, folytonosan oldala mellett harczoltak , Thorda megyében pusztán levő Uy -Thordát egészen, minden kir. jogával, mely abban lenne, minden hasznaival, szántóival, szőlőivel, vizeivel, erdeivel stb. igaz határai közt nevezett hadnagyoknak, alhadnagyoknak, tizedeseknek , zászlótartóknak s többi gyalogjainak s mindkét nembeli utódaiknak ado mányozta visszavonhatlanul mások jogai tiszteletben tartása mellett ; ugyszintén nevezett Uy- Thorda városát minden rendes és rendkivüli adók, taxa, census, mindennemű polgári és paraszt szolgálatok alól kivette, örökre mentesitette és megnemesitette; ezenfelül meg hagyta, hogy ők azon napokon, ünnepeken, melyeken előbbi virágzó állapotukban nevezett városban országos és heti vásárokat tartottak, ezután is megtarthassák s az iránt a szük séges közhirré tételt elrendelte. Ezért is minden nemeseknek , hadi tiszteknek , tisztviselőknek, mostaniaknak és jövendőbelieknek meghagyta, hogy nevezett Uy - Thordába telepitett test őreit s azok mindkét rendbeli utódaikat menteségükben megtartsák s őket, valamint az ezután netalán oda települőket s már született vagy születendő gyermekeiket valódi kifogástalan nemeseknek tekintsék. Ezen igaz és tökéletes nemesség jeléül vitézi czímert adott nekik, a mely művészileg van az adománylevél kezdetén lefestve, t. i . veres mezőbeu lovő testőrsereg, kék öltönyben, fegyverzettel, előttük udvari zászlót vivő zászlótartó, lóháton vezérbuzogányt tartó két hadnagy. A paizscsúcson díszkövekkel ékitett korona, melybe lebegő három udvari zászló van tűzve, kétfelől dísz- foszlánynyal szépen ékitve.

E czímert a fejedelem ugy adta, hogy azt minden alkalommal valódi nemesekként használják oly feltétellel, hogy ugy a most letelepülők, mint utódaik, minden időben a haza oltalmára mikor szükséges -- késedelem nélkül megjelenjenek, ugy a közönséges, mint a részleges hadi expeditiókban mindig részt vegyenek s a hazát hűséggel, életük feláldozásával szolgálják . Végre, miután ezen első alkalommal a fejedelem udvarából Uy Thorda városába leszálltak , hogy ott lakást vegyenek, ha köztük netalán jobbágy lenne is, megnemesittetik és semmi földesurnak meg nem engedtetik, hogy az ilyeket jobbágyi szolgálatra szoritsa, zaklassa és megkárositsa ; de viszont a letelepitett és megnemesitett testőrök is soha maguk közé jobbágyot nem fogadhatnak, ilyeknek helyet nem adhatnak s a földesurakat nem károsithatják, ha csak a földesurak a felszabaditásba bele nem egyez nek . Ezek emlékezetére és biztositására ezen könyvalakú s a fejedelem függő pecsétével ellátott irat kiadatott s fennevezetteknek (itt ismét névszerint elősorolja az oklevél vala mennyi megnemesitettet) azok s mindkét nembeli utódai a fenkörülirt szabadalmakba és mentességekbe beiktattattak stb.

A beiktatás következő 1620 - ik év május 22-én kezdődött meg. Ennek 16 - ik napján ( jun. 7 -én) az arra kiküldött megbizottak : Karkai János és Sárdi János jelentették, hogy a mondott év május 22 -én Uy- Thordán megjelenvén és a fejedelem adománylevelét átnézvén, (ezt egész terjedelmében beiktatták ), a megidézett szomszédok megjelentek és pedig a tordai sókamara rationalistája, tordai Litterati István, Szabó Péter ó -tordai főbiró, Csanádi István kolozsi biró, torda - koppáni ( igy) Vitéz György Ajtonból, Kapi András fejedelmi taná csos Eorből, Tóth Mihály a fejedelem zászlótartója, Csegezi Gergely Kocsárdról s nagy számú ( névszerint felsorolt) tordai, kolozsi s más szomszéd falusi birtokosok s ezek jobbágyai jelenlétében az előlirt megnemesitett testőröket beiktatták itt ismét névszerint vannak elősorolva) és sem a beiktatás három napi folyama alatt, sem a fentartási 16 nap alatt senki ellent nem mondott, kivéve Veress Erzsébet nevében egy új-tordai malomhely végett Ródi Cseh Zsigmondot.

Uj-Torda e kiváltságlevele által liber báróságra tarthatott igényt, mignem az 1628 - iki 9. r. törv . -czikk ki nem mondotta, hogy a városi hatóságnak vessék alá magukat s liber baronatusuk szünjék meg. (143-145. o.)

<Torda város címere>

Torda városának lenni kellett ősi czimerének, de az nem maradt reánk. Csak egy pár szakadozott régi oklevelen látható homályos lenyomatból gyanitom annak egykori lételét. E pecsét közepén háromszög van domborművel, a melynek mivoltát a lenyomatokon nem lehet megérteni; e háromszög mellett egyik felől régi idomú kulcs, másik felén faág van elhelyezve. Nagy góth (majuskel) betükkel irt köriratából csak ennyi betűzhető ki :

Sigilum Thord . . Ci ... R .... (Civitatis Regiæ)

A betűk alakja és jellege a XIV. századra és arra utal, hogy Torda a szabad királyi városok közé volt sorozva ; különben a legtöbb kiváltságlevelében mint fennebb látók - Civitas s ritkán jön elő Oppidum néven's a királyok és fejedelmek parancsleveleiben (com pulsorium ) minden más erdélyi városok előtt emlittetik, a mi egymagában kitünő politikai állására mutat; de még inkább bizonyitja az, hogy Torda volt a nemzeti királyság korában, a vajdák alatt s azután a nemzeti fejedelmek idejében is Erdély politikai központja, a hadi szemlék s országgyülések helye, sőt magának is volt két követe, mert – Benkő szerint a város és a sóaknák külön küldöttek az országgyülésre képviselőket. ...

Uj- Tordának Bethlen Gábor fejedelem által adott czímere fennebb részletesen leven leirva, ismétlését fölöslegesnek tartom . Ó-Torda újabb czímere a tordai hasadékot tünteti fel; azt látjuk 1721-ben készült pecsétjén is, melynek közepén a tordai hasadékot mutató sziklaszoros tetején tölgyág van (a mi a régi czimerben is megvolt), mellette oldalt ke resztbe fektetett sarló és bányász -kalapács, a mi a földmivelést és bányászatot, Torda város lakóinak e két fő foglalkozási ágát jelképezi. (167-168. o.) ...

Torda őskorára - értem a mongol dúlást előző időszakot – kevés az adat... Torda e harczok folyama alatt bizonynyal feldúlatott; de lakosai a néphagyomány szerint a tordai hasadékban megmaradtak. E sziklaszoros olyan, hogy mindkét oldalról meredek sziklák által uralt - szűk torkolatjait még most is kevés elszánt ember meg tudná védni az ellenség behatolása ellen ; a lőfegyver előtti korban az bevehetetlen, természetes erődöt képezett, azért Torda lakói minden épitett eröd felett annak előnyt adtak s vész idején mindig annak roppant szikla- redoutjai közé vonultak . Innen ered ama, mondhatnám vallásos kegyelet, a melylyel Torda minden lakosa még most is e sziklaszoros iránt viseltetik, elannyira, hogy bizonyos meghatottsággal tekint arra, mondja ki annak nevét, sőt városa czímerében is szerepelteti. (170.)

  • Irodalom:

Településeink címeres pecsétjei a Magyar Országos Levéltárban. Szerkesztette Kollega Tarsoly István. Budapest, 2001. (CD-ROM) (ALTENBURGER GUSZTÁV ÉS RÉSŐ ENSEL SÁNDOR CÍMER- ÉS PECSÉTGYŰJTEMÉNYE kiadása)[1]

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, V. 1913. 678.[2]

Orbán Balázs: Torda város és környéke. Budapest, 1889. [3]

  • Külső hivatkozások:



Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs