Címerhatározó/Végh címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Végh családok címerével foglalkozik.
verebi Végh
szerkesztés
"A Fejér vármegyei Vereben birtokos család egyik felmenője, Végh István 1606. szeptember 22-én I. Rudolf uralkodótól nyert adományul címeres nemeslevelet, amelyet 1614-ben a Veszprém vármegyei nemesi közgyűlés előtt hirdettek ki. A Komárom vármegyei Véghek 1628-ban részesültek nemesi címeradományban. Fejér vármegyébe elszármazott családi ágazata Mihály révén 1696. április 9-én nyerte nemességét a Sopron vármegyei Nemeskéren. A nemességadományozást Mészáros János, a Sopron vármegyei levéltár tiszteletbeli levéltárnoka 1893. november 21-én igazolta. A verebi jószágszerző (II.) Ignác (1763-1820) 1795. május 20-án - megemlítve a címerszerző István 1606. évi nemeslevelét - kapott nemesi bizonyságlevelet Székesfehérvárott. A Jézus Társasága 1773. évi feloszlatását követően a koronára visszaszállt Vereb község birtoklási jogát és a Verebi előnevet Mária Terézia királynő 1775. december 9-én az 1760-tól helytartótanácsi tanácsosnak, a harmincad és az aranymosás direktorának, Végh Ignácnak adományozta. (II.) Péter (1725-1802) a legmagasabbra emelkedett a családból; 1780-tól az uralkodó bírói helyetteseként működő személynök, 1782-től haláláig Baranya vármegye főispánja, 1789-től személynökből főtárnokmester, utóbb országbíró (1795-1802). A csücskös talpú címerpajzs kék mezejének címerállata zöld hármas halmon jobbra tekintő, hátulsó lábain ágaskodó, kétfarkú aranyoroszlán, első jobb lábával kivont kardot tart. Az aranyszínű, ötrácsozatú és láncos zárt címersisakon aranyszínű, kövekkel ékesített, háromleveles, arany sisakkorona látható, amelyből a címerkép oroszlánja emelkedik ki. A címertakarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek."[1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Valószínűleg a Czuppony család címere alapján készült, melyet még II. András adományozott: Címerhatározó/Czuppon címer
szigeti Végh
szerkesztés
Szigeti Végh (Veegh de Sziget) Mátyás armálisát Bethlen Gábor fejedelem adományozta 1617. május 21-én Gyulafehérváron. Az oklevélre a kihirdetési záradékot nem vezették rá.* [* MUO 287.] Az oklevelet* [* 330x555/40/70x 45 mm.] Bethlen Gábor fejedelem, Péchy Simon kancellár, valamint Bölöni Gáspár titkár hitelesítette aláírásával.
A címerképet valószínűleg később festették be, legalábbis erre utal a keret hiánya és az egyszerű, vonalas rajz, és a kevésbé sikerült színezés is. A leírás szerinti címer: „Álló katonai pajzs égszínkék színben, melynek mezejében vagyis udvarában vállból lemetszett emberi kar láncinggel borítva, zászlót, melyet vörös, fehér és zöld színekkel lefestve a magasban rázni látható. A pajzsra zárt katonai sisak van helyezve, amit ékkövekkel és gyöngyökkel szépen díszített királyi korona ékít. A sisak ormáról pedig különböző színű szalagok vagyis foszlányok omlanak alá, és a pajzs mindkét oldalát vagy szélét szépen körülveszik és ékítik.”* [* „Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo sive area brachium humanum humero resectum lorica indutum vexillum quoddam rubro candido viridique coloribus depictum sursum vibrare conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis unionibusque variegatum. Ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utriusque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant…”]
A Szoboszlón lakó címerszerző fiai Péter és Menyhért. Előbbi Földes községben alapított családot, itt 1727-ben János szerepel, kinek fia, Péter (II.) 1737-ben Szabolcs vármegye előtt igazolta a család nemességét. Ugyanott az 1836. évi nemesi összeírás a család tizenegy tagját tünteti fel. Menyhért szoboszlói ágán 1702-ben Andrást, Mihályt és Menyhértet írták össze, 1836-ban ez az ág nemesi bizonyságlevelet nyert Szabolcs vármegyétől.* [* Herpay Gábor: Földes község története. Debrecen, 1936. 184–185. és Földes község története 1849-ig. Szerk.: Veliky János. I. Földes, 2002. 252.][3]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 59-60. (PhD értekezés) [4]
- Külső hivatkozások:
Végh 1629
szerkesztés
Végh Balázs 1629. július 19., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Dorottya, fia István, testvérei András, Mihály
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Végh 1653
szerkesztés
Végh (Veegh) Miklósnak, általa testvéreinek Györgynek és Pálnak III. Ferdinánd 1653. október 2-án Regensburgban adományozott nemességet és címert. A nemesítés tényét 1654-ben Göncön, Abaúj vármegye törvényszékén hirdették ki.* [* MUO 170. Régi jelzet: 51/CXXX-1929. 135.]
Az armálison* [* 593x720/108/147x125 mm.] III. Ferdinánd, Szelepcsényi György nyitrai püspök és Ruttkay András hitelesítő aláírása szerepel. Az oklevél függőpecsétje mára sajnos elveszett.
Arany keretben kék szőnyegen ovális zöld babérkoszorú által övezett damaszkolt rózsaszín mező. A kék szőnyeg sarkaiban felül jobbra Magyarország, középen a császári kétfejű sas, balra Csehország címere helyezkedik el. A belső rózsaszín mezőn lévő címer: „Álló katonai pajzs égszínkék színben, alján széles zöld mező terül el, felette egészalakos egyszarvú természetes színében ábrázolva, szája nyitva, vöröslő nyelve kinyújtva, farka felemelve, és teljes testsúlyával a magasba emelkedve és a pajzs jobb oldala felé fordulva látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, természetesen ábrázolt fehér galamb, kitárt szárnyakkal, csőrében olajágat tartva, szintén a pajzs jobb oldala felé fordulva, szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról sisaktakarók vagy foszlányok, innen sárga és sötétkék, onnan pedig fehér és vörös, a pajzs széleit szelíden körülfolyják és a pajzsot könnyedén és illően díszítik.* [* „Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum illius latepatenti viridi campo occupante, super quo integer monoceros naturali suo colore effigiatus, ore hiante, et lingua rubicunda exerta, caudaque elevate, ac tota denique corporis mole arrecta in altum salire, in dextramque scuti partem conversus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate candidam columbam naturaliter effigiatam, expansis alis, rostro ramusculum olivae gestantem, ac similiter in dextram scuti partem conversam proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae lacinijs seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese placide diffundentibus illudque decenter ac venuste exornantibus…”]
A család további sorsáról, az esetleges leszármazottakról jelenleg nem tudunk.[6]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 91-92. (PhD értekezés) [7]
- Külső hivatkozások:
Végh 1654
szerkesztés
.svg)
Somogyi András és János, 1654. július 25. III. Ferdinánd nemesség és címer. Általuk: Fülep András, Szabó István, valamint Végh István és György.
A nemesség kihirdetése Szabolcs vármegyében.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Végh 1661
szerkesztésKempelen:
Címereslevele kelt 1661. máj. 10.; kihird. Borsodm. – Vö. NIf. III/100. [NIf. = Komáromy András és Pettkó Béla: Nagy Iván, Családtörténeti értesitő. I–III. k. (Budapest, 1899–1901.)]
Borovszky:
1661. május 10. Szegedi Balázs, fiai: János, Gáspár és Mihály, testvére: István; továbbá: Molnár Péter, Miklós, Kardos Sebestyén, Kelemen Bálint, fiai: János és Gergely, Végh Balázs, Nagy János és István. (Jk. VII. 678.) [Jászói convent levéltára, az Országos Levéltárban levő elenchusok]
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet[8]
Borovszky Samu: Borsod vármegye története. Budapest, I. 1909. 232-233.[9]
- Külső hivatkozások:
Végh másképpen Galgóczy
szerkesztés
Végh másképpen Galgóczy Mihály 1687. szeptember 29., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: fiai Péter, István, Tamás, testvére Menyhért
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: