Segítség:Wikifogalmak szójegyzéke

Ez a lap, a Wikikönyvek-ben leggyakrabban használt kifejezések jegyzéke.

A

Adminisztrátor

Az adminisztrátor (admin, sysop) a Wikikönyvek karbantartásával foglalkozó, speciális feladatokkal és jogosultságokkal felruházott szerkesztő, aki a szavazások eredményeinek figyelembe vételével végrehajtja az olyan speciális döntéseket, mint pl. egyes lapok törlése.

Lásd még: Adminisztrátorok.

Allap

Allapnak (subpage) azokat a lapokat nevezzük, amiknek a nevében / (perjel) van. Az ilyen lapok bizonyos névterekben (például a felhasználói lapokon) speciálisan viselkednek, és egyfajta csoportosítási funkciót látnak el. A részletes leírást ezen a lapon olvashatod.

Árva cikk

Árva cikk (orphan page): Olyan szócikk, melyhez egyetlen ->Wikikönyvek lapon sem található belső hivatkozás. Az ilyen lapok gyakorlatilag csak a keresőrendszerrel érhetőek el és olvashatóak, más lapokról nem. Az árva szócikkek listája....

Átirányítás

Az átirányítás (redirect) szót a köznapi netes zsargontól kissé eltérően használjuk. Az átirányításnak a Wikipédiában akkor van szerepe, ha egy szócikk ugyanazon tartalommal, de több elnevezéssel is megírható (pl. #worldwideweb és #világháló). Ilyenkor a gyakrabban használt név alatt megírjuk a szócikket, a ritkábban használt név alá pedig csak egy átírányító parancsot szerkesztünk be, mely a következőképp fest: #REDIRECT [[szócikknév]] Az átirányítást a Wikikönyvek-lapokat kiszolgáló szerver automatikusan elvégzi, és a lap főcíme alatt megjelenő apróbetűs üzenettel tájékoztat róla. Például:

Világháló

A hivatkozásra klikkelve eljutunk az átirányító laphoz, és így szükség esetén törölhető vagy módosítható az átirányítás.

Átmozgatás

Az átmozgatás vagy átnevezés (move) egy szócikk nevének megváltoztatása, bejelentkezett szerkesztők számára az "átmozgat" fülön át elérhető. Az átmozgatás eredményeképp a régi néven átirányítás jön létre.

B

Belső hivatkozás

Belső hivatkozás (belső link, internal link): Olyan link, amely kattintásra az épp olvasott oldalról egy másik Wikikönyvek szócikkre ugrik, ellentétben a külső linkkel, melyek a Wikikönyvekhez nem tartozó weblapokra mutatnak. A Wikimédia weblapokon a belső linkek alá vannak húzva, és normál esetben kék színűek. Akkor pirosak, ha a célpontjuk (még) nem létezik. Szerkesztés közben így néz ki: [[Link célpontja|szövege]] A belső linkek közé tartoznak a nyelvközi linkek és a kategóriacímkék is. Lásd még: Hogyan használd a hivatkozásokat.

Blokkolás

A blokkolás (block) egy technikai eszköz, amivel meg lehet akadályozni, hogy egy adott felhasználónévről vagy IP címről szerkeszteni lehessen a Wikikönyveket. A blokkolt felhasználó a szerkesztés gombra kattintva a szerkesztőablak helyett egy üzenetet kap, ami értesíti a blokkolásról, és elmagyarázza annak okát. Részletesebben lásd: Wikikönyvek:Blokkolási irányelvek

Bot

A bot egy számítógépes program, ami bizonyos feladatok automatizálására szolgál.

Bürokrata

A bürokrata (bureaucrat) jogokkal rendelkező szerkesztők ki tudnak nevezni más szerkesztőket adminisztrátorokká vagy bürokratákká (de nem tudják ezen jogokat elvenni). Lásd még Bürokraták.

C

Csonk

Csonk (stub): Olyan lap vagy fejezet, amelybe még nem került elfogadhatóan elég tartalom. A csonkok sokszor 1-2 soros bejegyzések egy fogalomról, melyeket vagy a létrehozójuk akar hamarosan kifejteni vagy másokat akar erre buzdítani. A csonkok készítése általában ellenjavallt, mert növeli a cikkek számát a tartalom igazi növelése nélkül, azonkívül a korrektoroknak pluszmunkát jelent elfogadható állapotba hozni őket. Ha mindenképp csonkot tudsz csak készíteni, lehetőleg olyan témakörben tedd, melynek sok szerkesztője van (lásd Wikikönyvek:Wikipédisták szakterületek szerint). Lásd még Segítség:Csonkok; Csonkok listája

D

Difflink

A difflink olyan link, ami a hagyományos linkekkel ellentétben nem egy lapra, vagy annak egy alcímére, hanem a lapon korábban történt változtatás(ok)ra mutat.

E

Egyértelműsítő lap

Egyértelműsítő lap: (disambiguation page): Olyan lap, ami az azonos nevű, de eltérő tartalmú szócikkek közötti választást segíti. Lásd még: Wikikönyvek:Egyértelműsítő lapok

Előnézet

F

Felhasználói lap

A felhasználói lap (user page) a wikipédisták személyes oldala. A legtöbben bemutatkozásra, különböző személyes feljegyzésekre illetve egymással való kommunikálásra használják ezt az oldalt. A felhasználói lapok a User névtérben vannak. Lásd még: Vitalap

Fejezetcím

A Wikipédiában fejezetcímeket úgy készíthetsz egy általad írt sorból vagy szóból, hogy többszörös egyenlőségjelek közé zárod:

== Fejezet 1. ==

=== Fejezet 2. ===

==== Fejezet 3. ====

Lásd még: felzet.

Felzet

A felzet tipográfiaii fogalom, lényegében felső lapot, a tipográfiai eszközökkel (pl.:keret, iniciálé, stb.) díszített fejezetcímzést jelent. Használják még kérvények külső (felső) lapjának megnevezésére is. A helyes elnevezés a Wikikönyvekben:fejezetcím.

Fejlesztő

A fejlesztő (developer) a Wikiprojekteket működtető szoftver, a MediaWiki programozóinak egyike. A fejlesztők közvetlenül hozzáférnek az adatbázishoz, gyakorlatilag bármire képesek.

Friss változtatások

A Friss változtatások (Recent changes) egy speciális oldal, ami a legutolsó szerkesztések listáját tartalmazza.

G

GFDL

A GFDL a GNU Szabad Dokumentációs Licenc (GNU Free Documentation License) rövidítése. A Wikikönyvekben található "könyv" és minden lapra ez a licenc vonatkozik. Ezért azok, bizonyos feltételek betartása mellett szabadon másolhatóak, módosíthatóak és felhasználhatóak (akár üzleti célokra is), de az eredménynek is GFDL licenc alatt kell lennie.

H

Helytartó

A helytartó (steward) a bürokratához hasonló funkció, de a helytartónak minden Wikimedia Alapítvány által üzemeltetett projektben vannak bürokrata jogosultságai.

HTML

A HTML dokumentum-formátumot tekinthetjük az ún. hyper-text egyik megvalósítási formájának is.A HTML formátumú dokumentumok megtekintése egy ún. "World Wide Web böngészőprogrammal" lehetséges. Hogy miért?

A HTML dokumentum egy olyan szövegfájl, amely a szövegen kívül tartalmaz ún. "HTML-tag"-eket - formázó utasításokat -, valamint megjelenítendő objektumokra történő hivatkozásokat is. Ezek a HTML formázóutasítások (más szóval: parancsok, elemek) befolyásolják a dokumentum megjelenítését, kapcsolatait. Ezeket az utasításokat a böngészőprogram értelmezi és végrehajtja. Ezen okból a formázóutasítás mindig megelőzi azt a részét a dokumentumnak, amelyre vonatkozik. A dokumentumkészítéshez használható HTML utasítások köre állandóan bővül, a nyelv fejlődik. A szabványosítás csak lassan követi a fejlődést. Ezért nem minden böngészőprogram tudja a HTML utasítások mindegyikét értelmezni. Egy böngésző, ha számára értelmetlen utasítással találkozik, akkor kihagyja, így nem okoznak problémát az újabb keletű - még szabványosítatlan - utasítások a régebbi kiadású WWW-böngészőknek sem. Sajnos a fentiek miatt ugyanazt a dokumentumot két különböző program nem biztos, hogy azonos formában fogja megjeleníteni. Más oka is van ennek. A WWW-n kalandozónál kicsi a valószínűsége annak, hogy rendelkezésére áll ugyanaz a betűtípus, mint a WWW-oldalt fejlesztőnek. Vagy képek esetén semmi garancia nincs arra, hogy minden böngészőprogram ugyanazon felbontásban és színszámmal tudja megjeleníteni a képet. És így tovább... A HTML-ben mégis az a nagyszerű, hogy nagymértékben megközelíti a platformfüggetlenséget. Egy HTML dokumentum - ha nem is azonos módon - mindenki számára megtekinthető.

I

Irreleváns

A releváns szó tagadó formája az irreleváns jelentése: nem a tárgyhoz tartozó (nem idevágó), jelentéktelen, lényegtelen, nem helytálló, vagyis nem kell számolni vele.

Interwiki

Az interwiki (rövidítve iw) olyan speciális belső hivatkozás, ami nem a magyar Wikipédiában, hanem valamelyik másik Wikimedia Alapítvány által üzemeltetett projektben (például a Wikibooksban, vagy valamelyik másik nemzet Wikipediájában) levő szócikkre hivatkozik. Az interwiki leggyakrabban használt fajtája a nyelvközi link.

Lásd még: Hogyan használd a hivatkozásokat.

K

Kategória

A kategória (category) olyan nagyobb témakör, amelybe egy adott szócikk beletartozhat; például az imádkozó sáska szócikk beletartozhat a Magyarország védett állatai kategóriába, de a Rovarok és a Biológia kategóriákba is. Az adott kategóriába tartozó szócikkekről automatikusan létrejön egy betűrendes lista. A kategórialapok a Kategória névtérben vannak. Kategórialap készítése előtt kérjük olvasd el a Segítség:Hogyan használd a kategóriákat súgólapot, mert az indokolatlan és meggondolatlan kategorizálás nagyobb káoszt okozhat, mint amekkora rendet teremthet.

