Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Közös előírások

2. fejezet:Szerkesztés

Közös előírások minden termékreSzerkesztés

5. §Szerkesztés

A címkézés fogalmaSzerkesztés

(1)[1] E rendelet alkalmazásában a „címkézés” minden olyan szimbólumot, illusztrációt és jelet vagy bármely egyéb jelölést jelent, amely a termék megkülönböztetésére szolgál, és ami ugyanazon a tárolóedényen szerepel, beleértve a záróeszközt vagy a tárolóedényhez rögzített címkéket és a palack nyakát borító fóliát vagy kupakot.

(2)[2] Nem tartoznak a címkézés körébe a következő kifejezések, jelek és egyéb jelzések:

a) azok, amelyeket a 94/2002 (V. 5.) Kormány rendelet követel meg;
b) azok, amelyek a tárolóedény gyártójára vagy térfogatára vonatkoznak, és a tárolóedényen közvetlenül és eltávolíthatatlanul vannak feltüntetve;
d) azok, amelyek kódszám és/vagy géppel leolvasható jel segítségével azonosítják a terméket;
e) a hivatalos zárak;
f) azok, amelyek a termék árára vonatkoznak;
h) azok, amelyek az a)–f) pont egyikébe sem tartoznak, semmilyen módon nem

kapcsolódnak a szóban forgó termék jellemzéséhez, és nem tartoznak e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá.


6. §Szerkesztés

Címkehasználati kötelezettségSzerkesztés

(pezsgőktől és habzóboroktól eltérő termékek)

(1)[3] Attól a pillanattól fogva, hogy egy terméket 60 litert nem meghaladó névleges térfogatú tárolóedényben forgalomba hoznak, a tárolóedényt felcímkézik. A címkézés e rendelet rendelkezéseinek megfelelően történik; ez vonatkozik a 60 litert meghaladó névleges térfogatú címkézett tárolóedényekre is, amennyiben ezeket címkével látják el.

(2)[4] A Magyarországon termelt borok esetében a 6. §-ban előírt címkézési kötelezettségek nem vonatkoznak a következőkre:

a) olyan termékekre, amelyeket egy és ugyanazon vállalkozás egy megyén belül eső vagy két szomszédos megyében található két vagy több telephelye között szállítanak;
b) a nem eladásra szánt, tételenként 30 litert meg nem haladó szőlőmust- és

bormennyiségekre;

c) a termelők saját fogyasztására és alkalmazottaik fogyasztására szánt szőlőmust- és bormennyiségekre.


7. §Szerkesztés

A csomagolás fogalmaSzerkesztés

a csomagban vagy kis tételben való kiszerelésre vonatkozó rendelkezések[5]


(1)[6] E rendelet alkalmazásában a „csomagolás” azt a védőburkolatot jelenti – mint például a papírt, különféle tasakokat, kartonokat és rekeszeket –, amelyeket egy vagy több tárolóedény szállítására és/vagy azoknak a kiszereléséhez használnak fel a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából.

(2)[7] Amennyiben az e rendelet hatálya alá eső borászati termékeket tartalmazó

tárolóedényeket egy csomagban szerelik ki a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából, akkor azt e rendeletnek megfelelően kell címkézni. Azon csomagolások esetében, amelyek két vagy több csomagolt egységet tartalmaznak, de azok nem külön forgalmazásra szánt fogyasztói csomagolási egységek, a teljes nettó mennyiséget, és a különálló csomagolási egységek darabszámát kell feltüntetni. A darabszám feltüntetése nem kötelező, ha ez a csomagolás megsértése nélkül könnyen és egyértelműen megállapítható.[8]


(3)[9] A (2) bekezdés sérelme nélkül, ha az e rendelet hatálya alá eső említett termék csomagolásán egy vagy több, a benne lévő termékre vonatkozó jelölés szerepel, ezeknek a jelöléseknek meg kell felelniük e rendelet rendelkezéseinek.

8. §Szerkesztés

A félrevezetés tilalma[10]Szerkesztés

Az e rendeletben szabályozott termékek leírása és kiszerelése, valamint az ezekkel a termékekkel kapcsolatos bármifajta reklámtevékenység nem lehet hamis vagy zavartkeltő, és nem vezetheti félre azokat a személyeket, akiket a termék megcéloz, különösen a következőkre való tekintettel:

az 1-4. § alkalmazása érdekében szabályozott jelölések; ez abban az esetben is érvényes, ha a jelöléseket fordításban használják, vagy ha a termék tényleges származási helyére utalnak, vagy ha olyan szavakkal használják ezeket együtt, mint „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, „márka” vagy ezekhez hasonló más szavak,

a termékek jellemzői, így különösen azok természete, összetétele, alkoholtartalma, színe, eredete vagy származási helye, minősége, a szőlőfajta, a szüreti év vagy a tárolóedény névleges térfogata,

azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, vagy személyek társulásainak pontos azonosítása és státusza, akik részt vettek vagy részt vesznek az adott termék előállításában vagy értékesítésében, különös tekintettel a palackozóra.


9. §Szerkesztés

A nem megfelelően jelölt termékek felhasználási lehetőségeiSzerkesztés

(1)[11] A palackozott borászati termékek címketervét jóváhagyás céljából az Országos

Borminősítő Intézetnek (OBI-nak) be kell mutatni.

(2)[12] Azokat a termékeket, amelyek leírása vagy kiszerelése nem felel meg e rendelet

rendelkezéseinek, nem lehet eladás céljából készleten tartani, forgalomba hozni vagy exportálni. Mindazonáltal az exportra szánt termékek esetében e rendelet rendelkezéseitől el lehet térni, amennyiben az importáló ország jogszabályai ezt megkívánják.

(3)[13] Ha egy termék leírása vagy kiszerelése nem felel meg a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek, az OBI meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az elkövetett szabálysértéseket súlyosságuk szerint szankciókkal sújtsa.

10. §Szerkesztés

A jelölések helyénvalóságának bizonyítása[14]Szerkesztés

Az OBI megkívánhatja – feltéve, hogy a számára elfogadott általános eljárási szabályok szerint jár el –, hogy a 2. § (2) bekezdés a), c), d), e), f) és g) pontjában megnevezett termékek esetében a palackozók, feladók vagy importőrök, a 2. § (2) bekezdés b) pontjában megnevezett termékek esetében az előállítók vagy eladók bizonyítsák a termék leírására használt, az érintett termék vagy a készítéséhez felhasznált termékek jellegére, azonosságára, minőségére, összetételére, eredetére vagy származására vonatkozó jelölések helyénvalóságát. Amennyiben az OBI úgy találja, hogy nem kapott ilyen bizonyítékot, a szóban forgó jelöléseket e rendelet rendelkezéseinek meg nem felelőnek tekinti.


11. §Szerkesztés

A kötelező jelölések feltüntetésének helye[15]Szerkesztés

A 26. §-ban és az 54. §-ban említett kötelező jelöléseket a tárolóedényen egy és ugyanazon látómezőbe kell csoportosítani, és olyan könnyen olvasható, letörölhetetlen írásjelekkel kell feltüntetni, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy jól kitűnjenek abból a háttérből, amelyre azokat nyomtatták, és egyértelműen megkülönböztethetők legyenek a címke minden más (írott vagy grafikus) elemétől. Az importőrre vonatkozó kötelező jelölések és a tételszám azonban a többi kötelező jelölést tartalmazó látómezőn kívül is megjeleníthető.


12. §Szerkesztés

A tényleges alkoholtartalom megadásának formája[16]Szerkesztés

A 26. § (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében és az 54. § (1) bekezdés d) pontjában említett tényleges alkoholtartalmat egész vagy fél térfogatszázalék egységekben kell megadni. Az alkalmazott referencia elemzési módszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül, a feltüntetett alkoholtartalom nem térhet el 0,5 térfogatszázaléknál többel az elemzéssel kapottól. A három évnél hosszabb ideig palackban tárolt m.t. minőségi borok, valamint a pezsgők, a habzóborok, a gyöngyöző borok, a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok és a likőrborok alkoholtartalma — az alkalmazott referencia elemzési módszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül — nem térhet el 0,8 térfogatszázaléknál többel az elemzéssel kapottól. A tényleges alkoholtartalomnak megfelelő számjegyet a „% vol” jelzés követi, és azt a „tényleges alkoholtartalom”, „tényleges alkohol” szavak vagy az „alk.” rövidítés megelőzheti.

A tényleges alkoholtartalmat a címkén legalább 5 mm magas írásjelekkel kell feltüntetni, ha a névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb 100 cl, de 20 cl-nél nem kisebb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel, ha az 20 cl vagy annál kisebb.


13. §Szerkesztés

A palackozó, a palackozás, a feladó és az importőr fogalmaa), b) és d) pont: [17]Szerkesztés

E rendelet alkalmazásában:

a) „palackozón” az a természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja értendő, aki(k) palackozást végez(nek) vagy végeztet(nek) saját nevükben; bérpalackozás esetén a palackozásnak a kísérő okmányok és a pincekönyv alapján nyomon követhetőnek kell lennie;
b) „palackozáson” az érintett termék kereskedelmi forgalomba bocsátás céljából, 60 litert meg nem haladó térfogatú tartályokba történő töltése értendő;
c)[18] „feladón” az a természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja értendő, aki az árut szállítja vagy szállíttatja; aki csupán megbízottként, képviselőként vesz részt az eljárásban, nem lehet feladó;
d) „importőrön” az a Magyarországon telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja értendő, aki(k) felelősséget vállal(nak) a Magyarországon kívüli országokból származó árucikkeknek a Magyarország vámterületén történő forgalomba hozataláért.

14. §Szerkesztés

Az ólomalapú kupakok és fólia tilalma[19]Szerkesztés

A borászati termékek zárószerkezetei nem fedhetők ólomalapú kupakokkal vagy fóliával.


15. §Szerkesztés

A tokaji palack-típus kizárólagos használata[20]Szerkesztés

A tokaji palack-típus használatát a következő feltételek szabályozzák: A palack egyenes, hengeres testű, hosszú nyakú, színtelen üvegpalack, hozzávetőleg a következő méretarányokkal: a) hengeres rész magassága/teljes magasság: 1:2,7 b) teljes magasság/alapátmérő=3,6:1

A palackon saját anyagából pecsét elhelyezhető, mely tartalmazhatja a Tokaj/Tokaji nevet, márkanevet, cégemblémát vagy más információt. A palack űrtartalma 0,5 l vagy 0,375 l, 0,25 l, 0,1 l vagy – kizárólag EU-n kívüli forgalmazás esetén – 0,1875 l. Az ilyen típusú palack a tokaji borkülönlegességek számára van fenntartva (tokaji főbor, tokaji fordítás, tokaji máslás, tokaji szamorodnik, tokaji aszúk, tokaji aszúeszencia, tokaji eszencia).

16. §Szerkesztés

Pincekönyv, kísérő okmányok és egyéb dokumentumokSzerkesztés

(1)[21] A Magyar Borkönyv nyilvántartásról és jelentésekről szóló fejezetében előírt, a piaci szereplők által vezetett pincekönyvekben, a nyilvántartásokban, a kísérő okmányokban és a jogszabályokban előírt egyéb dokumentumokban, valamint, ha nem állítanak ki kísérő okmányt, a kereskedelmi okmányokban szereplő leírás — a Magyar Borkönyv nyilvántartásról és jelentésekről szóló fejezetében meghatározott jelöléseken kívül — tartalmazza a következőket, feltéve, hogy azokat feltüntetik a címkén, vagy azok feltüntetését tervezik:

 asztali borok, m.t. minőségi borok és likőrborok esetén a 27. §-ban, a 77. §-ban és a 89. §-ban említett választható jelöléseket;  pezsgők és habzóborok esetében a kereskedelmi megnevezést és a termék típusára vonatkozó, az 54. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett jelölést valamint az 59-65. §-ban említett választható jelöléseket,  gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetén a 26. § (2) bekezdésében említett kereskedelmi megnevezést valamint a 27. §-ban és a 77. §-ban említett választható jelöléseket,  szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust és még erjedésben lévő újbor esetén a 74. § (1) bekezdésében, valamint a 75. § (1) és (3) bekezdésében említett választható jelöléseket,  ízesített italok esetén a 81. § (2) bekezdésében hivatkozott kötelező és a 81. § (3) bekezdésében hivatkozott választató jelöléseket,  bor eredetű szeszipari termékek esetén a 82. §-ban hivatkozott kötelező valamint a 83. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, a 85. §-ban és a 86. §-ban említett választható jelöléseket,  alkoholmentes bor, csökkentett alkoholtartalmú bor, alkoholmentes borból készült habzó ital, csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital, diabetikus boralapú termék esetén a 87. §-ban említett kötelező jelöléseket.

(2)[22] A termelőtől vagy a borkészítőtől eltérő személyek által vezetett pincekönyvekben szereplő leírás legalább az (1) bekezdésben meghatározott jelöléseket tartalmazza. Az (1) bekezdésben említett választható jelöléseket a pincekönyvekben a kísérő okmány vagy a jogszabályokban előírt egyéb dokumentumok száma és a kiállításuk dátuma helyettesítheti.


17. §Szerkesztés

Tartályok jelöléseSzerkesztés

(1)[23] A 16. §-ban említett termékek tárolására használt tartályokat azonosítani kell és fel kell tüntetni névleges térfogatukat.

(2)[24] A tárolt termék azonosíthatóságának érdekében a tartályokon pontosan fel kell tüntetni a következőket:  mennyiség,  a termék kereskedelmi megnevezése, valamint, amennyiben a forgalomba hozandó terméken fel kívánják tüntetni,  a termőhely,  a fajta és  az évjárat megjelölését, hogy az ellenőrzésért felelős hatóság a nyilvántartásokból vagy az azokat helyettesítő dokumentumokból azonosítani tudja tartalmukat.

(3) A 600 literes vagy annál kisebb, azonos termékkel megtöltött és egy tételben együtt tárolt tartályok esetében azonban a tétel egészének jelölése helyettesítheti az egyes tartályok külön-külön megjelölését, feltéve, hogy ez a tétel a többi tételtől egyértelműen el van választva.

(4)31 Aki borászati termékek kimérésével foglalkozik, köteles a kimérő helyiségben az ártáblán is feltüntetni az italok kereskedelmi megnevezését, valamint – amennyiben a termék azok használatára jogosult – a termőhely, a fajta és az évjárat megjelölését. Aki nem palackozott borászati terméket közfogyasztás céljára forgalomba hoz, annak rendelkeznie kell a borászati termék származását és minőségét tanúsító okirattal.

18. §Szerkesztés

Márkanevek használata[25]Szerkesztés

Amennyiben az e rendeletben említett termékek leírása, jelölése, kiszerelése és reklámozása márkanevekkel egészül ki, ezek a márkanevek nem tartalmazhatnak semmilyen szót, szórészt, jelet vagy illusztrációt, amely a) esetében fennáll a veszély, hogy tévedéshez vezethet vagy a fogyasztókat félrevezeti, vagy b) amelyek  a fogyasztók által összetéveszthetők egy olyan asztali bor, likőrbor, gyöngyöző bor, szén-dioxid hozzáadásával készített gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor vagy importált bor jelölésével vagy jelölésének egy részével, amelynek jelölését hazai rendelkezések szabályozzák, illetve az ebben a rendeletben említett bármely más termék megjelölésével, vagy  bármely ilyen termék jelölésével azonosak, hacsak az előzőekben említett végtermékek előállításához felhasznált termékek nem jogosultak ilyen jelölésre vagy kiszerelésre. Egy asztali bor, likőrbor, gyöngyöző bor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor vagy importált bor leírására alkalmazott címkézésen továbbá nem szerepelhetnek olyan szavakat, szórészeket, jeleket vagy illusztrációkat tartalmazó márkanevek, amelyek a) tartalmazzák  az asztali borok, likőrborok, gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetében egy m.t. minőségi bor nevét,  m.t. minőségi borok esetében egy asztali bor nevét,  importált borok esetében egy asztali bor vagy egy m.t. minőségi bor nevét; b) a tájborok, m.t. minőségi borok vagy importált borok esetében hamis információkat tartalmaznak, különösen a földrajzi származásra, szőlőfajtára, évjáratra vagy a kiváló minőségre történő utalásra vonatkozóan; c) a (b) pontban említettektől eltérő asztali borok, likőrborok, gyöngyöző borok és széndioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetében információkat tartalmaznak a 31 a bortörvény 44. § (1) bekezdésén alapuló rendelkezés földrajzi származásra, szőlőfajtára, évjáratra vagy a kiváló minőségre történő utalásra vonatkozóan; d) importált borok esetében félreértést okozhatnak egy tájbor, likőrbor, gyöngyöző bor, széndioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor vagy földrajzi jelzéssel ellátott importált bor megkülönböztetésére alkalmazott illusztráció miatt.

19. §Szerkesztés

Kódok használataSzerkesztés

(1)[26] Az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kódot használnak a 2. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett, a következő francia bekezdésben említettől eltérő termék címkézésekor olyan információk megadásához, amelyek részben vagy teljesen egy olyan meghatározott termőhely nevére utalnak, amely az érintett termék esetében használhatótól eltér. Kódot lehet alkalmazni a pezsgőktől eltérő bizonyos termékek címkézésekor a 26. § (4) bekezdésében meghatározott jelölések esetén. Ennek feltétele, hogy a termék előállításában vagy forgalmazásában érintett, a palackozótól eltérő személy vagy személyek csoportjának neve vagy cégneve, valamint a település vagy annak egy részének neve, ahol az említett személy vagy csoport székhelye található, egészében kiírva szerepeljen a címkén.

(2)[27] Az (1) bekezdésben említett kódokat az az ország határozza meg, amelynek területén a palackozó, feladó vagy importőr telephelye van, míg az 57. és az 58. §-ban említett kódokat az az ország határozza meg, amelynek területén a bor készítőjének vagy eladójának telephelye található. A magyarországi telephellyel rendelkező palackozó kódja „H” betűjelből és négyjegyű számból áll. Az azonosító kódot működési engedély alapján az Országos Borminősítő Intézet adja ki és tartja nyilván.

(3)[28] Az (1) – (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékekre.


20. §Szerkesztés

Fajtanév, hagyományos egyedi kifejezések, kiegészítő hagyományos kifejezések más termékeken[29]Szerkesztés

A következő neveket és kifejezéseket:  egy szőlőfajta neve,  hagyományos egyedi kifejezések, vagy  kiegészítő hagyományos kifejezések, amennyiben azokat egy bor leírására használják fel, kizárólag azzal a feltétellel lehet bortól vagy szőlőmusttól eltérő italok leírására, kiszerelésére és reklámozására használni, ha ennek az italnak a természetére, eredetére vagy származására és összetételére vonatkozóan az összetévesztés kockázata nem áll fent. Vitás kérdések esetén a döntés az OBI jogköre.

21. §Szerkesztés

Védett földrajzi jelzések védelmeSzerkesztés

(1)[30] A Magyarországon, a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó egyezményt aláíró országokban valamint – az 1994. évi XI. törvény értelmében – az Európai Unióban termelt borászati termékek esetében tilos az e rendelet által védett földrajzi jelzések használatával való visszaélés. Tilos ezen földrajzi jelzések használata olyan termékek esetében, amelyek nem arról a helyről származnak, amelyre a kérdéses földrajzi jelzés vonatkozik még akkor is, ha a termékek valódi származási helye fel van tüntetve, vagy ha a földrajzi jelzést fordításban használják, vagy olyan szavakat alkalmaznak mellette, mint „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, vagy ezekhez hasonló más szavak.

(2)[31] Ennek a paragrafusnak az alkalmazásában „földrajzi jelzések” alatt azok a jelölések értendők, amelyek segítségével pontosan megállapítható, hogy egy adott termék egy, a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként nyilvántartott ország területéről, annak egy régiójából vagy helységéből származik-e abban az esetben, ha a termék egy jellemzője, hírneve vagy egyéb más tulajdonsága alapvetően ehhez a földrajzi helyhez köthető.

22. §Szerkesztés

Meghatározott termőhely nevének védelmeSzerkesztés

(1)[32] Amennyiben egy meghatározott termőhely nevét használják egy m.t. minőségi bor vagy adott esetben egy m.t. minőségi borrá feldolgozandó bor jelölésére, akkor ezt a nevet nem lehet a szőlő-borágazat olyan termékeinek jelölésére használni, amelyek nem az adott termőhelyről származnak, és/vagy amelyek nem a vonatkozó előírásoknak megfelelően kapták ezt a megnevezést. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha egy település, egy településrész vagy egy dűlő nevét egyetlen egy m.t. minőségi bor, vagy adott esetben m.t. minőségi borrá feldolgozandó bor jelölésére használják.

(2)[33] A bortól vagy szőlőmusttól eltérő italok leírására, kiszerelésére vagy reklámozására  egy meghatározott termőhely nevét,  egy meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevét, amennyiben annak nevét egy adott bor leírására használják, kizárólag a következő feltételek mellett lehet alkalmazni: a) a 2009, 2202, 2205, 2206, 2207, 2208 és 2209 vámtarifaszám alatt szereplő termékek és a borászati alapanyagból előállított termékek esetében, ha az előzőekben említett neveket és kifejezéseket a Magyar Élelmiszerkönyv elismeri; b) az (a) pontban felsorolt italoktól eltérő italok esetében, ha az italok természetére, eredetére vagy származására és összetételére vonatkozóan az összetévesztés kockázata nem állt fent. Vitás kérdések esetén a döntés az OBI jogköre.

(3)[34] Az e rendelet szerint forgalmazott m.t. minőségi borok és tájborok ellenőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat a Magyar Borkönyv ellenőrzési fejezete tartalmazza.[35]

Az előző albekezdésben említett védelmi és ellenőrzési szabályozás – az 1994. évi XI. törvény értelmében – kiterjed a közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel ellátott, az Európai Unióból származó borok Magyarországon belüli forgalmazásának esetére is.

23. §Szerkesztés

A címkézéshez használható nyelvekSzerkesztés

(1)[36] A Magyarországon forgalomba hozott termékek címkézésében használt információknak magyarul és/vagy az EU valamely hivatalos nyelvén** is kell szerepelniük a címkén annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyedén megérthessen minden jelölést.

Ezzel szemben  a meghatározott termőhely nevét,  egy másik földrajzi egység nevét,  a hagyományos egyedi kifejezéseket és a további hagyományos kifejezéseket,  a szőlészeti-borászati üzemek vagy társulásaik nevét és a palackozás adatait kizárólag annak az országnak egyik hivatalos nyelvén tüntetik fel, amelynek területén a termék készült. A Görögországból származó termékek esetében a második albekezdésben említett információkat meg lehet ismételni magyarul vagy az Európai Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén. Engedélyezett a második albekezdésben említett információk megadása egy másik nyelven, ha e nyelv használata hagyományos ezeknek a jelöléseknek az esetében.

(2)[37] Az (1) bekezdésétől eltérve, ha az érintett termékeket az országból való kivitelre szánják, és a célország jogszabályai úgy kívánják, a címkén szereplő adatok — kiváltképpen a kötelező jelölések — a magyartól eltérő nyelven is megismételhetők.


