Gomba/Ehető gombák/Akáccsiperke


Gombák

Akáccsiperke

Akáccsiperke
Akáccsiperke
(Agaricus bresadolanus, Syn: Agaricus romagnesii )
Más neve(i): Akác-csiperke; Gyökeres csiperke


Étkezési érték: Ehető gomba!

Közép- és Dél-Európában, valamint Ázsiában fordul elő. Az akáccsiperke a csiperkefélék családjába tartozó, ehető gomba. Májustól októberig terem egyesével vagy csoportosan a homokos talajú akácligetekben.

Kalapja

Az akáccsiperke kalapja 5-10 cm átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, idősebb korban ellaposodik és közepén benyomódhat. Színe fehér, középen szürkésbarnás árnyalatú. Közepe pikkelyes, szálas felületű, a perem felé sima. Sűrűn álló lemezei a tönknél felkanyarodnak, ahhoz nem nőnek hozzá. Színük kezdetben halvány hússzínű, idősödve vörösbarnák, majd egészen sötétbarnák lesznek. A kalap húsa viszonylag vékony, fehér, vágásra nem színeződik, kellemes gombaillatú.

Tönkje

4-8 cm magas és 1-2 cm vastag; színe fehéres, benyomva kissé megsárgulhat. Tövénél gumós, gyökérszerű micéliumszálak[1] állnak ki belőle. Fiatalon a felső része enyhén rózsás árnyalatú. Középtájon vékony, hártyás gallér található rajta.

Spórapora

sötétbarna, a spórák 6-7 mikrométer hosszúak és 4-4,5 mikrométer szélesek, simák, oválisak.

Hasonló fajok

- Hasonlít hozzá a mérgező fenolszagú csiperke (Agaricus pilatianus)), de az vágásra krómsárgára színeződik és gallérja vastag.
- Szintén hasonló az ehető karcsú csiperke (Agaricus silvicola), amely nyúlánkabb, húsa nyomásra elsárgul, lemezei fiatalon fehérek, majd szürkés rózsaszínek.
- Valamennyi csiperkefajnál gondolni kell a gyilkos galócával való összetéveszthetőségre, különösen a fiatal példányok esetén. Az akáccsiperkénél a rózsaszín lemezek, a bocskor hiánya és a termőhely (erdő helyett akácligetek) különböztetik meg tőle.

Lásd még


A Wikimédia Commons tartalmaz Akáccsiperke témájú médiaállományokat.
  1. *- hifaköteg, amely a gomba testét, a tenyésztestet alkotja.