Kitiltás

A kitiltás (ban) a szerkesztői jogok megvonása. Lehet időleges vagy végleges is. Együtt járhat blokkolással, de az is előfordulhat, hogy a betartatását a közösségre bízzák: a kitiltott felhasználó szerkesztéseit a többiek azonnal visszaállítják. Részletesebben lásd: Kitiltási irányelvek.

Közkincs

A közkincs (angolul public domain) egy szerzői jogi fogalom, mely olyan művet, alkotást jelent, amely korlátozás nélkül felhasználható, másolható, vagy átdolgozható.

Közkincs lehet egy alkotás, amennyiben a szerzője azt közkincsnek minősíti; valamint akkor, ha annak szerzői jogi védelmi ideje lejárt.

A közkincs a licencek egy formája, vagy tekinthető a licenc hiányának is, vagyis amikor a felhasználást semmilyen licenc feltétel nem korlátozza. Lásd még: #Szabad licenc; #Zárt licenc; #Szabad szoftver

L

Laptörténet

A szócikkek tetején látható laptörténet (history) fül választásával megtekinthetjük a szócikken történt változtatások minden részletét. Ugyanis a Wikipédiában nem csak a szócikkek, de azok minden szerkesztése-változtatása is dokumentálva van.

Lektorálás

A Wikipédián e szót egyedi értelemben használjuk, mégpedig a cikkek ellenőrzését, kiegészítő helyesbítését értjük alatta. Azokat a lapokat, melyek ezt igénylik, meg lehet jelölni a {{lektor}} , vagy a {{korrekció}} sablonnal, s ezek megjelennek a Kategória:Figyelmet igénylő lapok listájában. Többféle lektorálási tevékenység képzelhető el:

• Nyelvi lektorálás:
  • Durvalektorálás: a súlyosabb helyesírási vagy nyelvi hibák kijavítása;
  • Finomlektorálás: apróbb elírások, elgépelések javítása; zárójelezés-helyesbítés;
• Formai lektorálás: a szócikk formájának, szövegstruktúrájának vagy médiaelemeinek pofozgatása; két fő fajtája:
  • Hipertextszemantikai (röviden szemantikai) lektorálás: linkek, a helytelenül használt HTML- vagy Wiki jelölőnyelvi elemek helyesbítése; ld. még wikisítés;
  • Esztétikai lektorálás: a csúnyának ítélt díszítőelemek (ha vannak), sablonok javítása, a cikk tördelése stb.;
• Tartalmi lektorálás: a tartalmi tévedések, pontatlanságok, kétértelműségek kiigazítása; az NPOV biztosítása; stb.

Lexikon

A lexikonok (más formában enciklopédia, encyclopædia) az emberi tudás írásos gyűjteményei.

A lexikon szó a görög és később a latin "szavakról"-jelentésű szóból (lexis=szó) eredeztethető. Az enciklopédia a görög ἐγκύκλιος παιδεία, enkyklios paideia ("útmutatások körében") kifejezésből ered, ahol ἐγκύκλιος jelentése "kör alakú" (ami a κύκλος, kör szóból ered), valamint a παιδεία, ami utasítást, útmutatást jelent.

A lexikonok lehetnek általánosak, amikor minden témában tartalmaznak szócikkeket (az Encyclopædia Britannica vagy a Pallas Nagy Lexikona két ismert példa), vagy egy adott témakörben specializáltak (mint az orvosi, vagy filozófiai lexikonok). (Az általános, főként régebben készült lexikonokat szokás az enciklopédia szóval jelölni, míg a specializált, illetve "modern" gyűjteményeket inkább lexikonként ismerjük.)

Vannak ezen túl lexikonok, melyek széles skálájú témákat tartalmaznak egy adott nemzeti vagy kulturális nézőpontból, mint például a Nagy Szovjet Enciklopédia.

Link

Magyarul hivatkozás (jelentése kapocs), az interneten alapvető szövegtípus, melyre kattintással egy másik, beállított lap tartalma jeleníthető meg. Ezt a tulajdonságot eltérő színnel, néha aláhúzással is jelölik.

Lásd még: Belső hivatkozás, Hogyan használd a hivatkozásokat összefoglal

Hivatkozás

Idegen szóval: link (jelentése kapocs), az interneten alapvető szövegtípus, melyre kattintással egy másik, beállított lap tartalma jeleníthető meg. Ezt a tulajdonságot eltérő színnel, néha aláhúzással is jelölik.

Lásd még: Belső hivatkozás, Hogyan használd a hivatkozásokat összefoglaló lap.

M

Magányos lap

Lásd árva cikk

Megjegyzés

A komment vagy rejtett szöveg (comment) olyan szövegrész, mely része a cikknek, azonban annak mentett formájában nem jelenik meg, csak ha a szócikket megnyitjuk szerkesztésre. Ha kommentbe akarunk egy szövegrészt tenni, akkor <!-- ... --> jelek közé tegyük (a ... jelképezi az illető szövegrészt). A kommentezés céljai lehetnek pl.:

• megjegyzések a jövendő szerkesztők részére adatok pontatlanságáról, bizonytalanságáról, vagy annak megindoklásáról, hogy valami furcsa szövegrész egyáltalán miért került a cikkbe és pont abba a részbe, ahol van;
• a nem semleges nézőpontúnak vélt vagy bizonytalan pontosságú részeket gyakran kommentbe tesszük, amíg a vitalapokon eldöntjük, marad-e vagy töröljük, megállja-e a helyét.
• nyers, még nem lektorált vagy nyomdailag formázatlan (pl. bekezdések nélküli) szövegrészeket is lehetséges kommentbe tenni, ha az ilyen részek eltüntetése nem sérti a tartalom integritását;

A kommentezés alkalmas még:

• idétlen megjegyzések (afféle easter eggek) vagy viccek elhelyezésére a szövegben. Kérjük, ettől lehetőleg tartózkodj, különösen a hosszasan kifejtett irreleváns szövegrészektől. Ezzel megnehezíted a többi szerkesztő dolgát. Az irónia, ha nem sérti a semlegességi követelményt, elfér ugyan egy ilyen fiatalos lexikonban, mint a Wikikönyvek, de kérjük,

1. ne váljon többé, mint néhány szórványos eset;
2. ne menjen a tartalom rovására, hanem támogassa azt;
3. mint mondtuk, tartsa tiszteletben a semleges nézőpont irányelvét; végül
4. semmiképp se váljon öncéllá, mert az ilyesmi nem komoly lexikonba való.

Az ilyesfajta, tréfás lexikoncikkek írására megvannak a külön wikiwiki webek.

Műhely

Műhelyeknek azokat a szerkesztői munkacsoportokat nevezzük, amelyek egy fejlesztési elképzelés alapján, hosszabb távú, jelentős vagy új tartalmi területet érintő változtatásokat végeznek. Elveiket, módszereiket a Wikikönyvek irányelvei betartásával maguk határozzák meg. A Műhelyeket részleteit itt nézheted meg: Műhely

N

Névtér

A névtér (namespace) a lapok osztályozásának egy eszköze. Alapértelmezésben egy lapnak nincs névtere, vagy ami ugyanaz, az "alap" névtérbe tartozik. Egy lapot úgy sorolunk egy ettől különböző névtérbe, hogy címe elé a "Névtérnév:" előtagot írjuk, ahol Névtérnév az illető névtér neve.

A Wikimédia webhelyein szokás megkülönböztetni:

1. A tulajdonképpeni tartalmat. Ez az alap névtér, aminek nincs külön jelzése.
2. a projektről szóló (pl. A Wikikönyvekről) lapokat (ezen lapok nevei Wikikönyvek: kezdetűek),
3. a felhasználók lapjait (User: előtaggal),
4. a segítséget (az információkat, útmutatókat) adó lapokat (Segítség: előtaggal),
5. a speciális lapokat, mint amilyen például a statisztika vagy az automatikusan készülő friss változtatások (Speciális:),
6. és a minden lapokhoz hozzátartozó vita- vagy megbeszéléslapokat (Vita:, Wikikönyvek vita:, User vita:) lapokat. Ezek mind-mind egy-egy névteret alkotnak.

Az egyes projektekben azonban - a szerkesztők belátásától függően - az egyes névtereket máshogy is hívhatják, illetve egyes névterek nem feltétlenül léteznek.

NPOV

Az NPOV a semleges nézőpont rövidítése (az angol Neutral Point of View szóból).

Nyelvközi link

A nyelvközi link (interlang link, röv. interlang, vagy interwiki link, iw vagy il) olyan interwiki link, ami a különböző nyelvű wikipédiák azonos témájú szócikkeit kapcsolja össze. A nyelvközi linkek alapesetben nem a szövegben, hanem a böngészőablak bal oldalán, az egyéb nyelvek felirat alatt jelennek meg.

Ö

Összefoglaló

Lásd Szerkesztési összefoglaló.

P

Portál

A portálok tematikus kezdőlapok, melyek adott témához tartozó könyveket fognak össze és bizonyos közösségi tevékenységeket koordinálnak. Jelenleg még nincs portál a Wikikönyvekben.

POV

A POV a nézőpont rövidítése (az angol Point of View szóból). Néha arra is használjuk, ha valami nem egyeztethető össze a semleges nézőponttal.

Primitív szóköz

Ha egy lapot szerkesztésre megnyitsz, és egy sort szóközzel kezdesz, akkor a sor úgy jelenik meg, ahogy beírtad (azaz a jelölőnyelvi elemek felismeretlenül maradnak). Ez a sorkezdő vagy primitív szóköz. Egy szóközzel kezdődő bekezdés így néz ki:

Primitív szóközt tartalmazó bekezdés. Így fog a szöveg kinézni, ha szóközzel indítod a bekezdést! Ennek káros mellékhatásai is vannak:  Példa:  ha nagyon hosszú sorokat írsz be, akkor ezek hatására a lapok - böngésző- és wikibeállításoktól függően - vagy megnyúlnak szélességben, és nagyon nehéz lesz őket olvasni és áttekinteni, vagy pedig a sor „lelóg” a lap központi mezőjéről, és ekkor is rosszul olvasható.

Újabban már görgetősávval oldjuk meg a primitív szóközös bekezdések html-re fordítását, de ennek megjelenése sem annyira esztétikus. Ezért primitív szóközt csak kivételes esetekben használunk, például informatikai programkódok leírására. A primitív szóköz különböző haladóbb wiki- és HTML-szintaktikai eszközökkel helyettesíthető.

R

Redirect

Lásd Átirányítás.

Releváns

A releváns szó leggyakoribb jelentése: a tárgyhoz tartozó, vagy kapcsolódó dolog, röviden: idevágó. Jelenthet még fontos, lényeges dolgot, mint például jogi környezetben releváns bizonyíték a perdöntő. Másképpen magyarázva ha 100 szemtanú látta ugyanazt az esetet és a bírósági tárgyaláson mindannyian nagyjából ugyanazt mondanák el, úgy vallomásuk egyformán releváns, de fölösleges lenne mindegyiküket meghallgatni. Gyakran használt még a szó ellentettje az irreleváns.

Relevancia

A releváncia latin szó jelentése: fontosság, jelentőség, jelentékenység.

Reinkarnáció

A reinkarnáció egy kitiltott felhasználó által regisztrált új azonosító. Az ilyen azonosítók örökre blokkolhatóak, és bármely szerkesztésük visszaállítható.

U

Az UTF-8

(8 bites Unicode átalakítási formátum) lényege, hogy a különböző karakterek Unicode szabványon alapuló kódolásakor változó hosszúságú egységet használ. A leggyakoribb, ékezet nélküli betűk és egyéb alap írásjelek esetén csak egy bájtot használ fel, míg például az európai nyelvek által használt ékezetes betűk esetén két bájtban tárolja el az információt.

Az UTF-8 kódolás használata lehetővé teszi több, különböző kódlapot használó nyelv együttes használatát ugyanabban a dokumentumban. Ez nemcsak azon ritka esetekben nélkülözhetetlen, amikor például kínai írásjeleket szeretnénk magyar szövegbe illeszteni, hanem például egyes nyugat-európai karakterek és magyar karakterek együttes használatakor is elengedhetetlen, ezért egy modern magyar nyelvű weboldal létrehozásakor tanácsos ilyen karakterkódolást választani.

Ha azt látjuk egy dokumentumban, hogy az ékezet nélküli betűk jól mutatnak míg az ékezetes betűk helyett két furcsa karakter jelenik meg (például így: ÁrvĂztűrĹ‘ tĂĽkĂrfĂşrĂłgĂ©p), akkor át kell váltani a karakterkódolást UTF-8-ra. (Sajnos, néhány alkalmazás nem, vagy nem megfelelően támogatja ezt a szabványt.)

S

Sablon

A sablon (template) révén előre elkészített feliratokat illeszthetünk be más szövegekbe. A gyakran használt, változatlan (vagy ritkán változó) szövegeket ezáltal nem kell újra és újra begépelni, hanem egy kulcsszóval (a sablon nevével) lehet őket beilleszteni a cikkekbe.

Így lehet használni a sablonokat: {{sablonnév}}.

További részletek: Hogyan használd a sablonokat, Sablonlisták listája

Sysop

Lásd Adminisztrátor.

Sz

Semleges nézőpont

A semleges nézőpont (gyakran NPOV néven is hivatkozunk rá) a Wikikönyvek egyik alapelve, amely szerint a cikkeket elfogulatlanul és részrehajlás nélkül, minden nézetet igazságosan megjelenítve kell írni, hogy azokat lehetőleg senki ne érezhesse ellenségesnek a személyével vagy nézeteivel szemben.

Szerkeszt

A Wikikönyvek WikiWiki rendszerű webhely, ami azt takarja, hogy a rajta található tárgylapokat bárki szerkesztheti, és ezek a változások azonnal meg is jelennek. A szerkesztéshez általában egyszerűen használható és könnyen megtanulható szövegszerkesztési felületet, a Wiki jelölőnyelvet (Wiki markup) használunk. Ez a lap a jelölőnyelv használatához ad segítséget. Csak kattints a „Szerkeszd ezt a lapot” linkre felül (vagy alul, vagy az oldalsávon) magának a lap tartalmának a megváltoztatásához; vagy a „Lap megbeszélése” linkre és ott a „Szerkeszd ezt a lapot”-ra, hogy a laphoz tartozó Vitalapra írj! Mindkét esetben egy olyan lapra kerülsz, melyen egy szerkesztőterületet - szövegmezőt - találsz, benne az adott Wiki lap szövegével.

Ezután csak annyi a dolgod, hogy leírd, amit akartál és a szerkesztéshez mindenképp írj egy összefoglalót (a nagy szerkesztőmező alatt, amiben pár szóban írd le, hogy mit és miért változtattál). Amikor elkészültél, érdemes ellenőrizni, hogy minden úgy néz-e ki, ahogy szeretted volna, az „Előnézet megtekintése” gomb segítségével. Ha minden megfelelő, akkor a „Lap mentése” gombbal mentheted el a művedet.

Sokszor hasznos, ha a szöveget kimásolod a gépedre, és ott szerkeszted, ráereszted a helyesírás-ellenőrzőt, stb., majd visszamásolod a böngészőbe. Így mindig lesz egy helyi másolatod a munkádról, és Internet-elérés hiányában is könnyen szerkesztheted.

Szabad licenc

Szabad szoftver

A szabad szoftver kifejezés olyan számítástechnikai dolgokat (általában programokat) jelent, melyek szabadon felhasználhatóak.

A fogalmat licenc fogalmával kapcsolatban, a szerzői jogilag védett, zárt forráskódú szoftverekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre.

A szabad programok szabadságát a szabad licencek biztosítják.

A „szabad szoftver” elnevezés a felhasználók szabadságára utal. Ez a szabadság az alábbi négy pontban foglalható össze:

• 1. a program bármilyen céllal való futtatása;
• 2. a program működésének tanulmányozása, kiegészítése – ehhez elengedhetetlen kellékként a forráskód ismerete;
• 3. másolatok terjesztése felebaráti szeretetből;
• 4. a program tökéletesítése, majd ezen javított kiadás - az egész közösség javát szolgálandó – közzététele.

Amennyiben ezek együtt jellemzőek egy szoftverre, akkor mondhatjuk el, hogy a program „szabad szoftver.”

Tehát, ami szabad az nem feltétlenül ingyenes. Vannak ingyenesen letölthető szoftverek, ezeket Freeware-nek nevezzük. Az ilyen szoftverek javarészt reklám célját szolgálják. Fejlesztőjük egy-egy nagyobb szoftverház, aki közvetlenül e szoftverek eladásától nem várhat különösen jelentős hasznot, de ez a terjesztése által népszerűbbé válik, és áttételesen piaci előnyökhöz juttatja. (Például Adobe: Acrobat Reader ill. Microsoft: Internet Explorer). A felhasználó nem nyer jogosultságot sem a forráskód megismerésére, sem a program bármiféle megváltoztatására.

Egy másik – bizonyos feltételek mellett lehet ez cél, meghatározott felhasználói kör vagy időbeli korlát, időtartam vagy meghatározott naptári nap. A shareware szoftverek is szabadon másolhatóak és terjeszthetőek (akár on-line, akár CD-ROM változatban), éppen ezért – sajnálatos módon – gyakorta összetévesztik őket a szabad szoftverekkel. Az előállító itt is arra törekszik, hogy ismertségre tegyen szert. A módszer működik, hiszen mindannyian hallottunk már a WinZIP tömörítő programról.

Amennyiben időbeli korláthoz kötötték a szoftver használatát, annak lejártát követően a program további használatához szükséges a felhasználási jog elnyerése, melyhez megfelelő regisztráció és díj megfizetését követően juthatunk hozzá.

Szerkesztési háború

Szerkesztési háború (edit war): Két (vagy több) szerkesztő szerkesztési háborút folytat, ha az egyik által végrehajtott változtatásokat a másik folyamatosan törli vagy átírja, és viszont. Általában vitatott tartalmú cikkeknél fordulhat elő ez a helyzet. Figyelem: egy cikk egy részének törlése vagy átírása még nem szerkesztési háború, bár persze annak kezdete lehet. A szerkesztési háború eredményeképp a lap nem fejlődik, hanem az ellentétes vélemények közt váltakozik, rosszabb esetben (a konfliktus elmérgesedésekor) „anyázások” színterévé válik. Kerüljük lehetőleg a szerkesztési háborúkat, és véleményünket akár hevesen, akár – és még inkább – kulturált módon, a cikkek vitalapján fejtsük ki. Másik óvintézkedés, hogy a napi politikáról lehetőleg ne ejtsünk szót a cikkekben.

A magyar Wikipédiában az első igazi szerkesztési háború 2004. novemberének közepén indult el, a magyar nyelv vitatott finnugor eredetének témájában; elsősorban az uráli nyelvcsalád cikket érintette; két-három napig tartott, és a felek békés megegyezésével végződött (2004. nov. 19.).lásd még: A három visszaállítás szabálya

Szerkesztési összefoglaló

A szerkesztési összefoglaló (edit summary) a szerkesztéshez fűzött megjegyzés, amit rendszerint a változtatások összefoglalására és/vagy megindokolására használunk. A szerkesztési összefoglalók láthatók többek között a Friss változtatásokban és a laptörténetben.

Szerkesztési ütközés

Szerkesztési ütközésnek (edit conflict) nevezzük azt, amikor valaki el szeretne menteni egy lapot, de mialatt szerkesztette, a lap tartalma megváltozott. Ilyenkor a Wikikönyvek szoftvere „szerkesztési ütközés” hibaüzenetet küld a szerkesztőnek, és két szerkesztőablak jelenik meg, az alsóban az általa végzett módosításokkal, a felsőben a cikk aktuális verziójával. A módosításokat az alsó ablakból manuálisan kell átvezetni a felső ablakba (copy+paste), ami általában meglehetősen hálátlan feladat. Ezért vigyázzunk, ha bizonyos jelek arra utalnak, hogy más is szerkeszti ugyanazt a cikket (pl. percről percre módosul, megjelenik a „friss változtatások” listán), akkor ne kezdjünk mi is azonnal a szerkesztésébe.

Szócikk

Szócikknek (article) vagy cikknek azoknak a lapokat hívjuk, amik a lexikon részei. (Nem szócikkek például a felhasználói lapok, vagy a vitalapok.)

T

Tárgylap

Tárgylap: Olyan Wikikönyvek-weboldal, amely közérdekű, egyének, sőt a Wikikönyvek-közösség érdekein túli tartalommal bír. Tárgycikknek számítanak például a semlegesnek elismert nézőpontból íródott, tudományos jellegű lapok, vagy a Segítség névtér tájékoztató cikkei;

• jellegzetes nem-tárgycikkek aFelhasználói lapok, a Vitalapok, lapok bizonyos szempontok szerinti listázását végző Speciális névtérbe tartozó lapok és a Wikikönyvek névtér egyes cikkei.

Teszt

Tesztnek (newbie test) nevezzük azt, amikor valaki, aki még nem ismeri a Wikikönyveket, nyilvánvalóan nem odavaló dolgokat ír egy szócikkbe (leggyakrabban egy újonnan létrehozott lapba), csak hogy kipróbálja, tényleg működik-e a „szerkesztés” funkció.

Troll

A troll olyan felhasználó, aki a szerkesztőket, adminisztrátorokat, fejlesztőket és a közösség egyéb tagjait próbálja akadályozni, méghozzá szándékos és előre megfontolt módon.

Ü

Üzenet

Két különböző értelemben használjuk.

1. Személyes üzenet: melyet a szerkesztők egymásnak hagynak a vitalapjaikon.
2. Rendszerüzenet: azok a szövegek, melyeket a MediaWiki szoftver a szerkesztők általi kommunikáció céljából megjelenít. Ezek listáját a Speciális:Allmessages lap tartalmazza, magukat az üzeneteket a MediaWiki névtér tartalmazza.

Üzenőfal

Az üzenőfal eredetileg a lakás olyan helyiségét, illetve annak egyik falát (gyakorta a hűtőajtó külső felszínét) jelentette, ahol a családtagok felragasztható üzeneteket hagyhatnak egymásnak, ha nem lennének egyszerre otthon. Az interneten az üzenőfal általában olyan, vendégkönyvszerű lapot jelent, amelynek szerkesztése bármely olvasó számára nyitva áll, hogy felvéshesse oda a webhellyel kapcsolatos véleményét, észrevételeit, kívánságait. A Wikikönyvekben általánosabb, az egész szerkesztői közösségnek szóló üzenethagyásra általában a Társalgó c. lap szolgál, illetve speciális, elsősorban adminisztrátoroknak szóló üzeneteket (pl. vandalizmus bejelentése) az adminisztrátorok üzenőfalán célszerű hagyni.

V

Vandalizmus

Vandalizmusnak (vandalism) nevezzük a Wikipédiában azt, amikor valaki egy vagy több szócikkben olyan változtatást, szerkesztést végez, ami nyilvánvalóan nem való a szócikkbe (pl. trágár kifejezések vagy értelmetlen karaktersorozatok), illetve egyértelműen romboló szándékkal kitöröl vagy módosít nyilvánvalóan a szócikkbe tartozó részeket. A vandalizmus szó (értelmetlen) rombolást jelent (a szó eredete amúgy a vandálok neve).

Védett lap

A védett lap (protected page) olyan lap, amit egy adminisztrátor „befagyasztott”. Az ilyen lapokat csak az adminisztrátorok módosíthatják. Részletek: Wikikönyvek:Védett lapok

Véleménykérés

A Véleménykérés (Request for Comment, RfC) a vitarendezés része, egy eljárás a vélemények szélesebb körének megismerésére.

Visszaállítás

A visszaállítás (revert) egy lap olyan változtatása vagy szerkesztése, amely semmissé teszi ugyanannak a lapnak egy korábbi változtatását vagy szerkesztését.

Vitalap

Vitalap (megbeszélés lapjai): Olyan Wikikönyvek weboldal, mely egy-egy cikk megbeszélésére van fenntartva. Minden Wikikönyvek oldalnak van Vitalapja (kivéve a vitalapokat). Lehet, hogy a Vita nem a legszerencsésebb elnevezés (az oka az, hogy rövid, és eléggé pontosan kifejezi azt, ami ezeken a lapokon általában történik): ezek a lapok a megbeszélés lapjai. A vitalapokon lehet a szócikkekhez "jegyzeteket" fűzni, a tartalmukkal kapcsolatos kérdéseket vagy megjegyzéseket írni, vagy új, javasolt változtatásokat kérni vagy felvetni. A vitalapok ugyanolyan WikiWiki lapok, mint bármely más lap, csak épp az adott szócikkhez, felhasználóhoz tartoznak.

Vita illetve a Vitalap a neve azoknak a lapoknak, melyek minden egyes laphoz tartoznak, és arra valóak, hogy azon a szócikkekkel kapcsolatos beszélgetések folyjanak.

A másik feladata a vitalapoknak a felhasználói laphoz tartozó viták helyének biztosítása, vagy más szavakkal: itt lehet az egyes bejelentkezett felhasználókkal beszélgetni, nekik üzenetet hagyni. Itt hagyhatnak neked is üzenetet. (Ha neked hagynak üzenetet - természetesen csak ha bejelentkezel - akkor a Wikipédia automatikusan jelzi, hogy új üzeneted van!)

Ezekre a lapokra úgy jutsz, hogy amikor a szócikket (vagy az adott felhasználó lapját) látod, akkor a fenti fülek közül kiválasztod a "vitalap"-ot.

Ha egy felhasználó vitalapjára szeretnél lépni, akkor az előbbi módszer mellett azt is megteheted, hogy ráböksz a (Vita) linkre a neve mellett ott, ahol az látszik, például a Friss változtatásokban vagy a Figyelőlistában.

A saját vitalapodra a legegyszerűbben úgy juthatsz, hogy a jobb felső sarokban a neved utáni (Vita) linket, vagy a bal/jobboldali menüből a "Vitám" menüpontot kiválasztod (természetesen ehhez is be kell jelentkezned).

Vitarendezés

A vitarendezés (dispute resolution) azoknak az eljárásoknak a gyűjtőneve, amik a nézetkülönbségek kezelésére szolgálnak.

W

Webhely

Közös indítólapról (pl. http://www.cégünkwebhelye.org) elérhető weblapok, weboldalak gyűjteménye. Angolul website-nak („vebszájt”)” nevezik, míg a weblapokat: webpage-nek („vebpédzs”).

Wiki

A wiki (illetve WikiWiki, az egyik speciális fajtája a hipertext rendszereknek, illetve így nevezik magát a szoftvert is, ami ennek készítését lehetővé teszi. A wikiwikiweb olyan w:webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával működik, vagyis lehetővé teszi azt, hogy a felhasználók (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. Más szóval a wiki egy olyan tartalomkezelő rendszer, amelynek számos különböző megvalósítása (implementációja) létezik. Segítségével egész weboldalak is működtethetők (gyakorlatilag tetszőleges mondanivalóval és tartalommal), de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére.

A Wiki (nagy W-betűvel) és a WikiWikiWeb megnevezésen általában az első wiki rendszert, a Portland Pattern Repository-t értjük, ezért sokan azt javasolják, hogy általában a wikiket kis kezdőbetűvel írjuk. Néhol a wiki helyett a wikiwiki vagy WikiWiki forma is használatos.

A név maga a hawaii wiki wiki kifejezésből ered, ami „fürgét” vagy „nagyon gyorsat” jelent. A Honolulu Repülőtéren a terminálok közötti járatokat nevezik Wiki Wiki Bus-nak, azt szándékozván jelezni, hogy e járatok gyorsan közlekednek. A Wiki ezen túl egy elterjedt maori és új-zélandi keresztnév is.

Wikisítés

A wikisítés valamilyen szöveg vagy Html oldal a Wikikönyvek formátumára szerkesztése a Wiki leíró nyelve és esetleges külső hivatkozások segítségével.

Wikistressz

A wikistressz a Wikipédiában és a testvér-projektekben való részvétel során a vandálok, trollok, szerkesztési háborúk és a civilizálatlanság által kiváltott stressz.

Wikipédista

Wikipédista: Olyan ember, aki a Wikipédiát, vagy annak társprojektjeit, például a Wikikönyveket szerkeszti (rendszeresen). Lásd Wikipédisták, Wikikönyvek:Wikipédisták szakterületek szerint.

Worldwideweb

Z

Zárt licenc

A programfejlesztésnek két stílusa van. Az egyik az ún. nyílt forráskódú („open source”), a másik pedig a zárt kódú („closed source”) fejlesztés.

Lássuk mit mond erről Eric S. Raymond: "Az egyik stílus – amelyet ma zárt kódú („closed source”) fejlesztésnek hívunk – hagyományos gyári modell, amikor is a vevő egy lepecsételt bithalmot kap, amelyet nem tanulmányozhat, nem módosíthat vagy fejleszthet tovább. A zászlóvivő ebben a megközelítésben a Microsoft."

Zárolt lap

Lásd: Védett lap.

Zoknibáb

Zoknibábnak (sock puppet) egy olyan bejelentkezett felhasználó felhasználói neveit és „személyiségeit” nevezzük, aki több különböző felhasználónéven regisztrálja magát. Ilyenkor az elsőként regisztrált felhasználói neve tekintendő eredetinek, a többi zoknibábnak. A zoknibábok használata nem tiltott, de ellenjavallt - és gyakorta ellenszenvet vált ki, mivel alkalmas bizonyos tisztességtelen visszaélésekre.

Zs

Zsákutca lap

A zsákutca szócikkek vagy zsákutca lapok (dead-end pages) olyan szócikkek, melyekre hivatkoznak ugyan, de belőlük nem vezet tovább egyetlen hivatkozás sem. Ez néha nem hiba, főként rövidebb cikkek esetén, de gyakran azt jelzi, hogy a cikk vagy érdektelen, semmihez sem kapcsolható dolgokról szól, vagy leggyakrabban azt, hogy ideje átnézni, és a szükséges hivatkozásokat beleírni.