24. §Szerkesztés

Palackozott borászati termékek csomagolása, tárolása és szállítása[38]Szerkesztés

(1) A csomagolásra használt anyagnak meg kell akadályoznia a palackok törését és meg kell felelnie a korszerű raktározás követelményeinek (hullámkarton, doboz, műanyag rekesz, stb). A termék azonosíthatóságát biztosító adatokat a gyűjtőcsomagoláson is el kell helyezni.

(2) Termelői és kereskedelmi tárolóhelyeken a címkézett és a palackozott borászati termékeket fedett, száraz, hűvös, napfénytől és fagytól védett helyen kell tárolni úgy, hogy a palackban lévő termék és a kiszerelés a tárolási körülmények miatt ne károsodjon. A tárolóhelyiség hőmérséklete nem mehet 5°C alá és 25°C fölé, páratartalma nem haladhatja meg a 70 rel.% értéket. Vendéglátóhelyeken való raktározásnál kannákban lévő termékek esetén nem szabad a borászati termékkel egy helyiségben tárolni erős szagú anyagokat (például fűtőolaj, burgonya).

(3)[39] A borászati termékeket úgy kell szállítani és tárolni, hogy a termék ez alatt hátrányos elváltozást külső tényező hatására ne szenvedjen el. Esős időben a palackozott borászati termékeket a megázástól óvni kell. A +4 °C alatti átlaghőmérsékletű időben a borokat fagyvédő csomagolásban kell szállítani.

25. §Szerkesztés

A nem palackozott borászati termékek kiszerelése és forgalmazásaSzerkesztés

(1)[40] Ez a paragrafus szabályozza a Magyarországon termelt, nem palackozott asztali és tájborok kis- és nagykereskedelmi, valamint vendéglátó-ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek részére történő kiszerelését és forgalmazását (a továbbiakban: nem palackozott kiszerelés). E paragrafus rendelkezései nem terjednek ki a saját előállítású borászati termék közvetlen fogyasztási célú értékesítésére.

(2) Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor nem palackozott formában csak vendéglátó-ipari üzlet számára értékesíthető.

(3)[41] Nem palackozott kiszerelésű az a borászati termék, amelyet két liternél nagyobb, de legfeljebb hatvan literes űrtartalmú edénybe töltenek.

(4)[42] A borászati termékek kiszerelésére üveg, fa, korrózióálló acél, valamint más, élelmiszeripai célokra engedélyezett anyagból készült edényzet is használható. A kiszerelés csak ép, tiszta edénybe történhet.


3. fejezet:Szerkesztés

Az asztali borra, tájborra, m.t. minőségi borra, likőrborra, gyöngyöző borra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borra vonatkozó előírásokSzerkesztés

26. §Szerkesztés

Kötelező jelölésekSzerkesztés

(1)[43] A címkézés a 2. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett termékek esetében kötelezően tartalmazza a következő jelöléseket:  a termék kereskedelmi megnevezését;  a névleges térfogatot;  a tényleges alkoholtartalmat;  a tételszámot a (3) bekezdés szerint.

(2)[44] A kereskedelmi megnevezés a következőkből áll: a) asztali borok esetében, az „asztali bor” kifejezésből, valamint  export esetén Magyarország nevéből, ha a szőlőt Magyarországon termelték és dolgozták fel borrá;  a „…-ban szüretelt szőlőből …-ban készített bor” kifejezésből, kiegészítve az érintett országok nevével olyan borok esetében, amelyeket Magyarországon egy másik országban szüretelt szőlőből készítenek; b) tájborok esetében  a „tájbor” kifejezésből és  a Magyar Borkönyv Eredetvédelmi fejezetében szereplő, a tájborok esetében használható földrajzi egységeket tartalmazó listában szereplő valamely névből; c) m.t. minőségi borok esetében  a meghatározott termőhely nevéből és  a „meghatározott termőhelyről származó minőségi bor” vagy „m.t. minőségi bor” kifejezésből vagy  a „meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrbor” vagy „m.t. minőségi likőrbor” kifejezésből vagy  a „meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző bor” vagy „m.t. minőségi gyöngyöző bor” kifejezésből, vagy  egy, a 48. §-ban szereplő hagyományos egyedi kifejezésből; d) importált borok esetében a „bor” szóból, amelyet ki kell egészíteni a származási ország nevével, valamint ha ezeket földrajzi jelzéssel jelölik meg, a kérdéses földrajzi terület nevével; e) likőrboroknál a „likőrbor” szóból; f) gyöngyöző boroknál a „gyöngyöző bor” kifejezésből; g) szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző boroknál a „szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor” kifejezésből.

(3)[45] A tételszám használatának szempontjából egy tétel olyan, több eladási egységből álló mennyiség, amely gyakorlatilag azonos termelési, előállítási és csomagolási jellemzőkkel bír. A termelő vagy a palackozó szabadon dönthet a tétel meghatározásáról és a jelölés megfelelő módjáról, s ő felel a tételszám-használatért. A tételszámnak „L” betűvel kell kezdődnie, kivéve, ha az világosan megkülönböztethető a címkén található többi jelöléstől. A tételszámot a palackon vagy a rajta található címkén kell feltüntetni, s annak jól láthatónak, könnyen olvashatónak és letörölhetetlennek kell lennie.

(4)[46] A címkézésnek az asztali borok, a tájborok, az m.t. minőségi borok és az importált borok esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kifejezéseken túl tartalmaznia kell a következő jelöléseket:  a palackozó nevét vagy cégnevét, a település és Magyarország nevét vagy – a 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedények esetében – a szállító nevét,  importált borok esetében az importőr vagy – ha a palackozás Magyarországon történt – a palackozó nevét.

(5) Meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borok származási helyeként nem tüntethető fel borvidéki régió neve.

27. §Szerkesztés

Választható jelölések[47]Szerkesztés

A Magyarországon előállított termékek címkézését ki lehet egészíteni a következő jelölésekkel: a) asztali borok, tájborok és m.t. minőségi borok esetében:  az értékesítésben részt vevő személy(ek) neve, beosztása és címe (a 31. § rendelkezései szerint),  a termék típusa (a 32. § rendelkezései szerint),  sajátos szín; b) tájborok és m.t. minőségi borok esetében:  az évjárat (a 33. § rendelkezései szerint),  egy vagy több szőlőfajta neve (a 38. § rendelkezései szerint),  hivatkozás díjra, éremre vagy versenyre (a 34. § rendelkezései szerint),  a borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések (a 35. § rendelkezései szerint),  kiegészítő hagyományos kifejezések (a 41. § rendelkezései szerint),  a gazdaság neve (a 36. § rendelkezései szerint),  egy arra utaló kifejezés, hogy a bor palackozása  a gazdaságban, vagy  szőlész-borász gazdaságok csoportja által, vagy  a termelés térségében levő gazdaságban történt (a 37. § rendelkezései szerint); c) m.t. minőségi borok esetében:  utalás a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egységre (az 50. § rendelkezései szerint),  információ arra vonatkozóan, hogy a palackozás a meghatározott termőhelyen történt, feltéve, hogy az ilyen jellegű információ hagyományos és szokásos az érintett meghatározott termőhelyen (az 51. § rendelkezései szerint).

28. §Szerkesztés

Egyéb választható jelölések használata[48]Szerkesztés

A 2. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett termékek címkézése kiegészülhet egyéb jelölésekkel is, feltéve, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy az ilyen jelölések félrevezethetik azokat, akiknek szólnak, különösen azáltal, hogy összetéveszthetővé válnak a 26. § (1) pontjában említett kötelező vagy a 27. §-ban említett választható jelölésekkel.

29. §Szerkesztés

A „bor” és az „asztali bor” kifejezés használataSzerkesztés

(1)[49] A „bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. Az „asztali bor” jelölés a bortörvény és a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.

Magyarországon készített asztali borok jelölésére nem használható a „table wine”, „bordvin”, „Tafelwein”, „επιτραπέζιος οίνος”, „vino de mesa”, „pöytäviini”, „vin de table”, „vino da tavola”, „tafelwijn”, „vinho de mesa” és „bordsvin” kifejezés.[50]

(2)[51] Az (1) bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül engedélyezett a következő:  a „bor” szó használata egy gyümölcs nevével együtt egy összetett név formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megjelölésére,  a „bor” szót tartalmazó egyéb összetett nevek használata. Amennyiben ezeket az összetett neveket használják, el kell kerülni bármiféle összetévesztést az (1) bekezdésben említett termékekkel. Ilyen szóösszetételek esetében az egész szóösszetételt azonos betűmérettel kell feltüntetni.

30. §Szerkesztés

Egyes termékkategóriák nevének használatára vonatkozó korlátozások[52]Szerkesztés

A „likőrbor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. A „gyöngyöző bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.

A „meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző bor” vagy „m.t. minőségi gyöngyöző bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. A „szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.

Lásd még:Szerkesztés

  1. Bortörvény
  2. Bortörvény/A borok előállításáról
  3. Bortörvény/Gyümölcsborok előállításáról
  4. Bortörvény/A borászati termékek előállítása és kezelése
  5. Bortörvény/A származási igazolások
  6. Bortörvény/Borok kiszerelése és forgalmazása
  7. Bortörvény/A tájbor megnevezése
  8. Bortörvény/Mellékletek
    1. Bortörvény/Mellékletek/1.sz melléklet
    2. Bortörvény/Mellékletek/2.sz melléklet
    3. Bortörvény/Mellékletek/3.sz melléklet
    4. Bortörvény/Mellékletek/4.sz melléklet
    5. Bortörvény/Mellékletek/5.sz melléklet
    6. Bortörvény/Mellékletek/6.sz melléklet
    7. Bortörvény/Mellékletek/7.sz melléklet
  9. Magyar Borkönyv
  10. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem
  11. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/Rendtartások elfogadása
  12. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/2.sz melléklet
  13. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata
  14. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Közös előírások
  15. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Borra vonatkozó előírások
  16. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Mustra vonatkozó előírások
  17. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Kötelező jelölések
  18. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Egyéb termékekre vonatkozó előírások
  19. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/2.sz melléklet
    3. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/3.sz melléklet
    4. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/4.sz melléklet
    5. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/5.sz melléklet
  20. Magyar Borkönyv/Technológia
  21. Magyar Borkönyv/Technológia/
  22. Magyar Borkönyv/Technológia/
  23. Magyar Borkönyv/Technológia/
  24. Magyar Borkönyv/Technológia/
  25. Magyar Borkönyv/Technológia/
  26. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés
  27. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  28. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  29. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  30. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/2.sz melléklet
    3. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/3.sz melléklet
    4. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/4.sz melléklet
    5. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/5.sz melléklet
    6. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/6.sz melléklet
    7. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/7.sz melléklet

MellékletekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet eleje és VIII. melléklet A. 2
  2. 753/2002/EK rendelet 2. cikk
  3. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.1.
  4. 753/2002/EK rendelet 5. cikk (1)
  5. A (2) és (3) bekezdés rendelkezései az EU jogszabályában csak a pezsgőkre és a habzóborokra vonatkoznak.
  6. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet eleje
  7. 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 5.
  8. A 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 5. pontjának második albekezdésében adott felhatalmazás alapján az élelmiszertörvény (1995. évi XC. törvény) végrehajtási rendeletének (27. § (10) szövege van idemásolva.
  9. 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 4.
  10. 1493/1999/EK rendelet 48. cikk
  11. bortörvény 51. § (7)
  12. 1493/1999/EK rendelet 49. cikk 1.
  13. 1493/1999/EK rendelet 49. cikk 2.
  14. 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet C. 2., 753/2002/EK rendelet 6. cikk (2)
  15. 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 1., 753/2002/EK rendelet 3. cikk (1)
  16. 753/2002/EK rendelet 3. cikk (2)
  17. 753/2002/EK rendelet 7. cikk
  18. a 10/1996. (III. 25.) PM rendelet 3. melléklet alapján
  19. 753/2002/EK rendelet 8. cikk, 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 1. második albekezdés, 1576/89/EGK rendelet 7. cikk (2) e)
  20. a 753/2002/EK rendelet 9. cikk (1) és az I. melléklet alapján a Tokajhegyaljai Hegyközségi Tanács által készített javaslat
  21. 753/2002/EK rendelet 10. cikk (1, 2, 3), utolsó három francia bekezdés magyar kiegészítés.
  22. 753/2002/EK rendelet 10. cikk (4)
  23. 753/2002/EK rendelet 10. cikk (5)
  24. a bortörvény-módosítás korábbi tervezetéből átvett szöveg (mely a bortörvényben nem szerepelne)
  25. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet F.1
  26. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet E.
  27. 753/2002/EK rendelet 4. cikk (1), (2), az itt található felhatalmazásnak megfelelő, a hazai gyakorlatra utaló kiegészítéssel
  28. 753/2002/EK rendelet 11. cikk (3)
  29. 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 2.
  30. 1493/1999/EK rendelet 50. cikk 1.
  31. 1493/1999/EK rendelet 50. cikk 2.
  32. 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 1. első albekezdés
  33. 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 4.
  34. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.3.
  35. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.4.
  36. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet D. 1. az EU-csatlakozás után: „az EU egy vagy több hivatalos nyelvén”
  37. 753/2002/EK rendelet 5. cikk (2)
  38. MSZ 21376:1993 nyomán
  39. 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 23. § (2)
  40. 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 17. §
  41. 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 18. §
  42. 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 20. §
  43. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 1.
  44. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 2.
  45. a 89/369/EGK tanácsi irányelv alapján megfogalmazott rendelkezés
  46. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 3.
  47. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet B.1.
  48. 753/2002/EK rendelet 6. cikk (1)
  49. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.1.
  50. a 1493/1999/EK rendelet I. melléklet 13. pontja értelmében megfogalmazott magyar rendelkezés
  51. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.2., 4.
  52. 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.3.

ForrásSzerkesztés

Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium