Bortörvény/A borok előállításáról

FogalommeghatározásokSzerkesztés

3. §
1. Töppedt szőlő: élettanilag a teljes érésen túljutott, a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek betöményedésével jellemezhető szőlőtermés, amelyet a Botrytis cinerea még nem támadott meg, és amelynek cukortartalma legalább 272 g/l.
2. Tartósított must: az a must, amely megengedett fizikai vagy kémiai módszert alkalmazva erjedésmentesen tárolható.
3. Szőlőcefre (törkölyös must vagy törkölyös bor): bogyózott vagy zúzott szőlő, amely a szőlő erjedésmentes, erjedő vagy kierjedt levét részben vagy egészben, továbbá a szőlőfürt szilárd részeit tartalmazza.
4. Hibás must vagy bor: az a rendellenes színű, hibás illatú, hibás ízű vagy zamatú must, illetve bor, amely az engedélyezett eljárások alkalmazásával és anyagok használatával megjavítható vagy meggyógyítható, továbbá az az ecetesedésnek indult bor is, amelynek illósav-tartalma, ecetsavban kifejezve literenként aszúbor esetén a 2,0 grammot, vörös- és sillerbor esetén az 1,2 grammot, fehér- és rozébor esetén pedig az 1,08 grammot meghaladja, de a 3,0 grammot nem éri el.
5. Romlott must vagy bor: az engedélyezett eljárások alkalmazásával és anyagok használatával nem javítható, vagy nem gyógyítható must vagy bor, vagy amelynek illósav-tartalma ecetsavban kifejezve meghaladja a 3 g/l-t.
6. Mustjavítás: a must cukortartalmának növelése az összes alkoholtartalom növelése céljából, az e rendelet előírásai szerint engedélyezett mértékben és anyagokkal.
7. Palackállóság: palackálló az a bor, amely szakszerű szállítási, tárolási és fogyasztási körülmények mellett a vonatkozó termékleírásokban meghatározottak szerint tiszta és üledékmentes marad, érzékszervi tulajdonságai hátrányosan nem változnak meg.
8. Semleges alkohol: olyan etil-alkohol, amelynek minőségét az 1623/2000/EK rendelet írja elő.
9. Nyersalkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag erjesztett szőlő eredetű alapanyagokból nyernek egyszeri lepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 52% vol.
10. Törkölypálinka vagy törkölypárlat: olyan szeszes ital, amelyet a törkölyből közvetlen lepárlással készítenek, és megfelel az 1576/89/EGK rendelet előírásainak. Az előállításhoz nem használható olyan eljárás, amelynél először nyersalkoholt készítenek, majd azt visszahígítják és újrapárolják.
11. Boralkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag borból, aljborból, borseprőből vagy desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással vagy újralepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma több mint 86% vol, és kevesebb mint 96% vol.
12. Borpárlat: olyan szeszes ital, amelynek előírásait a vonatkozó rendelet tartalmazza, továbbá amelyet lepárlással borból nyernek. Ha ezt az italt érlelik, akkor kerülhet "borpárlat" néven forgalomba, ha az érlelési idő legalább olyan hosszú, mint a 16. pontban leírt termékek esetén.
13. Brandy vagy weinbrand: olyan szeszes ital, amelynek előírásait a vonatkozó rendelet tartalmazza.
Különleges megkülönböztetésre használható jelzések: VS, VSOP és XO. Ezen jelzések használatáról az Országos Borszakértő Bizottság (a továbbiakban: OBB) javaslata alapján az OBI határozatot hoz. A határozat kiadásához az OBB javaslatain kívül szükséges a minimális érlelési idő igazolása a következők szerint.
!Különleges jelzés Minimális érlelési idő
VS 2 év
VSOP 3 év
XO 6 év
Az érlelés alatt 1000 liternél kisebb tölgyfahordóban történő érlelést kell érteni. Az érlelési idő az elegyítéshez felhasznált brandy tételek térfogatban számított súlyozott érlelési ideje.
14. Törkölyalkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag szőlőtörkölyből nyernek párlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 52% vol.
15. Seprőalkohol: olyan etil-alkohol, amelyet kizárólag borseprőből nyernek párlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 52% vol.
16. Elemi minta: a halmazból egyszerre kiemelt termékegyed, vagy a halmazban lévő és az abból egyszerre kivett termékegyedek.
17. Minta: a halmazból, tételből minősítés céljára elkülönített termékmennyiség, az elemi minták összessége.
18. Ellenminta: a halmazból, tételből a mintával azonos időben és módon vett és lezárt minta, mely a mintaadónál marad.
19. Átlagminta: több tartályból álló tétel esetén az egyes tartályokból, azok térfogatának arányában elkülönített és összekevert termékből vett minta.
20. Húzott minta: a nagyobb tartályokban lévő tétel minden rétegéből, a mintavételhez használt eszköz (cső) egyenletes mozgatásával, húzásával vett minta.
21. Vizsgálat: a megmintázott termékhalmaz hivatalosan elfogadott módszerrel történő - érzékszervi, fizikai, kémiai, kiszerelési, jelölési, mikrobiológiai, toxikológiai, radiológiai - vizsgálata a fogyaszthatóság, forgalmazhatóság engedélyezésének érdekében.
22. Seprőtlenítés: az az erjesztés utáni művelet, amellyel az élesztősejteket és az egyéb üledéket eltávolítják a pezsgőből. A seprőtelenítés tartályban végzett pezsgőerjesztés esetén szűréssel, szeparálással történik. A palackban végzett pezsgőerjesztés esetén a seprőtelenítés történhet transzváz (transvasier) eljárással, ami a palackok összeürítését követő nyomás alatti szűrést, szeparálást jelenti, vagy hagyományos seprőtelenítéses eljárással (degorzsálással), ami a palack nyakára ülepített (tömörített) és esetleg fagyasztott seprő eltávolítását jelenti.
23. Borüledékek: mindazok a mikrobiológiai, kémiai és fizikai eredetű részecskék, amelyek a stabilizált, szűrt borban szaporodás, kicsapódás vagy utószennyeződés útján nemkívánatos elváltozást (opálosság, porosság, zavarosság) okoznak, függetlenül attól, hogy a részecskék a borban leülepednek vagy lebegve maradnak.
24. Biológiai üledékek: élő és holt élesztőgombasejtek, baktériumsejtek vagy sejthalmazok, valamint penészgombafonalak.
25. Kémiai üledékek: a bor természetes oldott anyagainak környezeti hatásokra bekövetkező kicsapódásai, kristályos vagy amorf részecskék formájában.
26. Fizikai üledékek: a tiszta borba technológiai szennyeződés útján bekerült oldhatatlan részecskék, többnyire derítőszerek, szűrőanyagok, dugópor vagy dugóbevonat.

Magyarország szőlőtermesztési övezetbe sorolásaSzerkesztés

4. §

Magyarország területe a C.I.b. szőlőtermesztési övezetbe tartozik, ez alapján az alábbi borászati előírásokat kell alkalmazni:

Megnevezés

Jellemző
Természetes alkoholtartalom, legalább: asztali borok esetén
7,7% vol. (13 mustfok)
10 éves átmeneti időszak után
(8,0% vol. 13,5 mustfok)
Természetes alkoholtartalom, legalább, minőségi borok esetén
9,0% vol.
Összes alkoholtartalom, asztali borok esetén legfeljebb
15,0% vol.
Összes alkoholtartalom, minőségi borok esetén legalább
9,0% vol.
Tényleges alkoholtartalom, asztali borok esetén legalább
9,0% vol.
Mustjavítás cukorral asztali és minőségi borok esetén legfeljebb
2,0% vol.
Alkoholtartalom kiegészítésének felső határa asztali és minőségi borok esetén
12,5% vol. (19,5 mustfok)
Savtartalom kiegészítése asztali és minőségi borok esetén
must 1,5 g/l
Csak rendkívüli időjárás esetén
bor 2,5 g/l

A borászati termékek mintavételeSzerkesztés

5. §

A borászati termékek hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a hatóság által vett, illetve a termelő, előállító vagy forgalmazó által a hatóságnak minősítés céljára beküldött mintákkal kapcsolatban is. A hatósági mintavétel során jegyzőkönyvet kell készíteni. A termék előállítója, forgalmazója által beküldött mintáknál a minősítendő termékkel való azonosságért a minta beküldője felel.

6. §
(1) Az ellenőrzött termékből az ellenőrzés céljával összhangban, véletlenszerűen, a mennyiségtől függetlenül úgy kell mintát venni, hogy az a vizsgálat elvégzéséhez elegendő legyen. Ha a termékből a mintavételhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésre, kisebb mennyiség is lehet mintavételi alap. Ezt a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A mintába - a csomagolás és jelölés vizsgálata kivételével - csak ép, sérülésmentes csomagolási egységek kerülhetnek.
(2) Az ellenőrzött termékhalmazt úgy kell megválasztani, hogy azonos termelői helyen gyártott termékből álljon. A tárolás és a szállítás során a tartályban lévő termék minden egysége termékhalmaznak minősül.
7. §
(1) A mintavétel során meg kell állapítani a tétel mennyiségét és a tárolás körülményeit, majd ezt követően - figyelembe véve, hogy a mintavétel az előállítónál, forgalmazónál vagy vendéglátóhelyen történik - meg kell határozni a mintavétel módját, az elemi minták, illetve a minták számát és mennyiségét.
(2) A mintavételhez csak tiszta eszközt (lopó, mintavevő cső, palack, átlag- és húzott mintához alkalmazott edény) lehet használni, és azt a mintavétel előtt a mintázandó termékkel legalább kétszer át kell öblíteni.
(3) Tartályban, tartálykocsiban lévő termékből húzott mintát, a szállítóhordókból pedig - azonos tétel esetén - átlagmintát kell venni. Vezetékből mintát venni nem szabad.
(4) A mustból vett mintát, ha a mintavétel célja a cukorösszetétel meghatározása, 140 g/dm3-es nátrium-hidroxid oldattal (14% m/m), egyéb esetben 1 g/l kénes savnak megfelelő kálium-metabiszulfittal kell tartósítani. A tartósítószer teljes mennyiségét fel kell oldani. A tartósítást, valamint a tartósítószer megnevezését a mérgezés veszélyére való figyelmeztetéssel a minta címkéjén és a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(5) Amennyiben az (1)-(4) bekezdésekben leírt feltételek nem állnak fenn, a mintavevő ezektől eltérhet, amit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
8. §
(1) A hatósági mintát és az ellenmintát úgy kell lezárni (pecséttel, viaszpecséttel vagy kengyelszerűen elhelyezett ragasztószalaggal), hogy a mintához a zárás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. A mintát sorszámmal kell ellátni.
(2) A mintán fel kell tüntetni:
a) a tulajdonos, az előállító, a forgalmazó vagy a minta beküldője megnevezését (név, cím),
b) a termék megnevezését, évjáratát,
c) a mintavétel helyét, időpontját és módját,
d) a minta által képviselt mennyiséget,
e) a mintavevő, az ellenőrzött vagy a minta beküldője aláírását és pecsétjét.
9. §
A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás, károsodás nélkül, azonosítható módon, a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön a laboratóriumba. A minta minőségéért a vizsgálat elvégzéséig a laboratórium felel.
10. §
(1) A hatósági mintavétel során az ellenőrzéssel megbízott személy köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni arra, hogy ellenmintára tarthat igényt. Az ellenminta tárgyi feltételeit az ellenőrzött köteles biztosítani. Az ellenmintát az eljárás befejezéséig az ellenőrzött köteles vizsgálatra alkalmas állapotban megőrizni. Az ellenminta laboratóriumi vizsgálatra történő szállításáról az ellenőrzöttnek kell gondoskodnia.
(2) Ha az ellenőrzött az ellenmintára nem tart igényt, ezt a tényt a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(3) Nem tarthat ellenmintára igényt az ellenőrzött a helyszínen vele egyetértésben megállapított és jegyzőkönyvben felvett hiányosság, valamint közegészségügyi, illetve mikrobiológiai vizsgálatra történő mintavétel esetén.
11. §
(1) A laboratóriumba beérkezett mintákról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a minta vételének és beérkezésének időpontját, továbbá a minta azonosításához szükséges minden adatot fel kell tüntetni.
(2) A vizsgálat eredményéről a laboratórium elemzési jegyzőkönyvet állít ki, amelyben a mért adatok mellett a meghatározáshoz használt vizsgálati módszert is fel kell tüntetni.
(3) A minta vizsgálatát az e rendeletben szabályozott analitikai vizsgálatok szerint kell elvégezni.
(4) A minta vizsgálatára az előírttól eltérő módszer is használható, ha ehhez az ellenőrzött, illetve a vizsgálatot kérő is hozzájárul.

A minta vizsgálataSzerkesztés

12. §
(1) A hatóság köteles az általa vett vagy hozzá beküldött mintát - ha ez hatáskörébe tartozik - megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről az ellenőrzöttet vagy a vizsgálatot kérőt értesíteni.
(2) Az ellenőrző hatóságnak a vizsgálat eredményéről hozott határozata csak a mintával azonos jelölésű termékhalmazra, illetve a szállítmány teljes mennyiségére vonatkozhat.

ForrásSzerkesztés

Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium


Lásd még:Szerkesztés

  1. Bortörvény
  2. Bortörvény/A borok előállításáról
  3. Bortörvény/Gyümölcsborok előállításáról
  4. Bortörvény/A borászati termékek előállítása és kezelése
  5. Bortörvény/A származási igazolások
  6. Bortörvény/Borok kiszerelése és forgalmazása
  7. Bortörvény/A tájbor megnevezése
  8. Bortörvény/Mellékletek
    1. Bortörvény/Mellékletek/1.sz melléklet
    2. Bortörvény/Mellékletek/2.sz melléklet
    3. Bortörvény/Mellékletek/3.sz melléklet
    4. Bortörvény/Mellékletek/4.sz melléklet
    5. Bortörvény/Mellékletek/5.sz melléklet
    6. Bortörvény/Mellékletek/6.sz melléklet
    7. Bortörvény/Mellékletek/7.sz melléklet
  9. Magyar Borkönyv
  10. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem
  11. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/Rendtartások elfogadása
  12. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/2.sz melléklet
  13. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata
  14. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Közös előírások
  15. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Borra vonatkozó előírások
  16. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Mustra vonatkozó előírások
  17. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Kötelező jelölések
  18. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Egyéb termékekre vonatkozó előírások
  19. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/2.sz melléklet
    3. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/3.sz melléklet
    4. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/4.sz melléklet
    5. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/5.sz melléklet
  20. Magyar Borkönyv/Technológia
  21. Magyar Borkönyv/Technológia/
  22. Magyar Borkönyv/Technológia/
  23. Magyar Borkönyv/Technológia/
  24. Magyar Borkönyv/Technológia/
  25. Magyar Borkönyv/Technológia/
  26. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés
  27. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  28. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  29. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  30. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/2.sz melléklet
    3. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/3.sz melléklet
    4. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/4.sz melléklet
    5. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/5.sz melléklet
    6. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/6.sz melléklet
    7. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/7.sz melléklet

ForrásSzerkesztés

Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium