Állatok/Sáskák

A lap mérete: 8746 bájt

Kertészet

Sáskák

---

Sáskák

Sáskák

(Acridoidea, Syn: -)

Más neve(i): -

A sáskák az egyenesszárnyúak rendjébe és a tojókampósok alrendjébe tartozó öregcsalád. A sáskák minden növényzettel borított területen gyakoriak, és még a sivatagokban is megtalálhatók. Egyes fajok 4000 méternél is magasabban élnek.

Testhosszuk 1,5 és 20 centiméter közötti; a nőstények nagyobbak, mint a hímek. E rovarokra különösen jellemző erős és rendkívül hosszú hátsó lábuk, amivel szökellve vagy ugrálva haladnak. Bár minden sáskafajnak ilyen lába van, nem mindegyik szökell. Általában két pár szárnyuk van, de vannak szárny nélküli fajok is.

Színezetük fajon belül is nagyon változó. Egyes fajok második szárnya feltűnő színű. A nagyon színes sáskafajok teste mérget tartalmaz, erre hívják fel a figyelmet rikító árnyalataikkal. Csápjaik rövidek és vastagok; ennek alapján a sáskákat könnyen megkülönböztethetjük a hosszú csápú lombszöcskéktől.

Szemük összetett szem. Szájszervük rágó.

Életmódjuk

E rovarok növények (majdnem kizárólag fűfélék) zöld leveleivel táplálkoznak. A napfényt kedvelik, ezért főleg mezőkön, réteken, útszéli gyomtársulásokban találkozhatunk velük. Ciripelő hangjukat hátsó lábuk és elülső szárnyuk összedörzsölésével hozzák létre. A legtöbb fajnak csak a hímje ciripel. Minden fajnak megvan a maga saját éneke, aminek alapján a párok könnyebben megtalálják egymást. A trópusokon vannak egyáltalán nem ciripelő fajok is.

A legtöbb faj jól repül; a redukált szárnyú fajok röpképtelenek.

Szaporodásuk

A mérsékelt övben nyáron van a párzási időszak, a trópusokon egész évben tart. A nőstény a talajba rakja 3–100 petéjét; a legtöbb európai faj pete alakjában telel át. A peték kifejlődési ideje a hőmérséklettől és az esőzésektől függően több hónapig is eltarthat. Amikor a lárvák kikelnek, rövid idő múlva már úgy néznek ki, mint szüleik kicsinyített változatban. 4-5 lárvastádiumon mennek keresztül, minden vedlés után egy kicsit nagyobbak lesznek. Eközben szárnyaik még csonkák, és ezek a szárnykezdemények az imágók szárnyaitól eltérően visszahajlanak; szegélyük az állat oldalán ferdén fekszik fel.

A körülbelül 10 000 fajt számláló öregcsalád ismertebb fajai:

Ál-olaszsáska Apró tarlósáska Aranyos sáska Áttelelő sáska Barna tarlósáska Bengáli botsáska Bolivar-tövishátúsáska Bolygó tarlósáska Csinos rétisáska Déli áttelelősáska Déli hegyisáska Délnyugati tövishátúsáska Egyiptomi sáska Erdei bunkóscsápúsáska Erdei sáska Erdélyi hegyisáska Eurázsiai sztyepprétisáska Fischer-rétisáska Hagymazöld sáska Halk tarlósáska Hangos hegyisáska Homoki bunkóscsápúsáska Homoki olaszsáska Homokszínű sáska Hosszúlábú önbeásósáska

Imádkozó sáska Jajgató rétisáska Karcsú rétisáska Kékvirágú sáska Keleti vándorsáska Kerepelősáska Kéregutánzó sáska Kétpettyes tövishátúsáska Kis bunkóscsápúsáska Kis hegyisáska Kis rétisáska Közönséges rétisáska Közönséges tarlósáska Közönséges tövishátúsáska Lápréti sáska Ligeti tövishátúsáska Marokkói sáska Nagy-hegyisáska Olasz sáska Osche-rétisáska Önbeásósáska Pannon sáska Pfändler-ásósáska Pöfögő botsáska Pusztai rétisáska

Rövidnyakú sáska Rövidszárnyú hegyisáska Rövidszárnyú rétisáska Rövidszárnyú sztyepprétisáska Schmidt-hegyisáska Sisakos sáska Sivatagi vándorsáska Smaragdzöld sáska Szalagos sáska Szélesszárnyú tarlósáska Szép hegyisáska Szerecsensáska Sziki sáska Szőke tarlósáska Sztyepplejtősáska Sztyeppréti sáska Tarka ásósáska Tarka hegyisáska Tengerzöld sáska Thaiföldi botsáska Tundrasáska Vállas rétisáska Vékonycsápú tövishátúsáska Vöröshasú tarlósáska Vöröslábú hegyisáska Zengő tarlósáska Zöld tarlósáska

Kapcsolódó cikkek

Magyarország egyenesszárnyúfajainak listája

Ezt a lapot megnyitva a lap alján találsz egy mintát, a használatát ITT olvashatod!

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia:

Sáskák, 2011. március 1., 06:31 (CET)