Gomba/Ehető gombák/Késői galambgomba
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
- (Russula cessans, Syn: )
- Más neve(i): barnásközepű galambgomba
Étkezési érték: ehető gomba.
A késői galambgomba az galambgomba-alkatúak rendjébe, ezen belül a galambgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, ehető gombafaj.
Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka, inkább északon fordul elő.
Fenyvesekben él, egyesével vagy kisebb csoportokban található meg. Június végétől október végéig terem.
A késői galambgomba kalapja 3-8 cm széles, alakja kezdetben domború, majd szélesen domború, lapos, sőt benyomott lesz. Felszíne nedvesen ragadós. Széle sima, idősen kissé barázdált. Színe bíborszínű, liláspiros, közepe gyakran sötétebb. Bőre viszonylag könnyen lehúzható.
Húsa fehér, sérülésre nem színeződik el. Szaga nem jellegzetes, íze enyhe.
Sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük halványsárga.
Tönkje 3-7 cm magas és legfeljebb 2 cm vastag. Alakja nagyjából hengeres vagy a tövénél kissé megduzzadt. Felülete sima, színe fehér.
Spórapora sárga. Spórája széles elliptikus vagy közel kerekded, felülete szemölcsös, közöttük részleges hálózatot alkotó gerincekkel, mérete 7,5-9 x 6,5-7,5 µm.
Hasonló fajok
- - Más galambgombákkal téveszthető össze; egyedi jegyei a sárga lemez és spórapor, a sötét liláspiros kalap, a fehér tönk és a jellemző íz és szag hiánya.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Késői galambgomba
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány
