Gomba/Ehető gombák/Késői galambgomba


Gombák

Késői galambgomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gombanevek változásaiGomba fajtákEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk



Késői galambgomba
Késői galambgomba
(Russula cessans, Syn: )
Más neve(i): barnásközepű galambgomba

Étkezési érték: ehető gomba.

A késői galambgomba az galambgomba-alkatúak rendjébe, ezen belül a galambgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, ehető gombafaj.

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka, inkább északon fordul elő.

Fenyvesekben él, egyesével vagy kisebb csoportokban található meg. Június végétől október végéig terem.

A késői galambgomba kalapja 3-8 cm széles, alakja kezdetben domború, majd szélesen domború, lapos, sőt benyomott lesz. Felszíne nedvesen ragadós. Széle sima, idősen kissé barázdált. Színe bíborszínű, liláspiros, közepe gyakran sötétebb. Bőre viszonylag könnyen lehúzható.

Húsa fehér, sérülésre nem színeződik el. Szaga nem jellegzetes, íze enyhe.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük halványsárga.

Tönkje 3-7 cm magas és legfeljebb 2 cm vastag. Alakja nagyjából hengeres vagy a tövénél kissé megduzzadt. Felülete sima, színe fehér.

Spórapora sárga. Spórája széles elliptikus vagy közel kerekded, felülete szemölcsös, közöttük részleges hálózatot alkotó gerincekkel, mérete 7,5-9 x 6,5-7,5 µm.

Hasonló fajok

- Más galambgombákkal téveszthető össze; egyedi jegyei a sárga lemez és spórapor, a sötét liláspiros kalap, a fehér tönk és a jellemző íz és szag hiánya.


Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Késői galambgomba témájú médiaállományokat.