Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Weisz, Weiss családok címerével foglalkozik.


Weiss 1590

szerkesztés
 
Weiss Mihály, Brassó polgármestere személyi érme, 1612. E: Gyöngy - és vonalkörben stilizált virágkoszorú. Középen díszítmény alatt MICHAEL/ALBINVS/* A.P.B*/ 1612. H: ADVTRVNQVEIMPER.PROPATRIA LEGAT9, /PRAESTI/TITQVAE/DEBVIT/PATRIAE/

 

Weiss Mihály, Brassó hires birája, történetiró. Atyja Csehországból származott Erdélybe, Medgyesre, hol polgármester volt. W. szül. 1569 jan. 13. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 14 éves korában a jezsuiták kolozsvári kollégiumába került, hol két évet töltött; itt tanulta meg a magyar nyelvet s a latin nyelv ismeretében is annyira előhaladt, hogy már ekkor latin verseket irt. 1589. a heidelbergai egyetemen találjuk. Onnan visszajövén, császári szolgálatba állott, eleinte a szatmári parancsnok, a rossz emlékü Hardegg titkára, azután Prágában a magyar Kancelláriában alkalmaztatott, hol testvéreivel egyetemben nemesi rangot nyert. 1590. ismét Erdélyben van, Brassóban, hol városi hivatalnok volt s mint az udvarnál ismert ember, diplomáciai kiküldetésekben alkalmaztatott. 1594 aug. 17-én az akkor megnyilt hires országgyülésen Brassó követe, itt ismerkedett meg Báthory Zsigmond fejedelemmel, ki őt többször igénybe vette. 1595. azon követség tagjai között látjuk, melyet Báthory Bocskay vezetése alatt Prágába indított, hogy Rudolffal a törökök ellen a véd- és dacszövetséget megkössék. Bocskay, Rákóczi Zsigmond, Báthory gyakran küldözték hol a bécsi udvarhoz, hol a portához, hol Radul oláh vajdához. W.-nak nagyobb befolyása Brassó ügyeire akkor kezdődik, midőn Báthory ingatag politikája következtében Brassóra és az egész Erdélyre Mihály oláh vajda zsarnoksága nehezült, ki a szász városokra, különösen Brassóra, roppant adót vetett ki. Midőn Báthory szerencsés hadjáratai folytán elbizakodva, a szászokat kiváltságaiktól meg akarta fosztani s az általa eddig kitüntetett Brassót is a saját őrségével akarta ellátni, W. - ekkor már Brassó város polgármestere - ezt megakadályozta s nyilt küzdelmet vett fel a fejedelemmel és Radul oláh vajdát hivta segítségül, azonban az oláh vajda seregeinek bejövetelét a fejedelmi seregek megakadályozták. W. az Olt melletti csatában, melyet vezére Giczy tanácsa ellenére rendezett, életét vesztette. Menekülése közben fogták el és ölték meg, testét a brassóiak a hajduktól nagy összegért kiváltották, de fejét Szebenben bitófára tűzték. Mint iró is szerepelt, bevégzetlen munkája: Az erdélyi zavarok és hadi mozgalmak rövid leirása, mely 1612 jun. 9-ig adja az eseményeket, hű képet nyujt az akkori erdélyi, sőt magyarországi viszonyokról. Munkáinak egy része Liber Annalium címen a Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens 1860. folyamában jelent meg.

Forrás: Pallas nagylexikon

  • Irodalom:

MIKA SÁNDOR: WEISS MIHÁLY 1569-1612. MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK. BUDAPEST, FRANKLIN-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA, 1893 [1]

  • Külső hivatkozások:

[2]

[3]


Weisz 1681

szerkesztés

 

Weisz Márton 1681. január 13., Linz I. Lipót nemesség elismerése és címer általa: felesége Kittinger Zsuzsanna, gyermekei István, Anna, Erzsébet, Éva, Rozina, Judit

R 64

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

[4]


Weisz 1899

szerkesztés
 
 

Közp. Antikv.:

(Habsburg) I. Ferenc József (1830-1916) osztrák császár és magyar király saját kezű aláírásával ellátott, három címereslevél.

A Weiss család három tagja, Róbert, Géza és Leó számára kiállított, gyönyörűen díszített oklevelek teljesen azonos kivitelben és beltartalommal készültek: 4 pergamenlevél, réztokba helyezett zsinóron függő viaszpecséttel. Kelt: Bécs, 1899. III. 17. A császár és Széchényi Manó, a király személye körüli miniszter aláírásával. Az adományozottak a címert és a "szurdai" nemesi előnevet a "Spitzer Gerzson és társai budapesti kékfestő- és kartonnyomó gyáros czég" társtulajdonosaiként, az ipar terén szerzett érdemeikért kapták. Spitzer Gerzson 1820 körül, Óbudán alapított kékfestő műhelyét halála után unokaöccse, Weiss Móric, majd örökösei vitték tovább. A Spitzer Gerzson és Társa cég 1893-ban vette meg a Magyar Pamutipar Rt. újpesti gyárát. A Szurday nevet használó Weiss Róbert 1900-tól 1938-ig állt a rendkívül sikeres, egyre terebélyesedő, újabb és újabb gyáregységeket nyitó, hatalmassá nőtt textilipari vállalat élén. A címeresleveleket egységes, rézveretekkel díszített bőrkötésbe helyezték. A négy sarokvereten Magyarország középcímere, a nagyméretű középvereten a címeradományt elnyert monogramja látható, tetején ötágú nemesi koronával. A kalligrafikusan megírt, rendkívül gazdagon díszített szöveg vörös bársony előzéklapok között elhelyezett pergamenleveleken olvasható. A teljes lapot betöltő címerábrázolást a középcímerrel és a Szent Koronával ellátott ornamentális keret övezi. Az aranyzsinóron függő pecsét réztokját szintén a babérkoszorúval övezett középcímer ékesíti. A Weiss Leó számára kiállított oklevél kötésén az egyik sarok- és a középveret kis foltokban oxidált.


  • Irodalom:

Központi Antikvárium, 141. árverés (2016. 12. 2.) - 118. tétel [5]

  • Külső hivatkozások:

Rövidítések


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs