Növények/D/Dúrum búza
(Triticum durum szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Dúrum búza
- (Triticum durum, Syn: -)
- Más neve(i): Keményszemű búza
- A durumbúza, ma már széles körben termesztett nemesített búzafaj. Ez egy mesterségesen, háziasításokkal és szelekciókkal kifejlesztett faj melynek ősét a Közel-Keleten és Közép-Európában termesztették i. e. 7000 körül. Kalásza olyan mint a tönkebúzáé (Triticum dicoccum).
- A durum latin eredetű szó, jelentése kemény. A búzafajok közül ennek a fajnak a legkeményebbek a szemei. A név arra utal, hogy a magfehérje igen ellenálló, ezért nehezen őrölhető. Ez a tulajdonság igen kedvező búzadara gyártása esetén, és nehezítő tényező más búzafajokhoz képest, lisztté őrléskor. Dacára annak, hogy magas a fehérje tartalma, a durumbúza tésztájában a gluténhálózat gyengébb, mint más fajtáknál. A durumbúza 27%-a kivonható nedves glutén. Ez mintegy 3%-kal magasabb, mint más közönséges búza esetén (Triticum aestivum).
- Durumbúza egy tetraploid búza, amely kromoszómáinak száma 28. Ellentétben a kenyérbúza félékkel melyek 42 kromoszómával rendelkeznek. Ennek is köszönhető, hogy a durumbúza nem ellenálló az erős csípős őszi és a tavaszi hideg időjárással szemben.
- Durumbúza intergenerikus hibridizációból származik, (ennek lényege, hogy két külön nemzetségbe tartozó fajok közötti keresztezés útján jött létre) amely két diploid fű faj: T. urartu (2n = 2x = 14, AA genom), valamint a B-genom diploid Aegilops speltoides (2n = 2x = 14, SS genom) keresztezése. Az így létrejött új faj allopolyploid.
- A kereskedelmi forgalomban kapható száraz tészta (ezek főként olasz tészták) alapanyaga szinte kizárólag a durumbúza. A legtöbb friss házitészta készítéséhez is durumbúzát használnak, vagy a durumbúza és más lágyabb búzák keverékét.
- Hántolt őröletlen, vagy durvára őrölten használják búzadara formában kuszkusznak, észak-afrikai, illetve a közel-Keleti területeken. Készítenek belőle bulgurt, piláfot és sok egyéb ételt.
- Az észak-afrikai és Közel-Keleti területeken fontos konyhai alapanyag. Használják levesekhez, főzelékekhez, kásához, tölteléknek, süteményekhez. Ahol finomabbra őrlik ott készítenek belőle kenyeret is.
- A Közel-Keleten használják lepényekhez, Európában pizzatésztához, de akár tortákhoz is. Ahol azonban követelmény a tészta lágysága, ott más búzafajok lisztjét használják.
- A durumbúza liszt és dara jó alapanyag tészták készítéséhez, mert a tésztamassza könnyen kezelhető, így könnyen lehet formálni belőle például tésztalapot. Szerkezetileg a tésztamassza rugalmas, de mégis erős marad, ellentétben a kenyérhez használatos lisztfélékkel. A durumbúza gazdag gluténben, de ez az erős sejtfehérjében kötött formában van jelen, így nehezen hozzáférhető.
- A durumbúza kevéssé alkalmas kenyér készítésére, mert bár fehérjetartalma majdnem olyan magas, mint az erősebb őszi és tavaszi búzáké, a kötött gluténtartalom miatt nem tud annyira megkelni, mint az a kenyérnél elvárható. Bár előfordul olyan kenyérkészítmény is, amely 100 százalékban durumbúzából készül, de jellemzően a durumbúza kenyerek alapanyagául szolgáló liszteket keverik más, szabadabb gluténtartalmú lisztekkel, a megfelelő gluténszerkezet kialakulásának érdekében.
- Az egyszerű durumbúzából készített kenyerek laposak, sűrűek, kismértékben tartalmaznak buborékos részeket, és rendkívül rugalmasak. Nyers tésztája könnyebben hasad, könnyebb alakítani.
- Már a 10. és a 15. századból is rendelkezünk írásos emlékkel a tésztákhoz történő felhasználásáról.
Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Dúrum búza
