Növények/S/Salátagalambbegy
(Valerianella locusta szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Salátagalambbegy
- (Valerianella locusta, Syn: - )
- Más neve(i): galambbegy, madársaláta, mezeisaláta
A macskagyökérformák alcsaládjába sorolt galambbegy növénynemzetség egy faja. Elnevezései azonban részben megtévesztőek: a növény nem a saláta (Lactuca) növénynemzetségbe tartozik, de salátanövény, azaz leveleit szokás salátaként vagy saláta részeként fogyasztani.
- Őshazája a Mediterráneum és Közép-Európa, ma már azonban Európa nagyobb részén (Skandinávia déli részéig, Ukrajnáig, a Krímig és a Kaukázusig) elterjedt. Az amerikai kontinensen (Észak- és Dél-Amerikában is) meghonosodott, miután az ember behurcolta.
- Európában és Észak-Amerikában a gabonaföldeken gyomnak számít, fogasolással irtható.
- Egyéves lágyszárú, mely 10–25 cm magasra nő meg. Ősszel indul növekedésnek s áttelel, így kora tavaszi növénynek számít. Az alsó, tőlevélrózsában álló levelek alakja lapockás, a szárleveleké lándzsás.
- Az április és május folyamán nyíló halványkék virágai csoportosan, csomókban állnak. A kifejlődő termések két oldalról összenyomott makkocskák: alakjuk szélesen kerekded, kissé tojásdad, felületük teljesen kopasz vagy csak nagyon finoman pelyhes, az oldalukon pedig két-két lapos borda húzódik.
- A termés háromrekeszű, keresztmetszetét tekintve a középen álló középső rekesz tartalmazza a magot, az egyik szélső rekesz meddő, azaz üres, a másik szélső rekeszt pedig szivacsos állomány tölti ki.
- Magyarországon bokros, cserjés területeken, fasorok mentén, parlagos, füves helyeken, legelőkön, lucernásokban gyakori növény. Az agyagosabb talajú szántóföldeket is kedveli, a kalászos vetések szélén fordul elő.
Felhasználása
- Főleg a mediterrán országokban salátaként vagy hideg előételekben fogyasztják leveleit, de főzeléket és krémlevest is készítenek belőle.
- Egyes helyeken a nagyobb levelű változatokat a 17. század első felétől kezdve termesztik.
- A fejes salátához képest kevésbé fagyérzékeny, szénhidrát- és kalóriatartalma nagyobb, illetve mivel áttelel, már március elején az asztalra kerülhet, de enyhébb teleken már január végén szedhető.
- B1-, B2-, C-vitaminban, tartalmaz még ásványi sókat, főleg meszet, foszfort, és emésztésserkentő hatású, káliumban gazdag.[1]
Lásd még: Salátagalambbegy
Magyar Wikipédia: Salátagalambbegy
- ↑ Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 164. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2