Növények/A/Amerikai vasfa
- (Gymnocladus dioicus, Syn: )
- Más neve(i): Kentucky kávéfa, kanadai vasfa
Az amerikai vasfa Észak-Amerikában, Kanadában, az Egyesült Államokban, Kentucky és Pennsylvania keleti részén honos. Az európaiak is Kentuckyban találkoztak vele először. A pillangósvirágúak családjába tartozó fa. Hazájában Kentucky kávéfa néven is nevezik megtalálási helye után és azért, mert a gyarmati időkben magvait egy ideig kávé helyett használták.
A fa a tápanyagban gazdag, nedves talajt kedveli, de nem érzékeny a szárazságra és a hidegre. A szellős, tágas helyeket kedveli. Hazájában elszórtan, néha kis csoportokban fordul elő. Mérsékelten gyorsan növő fa, optimális körülmények között 100-150 évig él.
Az amerikai vasfa átlagos magassága 18-21 méter között mozog, lombkoronájának szélessége 12-15 m, a törzs átmérője elérheti az 1 métert. Kérge sötétszürke, mélyen bordázott. Fája világosbarna, nehéz, erős.
Levelei
- szárnyasak és kétszeresen összetettek, 60-90 cm hosszúak, levélnyeléből kiágazó erein is levélkék vannak. A levelek feltűnőek, mert fiatalabb korukban világos rózsaszínűek, később zöld-bronzos árnyalatúvá válnak. Őszi lombszíne sárga. A növény tavasszal a többi növénynél később hajt ki, levelei akkor jelennek meg rajta, mikor a többi fa már kilombosodott, ugyanakkor ősszel korábban hullanak le, mint más lombhullató fák; hat hónapig lombtalan.
Virágzata
- a termősöké 25-30, a porzósoké 10 cm hosszú fürtös virágzat. Virágai kétlakiak, zöldesfehérek, május-júniusban nyílnak.
Termése
- 15-25 cm hosszúságú, 2,5 cm szélességű hüvely, amelyben nagy, lencse alakú 6-9 darab sötétbarna mag található, amelyeket zöld, édeskés illatú kocsányos endokarpium (belső termésfal) vesz körül.
Lásd még: Amerikai vasfa
- Magyar Wikipédia: Amerikai vasfa
