Állatok/Lepkefélék/Tarka szőlőmoly
< Állatok | Lepkefélék
(Lobesia botrana szócikkből átirányítva)
_European_Grapevine_Moth_(Lobesia_botrana)_-_Flickr_-_gailhampshire.jpg)
.jpg)
Tarka szőlőmoly
- (Lobesia botrana, Syn: Polychrosis botrana)
- Más neve(i): Keresztes szőlőmoly
- A valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrómolyfélék családjának Magyarországon is honos faja.
- Megtalálható egész Európában, továbbá Ázsiában a Himalájától északra egészen Japánig és Észak-Afrikában is. Előfordul Magyarország minden szőlőtermő vidékén, bár nagyon eltérő gyakorisággal.
- Szürkésbarna összbenyomást keltő szárnyát zöldesszürke, sárgás rozsdabarna és kékesszürke foltok, sávok tarkázzák. A szárny fesztávolsága 10–17 mm. Zöldes színű hernyójának feje és nyakpajzsa fakó-sárga.
- A meleg, száraz időjárást szereti, ezért gyakorisági maximuma eltér a mérsékelten meleg és nedvesebb időt kedvelő nyerges szőlőmolyétól.
- Elterjedési területének nagy részén évi két nemzedéke van, de hazánkban például három. Az áttelelt bábokból kikelő lepkék április legvégén, illetve májusban rajzanak. Petéit egyenként ragasztja a fejletlen fürtök bimbóira, fedőlevélkéire, elvétve nyelére vagy a hajtásra. A
- tavaszi nemzedék 8–10 nap múlva kikelő hernyója a bimbóba furakodik, és kieszi annak belsejét, amitől a bimbó elszárad.
- Az első bimbó elpusztítása után a másodikba, majd a harmadikba furakodik be, és így pusztít mindaddig, míg a szőlő virágzása vagy testének növekedése ebben meg nem akadályozza. Ettől kezdve a fürtben él, és bimbókból, virágokból vagy később bogyókból gubancot szövöget össze magának – ebből jár ki este vagy éjjel táplálkozni. A szövedékről a fertőzött fürtök könnyen felismerhetők.
- A második és harmadik nemzedék a zöld és az érő bogyókat károsítja. A nyári eleji nemzedék hernyói zömmel májusban fejlődnek, majd a tőkefejre, karórepedésbe vagy az összekötött levelek, fürtök védett zugaiba vonulva fehér szövedékgubóban bábozódnak. A lepkék június második felében, július elején rajzanak, és petéiket egyesével a szőlőbogyókra rakják. Az utódaikból származó hernyók zömmel júliusban károsítanak. Egy-egy hernyó több bogyót is megrág – ráadásul a sérült bogyót könnyen megtámadják a penészgombák, és ilyenkor rothasztani kezdik a fürtöt.
- A nyár végi (őszi, áttelelő) nemzedék augusztus–szeptemberben rajzik. A hernyó szeptember végétől novemberig az érő szőlőbogyókat károsítja. Október–novemberben bábozódik, és így telel át a szőlőtőkén.
- A polifág hernyók fő tápnövénye a szőlő, aminek generatív részeit (virág, bogyó) fogyasztják.
- Mellette gyakran táplálkoznak:
- köszmétén (Ribes uva-crispa)
- ribiszkén (Ribes)
- iszalagon (Clematis sp.),
- somon (Cornus sanguinea),
- loncon (Lonicera sp.),
- ostorménfán (Viburnum lantana),
- fagyalon (Ligustrum sp.) és
- Közönséges borostyánon (Hedera helix).
- Laboratóriumban a hernyókat felnevelték számos más növényen is, de hazánkban a nyerges szőlőmoly mellett egyértelműen a szőlő legjelentősebb rovarkártevője (a szőlőilonca csak a hajtást károsítja).
- Másodlagos kártétele, hogy a megrágott fürtöket megtámadja a szürkepenész. A tarka szőlőmoly a melegebb, száraz évjáratokat, az ország déli részeit és a hegyek déli lejtőit kedveli.
- Magyar Wikipédia: Tarka szőlőmoly
Forrás: Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1
A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.
Forrás: Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Tarka szőlőmoly, 2011. március 1., 06:33 (CET)
