Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Vay család címerével foglalkozik.


A Vay család bárói címere a vajai kastély homlokzatáról
Vajai báró Vay Dénesné szül. Draskóczy Klementina ősfája, 1885

Ez a régi címer, melynek tervét a címerszerző mutatta be a királynak, a használatban és későbbi címeradományok által lényeges változáson nem ment keresztül. Legtöbb változtatás 1507-ben II. Ulászló király címerbővítésében történt. Ibrányi Gergely egyetlen leánya ugyanis még a XV. század első felében férjhez ment Vay Istvánhoz, kinek neve a címereslevélben is előfordul. Az utódok a családot Vajai Ibrányi néven folytatták. E házassági kapocs emlékére II. Ulászló a Vay és Ibrányi családok tagjainak 1507. febr. 3-án új címert ád, melyben a Vay-címert a Pécz-nembeli, az Ibrányi-család címerével egyesíti egy pajzsban ekképen: Kék mezőben zöld alapon álló jobbra fordított természetes szarvas, arany agancscsal; jobb szemébe felülről jobbharánt aranytollú nyílvessző nyomúl; a nyíl vasa nem látszik ki. A szarvast fent jobbról hétágú arany csillag, balról ezüst növő hold kiséri. Az egész fölött aranyszegélyű ezüst balharánt pólya, fönt vörös rózsával, lent arany liliommal megrakva. A haránt-pólyát lent a pajzs csücskében természetes kődarab támasztja meg. Ezt az ábrázolást örökíti meg az 1783. évi bárói címer is. Míg az 1830. évi grófi diplomában az a változás történik, hogy az öt címermezőre osztott grófi címer szívpajzsában látható az ősi ábrázolás: kék mezőben patakkal átszelt zöld alapon természetes szarvas homlokába fúródó nyíllal; a szarvast fönt jobbról nyolcágú arany csillag, balról ezüst növő hold kiséri. A címerképen átvonuló haránt-pólya olyan, mint az 1507. évi címerben. És így az 1418-ban kapott családi címer, mely kétségtelenül egy vadászati eseményt örökít meg, némi csekély változtatással ma is használatban van.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

Vay. (Vajai, báró és gróf).

Szabolcsmegye egyik legrégibb családja. A család 1414-ben (Constanz) Zsigmondtól czímerújító levelet nyert. II. Ulászló király 1507. évben a Vay és Ibrányi családok 613ősi czímerét kibővíti. A család származásáról a Szabolcs vármegyét tárgyaló kötetben bővebben megemlékeztünk. Szatmár vármegyében az újabb korban szerzett birtokokat és itt Mihály, Túrvékonya határában, birtokos és fürdőtulajdonos.[1]

  • Irodalom:

Központi Antikvárium, 154. árverés (2020. 11. 27.) - 77. tétel [2]

  • Külső hivatkozások:

[3]


Rövidítések


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs