Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés

Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése A Magyar Borkönyv előírásai (borászati termékek jelölése és kiszerelése) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése


== Tartalomjegyzék ==

'''1. fejezet: Bevezetés''' 
1. §: A rendelkezések célja.
2. §: A rendelkezések hatálya alá tartozó termékek 
3. §: A rendelkezések tartalma 
4. §: A jelölési és a kiszerelési rendelkezések alkalmazási területe.
'''2. fejezet: Közös előírások minden termékre.'''
5. §: A címkézés fogalma.
6. §: Címkehasználati kötelezettség (pezsgőktől és habzóboroktól eltérő termékek).
7. §: A csomagolás fogalma, a csomagban vagy kis tételben való kiszerelésre vonatkozó rendelkezések.
8. §: A félrevezetés tilalma.
9. §: A nem megfelelően jelölt termékek felhasználási lehetőségei.
10. §: A jelölések helyénvalóságának bizonyítása.
11. §: A kötelező jelölések feltüntetésének helye.
12. §: A tényleges alkoholtartalom megadásának formája.
13. §: A palackozó, a palackozás, a feladó és az importőr fogalma.
14. §: Az ólomalapú kupakok és fólia tilalma.
15. §: A tokaji palack-típus kizárólagos használata.
16. §: Pincekönyv, kísérő okmányok és egyéb dokumentumok.
17. §: Tartályok jelölése.
18. §: Márkanevek használata.
19. §: Kódok használata.
20. §: Fajtanév, hagyományos egyedi kifejezések, kiegészítő hagyományos kifejezések más termékeken.
21. §: Védett földrajzi jelzések védelme.
22. §: Meghatározott termőhely nevének védelme.
23. §: A címkézéshez használható nyelvek.
24. §: Palackozott borászati termékek csomagolása, tárolása és szállítása.
25. §: A nem palackozott borászati termékek kiszerelése és forgalmazása.
'''3. fejezet: Az asztali borra, tájborra, m.t. minőségi borra, likőrborra, gyöngyöző borra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borra vonatkozó előírások.'''
26. §: Kötelező jelölések.
27. §: Választható jelölések.
28. §: Egyéb választható jelölések használata.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése.
29. §: A „bor” és az „asztali bor” kifejezés használata.
30. §: Egyes termékkategóriák nevének használatára vonatkozó korlátozások.
'''4. fejezet: Asztali borokra, tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások..'''. 21
31. §: Az értékesítésben részt vevő személy(ek) nevének, címének és foglalkozásának feltüntetése.
32. §: Cukortartalomra vonatkozó jelölések.
'''5. fejezet: Tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások.'''
33. §: Évjárat feltüntetése.
34. §: Díjak és érmek feltüntetése.
35. §: A borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések.
36. §: A vállalkozás neve.
37. §: Palackozásra vonatkozó jelölések.
38. §: Szőlőfajták nevének feltüntetése.
39. §: A 85%-os szabállyal kapcsolatos pontosítások.
40. §: Hagyományos kifejezések és védelmük.
41. §: Kiegészítő hagyományos kifejezések.
42. §: Földrajzi egységhez nem kötött hagyományos kifejezések és használatuk kritériumai.
43. §: Földrajzi egységhez kötött hagyományos kifejezések és használatuk kritériumai.
44. §: Nyelvhasználat hagyományos kifejezések esetében.
'''6. fejezet: A tájborokra vonatkozó előírások.'''
45. §: „Tájborok” (85%-os szabály).
46. §: Földrajzi jelzések.
'''7. fejezet: M.t. minőségi borokra vonatkozó előírások.'''
47. §: M.t. minőségi borok esetén feltüntethető jelölések (előállítási mód, típus, szőlőfajta).
48. §: Hagyományos egyedi kifejezések.
49. §: Állami ellenőrzőjegy.
50. §: A meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység.
51. §: A meghatározott termőhelyen belül történő palackozásra való utalás.
'''8. fejezet: Pezsgőre és habzóborra vonatkozó előírások.'''
52. §: A fejezet hatálya alá tartozó termékek.
53. §: Az előállító, az előállítás és az eladó fogalma.
54. §: Kötelező jelölések.
55. §: Választható jelölések használatának feltételei.
56. §: Cukortartalomra vonatkozó jelölések.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
57. §: Az előállító adatainak feltüntetése.
58. §: Települések nevének feltüntetése.
59. §: Magyarország területénél kisebb földrajzi egység és Magyarország nevének
használata.
60. §: Szőlőfajta nevének használata.
61. §: A „palackban erjesztett”, „hagyományos módszerrel palackban erjesztett”, az előállítás módszerére utaló speciális kifejezések és a „termelői pezsgő” kifejezés használata.
62. §: Az évjárat feltüntetése.
63. §: Kiváló minőségre való utalás.
64. §: Versenyre, díjra való utalás feltüntetése.
65. §: A „prémium” vagy „reserve” kifejezés feltüntetése.
66. §: A címkézésre használható nyelvek.
67. §: Márkanevek használata.
68. §: Palackok lezárása, pezsgős palackba tölthető termékek.
69. §: Félrevezetés tilalma (nem pezsgő pezsgőre emlékeztető jelölése ill. kiszerelése).
70. §: M.t. minőségi pezsgő jelölése.
71 §: A pezsgőkre vonatkozó kiegészítő rendelkezések.
72. §: „Pinot” szőlőfajták.
'''9. fejezet: Szőlőmustra, részben erjedt szőlőmustra, sűrített szőlőmustra és a még erjedésben lévő újborra vonatkozó előírások.'''
73. §: Kötelező jelölések.
74. §: Választható jelölések.
75. §: Földrajzi jelzés feltüntetése.
'''10. fejezet: Likőrborokra, gyöngyöző borokra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borokra vonatkozó előírások.'''
76. §: Kötelező jelölések.
77. §: Választható jelölések.
78. §: Kiegészítő rendelkezés.
'''11. fejezet: Ízesített italokra vonatkozó előírások.'''
79. §: Az ízesített italok jelölése.
80. §: Egyéb ízesített italok.
81. §: Az ízesített italok címkézése és kiszerelése.
'''12. fejezet: Bor eredetű szeszipari termékekre vonatkozó előírások.'''
82. §: A szeszesitalok jelölése.
83. §: Címkézés és kiszerelés.
Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése
84. §: A félrevezetés tilalma, védett kifejezések.
85. §: A „Hefebrand” kifejezés használata.
86. §: Megkülönböztetésre érdemes termékek jelölése.
'''13. fejezet: Egyéb termékekre vonatkozó előírások.'''
87. §: Az alkoholmentes bor, a csökkentett alkoholtartalmú bor, az alkoholmentes borból készült habzó ital, a csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital és a diabetikus boralapú termékek jelölése.
'''14. fejezet: Importtermékekre vonatkozó előírások.'''
88. §: A származási országok nevének jelölése.
89. § Választható jelölések.
90. §: Választható jelölések földrajzi jelzéssel ellátott importborok esetében.
91. §: Települések nevének feltüntetése.
'''1. melléklet: A 34. és a 64. §-ban említett versenyek és testületek.'''
'''2. melléklet: A 42. §-ban említett hagyományos kifejezések.'''
'''3. melléklet: A 43. §-ban említett hagyományos kifejezések.'''
'''4. melléklet: Az állami ellenőrzőjegy mintája.'''
'''5. melléklet: A 82. § (3) bekezdése szerinti földrajzi jelzések.'''
A borászati termékek jelölése és kiszerelése

1. fejezet: BevezetésSzerkesztés

1. §: A rendelkezések célja (1)1 Ez a rendelet a bortörvény 31.§ (1) bekezdésének és 51.§ (1) bekezdésének megfelelően megállapítja az egyes borászati termékek leírására, jelölésére, kiszerelésére, védelmére, csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályait. (2)2 A 2. § (2) bekezdésben említett termékek leírására, jelölésére, kiszerelésére, egyes adatok, utalások és kifejezések védelmére valamint csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó, ebben a rendeletben szereplő szabályok különösen a következő célokat veszik figyelembe:  a fogyasztók törvényes érdekeinek védelme,  a termelők törvényes érdekeinek védelme,  a piac zökkenőmentes működése,  a minőségi termékek előállításának ösztönzése. 1 753/2002/EK rendelet 1. cikk alapján 2 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 1. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése

2. §3: A rendelkezések hatálya alá tartozó termékek (1) Az 1. § (2) bekezdésben említett szabályok az eladás céljára készleten tartott és a forgalomba hozott termékekről rendelkeznek. (2) E rendelet hatálya a következő Magyarországon termelt illetve forgalomba hozott termékekre terjed ki: a) asztali bor (beleértve a tájborokat) valamint az m.t. minőségi bor (beleértve az m.t. különleges minőségű bort, a védett eredetű bort és a tokaji borkülönlegességeket), b) pezsgő és habzóbor, c) szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust és még erjedésben lévő újbor, d) likőrbor, gyöngyöző bor és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor, e) ízesített italok, f) bor eredetű szeszipari termékek (borpárlat, brandy, törkölypárlat, mazsolapárlat, Hefebrand), g) alkoholmentes bor, csökkentett alkoholtartalmú bor, alkoholmentes borból készült habzó ital, csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital, diabetikus boralapú termék. 3. §4: A rendelkezések tartalma Az 1. § (2) bekezdésben említett szabályok különösen a következő rendelkezéseket tartalmazzák:  bizonyos jelölések használatának kötelezővé tétele,  bizonyos feltételek mellett egyes jelölések használatának engedélyezése,  más jelölések használatának engedélyezése, ideértve azokat az információkat, amelyek a fogyasztók számára hasznosak lehetnek,  bizonyos jelölések védelmének és ellenőrzésének szabályozása,  a földrajzi jelzések és a hagyományos kifejezések használatának szabályozása,  az importált termékek, vagy amennyiben azt ez a rendelet megengedi, ezekből a termékekből készített termékek címkézésének szabályozása annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók pontosan tudják, milyen termékről van szó, valamint hogy a termék ne legyen magyar termékként felcímkézve,  borok csomagolása, szállítása és tárolása. 4. §: A jelölési és a kiszerelési rendelkezések alkalmazási területe (1)5 Az 1. § (2) bekezdésben említett szabályok rendelkeznek a 2. § (2) bekezdésben megnevezett termékek leírásáról 3 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 5., (2) bekezdés kibővítve 4 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 2. 5 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 3. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 7  a címkéken,  a pincekönyvben, valamint a hazai jogszabályok által előírt borkísérő okmányokban és egyéb dokumentumokban (a továbbiakban: „hivatalos dokumentumokban”), a vámokmányok kivételével,  az üzleti dokumentumokban, különösen a számlákon és a szállítóleveleken;  a reklámanyagokon, amennyiben ebből a célból e rendelet külön rendelkezést tartalmaz. (2)6 Az 1. § (2) bekezdésben említett szabályok rendelkeznek az ott megnevezett termékek kiszereléséről a következőket illetően:  tárolóedény, ideértve a záróeszközt is,  címkézés,  csomagolás,  szállítás és tárolás.

2. fejezet: Közös előírások minden termékre

5. §: A címkézés fogalma (1)7 E rendelet alkalmazásában a „címkézés” minden olyan szimbólumot, illusztrációt és jelet vagy bármely egyéb jelölést jelent, amely a termék megkülönböztetésére szolgál, és ami ugyanazon a tárolóedényen szerepel, beleértve a záróeszközt vagy a tárolóedényhez rögzített címkéket és a palack nyakát borító fóliát vagy kupakot. (2)8 Nem tartoznak a címkézés körébe a következő kifejezések, jelek és egyéb jelzések: a) azok, amelyeket a 94/2002 (V. 5.) Kormány rendelet követel meg; b) azok, amelyek a tárolóedény gyártójára vagy térfogatára vonatkoznak, és a tárolóedényen közvetlenül és eltávolíthatatlanul vannak feltüntetve; d) azok, amelyek kódszám és/vagy géppel leolvasható jel segítségével azonosítják a terméket; e) a hivatalos zárak; f) azok, amelyek a termék árára vonatkoznak; h) azok, amelyek az a)–f) pont egyikébe sem tartoznak, semmilyen módon nem kapcsolódnak a szóban forgó termék jellemzéséhez, és nem tartoznak e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá. 6 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 4. 7 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet eleje és VIII. melléklet A. 2 8 753/2002/EK rendelet 2. cikk Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése

6. §: Címkehasználati kötelezettség (pezsgőktől és habzóboroktól eltérő termékek) (1)9 Attól a pillanattól fogva, hogy egy terméket 60 litert nem meghaladó névleges térfogatú tárolóedényben forgalomba hoznak, a tárolóedényt felcímkézik. A címkézés e rendelet rendelkezéseinek megfelelően történik; ez vonatkozik a 60 litert meghaladó névleges térfogatú címkézett tárolóedényekre is, amennyiben ezeket címkével látják el. (2)10 A Magyarországon termelt borok esetében a 6. §-ban előírt címkézési kötelezettségek nem vonatkoznak a következőkre:

a) olyan termékekre, amelyeket egy és ugyanazon vállalkozás egy megyén belül eső vagy két szomszédos megyében található két vagy több telephelye között szállítanak; b) a nem eladásra szánt, tételenként 30 litert meg nem haladó szőlőmust- és bormennyiségekre; c) a termelők saját fogyasztására és alkalmazottaik fogyasztására szánt szőlőmust- és bormennyiségekre.

7. §: A csomagolás fogalma, a csomagban vagy kis tételben való kiszerelésre vonatkozó rendelkezések11 (1)12 E rendelet alkalmazásában a „csomagolás” azt a védőburkolatot jelenti – mint például a papírt, különféle tasakokat, kartonokat és rekeszeket –, amelyeket egy vagy több tárolóedény szállítására és/vagy azoknak a kiszereléséhez használnak fel a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából. (213) Amennyiben az e rendelet hatálya alá eső borászati termékeket tartalmazó tárolóedényeket egy csomagban szerelik ki a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából, akkor azt e rendeletnek megfelelően kell címkézni. Azon csomagolások esetében, amelyek két vagy több csomagolt egységet tartalmaznak, de azok nem külön forgalmazásra szánt fogyasztói csomagolási egységek, a teljes nettó mennyiséget, és a különálló csomagolási egységek darabszámát kell feltüntetni. A darabszám feltüntetése nem kötelező, ha ez a csomagolás megsértése nélkül könnyen és egyértelműen megállapítható.14

(3)15 A (2) bekezdés sérelme nélkül, ha az e rendelet hatálya alá eső említett termék csomagolásán egy vagy több, a benne lévő termékre vonatkozó jelölés szerepel, ezeknek a jelöléseknek meg kell felelniük e rendelet rendelkezéseinek.

9 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.1.

10 753/2002/EK rendelet 5. cikk (1)

11 A (2) és (3) bekezdés rendelkezései az EU jogszabályában csak a pezsgőkre és a habzóborokra vonatkoznak.

12 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet eleje

13 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 5.

14 A 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 5. pontjának második albekezdésében adott felhatalmazás alapján az élelmiszertörvény (1995. évi XC. törvény) végrehajtási rendeletének (27. § (10) szövege van idemásolva.

15 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 4. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése

8. §16: A félrevezetés tilalma Az e rendeletben szabályozott termékek leírása és kiszerelése, valamint az ezekkel a termékekkel kapcsolatos bármifajta reklámtevékenység nem lehet hamis vagy zavartkeltő, és nem vezetheti félre azokat a személyeket, akiket a termék megcéloz, különösen a következőkre való tekintettel:

 az 1-4. § alkalmazása érdekében szabályozott jelölések; ez abban az esetben is érvényes, ha a jelöléseket fordításban használják, vagy ha a termék tényleges származási helyére utalnak, vagy ha olyan szavakkal használják ezeket együtt, mint „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, „márka” vagy ezekhez hasonló más szavak,

 a termékek jellemzői, így különösen azok természete, összetétele, alkoholtartalma, színe, eredete vagy származási helye, minősége, a szőlőfajta, a szüreti év vagy a tárolóedény névleges térfogata,

 azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, vagy személyek társulásainak pontos azonosítása és státusza, akik részt vettek vagy részt vesznek az adott termék előállításában vagy értékesítésében, különös tekintettel a palackozóra.

9. §: A nem megfelelően jelölt termékek felhasználási lehetőségei (1)17 A palackozott borászati termékek címketervét jóváhagyás céljából az Országos Borminősítő Intézetnek (OBI-nak) be kell mutatni.

(2)18 Azokat a termékeket, amelyek leírása vagy kiszerelése nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek, nem lehet eladás céljából készleten tartani, forgalomba hozni vagy exportálni. Mindazonáltal az exportra szánt termékek esetében e rendelet rendelkezéseitől el lehet térni, amennyiben az importáló ország jogszabályai ezt megkívánják.

(3)19 Ha egy termék leírása vagy kiszerelése nem felel meg a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek, az OBI meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az elkövetett szabálysértéseket súlyosságuk szerint szankciókkal sújtsa.


10. §20: A jelölések helyénvalóságának bizonyítása Az OBI megkívánhatja – feltéve, hogy a számára elfogadott általános eljárási szabályok szerint jár el –, hogy a 2. § (2) bekezdés a), c), d), e), f) és g) pontjában megnevezett termékek esetében a palackozók, feladók vagy importőrök, a 2. § (2) bekezdés b) pontjában megnevezett termékek esetében az előállítók vagy eladók bizonyítsák a termék leírására használt, az érintett termék vagy a készítéséhez felhasznált termékek jellegére, azonosságára, minőségére, összetételére, eredetére vagy származására vonatkozó jelölések helyénvalóságát. 16 1493/1999/EK rendelet 48. cikk 17 bortörvény 51. § (7) 18 1493/1999/EK rendelet 49. cikk 1. 19 1493/1999/EK rendelet 49. cikk 2. 20 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet C. 2., 753/2002/EK rendelet 6. cikk (2) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 10 Amennyiben az OBI úgy találja, hogy nem kapott ilyen bizonyítékot, a szóban forgó jelöléseket e rendelet rendelkezéseinek meg nem felelőnek tekinti.

11. §21: A kötelező jelölések feltüntetésének helye A 26. §-ban és az 54. §-ban említett kötelező jelöléseket a tárolóedényen egy és ugyanazon látómezőbe kell csoportosítani, és olyan könnyen olvasható, letörölhetetlen írásjelekkel kell feltüntetni, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy jól kitűnjenek abból a háttérből, amelyre azokat nyomtatták, és egyértelműen megkülönböztethetők legyenek a címke minden más (írott vagy grafikus) elemétől. Az importőrre vonatkozó kötelező jelölések és a tételszám azonban a többi kötelező jelölést tartalmazó látómezőn kívül is megjeleníthető.

12. §22: A tényleges alkoholtartalom megadásának formája A 26. § (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében és az 54. § (1) bekezdés d) pontjában említett tényleges alkoholtartalmat egész vagy fél térfogatszázalék egységekben kell megadni. Az alkalmazott referencia elemzési módszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül, a feltüntetett alkoholtartalom nem térhet el 0,5 térfogatszázaléknál többel az elemzéssel kapottól. A három évnél hosszabb ideig palackban tárolt m.t. minőségi borok, valamint a pezsgők, a habzóborok, a gyöngyöző borok, a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok és a likőrborok alkoholtartalma — az alkalmazott referencia elemzési módszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül — nem térhet el 0,8 térfogatszázaléknál többel az elemzéssel kapottól. A tényleges alkoholtartalomnak megfelelő számjegyet a „% vol” jelzés követi, és azt a „tényleges alkoholtartalom”, „tényleges alkohol” szavak vagy az „alk.” rövidítés megelőzheti. A tényleges alkoholtartalmat a címkén legalább 5 mm magas írásjelekkel kell feltüntetni, ha a névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb 100 cl, de 20 cl-nél nem kisebb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel, ha az 20 cl vagy annál kisebb.

13. §23: A palackozó, a palackozás, a feladó és az importőr fogalma E rendelet alkalmazásában: a) „palackozón” az a természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja értendő, aki(k) palackozást végez(nek) vagy végeztet(nek) saját nevükben; bérpalackozás esetén a palackozásnak a kísérő okmányok és a pincekönyv alapján nyomon követhetőnek kell lennie; b) „palackozáson” az érintett termék kereskedelmi forgalomba bocsátás céljából, 60 litert meg nem haladó térfogatú tartályokba történő töltése értendő; 21 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 1., 753/2002/EK rendelet 3. cikk (1) 22 753/2002/EK rendelet 3. cikk (2) 23 a), b) és d) pont: 753/2002/EK rendelet 7. cikk Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 11 c)24 „feladón” az a természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja értendő, aki az árut szállítja vagy szállíttatja; aki csupán megbízottként, képviselőként vesz részt az eljárásban, nem lehet feladó; d) „importőrön” az a Magyarországon telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja értendő, aki(k) felelősséget vállal(nak) a Magyarországon kívüli országokból származó árucikkeknek a Magyarország vámterületén történő forgalomba hozataláért.

14. §25: Az ólomalapú kupakok és fólia tilalma A borászati termékek zárószerkezetei nem fedhetők ólomalapú kupakokkal vagy fóliával. 15. §26: A tokaji palack-típus kizárólagos használata A tokaji palack-típus használatát a következő feltételek szabályozzák: A palack egyenes, hengeres testű, hosszú nyakú, színtelen üvegpalack, hozzávetőleg a következő méretarányokkal: a) hengeres rész magassága/teljes magasság: 1:2,7 b) teljes magasság/alapátmérő=3,6:1 A palackon saját anyagából pecsét elhelyezhető, mely tartalmazhatja a Tokaj/Tokaji nevet, márkanevet, cégemblémát vagy más információt. A palack űrtartalma 0,5 l vagy 0,375 l, 0,25 l, 0,1 l vagy – kizárólag EU-n kívüli forgalmazás esetén – 0,1875 l. Az ilyen típusú palack a tokaji borkülönlegességek számára van fenntartva (tokaji főbor, tokaji fordítás, tokaji máslás, tokaji szamorodnik, tokaji aszúk, tokaji aszúeszencia, tokaji eszencia).

16. §: Pincekönyv, kísérő okmányok és egyéb dokumentumok (1)27 A Magyar Borkönyv nyilvántartásról és jelentésekről szóló fejezetében előírt, a piaci szereplők által vezetett pincekönyvekben, a nyilvántartásokban, a kísérő okmányokban és a jogszabályokban előírt egyéb dokumentumokban, valamint, ha nem állítanak ki kísérő okmányt, a kereskedelmi okmányokban szereplő leírás — a Magyar Borkönyv nyilvántartásról és jelentésekről szóló fejezetében meghatározott jelöléseken kívül — tartalmazza a következőket, feltéve, hogy azokat feltüntetik a címkén, vagy azok feltüntetését tervezik: 24 a 10/1996. (III. 25.) PM rendelet 3. melléklet alapján 25 753/2002/EK rendelet 8. cikk, 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 1. második albekezdés, 1576/89/EGK rendelet 7. cikk (2) e) 26 a 753/2002/EK rendelet 9. cikk (1) és az I. melléklet alapján a Tokajhegyaljai Hegyközségi Tanács által készített javaslat 27 753/2002/EK rendelet 10. cikk (1, 2, 3), utolsó három francia bekezdés magyar kiegészítés Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 12  asztali borok, m.t. minőségi borok és likőrborok esetén a 27. §-ban, a 77. §-ban és a 89. §-ban említett választható jelöléseket;  pezsgők és habzóborok esetében a kereskedelmi megnevezést és a termék típusára vonatkozó, az 54. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett jelölést valamint az 59-65. §-ban említett választható jelöléseket,  gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetén a 26. § (2) bekezdésében említett kereskedelmi megnevezést valamint a 27. §-ban és a 77. §-ban említett választható jelöléseket,  szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust és még erjedésben lévő újbor esetén a 74. § (1) bekezdésében, valamint a 75. § (1) és (3) bekezdésében említett választható jelöléseket,  ízesített italok esetén a 81. § (2) bekezdésében hivatkozott kötelező és a 81. § (3) bekezdésében hivatkozott választató jelöléseket,  bor eredetű szeszipari termékek esetén a 82. §-ban hivatkozott kötelező valamint a 83. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, a 85. §-ban és a 86. §-ban említett választható jelöléseket,  alkoholmentes bor, csökkentett alkoholtartalmú bor, alkoholmentes borból készült habzó ital, csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital, diabetikus boralapú termék esetén a 87. §-ban említett kötelező jelöléseket. (2)28 A termelőtől vagy a borkészítőtől eltérő személyek által vezetett pincekönyvekben szereplő leírás legalább az (1) bekezdésben meghatározott jelöléseket tartalmazza. Az (1) bekezdésben említett választható jelöléseket a pincekönyvekben a kísérő okmány vagy a jogszabályokban előírt egyéb dokumentumok száma és a kiállításuk dátuma helyettesítheti.

17. §: Tartályok jelölése (1)29 A 16. §-ban említett termékek tárolására használt tartályokat azonosítani kell és fel kell tüntetni névleges térfogatukat. (2)30 A tárolt termék azonosíthatóságának érdekében a tartályokon pontosan fel kell tüntetni a következőket:  mennyiség,  a termék kereskedelmi megnevezése, valamint, amennyiben a forgalomba hozandó terméken fel kívánják tüntetni,  a termőhely,  a fajta és  az évjárat megjelölését, hogy az ellenőrzésért felelős hatóság a nyilvántartásokból vagy az azokat helyettesítő dokumentumokból azonosítani tudja tartalmukat. 28 753/2002/EK rendelet 10. cikk (4) 29 753/2002/EK rendelet 10. cikk (5) 30 a bortörvény-módosítás korábbi tervezetéből átvett szöveg (mely a bortörvényben nem szerepelne) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 13 (3) A 600 literes vagy annál kisebb, azonos termékkel megtöltött és egy tételben együtt tárolt tartályok esetében azonban a tétel egészének jelölése helyettesítheti az egyes tartályok különkülön megjelölését, feltéve, hogy ez a tétel a többi tételtől egyértelműen el van választva. (4)31 Aki borászati termékek kimérésével foglalkozik, köteles a kimérő helyiségben az ártáblán is feltüntetni az italok kereskedelmi megnevezését, valamint – amennyiben a termék azok használatára jogosult – a termőhely, a fajta és az évjárat megjelölését. Aki nem palackozott borászati terméket közfogyasztás céljára forgalomba hoz, annak rendelkeznie kell a borászati termék származását és minőségét tanúsító okirattal.

18. §32: Márkanevek használata Amennyiben az e rendeletben említett termékek leírása, jelölése, kiszerelése és reklámozása márkanevekkel egészül ki, ezek a márkanevek nem tartalmazhatnak semmilyen szót, szórészt, jelet vagy illusztrációt, amely a) esetében fennáll a veszély, hogy tévedéshez vezethet vagy a fogyasztókat félrevezeti, vagy b) amelyek  a fogyasztók által összetéveszthetők egy olyan asztali bor, likőrbor, gyöngyöző bor, szén-dioxid hozzáadásával készített gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor vagy importált bor jelölésével vagy jelölésének egy részével, amelynek jelölését hazai rendelkezések szabályozzák, illetve az ebben a rendeletben említett bármely más termék megjelölésével, vagy  bármely ilyen termék jelölésével azonosak, hacsak az előzőekben említett végtermékek előállításához felhasznált termékek nem jogosultak ilyen jelölésre vagy kiszerelésre.

Egy asztali bor, likőrbor, gyöngyöző bor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor vagy importált bor leírására alkalmazott címkézésen továbbá nem szerepelhetnek olyan szavakat, szórészeket, jeleket vagy illusztrációkat tartalmazó márkanevek, amelyek a) tartalmazzák  az asztali borok, likőrborok, gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetében egy m.t. minőségi bor nevét,  m.t. minőségi borok esetében egy asztali bor nevét,  importált borok esetében egy asztali bor vagy egy m.t. minőségi bor nevét; b) a tájborok, m.t. minőségi borok vagy importált borok esetében hamis információkat tartalmaznak, különösen a földrajzi származásra, szőlőfajtára, évjáratra vagy a kiváló minőségre történő utalásra vonatkozóan; c) a (b) pontban említettektől eltérő asztali borok, likőrborok, gyöngyöző borok és széndioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetében információkat tartalmaznak a 31 a bortörvény 44. § (1) bekezdésén alapuló rendelkezés 32 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet F.1 Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 14 földrajzi származásra, szőlőfajtára, évjáratra vagy a kiváló minőségre történő utalásra vonatkozóan; d) importált borok esetében félreértést okozhatnak egy tájbor, likőrbor, gyöngyöző bor, széndioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor vagy földrajzi jelzéssel ellátott importált bor megkülönböztetésére alkalmazott illusztráció miatt.

19. §: Kódok használata (1)33 Az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kódot használnak a 2. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett, a következő francia bekezdésben említettől eltérő termék címkézésekor olyan információk megadásához, amelyek részben vagy teljesen egy olyan meghatározott termőhely nevére utalnak, amely az érintett termék esetében használhatótól eltér. Kódot lehet alkalmazni a pezsgőktől eltérő bizonyos termékek címkézésekor a 26. § (4) bekezdésében meghatározott jelölések esetén. Ennek feltétele, hogy a termék előállításában vagy forgalmazásában érintett, a palackozótól eltérő személy vagy személyek csoportjának neve vagy cégneve, valamint a település vagy annak egy részének neve, ahol az említett személy vagy csoport székhelye található, egészében kiírva szerepeljen a címkén. (2)34 Az (1) bekezdésben említett kódokat az az ország határozza meg, amelynek területén a palackozó, feladó vagy importőr telephelye van, míg az 57. és az 58. §-ban említett kódokat az az ország határozza meg, amelynek területén a bor készítőjének vagy eladójának telephelye található. A magyarországi telephellyel rendelkező palackozó kódja „H” betűjelből és négyjegyű számból áll. Az azonosító kódot működési engedély alapján az Országos Borminősítő Intézet adja ki és tartja nyilván. (3)35 Az (1) – (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékekre.

20. §36: Fajtanév, hagyományos egyedi kifejezések, kiegészítő hagyományos kifejezések más termékeken A következő neveket és kifejezéseket:  egy szőlőfajta neve,  hagyományos egyedi kifejezések, vagy  kiegészítő hagyományos kifejezések, amennyiben azokat egy bor leírására használják fel, 33 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet E. 34 753/2002/EK rendelet 4. cikk (1), (2), az itt található felhatalmazásnak megfelelő, a hazai gyakorlatra utaló kiegészítéssel 35 753/2002/EK rendelet 11. cikk (3) 36 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 2. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 15 kizárólag azzal a feltétellel lehet bortól vagy szőlőmusttól eltérő italok leírására, kiszerelésére és reklámozására használni, ha ennek az italnak a természetére, eredetére vagy származására és összetételére vonatkozóan az összetévesztés kockázata nem áll fent. Vitás kérdések esetén a döntés az OBI jogköre.

21. §: Védett földrajzi jelzések védelme (1)37 A Magyarországon, a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó egyezményt aláíró országokban valamint – az 1994. évi XI. törvény értelmében – az Európai Unióban termelt borászati termékek esetében tilos az e rendelet által védett földrajzi jelzések használatával való visszaélés. Tilos ezen földrajzi jelzések használata olyan termékek esetében, amelyek nem arról a helyről származnak, amelyre a kérdéses földrajzi jelzés vonatkozik még akkor is, ha a termékek valódi származási helye fel van tüntetve, vagy ha a földrajzi jelzést fordításban használják, vagy olyan szavakat alkalmaznak mellette, mint „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, vagy ezekhez hasonló más szavak. (2)38 Ennek a paragrafusnak az alkalmazásában „földrajzi jelzések” alatt azok a jelölések értendők, amelyek segítségével pontosan megállapítható, hogy egy adott termék egy, a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként nyilvántartott ország területéről, annak egy régiójából vagy helységéből származik-e abban az esetben, ha a termék egy jellemzője, hírneve vagy egyéb más tulajdonsága alapvetően ehhez a földrajzi helyhez köthető.

22. §: Meghatározott termőhely nevének védelme (1)39 Amennyiben egy meghatározott termőhely nevét használják egy m.t. minőségi bor vagy adott esetben egy m.t. minőségi borrá feldolgozandó bor jelölésére, akkor ezt a nevet nem lehet a szőlő-borágazat olyan termékeinek jelölésére használni, amelyek nem az adott termőhelyről származnak, és/vagy amelyek nem a vonatkozó előírásoknak megfelelően kapták ezt a megnevezést. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha egy település, egy településrész vagy egy dűlő nevét egyetlen egy m.t. minőségi bor, vagy adott esetben m.t. minőségi borrá feldolgozandó bor jelölésére használják. (2)40 A bortól vagy szőlőmusttól eltérő italok leírására, kiszerelésére vagy reklámozására  egy meghatározott termőhely nevét,  egy meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevét, amennyiben annak nevét egy adott bor leírására használják, kizárólag a következő feltételek mellett lehet alkalmazni: a) a 2009, 2202, 2205, 2206, 2207, 2208 és 2209 vámtarifaszám alatt szereplő termékek és a borászati alapanyagból előállított termékek esetében, ha az előzőekben említett neveket és kifejezéseket a Magyar Élelmiszerkönyv elismeri; b) az (a) pontban felsorolt italoktól eltérő italok esetében, ha az italok természetére, eredetére vagy származására és összetételére vonatkozóan az összetévesztés kockázata nem állt fent. 37 1493/1999/EK rendelet 50. cikk 1. 38 1493/1999/EK rendelet 50. cikk 2. 39 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 1. első albekezdés 40 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 4. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 16 Vitás kérdések esetén a döntés az OBI jogköre. (3)41 Az e rendelet szerint forgalmazott m.t. minőségi borok és tájborok ellenőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat a Magyar Borkönyv ellenőrzési fejezete tartalmazza. 42Az előző albekezdésben említett védelmi és ellenőrzési szabályozás – az 1994. évi XI. törvény értelmében – kiterjed a közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel ellátott, az Európai Unióból származó borok Magyarországon belüli forgalmazásának esetére is.

23. §: A címkézéshez használható nyelvek (1)43 A Magyarországon forgalomba hozott termékek címkézésében használt információknak magyarul és/vagy az EU valamely hivatalos nyelvén** is kell szerepelniük a címkén annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyedén megérthessen minden jelölést. Ezzel szemben  a meghatározott termőhely nevét,  egy másik földrajzi egység nevét,  a hagyományos egyedi kifejezéseket és a további hagyományos kifejezéseket,  a szőlészeti-borászati üzemek vagy társulásaik nevét és a palackozás adatait kizárólag annak az országnak egyik hivatalos nyelvén tüntetik fel, amelynek területén a termék készült. A Görögországból származó termékek esetében a második albekezdésben említett információkat meg lehet ismételni magyarul vagy az Európai Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén. Engedélyezett a második albekezdésben említett információk megadása egy másik nyelven, ha e nyelv használata hagyományos ezeknek a jelöléseknek az esetében. (2)44 Az (1) bekezdésétől eltérve, ha az érintett termékeket az országból való kivitelre szánják, és a célország jogszabályai úgy kívánják, a címkén szereplő adatok — kiváltképpen a kötelező jelölések — a magyartól eltérő nyelven is megismételhetők. 24. §45: Palackozott borászati termékek csomagolása, tárolása és szállítása (1) A csomagolásra használt anyagnak meg kell akadályoznia a palackok törését és meg kell felelnie a korszerű raktározás követelményeinek (hullámkarton, doboz, műanyag rekesz, stb). A termék azonosíthatóságát biztosító adatokat a gyűjtőcsomagoláson is el kell helyezni. (2) Termelői és kereskedelmi tárolóhelyeken a címkézett és a palackozott borászati termékeket fedett, száraz, hűvös, napfénytől és fagytól védett helyen kell tárolni úgy, hogy a 41 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.3. 42 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.4. 43 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet D. 1.

    • az EU-csatlakozás után: „az EU egy vagy több hivatalos nyelvén”

44 753/2002/EK rendelet 5. cikk (2) 45 MSZ 21376:1993 nyomán Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 17 palackban lévő termék és a kiszerelés a tárolási körülmények miatt ne károsodjon. A tárolóhelyiség hőmérséklete nem mehet 5°C alá és 25°C fölé, páratartalma nem haladhatja meg a 70 rel.% értéket. Vendéglátóhelyeken való raktározásnál kannákban lévő termékek esetén nem szabad a borászati termékkel egy helyiségben tárolni erős szagú anyagokat (például fűtőolaj, burgonya). (3)46 A borászati termékeket úgy kell szállítani és tárolni, hogy a termék ez alatt hátrányos elváltozást külső tényező hatására ne szenvedjen el. Esős időben a palackozott borászati termékeket a megázástól óvni kell. A +4 °C alatti átlaghőmérsékletű időben a borokat fagyvédő csomagolásban kell szállítani.

25. §: A nem palackozott borászati termékek kiszerelése és forgalmazása (1)47 Ez a paragrafus szabályozza a Magyarországon termelt, nem palackozott asztali és tájborok kis- és nagykereskedelmi, valamint vendéglátó-ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek részére történő kiszerelését és forgalmazását (a továbbiakban: nem palackozott kiszerelés). E paragrafus rendelkezései nem terjednek ki a saját előállítású borászati termék közvetlen fogyasztási célú értékesítésére. (2) Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor nem palackozott formában csak vendéglátó-ipari üzlet számára értékesíthető. (3)48 Nem palackozott kiszerelésű az a borászati termék, amelyet két liternél nagyobb, de legfeljebb hatvan literes űrtartalmú edénybe töltenek. (4)49 A borászati termékek kiszerelésére üveg, fa, korrózióálló acél, valamint más, élelmiszeripai célokra engedélyezett anyagból készült edényzet is használható. A kiszerelés csak ép, tiszta edénybe történhet. 3. fejezet: Az asztali borra, tájborra, m.t. minőségi borra, likőrborra, gyöngyöző borra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borra vonatkozó előírások

26. §: Kötelező jelölések (1)50 A címkézés a 2. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett termékek esetében kötelezően tartalmazza a következő jelöléseket:  a termék kereskedelmi megnevezését;  a névleges térfogatot;  a tényleges alkoholtartalmat; 46 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 23. § (2) 47 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 17. § 48 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 18. § 49 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 20. § 50 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 1. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 18  a tételszámot a (3) bekezdés szerint. (2)51 A kereskedelmi megnevezés a következőkből áll: a) asztali borok esetében, az „asztali bor” kifejezésből, valamint  export esetén Magyarország nevéből, ha a szőlőt Magyarországon termelték és dolgozták fel borrá;  a „…-ban szüretelt szőlőből …-ban készített bor” kifejezésből, kiegészítve az érintett országok nevével olyan borok esetében, amelyeket Magyarországon egy másik országban szüretelt szőlőből készítenek; b) tájborok esetében  a „tájbor” kifejezésből és  a Magyar Borkönyv Eredetvédelmi fejezetében szereplő, a tájborok esetében használható földrajzi egységeket tartalmazó listában szereplő valamely névből; c) m.t. minőségi borok esetében  a meghatározott termőhely nevéből és  a „meghatározott termőhelyről származó minőségi bor” vagy „m.t. minőségi bor” kifejezésből vagy  a „meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrbor” vagy „m.t. minőségi likőrbor” kifejezésből vagy  a „meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző bor” vagy „m.t. minőségi gyöngyöző bor” kifejezésből, vagy  egy, a 48. §-ban szereplő hagyományos egyedi kifejezésből; d) importált borok esetében a „bor” szóból, amelyet ki kell egészíteni a származási ország nevével, valamint ha ezeket földrajzi jelzéssel jelölik meg, a kérdéses földrajzi terület nevével; e) likőrboroknál a „likőrbor” szóból; f) gyöngyöző boroknál a „gyöngyöző bor” kifejezésből; g) szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző boroknál a „szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor” kifejezésből. (3)52 A tételszám használatának szempontjából egy tétel olyan, több eladási egységből álló mennyiség, amely gyakorlatilag azonos termelési, előállítási és csomagolási jellemzőkkel bír. A termelő vagy a palackozó szabadon dönthet a tétel meghatározásáról és a jelölés megfelelő módjáról, s ő felel a tételszám-használatért. A tételszámnak „L” betűvel kell kezdődnie, kivéve, ha az világosan megkülönböztethető a címkén található többi jelöléstől. A tételszámot a palackon vagy a rajta található címkén kell feltüntetni, s annak jól láthatónak, könnyen olvashatónak és letörölhetetlennek kell lennie. 51 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 2. 52 a 89/369/EGK tanácsi irányelv alapján megfogalmazott rendelkezés Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 19 (4)53 A címkézésnek az asztali borok, a tájborok, az m.t. minőségi borok és az importált borok esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kifejezéseken túl tartalmaznia kell a következő jelöléseket:  a palackozó nevét vagy cégnevét, a település és Magyarország nevét vagy – a 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedények esetében – a szállító nevét,  importált borok esetében az importőr vagy – ha a palackozás Magyarországon történt – a palackozó nevét. (5) Meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borok származási helyeként nem tüntethető fel borvidéki régió neve.

27. §54: Választható jelölések A Magyarországon előállított termékek címkézését ki lehet egészíteni a következő jelölésekkel: a) asztali borok, tájborok és m.t. minőségi borok esetében:  az értékesítésben részt vevő személy(ek) neve, beosztása és címe (a 31. § rendelkezései szerint),  a termék típusa (a 32. § rendelkezései szerint),  sajátos szín; b) tájborok és m.t. minőségi borok esetében:  az évjárat (a 33. § rendelkezései szerint),  egy vagy több szőlőfajta neve (a 38. § rendelkezései szerint),  hivatkozás díjra, éremre vagy versenyre (a 34. § rendelkezései szerint),  a borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések (a 35. § rendelkezései szerint),  kiegészítő hagyományos kifejezések (a 41. § rendelkezései szerint),  a gazdaság neve (a 36. § rendelkezései szerint),  egy arra utaló kifejezés, hogy a bor palackozása  a gazdaságban, vagy  szőlész-borász gazdaságok csoportja által, vagy  a termelés térségében levő gazdaságban történt (a 37. § rendelkezései szerint); c) m.t. minőségi borok esetében:  utalás a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egységre (az 50. § rendelkezései szerint), 53 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 3. 54 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet B.1. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 20  információ arra vonatkozóan, hogy a palackozás a meghatározott termőhelyen történt, feltéve, hogy az ilyen jellegű információ hagyományos és szokásos az érintett meghatározott termőhelyen (az 51. § rendelkezései szerint).

28. §55: Egyéb választható jelölések használata A 2. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett termékek címkézése kiegészülhet egyéb jelölésekkel is, feltéve, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy az ilyen jelölések félrevezethetik azokat, akiknek szólnak, különösen azáltal, hogy összetéveszthetővé válnak a 26. § (1) pontjában említett kötelező vagy a 27. §-ban említett választható jelölésekkel.

29. §: A „bor” és az „asztali bor” kifejezés használata (1)56 A „bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. Az „asztali bor” jelölés a bortörvény és a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.

57Magyarországon készített asztali borok jelölésére nem használható a „table wine”, „bordvin”, „Tafelwein”, „επιτραπέζιος οίνος”, „vino de mesa”, „pöytäviini”, „vin de table”, „vino da tavola”, „tafelwijn”, „vinho de mesa” és „bordsvin” kifejezés.* (2)58 Az (1) bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül engedélyezett a következő:  a „bor” szó használata egy gyümölcs nevével együtt egy összetett név formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megjelölésére,

 a „bor” szót tartalmazó egyéb összetett nevek használata. Amennyiben ezeket az összetett neveket használják, el kell kerülni bármiféle összetévesztést az (1) bekezdésben említett termékekkel. Ilyen szóösszetételek esetében az egész szóösszetételt azonos betűmérettel kell feltüntetni.

30. §59: Egyes termékkategóriák nevének használatára vonatkozó korlátozások

A „likőrbor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó.

A „gyöngyöző bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. 55 753/2002/EK rendelet 6. cikk (1) 56 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.1. 57 a 1493/1999/EK rendelet I. melléklet 13. pontja értelmében megfogalmazott magyar rendelkezés

  • az EU csatlakozásig

58 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.2., 4. 59 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.3. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 21 A „meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző bor” vagy „m.t. minőségi gyöngyöző bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. A „szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor” jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. 4. fejezet: Asztali borokra, tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások

31. §: Az értékesítésben részt vevő személy(ek) nevének, címének és foglalkozásának feltüntetése (1)60 A 26. § (4) bekezdésének első francia bekezdése szerinti kötelező jelölések, valamint a 27. § a) pontjának első francia bekezdése szerinti választható jelölések a palackozó vagy a feladó, vagy az értékesítésben részt vevő személyek tevékenységére vonatkozó jelölésekkel egészülnek ki a „szőlőtermelő”, „szőlész”, „szőlő- és bortermelő”, „vincellér”, „bortermelő”, „borász”, „termelte”, „szüretelte”, „kereskedő”, „forgalmazza”, „importőr” illetve „importálja” kifejezések egyikének használatával. A palackozó megjelölését kifejezetten a „palackozó” vagy a „palackozta” szónak kell kísérnie.

Bérpalackozás esetén azonban a palackozóra vonatkozó jelölést a „… számára palackozva” kifejezéssel kell kiegészíteni, vagy ha a harmadik személy számára palackozást végző nevét, címét és foglalkozását is jelölik, akkor a „… számára palackozta …” kifejezéssel. Amennyiben palackok helyett más tárolóedényeket használnak, a második és harmadik albekezdést kell alkalmazni. Ilyenkor azonban a „palackozó” illetve „palackozta” szót a „csomagoló” illetve „csomagolta” szó váltja fel. A Magyarországon forgalomba hozott termékek esetén a „csomagoló” illetve a „csomagolta” szót a „töltő” illetve a „töltötte” szó helyettesítheti.

A második, harmadik és negyedik albekezdésben szereplő kifejezések egyikének használata sem szükséges azonban, ha a 37. §-ban vagy az 51. §-ban említett jelölések valamelyikét használják.

E bekezdés rendelkezései a (2) bekezdés sérelme nélkül alkalmazandók. Ha a palackozás vagy a küldemény feladása nem a palackozó, illetve a feladó településén vagy egy annak közelében lévő településen történik, akkor az e bekezdésben említett jelölések annak a településnek az adataival egészülnek ki, amelyikben a művelet zajlott, illetve ha az más ország területén történik, akkor annak a nevével.

(2)61 Az (1) bekezdés első albekezdésében említett kifejezések közé nem tartozhat szőlőtermelőre, szőlészre, szőlő- és bortermelőre valamint vincellérre utaló kifejezés, kivéve, ha az érintett termék kizárólag az adott gazdaság vagy egy olyan személy tulajdonát képező 60 753/2002/EK rendelet 15. cikk (1), a megfelelő magyar kifejezések behelyettesítésével 61 753/2002/EK rendelet 15. cikk (2) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 22 szőlőültetvényekben szüretelt szőlőből származik, amelyre vagy akire ezen kifejezések valamelyike utal, valamint ha a bor készítése ezen a gazdaságon belül történt. Az első albekezdés alkalmazásánál nem kell figyelembe venni az érintett termék természetes alkoholtartalmának növelésére szolgáló sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadását.

(3)62 Az első bekezdés első albekezdésében említett választható jelölések kizárólag az érintett személy vagy személyek beleegyezésével használhatók. (4)63 A palackozó, illetve a feladó szerinti ország nevét ugyanolyan típusú és méretű írásjelekkel kell feltüntetni a címkén, mint az érintett személyek nevét, címét és foglalkozását vagy cégnevét. Az ország nevét a) a település vagy településrész megjelölése után teljes nevével ki kell írni; vagy b) a „H” rövidítéssel és a szóban forgó település postai irányítószámával együtt kell megadni.

(5)64 Asztali borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel szerepel a címkén, mint az „asztali bor” kifejezés feltüntetéséhez használt írásjelek.

Tájborok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel szerepel a címkén, mint a földrajzi jelzés neve. M.t. minőségi borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a meghatározott termőhely neve. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, amikor a települést egy, a 19. § (1) bekezdésében említett kód jelöli.

32. §65: Cukortartalomra vonatkozó jelölések A 27. § a) pontjának második francia bekezdése alkalmazásában az asztali borok, tájborok és m.t. minőségi borok címkézése esetében, az m.t. minőségi likőrborokat és az m.t. minőségi gyöngyöző borokat kivéve, amelyekre a 77. § (1) bekezdésének b) pontja vonatkozik:

a) a „száraz” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma nem haladja meg i. literenként a 4 grammot; vagy ii. literenként a 9 grammot, feltéve, hogy a borkősav grammjában kifejezett összes savtartalom literenkénti értéke nem kisebb, mint a maradékcukor-tartalomnál 2 grammal alacsonyabb érték;

b) a „félszáraz” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma magasabb az a) pontban említett értékeknél és nem több, mint 62 753/2002/EK rendelet 15. cikk (3) 63 753/2002/EK rendelet 15. cikk (4) 64 753/2002/EK rendelet 15. cikk (5) 65 753/2002/EK rendelet 16. cikk (1) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 23 i. literenként 12 gramm; vagy ii. literenként 18 gramm és az összes savtartalom borkősavban kifejezve ennél literenként legfeljebb 10 grammal kevesebb; c) a „félédes” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma magasabb a b) pontban említett értékeknél, de nem több, mint literenként 45 gramm; d) az „édes” kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma literenként legalább 45 gramm. 5. fejezet: Tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások

33. §66: Évjárat feltüntetése A 27. § b) pontjának első francia bekezdésében említett szüreti év feltüntethető a tájborok vagy az m.t. minőségi borok címkéjén, feltéve, hogy a bor készítéséhez használt szőlő legalább 85%-át a szóban forgó évben szüretelték, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve.

A jégbor esetén a szüreti év helyett a folyó borpiaci év kezdetének évét kell feltüntetni. 34. §67: Díjak és érmek feltüntetése A tájborok és m.t. minőségi borok címkéin feltüntethetők díjak és érmek, feltéve, hogy azokat az érintett díjazott borok egy tétele olyan, Magyarország vagy más országok által engedélyezett versenyen nyerte, ahol az objektív eljárás a diszkrimináció teljes kizárását biztosította. Az ilyen engedélyezett versenyek listáját az 1.a melléklet tartalmazza.

35. §: A borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések (1)68 A 27. § b) pontja negyedik francia bekezdésének alkalmazásában a Magyarországon termelt tájborokhoz vagy m.t. minőségi borokhoz a borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések és ezek használatának feltételei a következők:

a) A „muskotály” kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok esetén használható, amelyek legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a terméséből készülnek: − Csaba gyöngye, − Cserszegi fűszeres, − Hamburgi muskotály, − Irsai Olivér, 66 753/2002/EK rendelet 18. cikk 67 753/2002/EK rendelet 21. cikk 68 753/2002/EK rendelet 22. cikk (1) első albekezdés a megfelelő magyar sajátosságok beírásával Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 24 − Mátrai muskotály, − Mathiász Jánosné muskotály, − Nektár, − Ottonel muskotály, − Pölöskei muskotály, − Sárga muskotály, − Szőlőskertek királynője, − Téli muskotály, − Zefír.

A „muskotály” kifejezés használható pezsgő és gyöngyöző bor esetében is.

b) 69A „küvé” vagy „cuvée” kifejezés több szőlőfajta felhasználásával készült tájbor és m.t. minőségi borok esetében tüntethető fel. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell. A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.

c) A „szemelt” kifejezés a teljesen érett vagy nemesen rothadt bogyóknak a kevésbé érettektől való különválogatásával nyert, legalább 21 tömegszázalék (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó szőlőből készült borok esetében használható.

d) A „siller” kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok jelölésére használható, amelyek kékszőlőből készültek hosszabb héjon áztatással vagy rövidebb héjon erjesztéssel, így a bor színe világos piros lett és a vörösbor jelleg még nem kifejező.

e) Az „első szüret” vagy „virgin vintage” kifejezés a termőrefordulás utáni első évben szüretelt szőlőből készült borok esetében használható.

f) A „szűretlen” kifejezés azokon a borokon tüntethető fel, amelyek vagy hosszabb, több éves érlelés során váltak palackéretté, mivel a labilitást okozó anyagok kiváltak belőle, vagy a derítések által kerültek tükrös állapotba, s amelyek esetében a technológia során mellőzték a szűrést.

g) A „primőr” kifejezés a szüret évében palackozott újborok jelölésére használható.

h) A „barrique” kifejezés azokon az m.t. minőségi borokon tüntethető fel, amelyek esetében a bor vagy a készítésére felhasznált anyagok legalább egy részét 350 liternél nem nagyobb térfogatú tölgyfahordóban tárolták és amely esetében a bor a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges minősítés során a barrique-hordóban való érlelésre jellemző érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik.

i) A „muzeális bor” kifejezés olyan m.t. minőségi borok esetében használható, amelyeket legalább öt évig palackban érleltek.

j) A „misebor” kifejezés olyan borokon tüntethető fel, amelyeket nem javítottak s amelyekhez kénezésen kívül más anyagot nem adtak hozzá, és ezt a termőhely szerint illetékes római katolikus plébános írásban igazolja. 69 bortörvény 53. § (4) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 25

k) A „kóser bor” kifejezés olyan boron tüntethető fel, amelyet ortodox izraelita hitközség által felügyelt pincészetben, ennek a felekezetnek előírásai szerint állítottak elő és a hitközség ezt a címkén és a zárszalagon is igazolja. l) A „késői szüretelésű bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható;

m) A „válogatott szüretelésű bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható;

n) A „töppedt szőlőből készült bor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható;

o) A „jégbor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható;

p) A „főbor” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható.

q) Az „aszú” kifejezés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható.

r) A „bikavér” kifejezés az egri vagy a szekszárdi borvidéken szüretelt szőlőből készített vörösborokon, a bortörvényben és egyéb jogszabályokban leírt feltételek betartása esetén használható e rendelet előírásainak megfelelően magyar, német (Stierblut), angol (bull’s blood), lengyel (Krew byka) vagy orosz (Бычья кровь) nyelven.

s) A tokaji borkülönlegességek nevei (tokaji fordítás, tokaji máslás, tokaji száraz szamorodni, tokaji édes szamorodni, 3, 4, 5 vagy 6 puttonyos tokaji aszú, tokaji aszúeszencia, tokaji eszencia) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló (és/vagy Eredetvédelmi?) fejezetében leírt feltételek betartása esetén használható.

t) A „nyerspezsgő” kifejezés olyan palackban erjesztett minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amelyhez expedíciós likőrt egyáltalán nem adtak.

u) A „blanc de blanc” kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%- ban Chardonnay szőlőfajtából származó küvéből készült.

v) A „blanc de noir” kifejezés olyan minőségi pezsgő esetében tüntethető fel, amely 100%- ban a Pinot noir szőlőfajta gyors feldolgozásával nyert küvéből készült. (2)70 A borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések nem tartalmaznak utalásokat a szőlő ökológiai termesztési módjára, amelyeket a Kormány 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelete és a 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet szabályoz.

36. §71: A vállalkozás neve Egy vállalkozás neve akkor használható a 27. § b) pontjának hatodik francia bekezdése értelmében, ha a vállalkozás részt vett a termék kereskedelmi forgalmazásában és beleegyezett nevének használatába. 70 753/2002/EK rendelet 22. cikk (1) második albekezdés 71 753/2002/EK rendelet 25. cikk (1), az uniós előírás felhatalmazása alapján a megfelelő magyar előírás beírásával Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 26 Amennyiben ez a vállalkozás olyan szőlőbirtok vagy szőlőgazdaság, amelyben a bort kinyerték, e vállalkozás nevét csak akkor lehet használni, ha a bor kizárólag az ugyanezen gazdaság szőlőültetvényében szüretelt szőlőből származik és a borkészítés ezen a gazdaságon belül történt. A szőlőbirtok és a szőlőgazdaság kifejezés csak akkor használható, ha a szőlő kizárólag az adott gazdaságban termett illetve ha azt a szőlőbirtok illetve szőlőgazdaság hosszú távú (legalább hároméves) felvásárlási szerződés alapján vásárolta fel.

37. §72: Palackozásra vonatkozó jelölések A Magyarországon termelt tájborok és az m.t. minőségi borok esetében a) a „termelői palackozás” kifejezés akkor használható, ha a palackozást az adott termelő végzi és a bor 100%-ban saját szőlőjéből származik illetve ha a palackozást végző gazdaság a szőlőt hosszú távú (legalább hároméves) szerződés alapján vásárolja fel; b) a „pinceszövetkezetben palackozva” vagy a „pinceszövetkezet által palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban a tagok szőlőjéből származik és a palackozást a pinceszövetkezet maga végzi; c) a „borvidéken palackozva” illetve a „termőhelyen palackozva” kifejezés akkor használható, ha a bor 100%-ban az adott borvidékről illetve termőhelyről származik és a palackozás az adott borvidéken illetve termőhelyen belül történik.

38. §: Szőlőfajták nevének feltüntetése (1)73 A tájbor vagy m.t. minőségi bor készítéséhez használt szőlőfajták neve vagy azok szinonimái feltüntethetők a szóban forgó bor címkéjén, feltéve, hogy

a) a szóban forgó fajták — és adott esetben szinonimáik — megtalálhatók a megyei fajtahasználati listában;

b) a szóban forgó fajták használata az adott meghatározott termőhely vagy tájbor illetve tájbor készítésére körülhatárolt terület esetében engedélyezett;

c) a fajta neve, illetve szinonimáinak valamelyike nem tartalmaz Magyarországon vagy az Európai Unióban m.t. minőségi bor vagy asztali bor leírására használt földrajzi jelzést, és ha más földrajzi kifejezés kapcsolódik hozzá, a címkén e földrajzi kifejezés nélkül jelenik meg;

d) egyetlen szőlőfajta nevének vagy szinonimájának használata esetén a terméknek legalább 85%-a a megnevezett fajtából áll, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve. E fajtának meghatározónak kell lennie az adott bor jellege szempontjából; ha azonban a szóban forgó termék kizárólag az említett fajtából készült, beleértve az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét, a finomított szőlőmustsűrítmény kivételével, akkor feltüntethető, hogy a termék kizárólag az adott fajtából készült;

e) két vagy három szőlőfajta nevének vagy szinonimájának használata esetén az érintett termék 100%-ban a megnevezett fajtákból készült, az esetleges édesítésre használt 72 753/2002/EK rendelet 26. cikk (1) értelmében készített magyar előírás 73 753/2002/EK rendelet 19. cikk (1) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 27 termékek mennyiségét nem beleértve; ebben az esetben a fajtákat részarányuk szerinti csökkenő sorrendben, azonos méretű írásjelekkel kell feltüntetni;

f) háromnál több fajta nevének vagy szinonimájának használata esetén a fajtaneveket, illetve szinonimákat a 11. § szerinti kötelező jelöléseket tartalmazó látómezőn kívül tüntetik fel; ezeket 3 mm-nél nem nagyobb írásjelekkel kell megadni.

(2)74 Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve

a) földrajzi jelzést tartalmazó szőlőfajta-név vagy annak valamelyik szinonimája az ezzel a földrajzi jelzéssel megjelölt bor címkéjén feltüntethető;

b) a Magyarországon termelt borok esetében a következő fajtanevek és szinonimák továbbra is használhatók:  Chardonnay, Chardonnay blanc,  Cserszegi fűszeres,  Fehér Burgundi, Weißburgunder,  Fűszeres tramini, Gewürztraminer, Piros tramini, Roter Traminer, Traminer aromatico, Tramini,  Grauburgunder,  Izsáki,  Kisburgundi kék, Spätburgunder,  Müller-Thurgau,  Nagyburgundi,  Pozsonyi, Pozsonyi Fehér,  Rajnai rizling, Rheinriesling.

39. §75: A 85%-os szabállyal kapcsolatos pontosítások A 33. § és a 38. § (1) bekezdésének d) pontja egyidejűleg alkalmazható, amennyiben az e rendelkezésekben érintett és a keverésből származó borok legalább 85%-a az ezen bor leírásában megadott szőlőfajtából és az ott feltüntetett szüreti évből származik, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve.

40. §: Hagyományos kifejezések és védelmük

(1)76 E paragrafus alkalmazásában „hagyományos kifejezések” alatt a 41. §-ban említett kiegészítő hagyományos kifejezések, a 46. §-ban említett kifejezések, valamint a 75. § (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában, a 48. §-ban, valamint a 76. § (3) bekezdésében említett hagyományos egyedi kifejezések értendők. 74 753/2002/EK rendelet 19. cikk (2) és II. melléklet 75 753/2002/EK rendelet 20. cikk 76 753/2002/EK rendelet 24. cikk (1) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 28

(2)77 A 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt hagyományos kifejezések olyan borok számára vannak fenntartva, amelyekhez kapcsolódnak, és védelmet élveznek

a) mindenféle visszaéléssel, utánzással, felidézéssel szemben, még akkor is, ha a védett kifejezést a „fajta”, „típus”, „eljárás”, „utánzat”, „márka” vagy hasonló fordulat kíséri;

b) a bor jellegére vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy az érintett termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb jogosulatlan, hamis vagy félrevezető jelzéssel szemben;

c) minden egyéb olyan gyakorlattal szemben, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a nagyközönséget, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a bor a védett hagyományos kifejezésre jogosult.

(3)78 A bor leírására a címkéken használt védjegyek nem tartalmazhatnak a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt hagyományos kifejezést, hacsak a bor nem jogosult az adott hagyományos kifejezésre. Az első albekezdés rendelkezései azonban nem alkalmazandók a Magyarországon jogszerűen és jóhiszeműen bejegyzett védjegyek vagy olyan védjegyek esetében, amelyekre jogszerűen szereztek Magyarországon jogosultságot azzal, hogy azokat e rendelet kihirdetésének napját megelőzően (vagy — a 42. § (2) bekezdésének és a 43. § (2) bekezdésének listájába e rendelet hatálybalépését követően felvett hagyományos kifejezések esetén — a felvétel napját megelőzően) jóhiszeműen használták és azokat e bejegyzés vagy jogszerzés óta is ténylegesen, jogszerűen és jóhiszeműen használják. Ezt a bekezdést a 18. § sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4)79 Amennyiben a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt valamely hagyományos kifejezés a 26. §-ban, a 27. §-ban, a 77. §-ban illetve a 89. §-ban szereplő jelölési kategóriák valamelyikébe is beletartozik, az ilyen hagyományos kifejezésre a IV. vagy V. cím más rendelkezései helyett a 40. §, a 42. § (1) bekezdés, a 43. § (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései alkalmazandók. Egy hagyományos kifejezés védelme csak arra/azokra a nyelv(ek)re érvényes, amely(ek)en a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében szerepel. (5) A 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi hagyományos kifejezés egy vagy több borkategóriához kapcsolódik. Ezek a kategóriák a következők:

a) meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrborok és földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a likőrborok megnevezésére érvényes;

b) meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők (ideértve az illatos szőlőfajtából készült m.t. minőségi pezsgőket is); ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a pezsgők és a habzóborok megnevezésére érvényes;

c) meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző borok és földrajzi jelzéssel ellátott gyöngyöző borok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok megnevezésére érvényes; 77 753/2002/EK rendelet 24. cikk (2) 78 753/2002/EK rendelet 24. cikk (3) 79 753/2002/EK rendelet 24. cikk (4) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 29

d) az a), b) és c) pont által nem szabályozott egyéb meghatározott termőhelyről származó minőségi borok és tájborok; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak likőrboroktól, pezsgőktől, habzóboroktól, gyöngyöző boroktól és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző boroktól eltérő borok megnevezésére érvényes;

e) közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel ellátott, részben erjedt szőlőmust; ebben az esetben a hagyományos kifejezés védelme csak a részben erjedt szőlőmust megnevezésére érvényes. (6)80 E paragrafus rendelkezéseit a 46. és 48. § sérelme nélkül kell alkalmazni.

41. §81: Kiegészítő hagyományos kifejezések A „kiegészítő hagyományos kifejezés” olyan, a tájborok és m.t. minőségi borok leírására Magyarországon hagyományosan használt kifejezést jelent, amely különösen a termelés, a készítés és az érlelés módjára vagy a minőségre, a színre, a termőhely típusára, vagy az érintett bor történetével kapcsolatos valamely történelmi eseményre vonatkozik, és amelyet a 35. § a Magyarország területén termelt érintett borok leírására meghatároz. 42. §: Földrajzi egységhez nem kötött hagyományos kifejezések és használatuk kritériumai (1)82 Ahhoz, hogy e paragrafus (2) bekezdésébe bekerülhessen, egy hagyományos kifejezésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) önmagában véve is egyedinek és a bortörvényben illetve a Magyar Borkönyvben pontosan meghatározottnak kell lennie;

b) kellő mértékben megkülönböztethetőnek kell lennie és/vagy megalapozott hírnévvel kell rendelkeznie a magyar piacon;

c) legalább 10 éve használatban kell lennie Magyarországon;

d) egy vagy több borra vagy borkategóriára használatban kell lennie. (2)83 Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, a Magyarországon készült termékek esetében használható hagyományos kifejezések a következők: Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv A 48. §-ban említett hagyományos egyedi kifejezések minőségi bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar különleges minőségű bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar tokaji borkülönlegesség Tokaj m.t. minőségi bor magyar A 46. §-ban említett kifejezés 80 753/2002/EK rendelet 24. cikk (10) 81 753/2002/EK rendelet 23. cikk 82 753/2002/EK rendelet 24. cikk (5) 83 magyar szabályozás a 753/2002/EK rendelet III. melléklet „A” részének mintájára Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 30 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv tájbor valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor magyar Kiegészítő hagyományos kifejezések késői szüretelésű bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar válogatott szüretelésű bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar töppedt szőlőből készült bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar főbor valamennyi m.t. minőségi bor magyar aszú valamennyi m.t. minőségi bor magyar muzeális bor valamennyi m.t. minőségi bor magyar siller valamennyi tájbor és m.t. minőségi bor magyar (3) Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, az Európai Unióban készült termékek esetében használható hagyományos kifejezések a 2. mellékletben találhatók. Ezeket a kifejezéseket csak a mellékletben megadott országok használhatják.

43. §: Földrajzi egységhez kötött hagyományos kifejezések és használatuk kritériumai

(1)84 Ahhoz, hogy e paragrafus (2) bekezdésébe bekerülhessenek, a hagyományos kifejezéseknek meg kell felelniük a 42. § (1) bekezdésben említett feltételeknek, földrajzi jelzéssel ellátott borhoz kell kötődniük, és Magyarország területén belüli adott régióból vagy helységből származóként kell azonosítaniuk az adott bort, amennyiben a bornak az érintett hagyományos kifejezéssel jelölt valamely minőségbeli tulajdonsága, hírneve vagy egyéb jellemzője alapvetően ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.

(2)85 Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, a Magyarországon készült termékek esetében használható hagyományos kifejezések a következők: Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória/ -kategóriák Nyelv fordítás Tokaj m.t. minőségi bor magyar máslás Tokaj m.t. minőségi bor magyar száraz szamorodni Tokaj m.t. minőségi bor magyar édes szamorodni Tokaj m.t. minőségi bor magyar aszú 3 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar aszú 4 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar aszú 5 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar aszú 6 puttonyos Tokaj m.t. minőségi bor magyar aszúeszencia Tokaj m.t. minőségi bor magyar eszencia Tokaj m.t. minőségi bor magyar bikavér Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor magyar Stierblut Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor német 84 753/2002/EK rendelet 24. cikk (6) 85 magyar szabályozás a 753/2002/EK rendelet III. melléklet „B” részének mintájára Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 31 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória/ -kategóriák Nyelv bull’s blood Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor angol Krew byka Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor lengyel Бычья кровь Eger, Szekszárd m.t. minőségi bor orosz

(3) Az (1) bekezdés kritériumainak megfelelő, az Európai Unióban készült termékek esetében használható hagyományos kifejezések a 3. mellékletben találhatók. Ezeket a kifejezéseket csak a mellékletben megadott országok használhatják.

44. §86: Nyelvhasználat hagyományos kifejezések esetében

A 23. § (1) bekezdésének hatodik albekezdésének alkalmazásában a magyaron kívüli más nyelv használata akkor tekintendő hagyományosnak a hagyományos kifejezés tekintetében, ha ennek a nyelvnek a használatát Magyarország jogszabályai előírják, és ezt a nyelvet a hagyományos kifejezés tekintetében legalább 25 éve folyamatosan használják. 6. fejezet: A tájborokra vonatkozó előírások

45. §87: „Tájborok” (85%-os szabály) A földrajzi jelzés használata engedélyezett olyan asztali borok esetében, amelyeket különböző szőlőtermő területeken szüretelt szőlőből készített borok házasítása révén állítottak elő, amennyiben a házasítással készített asztali bor legalább 85 %-ban arról a termőterületről származik, amelynek nevét a bor viseli.

46. §: Földrajzi jelzések

(1)88 A „tájbor” szóval megnevezett asztali borok tekintetében a Magyar Borkönyv Eredetvédelmi fejezete tartalmazza azoknak a Magyarország területénél kisebb földrajzi egységeknek a nevét, amelyek használhatók, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek a tájbor kifejezés és az ahhoz kapcsolódó földrajzi nevek használatát szabályozzák. A tájbor kifejezés használatára vonatkozó szabályoknak meg kell követelniük, hogy ezek a kifejezések az ország területénél kisebb meghatározott földrajzi jelzéshez kapcsolódjanak, és azokat bizonyos termelési követelményeknek — különösen a szőlőfajtának, a minimális természetes alkoholtartalomnak és bizonyos érzékszervi jellemzők értékelésének és feltüntetésének tekintetében — megfelelő asztali borok számára tartsák fenn. (2)89 E rendelet végrehajtásának céljából az „ország területénél kisebb földrajzi egység” alatt a következők értendők:  egy dűlő vagy dűlők csoportjának neve, 86 753/2002/EK rendelet 24. cikk (9) 87 1493/1999/EK rendelet 51. cikk 2. 88 753/2002/EK rendelet 28. cikk 89 1493/1999/EK rendelet 51. cikk 1. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 32  település vagy településrész neve,  borvidéknél kisebb egység vagy ennek az egységnek egy részének a neve,  egy meghatározott termőhelytől eltérő termőhely neve. 7. fejezet: M.t. minőségi borokra vonatkozó előírások 47. §90: M.t. minőségi borok esetén feltüntethető jelölések (előállítási mód, típus, szőlőfajta) Egy meghatározott termőhely neve mellett fel lehet tüntetni a termék előállítási módjára vagy típusára vonatkozó, a 35. §-ban felsorolt jelöléseket vagy egy szőlőfajta nevét vagy annak szinonimáját.

48. §91: Hagyományos egyedi kifejezések A 26. § (2) c) pontjának negyedik francia albekezdésében említett hagyományos egyedi kifejezések a következők:  minőségi bor,  különleges minőségű bor,  m.t. különleges minőségű bor,  védett eredetű bor (KELL KÜLÖN VÉDETT EREDETŰ MINŐSÉGI ÉS KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ BOR?),  tokaji borkülönlegesség.

49. §: Állami ellenőrzőjegy (1)92 Az állami ellenőrzőjegyet a bortörvény értelmében ennek használatára jogosult borászati termékek palackjának nyakán sorszám szerint kell elhelyezni. (2)93 A bortörvény értelmében állami ellenőrzőjegy használatára jogosult, minősítés céljából az Országos Borminősítő Intézetnek beküldött minták egy eredeti kiszerelésű palackját az OBI az engedélyezéstől számított egy évig megőrzi. (3)94 Az állami ellenőrzőjegy szalagcímke, középen köralakban kiképezve. Az állami ellenőrzőjegy méretei a következők:  a befoglaló méretek: 110x28 mm  a szalagcímke teljes hosszúsága: 110 mm - a szalagrész szélessége: 18 mm 90 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 1. második albekezdés 91 753/2002/EK rendelet 29. cikk (1) a megfelelő magyar kifejezésekkel 92 bortörvény 42. § (1) 93 bortörvény 41. § (2) 94 40/1977. (XI. 29.) MEM rendelet 9. melléklet Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 33  a kör alakú rész átmérője: 28 mm. Az állami ellenőrzőjegy alakja, rajzolata és színezése a következő:  a kör alakú rész középpontja és a szalagrész tengelyeinek metszéspontja egybeesik;  a kör alakú rész fehér mezőben a Magyar Köztársaság címerét foglalja magában. A korábbi címert tartalmazó még meglévő ellenőrzőjegyek külön engedély nélkül felhasználhatók;  a szalagrészben – a kör kerületéről jobbra és balra – a szalag hossztengelyével párhuzamosan felül 4,5 mm széles piros, alul 4,5 mm széles zöld, középen 9 mm fehér sáv húzódik. Az állami ellenőrzőjegy feliratai a következők:  a szalag baloldali fehér sávjában az alábbi feliratok helyezkednek el: MARQUE DE CONTROLE D'ETAT; ÁLLAMI ELLENŐRZŐJEGY  a szalag jobboldali fehér sávjában az ellenőrzőjegy sorozat- és sorszáma található;  a szalag két végétől 8 mm mélységben a szalagmezőben felirat nem lehet. Az állami ellenőrzőjegy mintáját a 4. melléklet tartalmazza.

50. §: A meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység (1)95 Az m.t. minőségi borok leírása vonatkozásában a „meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység” neve alatt a következő értendő:

a) egy dűlő vagy dűlők csoportjának neve;

b) település vagy településrész neve;

c) borvidéknél kisebb egység vagy ezen egység egy részének a neve. (2)96 Az adott meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység neve feltüntethető m.t. minőségi borok esetén, amennyiben

a) ez a földrajzi egység pontosan körülhatárolt;

b) valamennyi szőlő, amiből ezek a borok készültek, ebből az egységből származik. (3)97 Ha az m.t. minőségi bor különböző, az (1) bekezdésben említett és egyazon meghatározott termőhelyen belüli földrajzi egységben szüretelt szőlőből nyert termékekből készült, a meghatározott termőhely nevén kívül kiegészítő jelölésként csak annak a nagyobb földrajzi egység nevének feltüntetése engedhető meg, amelybe az összes érintett bortermő terület beletartozik. 95 753/2002/EK rendelet 31. cikk (1) 96 753/2002/EK rendelet 31. cikk (2) 97 753/2002/EK rendelet 31. cikk (3) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 34 A 39. § rendelkezéseire is figyelemmel azonban az m.t. minőségi borok megjelölésében használhatók a következők:

a) az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve, ha ezt a bort a finomított szőlőmustsűrítménytől eltérő, ugyazon a meghatározott termőhelyen belül nyert termékkel édesítették;

b) az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve, ha ez a bor úgy készült, hogy azon földrajzi egységről származó szőlőket, szőlőmustokat, még erjedésben lévő újborokat, vagy — 2003. augusztus 31-ig bezárólag — borokat, amelynek nevét a jelölésben feltüntetni tervezik, olyan termékkel kevertek, amelyet ugyanazon a meghatározott termőhelyen belül, de ezen egységen kívül nyertek, feltéve, hogy az adott m.t. minőségi bor legalább 85%-ban azon a földrajzi egységen belül szüretelt szőlőből származik, amelynek a nevét viseli. (4)98 A meghatározott termőhely neve és az (1) bekezdésben említett földrajzi egység neve nem adható — m.t. minőségi pezsgő és a szóban forgó meghatározott termőhelyen kívülről származó termék keverékéből készült bornak, — olyan m.t. minőségi pezsgőnek, amelyet a szóban forgó meghatározott termőhelyen kívülről származó termékkel édesítettek.

51. §: A meghatározott termőhelyen belül történő palackozásra való utalás (1)99 A 27. § c) pontjának harmadik francia bekezdésének alkalmazásában a Magyarországon termelt borokra vonatkozóan azok a kifejezések, amelyek azt jelzik, hogy egy bort a meghatározott termőhelyen belül palackoztak, a következők:  „borvidéken palackozva”,  „borrégióban palackozva”,  „meghatározott termőhelyen palackozva”. E kifejezések abban az esetben használhatók, ha a bor 100%-ban az adott borvidékről, borrégióból illetve meghatározott termőhelyről származik és a palackozás az adott borvidéken vagy borrégióban illetve meghatározott termőhelyen belül történik. 8. fejezet: Pezsgőre és habzóborra vonatkozó előírások

52. §100: A fejezet hatálya alá tartozó termékek Ez a fejezet a következő termékek jelölésére és kiszerelésére állapít meg általános szabályokat:

a) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott, Magyarországon készített pezsgőkre; 98 753/2002/EK rendelet 31. cikk (4) 99 753/2002/EK rendelet 33. cikk (1) a megfelelő magyar kifejezések beírásával 100 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet A. 1. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 35

b) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott, Magyarországon készített habzóborokra;

c) az importált pezsgőkre;

d) az importált habzóborokra.

53. §: Az előállító, az előállítás és az eladó fogalma (1)101 E fejezet alkalmazásában

 a pezsgő vagy habzóbor „előállítója” azt a természetes vagy jogi személyt, illetve személyek csoportját jelenti, aki által vagy akinek megbízásából az előállítást végzik,

 az „előállítás” a friss szőlő, szőlőmust és borok feldolgozását jelenti pezsgővé vagy habzóborrá.

 „eladó” minden olyan — a bortermelő meghatározásába nem tartozó — természetes vagy jogi személy, aki saját nevében azzal a céllal tart pezsgőt vagy habzóbort, hogy azt fogyasztásra forgalomba hozza. Ugyanez érvényes az előzőekben említett természetes vagy jogi személyek csoportjaira.

54. §: Kötelező jelölések (1)102 A pezsgők és habzóborok esetében a címkézésen szereplő leírás a következő információkat tartalmazza: a) azt a kereskedelmi megnevezést, amely alatt a terméket árusítják, a (6) bekezdésnek megfelelően; b) a termék névleges térfogatát; c) a termék típusát, az 56. §-nak megfelelően; d) a tényleges alkoholtartalmat, a 12. §-ban meghatározott szabályoknak megfelelően. (2)103 A Magyarországon termelt pezsgők és habzóborok esetében a címkézésen szereplő leírás az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl a következőket tartalmazza:  az előállító vagy egy magyarországi székhellyel rendelkező eladó nevét vagy cégnevét, valamint  azoknak a településeknek vagy településrészeknek a nevét, ahol az előbb említett személy székhelye található, az 57. §-nak és az 58. §-nak megfelelően. Amennyiben a címkén szerepel az előállító neve vagy cégneve és ha az előállítás az első albekezdés második francia bekezdésében említettől eltérő településen vagy településrészen folyik, akkor az abban említett információkat kiegészítik annak a településnek vagy településrésznek a nevével, ahol az előállítást végezték. 101 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet A. 2., 753/2002/EK rendelet 42. cikk (1) 102 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet B.1. 103 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet B. 2. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 36 (3)104 A (2) albekezdésben említett jelölésekre értelemszerűen alkalmazandók a 31. § (1) bekezdés első albekezdésének rendelkezései.

(4)105 Az 52. § c) és d) pontjában említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírás az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl a következőket tartalmazza:

a) az importőr nevét vagy cégnevét, valamint annak a településnek a nevét, ahol az importőr székhelye található;

b) az előállító nevét vagy cégnevét, valamint a település és az ország nevét, ahol az előállító székhelye található, az 57. § és az 58. § szerint. (5)106 A címkézésen szereplő leírás további információkat tartalmaz a következő esetekben:

 a külföldről** származó borokból készült termékek esetében a címkézésen szereplő leírás jelzi, hogy a terméket importált borokból készítették, és feltüntetik azt az országot, ahonnan a küvé összeállításához felhasznált bor származik,

 az m.t. minőségi pezsgők esetében feltüntetendő a címkén annak a meghatározott termőhelynek a neve, ahol a termék készítéséhez felhasznált szőlőt szüretelték,

 a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említett, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők esetében a címkézésen szereplő leírás tartalmazza a szőlőfajta nevét, amelyből készültek vagy az „illatos szőlőfajtákból készült” kifejezést.

(6)107 Az (1) bekezdés a) pontjában említett kereskedelmi megnevezést a következő kifejezések egyikével adják meg:

a) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti pezsgő esetében: „pezsgő”;

b) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti, e bekezdés

d) pontjában említettől eltérő minőségi pezsgő esetében: „minőségi pezsgő”;

c) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének definíciója szerinti m.t. minőségi pezsgő esetében „meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgő” vagy „m.t. minőségi pezsgő”;

d) a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők esetében: „illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő”;

e) importált pezsgő esetében  „pezsgő”, vagy  „minőségi pezsgő”. Ezeknek a pezsgőknek az esetében a kereskedelmi megnevezést egy arra az országra vonatkozó utalás kíséri, amelyben a felhasznált szőlőt szüretelték, erjesztették és pezsgővé 104 753/2002/EK rendelet 42. cikk (2) 105 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet B. 3. 106 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet B. 4.

    • az EU-csatlakozás után: „harmadik országokból”

107 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 2., 753/2002/EK rendelet 41. cikk Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 37 dolgozták fel. Amennyiben a pezsgő előállításához felhasznált termékeket másik országból nyerték, mint ahol az előállítás folyt, a (4) bekezdés szerinti termelő ország jelölésének világosan ki kell tűnnie a címkézésen feltüntetett összes jelölés közül;

f) a Magyarországon készített vagy importált habzóbor esetében: „habzóbor”. A „habzóbor” kifejezés a kötelező jelöléseket tartalmazó címkén jelenik meg. A jelölést a „szén-dioxid hozzáadásával készült” szavakkal kell kiegészíteni, ugyanolyan betűtípusú és ugyanakkora méretű írásjelekkel, a kereskedelmi megnevezéssel egy vonalban vagy közvetlenül az alatt feltüntetve. (7)108 A (6) bekezdésében meghatározott kereskedelmi megnevezések csak az 52. §-ban említett termékekre alkalmazhatók.

55. §109: Választható jelölések használatának feltételei Az 52. §-ban említett termékek esetében a címkézésen szereplő leírást ki lehet egészíteni egyéb jelölésekkel, feltéve, hogy

 nem áll fenn a veszély, hogy félrevezetik a fogyasztókat, különös tekintettel az 54. §-ban meghatározott kötelező jelölésekre és az 59-65. §-ban meghatározott választható jelölésekre,  ahol szükséges, betartják az 59-65. § rendelkezéseit.

56. §110: Cukortartalomra vonatkozó jelölések Az 54. § (1) bekezdésének (c) pontjában említett cukortartalom alapján meghatározott terméktípust a következő fogalmak egyikével olyan nyelven adják meg, amely Magyarországon vagy abban az országban érthető, ahová a terméket szállítják, és ahol azt közvetlen emberi fogyasztásra felkínálják:  „brut nature”, „naturherb”, „bruto natural”, „pas dosé”, „dosage zéro” vagy „dosaggio zero”: ha cukortartalma kevesebb, mint 3 gramm/liter; ezek a fogalmak csak azokra a termékekre alkalmazhatók, amelyekhez nem adtak cukrot a másodlagos erjedést követően;  „extra brut”, „extra herb” vagy „extra bruto”: ha cukortartalma 0 és 6 gramm/liter közötti;  „brut”, „herb” vagy „bruto”: ha a cukortartalma kevesebb, mint 15 gramm/liter;  „különlegesen száraz”, „extra dry”, „extra trocken” vagy „extra seco”: ha cukortartalma 12 és 20 gramm/liter közötti;  „száraz”, „sec”, „trocken”, „secco” vagy „asciutto”, „dry”, „tør”, „ξηρός”, „seco”, „torr”, vagy „kuiva”: ha cukortartalma 17 és 35 gramm/liter közötti; 108 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet I.3. 109 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet C. 1. 110 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 3. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 38  „félszáraz”, „demi-sec”, „halbtrocken”, „abboccato”, „medium dry”, „halvtør”, „ηµίξηρός”, „semi seco”, „meio seco”, „halvtorr”, vagy „puolikuiva”: ha cukortartalma 33 és 50 gramm/liter közötti;  „édes”, „doux”, „mild”, „dolce”, „sweet”, „sød”, „γλυκύς”, „dulce”, „doce”, „söt” vagy „makea”: ha cukortartalma több mint 50 gramm/liter. A Magyarországon forgalomba hozott pezsgőkön a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében felsorolt kifejezések használhatók. Ha a termék cukortartalma lehetővé teszi az első albekezdésben meghatározott fogalmak közül kettőnek az alkalmazását, akkor az előállító vagy importőr csak az egyik ilyen fogalom használatát választhatja. Az 54. § (1) bekezdésének (c) pontjával szemben a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említettek szerinti, illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők, valamint a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említett, illatos szőlőfajtából készült meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők esetében az első albekezdésben említett, a termék típusára vonatkozó jelölés helyettesíthető az analízis alapján megállapított, gramm/literben kifejezett cukortartalom jelölésével. A címkézésen nem használható az első és harmadik albekezdésben meghatározottaktól eltérő információ a cukortartalom alapján meghatározott terméktípus jelölésére.

57. §111: Az előállító adatainak feltüntetése Az előállító nevét vagy cégnevét, valamint a településnek vagy településrésznek és annak az országnak a nevét, ahol az előállító székhelye található, következőképpen adják meg:  vagy egészben kiírva,  vagy – a Magyarország területén előállított termékek esetében – kódoltan, azzal a feltétellel, hogy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő, az előállítótól eltérő személy vagy személyek csoportjának a neve, illetve cégneve, valamint a település vagy településrész neve, ahol az ilyen személy vagy csoport székhelye található, egészben kiírva szerepel.

58. §: Települések nevének feltüntetése

(1)112 Amennyiben egy település vagy településrész neve szerepel a címkén, akár azért, hogy az előállító vagy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő más személy székhelyét, akár azért, hogy az előállítás helyét jelölje és ezek a jelölések tartalmazzák egy, a kérdéses termék megjelölésére felhasználhatótól eltérő, a bortörvény illetve a Magyar Borkönyv Eredetvédelmi fejezete szerinti meghatározott termőhely nevét, ezt a nevet kóddal adják meg. A Magyarországon belül előállított termékek esetében megadható az (1) bekezdésben említett település neve is, amennyiben az annak feltüntetésére használt betűméret a meghatározott termőhely nevéhez képest legfeljebb feleakkora betűkkel van feltüntetve, hogy a bor földrajzi eredetével kapcsolatos bármiféle félreértés elkerülhető legyen. Amennyiben a termék nem 111 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 4. 112 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 5. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 39 jogosult földrajzi jelzés használatára, a bortörvény illetve a Magyar Borkönyv Eredetvédelmi fejezete szerinti meghatározott termőhely neve csak úgy használható arra, hogy az előállító vagy a termék kereskedelmi forgalmazásában részt vevő más személy székhelyét vagy az előállítás helyét jelölje, ha a használt betűméret kisebb, mint a 12. §-ban meghatározott legkisebb betűméret.

59. §: Magyarország területénél kisebb földrajzi egység és Magyarország nevének használata

(1)113 A meghatározott termőhelytől eltérő és egy, az ország területénél vagy egy Magyarországon kívüli országnál kisebb földrajzi egység nevét csak a következők leírásának kiegészítéseként lehet használni:  m.t. minőségi pezsgő,  olyan minőségi pezsgő, amelyhez a (2) bekezdés hozzárendelte egy ilyen földrajzi egység nevét, vagy  importált minőségi pezsgő. E név használata csak akkor engedélyezett, ha

a) megfelel a bortörvény és a Magyar Borkönyv előírásainak vagy azon ország szabályainak, ahol a pezsgőt előállították;

b) a kérdéses földrajzi egység pontosan körülhatárolt;

c) az összes szőlő, amiből a terméket nyerték, ebből a földrajzi egységből származik, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével;

d) az m.t. minőségi pezsgő esetében a földrajzi egység azon a meghatározott termőhelyen belül helyezkedik el, amelynek nevét a termék viseli;

e) a minőségi pezsgő esetében e földrajzi egység neve nincs egy m.t. minőségi pezsgő leírására meghatározva.

f) a c) ponttal szemben egy, a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevének használata is engedélyezett egy m.t. minőségi pezsgő leírásának kiegészítésére, ha a terméknek legalább 85%-át abban az egységben szüretelt szőlőből nyerték.

(2)114 Az ország területénél kisebb és a meghatározott termőhellyel nem azonos olyan földrajzi egységek neveit, amelyek használhatók az (1) bekezdés első albekezdésének második francia bekezdése szerint a Magyarországról származó minőségi pezsgők címkéjén, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben hirdeti ki.

(3)115 Magyarország vagy más ország neve, illetve az abból a névből eredő jelző csak akkor használható az 54. § (6) bekezdésében említett kereskedelmi megnevezéssel kombináltan, ha a terméket Magyarországon vagy annak az országnak a területén állították elő, illetve kizárólag az ugyanazon a területen szüretelt és borrá feldolgozott szőlőből készítették. 113 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 1. 114 753/2002/EK rendelet 43. cikk 115 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 9. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 40

60. §116: Szőlőfajta nevének használata Egy szőlőfajta nevét csak a következő termékek leírásának kiegészítésére használhatják:  a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott pezsgők vagy  import pezsgők. A szőlőfajta neve vagy e név szinonimája csak akkor tüntethető fel, ha

a) ez a fajta az adott termőhely esetében szerepel a megyei fajtahasználati listában;

b) m.t. minőségi pezsgő esetében ez a fajta szerepel az adott meghatározott termőhely szabályzatának részeként a küvé összeállításához engedélyezett listában;

c) ennek a fajtának a nevét nem lehet összetéveszteni Magyarország területén termelt vagy importált más bor leírására használt meghatározott termőhely vagy földrajzi egység nevével;

d) a terméket legalább 85%-ban a kérdéses fajtából nyerték, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével, és ha a fajta döntő hatással van a kérdéses termék jellegére;

e) az előállítási folyamat hossza, beleértve az előállító létesítményben történő érlelést is, a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva nem volt 90 napnál rövidebb és feltéve, hogy a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat tartama, illetve a küvé seprőn tartása  legalább 60 napig tartott,  legalább 30 napig tartott, ha az erjedési folyamat keverőkkel ellátott tárolóedényekben megy végbe. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azonban a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említett, illatos szőlőfajtából készült pezsgőkre. Feltüntethető két vagy három szőlőfajta neve is, amennyiben az összes szőlő, amelyből a terméket előállították, ebből a két vagy három fajtából való, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével, és ha ennek a két vagy három fajtának a keveréke döntő hatással van a kérdéses termék jellegére.

61. §: A „palackban erjesztett”, „hagyományos módszerrel palackban erjesztett”, az előállítás módszerére utaló speciális kifejezések és a „termelői pezsgő” kifejezés használata (1)117 A „palackban erjesztett” kifejezés csak a következők leírására használható:  m.t. minőségi pezsgő,  minőségi pezsgő, vagy 116 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 2. 117 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 3. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 41  importált minőségi pezsgő. Az első albekezdésben említett kifejezés használata csak akkor engedélyezett, ha

a) a terméket a palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;

b) az előállítási folyamat hossza – beleértve az érlelést abban a gazdaságban, ahol a termék készült – a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat kezdetétől számítva nem volt kilenc hónapnál rövidebb;

c) a küvében a szén-dioxid képződését szolgáló erjedési folyamat és a küvé seprőn tartása legalább 90 napig tartott;

d) a terméket szűréssel a transzváz módszerrel vagy degorzsálással választották le a borseprőről. (2)118** A „hagyományos módszerrel palackban erjesztett” vagy „hagyományos módszer” vagy „klasszikus módszer” vagy „klasszikus hagyományos módszer” és ezek fordításából eredő bármely kifejezés csak a következők leírására használható:  m.t. minőségi pezsgő,  minőségi pezsgő, vagy  importált minőségi pezsgő. Az első albekezdésben említett kifejezések egyikének használata csak akkor engedélyezett, ha

a) a terméket palackban történő második alkoholos erjesztéssel tették pezsgővé;

b) a termék a küvé összeállításától számítva legalább kilenc hónapon át megszakítás nélkül a borseprőn maradt ugyanabban a gazdaságban;

c) a terméket degorzsálással választották le a borseprőről. (3)119 Az előállítás módszerére utaló olyan kifejezés, amely tartalmazza egy meghatározott termőhely vagy egy másik földrajzi egység nevét vagy tartalmaz az ezek egyikéből származó fogalmat, csak a következők leírására használható:  m.t. minőségi pezsgő,  minőségi pezsgő, vagy  importált minőségi pezsgő. Ezeket a kifejezéseket csak az első albekezdésben említett földrajzi jelzések egyikére jogosult termékek leírására lehet használni. (4)120 Azokon a Magyarországon előállított m.t. minőségi pezsgőkön, amelyek megfelelnek a (2) bekezdés második albekezdésében megállapított feltételeknek, feltüntethető a „termelői pezsgő” kifejezés, amennyiben azokat  ugyanabban a szőlész-borász gazdaságban – beleértve a termelői csoportokat is – termelt szőlőből állították elő, amelyben a címkén feltüntetett előállító az m.t. minőségi pezsgők gyártására szánt szőlőből bort készít, 118 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 4.

    • csak a csatlakozástól

119 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 5. 120 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 6. értelmében készített magyar előírás Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 42  az első francia bekezdésben említett előállító értékesítette és forgalmazta olyan címkével ellátva, amely jelöli a szőlész-borász gazdaságot, a szőlőfajtát és az évjáratot. A „termelői pezsgő” kifejezés magyar termékeken csak magyarul használható. 62. §121: Az évjárat feltüntetése Az évjárat csak a következők leírására használható:  m.t. minőségi pezsgő,  minőségi pezsgő, vagy  importált minőségi pezsgő. Az évjáratra történő hivatkozás csak akkor engedélyezett, ha terméknek legalább 85%-át az adott évben szüretelt szőlőből nyerték, a tirázs likőrben és az expedíciós likőrben levő termékek kivételével.

63. §: Kiváló minőségre való utalás (1)122 Egy, a kiváló minőségre utaló kifejezés csak a következő termékek esetében használható:  m.t. minőségi pezsgő,  minőségi pezsgő, vagy  import minőségi pezsgő. (2)123 A „különleges minőségű pezsgő” és a „meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű pezsgő” kifejezés azonban csak az Országos Borszakértő Bizottság határozata alapján tüntethető fel; ekkor az állami ellenőrző jegy is használandó.

64. §124: Versenyre, díjra való utalás feltüntetése Az 52. §-ban említett termék leírását csak akkor lehet egy versenyben történt részvétel után szerzett éremre vagy díjra vagy bármely más kitüntetésre történő hivatkozással vagy szimbólummal kiegészíteni, ha azt egy hivatalos testület vagy az e célra hivatalosan elismert testület adományozta a kérdéses termék egy adott mennyiségére. E testületek és versenyek listáját az 1.a melléklet tartalmazza. 121 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 7. 122 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 8. 123 magyar szabályozás 124 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 10. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 43

65. §125: A „prémium” vagy „reserve” kifejezés feltüntetése A „prémium” vagy „reserve” kifejezést csak a „minőségi pezsgő” vagy az „m.t. minőségi pezsgő” kifejezések egyikének kiegészítésére lehet használni. A „reserve” kifejezést – ahol szükséges – ki lehet egészíteni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által rendeletben kihirdetendő feltételek szerint.

66. § 126: A címkézésre használható nyelvek Azokat az információkat, amelyek  az 54. §-ban vannak meghatározva, magyarul vagy magyarul és az EU egy vagy több hivatalos nyelvén** adják meg annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyen megértse ezen jelölések mindegyikét,  az 55. §-ban vannak meghatározva, magyarul és/vagy az EU egy vagy több hivatalos nyelvén** adják meg. Azonban

a) a Magyarország területén előállított m.t. minőségi pezsgők és minőségi pezsgők esetében csak a magyar nyelvet használják  a meghatározott termőhely nevének esetében az 54. § (5) bekezdés második francia bekezdésében említettek szerint,  egy másik földrajzi egység nevének esetében az 59. § (1) bekezdésében említettek szerint;

b) import termékek esetében engedélyezett annak az országnak az egyik hivatalos nyelvének*** használata, amelyben az előállítás történt, feltéve, hogy az 54. § (1) bekezdésében meghatározott információkat magyarul is feltüntetik,

c) a Magyarországról származó és exportra szánt termékek esetében az 54. § (1) bekezdésében említett és magyarul*** megadott információkat egy másik nyelven meg lehet ismételni.

67. §127: Márkanevek használata Amennyiben a pezsgők vagy habzóborok leírása, jelölése, kiszerelése és reklámozása márkanevekkel egészül ki, ezek a márkanevek nem tartalmazhatnak semmiféle szót, szórészt, jelet vagy illusztrációt,

a) amely esetében fennáll a veszély, hogy a 8. § értelmében tévedéshez vezet vagy félrevezeti a fogyasztókat; 125 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet E. 11. 126 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet F.

    • az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén”
    • az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén”
      • az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy hivatalos nyelvén”
      • az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy hivatalos nyelvén”

127 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet H. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 44 vagy

b) amely esetében fennáll a veszély, hogy összetévesztik egy asztali bor, egy meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, beleértve az m.t. minőségi pezsgőt is, vagy egy olyan importált bor leírásával vagy annak egy részével, amelynek leírását jogszabályok szabályozzák vagy a pezsgőn és habzóboron kívüli bármely egyéb termék leírásával, illetve amely bármely ilyen termék leírásával azonos, kivéve ha a kérdéses pezsgő küvéjének összeállításához felhasznált termékek jogosultak erre a leírásra vagy kiszerelésre.

68. §: Palackok lezárása, pezsgős palackba tölthető termékek (1)128 Az 52. §-ban említett termékeket csak olyan üvegpalackokban lehet eladás céljára raktáron tartani vagy forgalomba hozni, amelyek

a) a következő módon vannak lezárva:  gomba alakú, parafából vagy olyan egyéb anyagból készült dugóval, amelynek élelmiszerekkel való érintkezése engedélyezett, s amelyet egy rögzítő eszköz tart a helyén, szükség esetén egy lapocska borít, és amelyen olyan fólia vagy kupak van, amely teljes egészében lefedi a dugót és a palack nyakának egészét vagy egy részét,  bármiféle egyéb alkalmas záróeszközzel a 0,20 liter névleges tartalmat meg nem haladó palackok esetében, és

b) e rendelet rendelkezéseinek megfelelő címkézéssel vannak ellátva. Az 52. §-ban említett, a 61. § (1) és (2) bekezdésében említettek szerint palackban történő második alkoholos erjedéssel előállított termékek esetében azonban el lehet térni az első albekezdés rendelkezéseitől, amennyiben az adott pezsgő  még mindig az előállítás folyamatában van,  ideiglenes dugóval van lezárva és nincs felcímkézve, és azt  m.t. minőségi pezsgők előállítására szánják,  csak az érintett meghatározott termőhelyen belül, az előállítók között forgalmazzák,  kísérő dokumentummal kísérik, és  különleges felügyeletnek vetik alá.

(2)129 Csak a következők tölthetők az (1) bekezdés (a) pontjában említett záróeszközzel ellátott „pezsgő” típusú vagy hasonló palackokba értékesítés, forgalomba hozatal vagy export céljából:  az 52. §-ban említett termékek, 128 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 1. 129 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 2. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 45  azok az italok, amelyeket hagyományosan ilyen palackokba töltöttek és amelyek  megfelelnek a gyöngyöző bor vagy szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor meghatározásának a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említettek szerint, vagy  egy gyümölcs vagy más mezőgazdasági termék alkoholos erjedésével készítettek, különösen a 29. § (2) bekezdésében említett termékek, valamint a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok közé tartozó termékek, vagy  tényleges alkoholtartalma nem nagyobb, mint 1,2 térfogat%.  azok a termékek, amelyek esetében annak ellenére, hogy ilyen kiszereléssel rendelkeznek, nem áll fenn annak a veszélye, hogy félrevezetik a fogyasztót a termék valódi jellegét illetően.

69. §130: Félrevezetés tilalma (nem pezsgő pezsgőre emlékeztető jelölése ill. kiszerelése) Az 52. § alá tartozóktól eltérő termékek leírása, kiszerelése és reklámozása nem jelezheti, sejtetheti vagy sugallhatja, hogy az adott termék pezsgő.

70. §131: M.t. minőségi pezsgő jelölése Az m.t. minőségi pezsgőket csak azzal a feltétellel lehet forgalomba hozni, hogy a dugón fel van tüntetve annak a meghatározott termőhelynek a neve, amelyre jogosultak, továbbá a palack fel van címkézve attól a pillanattól kezdve, hogy elhagyja a készítés helyét. A címkézésre vonatkozóan azonban kivételek tehetők, amennyiben erről az OBI-t és az illetékes vámhatóságot értesítik.

71 §: A pezsgőkre vonatkozó kiegészítő rendelkezések (1)132 A 40. és 41. §, a 42. § (1) bekezdés, a 43. § (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a pezsgőkre. (2)133 Az 50. § (4) bekezdésének a rendelkezései alkalmazandók az m.t. minőségi pezsgőkre. 130 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet I.2. 131 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet I.5. 132 753/2002/EK rendelet 45. cikk (1) 133 753/2002/EK rendelet 45. cikk (2) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 46 Az m.t. minőségi pezsgők előállítására vonatkozó, a 61. § (1) és (4) bekezdésében említetteken kívüli kifejezések használatára a 35. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. (2)134 A 4-7. fejezet rendelkezései –– a (2) bekezdésben valamint a 40. § (6) bekezdésének első francia bekezdésében említettek kivételével –– nem alkalmazandók az m.t. minőségi pezsgőkre.

72. §135: „Pinot” szőlőfajták Az m.t. minőségi pezsgők és minőségi pezsgők esetén a termék megjelölését kiegészítő „Pinot blanc”, „Pinot noir” és „Pinot gris” fajtanevek, illetve az ezekkel egyenértékű nevek helyettesíthetők a „Pinot” szinonimával. 9. fejezet: Szőlőmustra, részben erjedt szőlőmustra, sűrített szőlőmustra és a még erjedésben lévő újborra vonatkozó előírások

73. §: Kötelező jelölések (1)136 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkéje tartalmazza a termék kereskedelmi megnevezését, a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározottak közül a terméket legpontosabban leíró megnevezés felhasználásával. (2)137 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkéi tartalmazzák a következőket:

a) a termék névleges térfogatának jelölését,

b) 60 literes vagy kisebb névleges térfogatú tárolóedények esetén a palackozó nevét vagy cégnevét, valamint annak a településnek a nevét, ahol a palackozó székhelye van;

c) egyéb tárolóedények esetén a feladó nevét vagy cégnevét, valamint annak a településnek a nevét, ahol a feladó székhelye van;

d) import termékek esetén az importőr nevét, illetve, ha a palackozás Magyarországon történt, a palackozó nevét. A b), c) és d) pontban említett jelölések esetén a 31. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a Magyarországon belül előállított termékekre, míg a 89. § (1) bekezdésének a) pontjának rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a külföldön előállított termékekre. (3)138 Szőlőmust és sűrített szőlőmust esetén a címke tartalmazza a sűrűség jelölését. A részben erjedt szőlőmust és a még erjedésben lévő újbor esetén a címke tartalmazza a tényleges és/vagy összes alkoholtartalom jelölését. 134 753/2002/EK rendelet 45. cikk (3) 135 753/2002/EK rendelet 46. cikk 136 753/2002/EK rendelet 12. cikk (1) 137 753/2002/EK rendelet 12. cikk (2, 3) 138 753/2002/EK rendelet 12. cikk (4) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 47 Amennyiben az összes alkoholtartalom fel van tüntetve, különösen a részben erjedt szőlőmust esetén, az nem térhet el 0,5%-nál nagyobb mértékben az elemzéssel megállapított alkoholtartalomtól. Az összes alkoholtartalomnak megfelelő számjegyet a „% vol” rövidítés követi és az „összes alkoholtartalom” vagy „összes alkohol” kifejezés előzi meg. Ezt a számot a címkén a tényleges alkoholtartalom jelölésére megállapított minimális magasságú írásjelekkel kell feltüntetni. A tényleges alkoholtartalmat a címkén legalább 5 mm magas írásjelekkel kell feltüntetni, ha a névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb 100 cl, de 20 cl-nél nem kisebb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel, ha az 20 cl vagy annál kisebb. (4)139 A Magyarországon szüretelt és feldolgozott szőlőből készült szőlőmust exportálása esetén a címkék tartalmazzák Magyarország nevét. (5)140 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett, külföldön előállított termékek esetén a címke tartalmazza az érintett ország nevét. (6) 141 (7) második és harmadik albekezdés Olyan szőlőmust esetén, amelyet nem abban az országban készítettek, ahol a felhasznált szőlőt szüretelték, a címke tartalmazza a „…-ban szüretelt szőlőből …-ban készült must” jelölést. Olyan borok esetében, amelyeket nem abban az országban készítettek, ahol a felhasznált szőlőt szüretelték, a címke tartalmazza a „…-ban szüretelt szőlőből ….-ban készült bor” jelölést. (7)142 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkéi tartalmazzák a tételszámot, a 26. § (3) bekezdésének megfelelően. (8)143 A 11. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az (1)–(7) bekezdésben említett kötelező jelölésekre.

74. §: Választható jelölések (1)144 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkézése kiegészíthető az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevének, címének és foglalkozásának jelölésével; a 31. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az érintett termékekre. (2)145 A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett termékek címkézése egyéb választható jelölésekkel is kiegészíthető. A 10. § és a 23. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók ezekre a termékekre. 139 753/2002/EK rendelet 12. cikk (5) 140 753/2002/EK rendelet 12. cikk (6) 141 753/2002/EK rendelet 12. cikk 142 753/2002/EK rendelet 12. cikk (8) 143 753/2002/EK rendelet 11. cikk (2) 144 753/2002/EK rendelet 13. cikk (1) 145 753/2002/EK rendelet 13. cikk (2) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 48

75. §: Földrajzi jelzés feltüntetése (1)146 A Magyarországon készült, közvetlen emberi fogyasztásra szánt részben erjedt szőlőmust megjelölhető földrajzi jelzéssel. Ilyen esetben a 73. § (1) bekezdésében említett kereskedelmi megnevezés a következőkből tevődik össze: a) a „részben erjedt szőlőmust” kifejezésből; b) a földrajzi egység nevéből; c) egy hagyományos egyedi kifejezésből; ha ebbe a kifejezésbe beletartozik a termék kereskedelmi megnevezése, azt nem kell megismételni. A 45. § és a 46. §, valamint e rendelet tájborok nevének védelmére vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, földrajzi jelzéssel ellátott, részben erjedt szőlőmustra. (2)147 A Magyarországon készült, közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel ellátott részben erjedt szőlőmust címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki:

a) a szüreti évvel; a 33. § és a 39. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

b) egy vagy több szőlőfajta nevével; a 38. § (2) bekezdése és a 39. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

c) díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 34. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

d) a termék kinyerésének módjára vagy előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel; a 35. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

e) kiegészítő hagyományos kifejezésekkel; a 40. §, a 41. §, a 42. § (1) bekezdése, a 43. § (1) bekezdése és 44. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

f) egy vállalkozás nevével; a 36. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

g) a szőlő- és bortermelő gazdaságban, a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja által vagy egy, a termőhelyen belüli vállalkozás által történt palackozásra utaló jelölés; a 37. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.


10. fejezet: Likőrborokra, gyöngyöző borokra és szén-dioxidhozzáadásával készült gyöngyöző borokra vonatkozó előírások

76. §: Kötelező jelölések (1)148 A 26. § (2) g) pontjában említett „szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor” kifejezés a kötelező jelöléseket tartalmazó címkén jelenik meg. (2)149 A likőrborok, a gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok címkéje a 26. § (1) bekezdésében említett kötelező jelöléseken kívül tartalmazza a következőket: 146 753/2002/EK rendelet 14. cikk (1) 147 753/2002/EK rendelet 14. cikk (3) 148 753/2002/EK rendelet 38. cikk (2) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 49

a) a palackozó, illetve – 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedények esetén – a feladó nevét vagy cégnevét, valamint a települést és Magyarország illetve a származási ország nevét; gyöngyöző borok esetén a palackozó nevét a bor készítőjének neve helyettesítheti;

b) importborok esetén az importőr nevét, illetve ha a palackozás Magyarország területén belül történt, a palackozóét. Az első albekezdésben tárgyalt jelölések esetén a 31. § (1)-(5). bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a Magyarország területén belül előállított termékekre, és a 89. § (1) bekezdésének a) pontja értelemszerűen alkalmazandó a külföldön előállított termékekre. (3)150 A Magyarországon készült likőrbor és gyöngyöző bor megjelölhető földrajzi jelzéssel. Ilyen esetekben a kereskedelmi megnevezés a következőkből tevődik össze: a) a „likőrbor”, illetve a „gyöngyöző bor” kifejezésből és b) a földrajzi egység nevéből. A 45. § és 46. §, valamint e rendelet tájborok nevének védelmére vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokra és a földrajzi jelzéssel ellátott gyöngyöző borokra.

77. §: Választható jelölések (1)151 A Magyarországon készült likőrborok, gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok címkézése a következő jelölésekkel egészíthető ki:

a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevével, címével és foglalkozásával; a 31. § (1)–(5) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

b) a termék típusával a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott feltételek szerint. (2)152 A Magyarországon készült, földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok és földrajzi jelzéssel ellátott gyöngyöző borok címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki:

a) a szüreti évvel; a 33. és 39. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

b) egy vagy több szőlőfajta nevével; a 38. és 39. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

c) a díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 34. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

d) a termék kinyerésének módjára vagy előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel; a 35. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

e) kiegészítő hagyományos kifejezésekkel; a 40. §, a 41. §, a 42. § (1) bekezdése, 43. § (1) bekezdése valamint a 44. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

f) egy vállalkozás nevével; a 36. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; 149 753/2002/EK rendelet 38. cikk (1) 150 753/2002/EK rendelet 38. cikk (3) 151 753/2002/EK rendelet 39. cikk (1) 152 753/2002/EK rendelet 39. cikk (2) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 50

g) a szőlő- és bortermelő gazdaságban vagy a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja által vagy egy, a termőhelyen belüli vállalkozás által történt palackozásra utaló jelölés; a 37. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; (3)153 A b) pont kivételével az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés nem alkalmazandó az m.t. minőségi likőrborokra és az m.t. minőségi gyöngyöző borokra, amelyekre az 5-7. fejezet alkalmazandó.

78. §154: Kiegészítő rendelkezés A 76. § rendelkezései nem alkalmazandók az m.t. minőségi likőrborokra és az m.t. minőségi gyöngyöző borokra, amelyekre a 4. fejezet alkalmazandó. 11. fejezet: Ízesített italokra vonatkozó előírások

79. §: Az ízesített italok jelölése (1)155 A bortörvény 26. §-ában és a Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő, az ízesített italokra vonatkozó kifejezések a bortörvényben illetve a Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált, az ott megadott követelményeknek megfelelő italok számára vannak fenntartva. Ezen italok neveként ezeket a jelöléseket kell használni. Azok az italok, amelyek nem felelnek meg a bortörvényben és a Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott termékeknek, nem viselhetik az ott megnevezett jelöléseket. (2)156 Az (1) bekezdésben említett kereskedelmi megnevezések nem egészíthetők ki olyan földrajzi jelzéssel, amelyek használatára a felhasznált borászati termékek jogosultak.

80. §: Egyéb ízesített italok

(1)157 Az e fejezetnek nem megfelelő, borászati termékeket és ízesítő anyagokat tartalmazó és legalább 1,2 térfogat% alkoholtartalmú ízesített italok kereskedelmi megnevezése nem tartalmazhat a borászati termékekre való utalást.

(2)158 Az ennek a fejezetnek nem megfelelő ízesített italokat nem lehet a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából forgalomba hozni, ha egy, az ebben a fejezetben hivatkozott kereskedelmi megnevezést olyan szavakkal használják ezeket együtt, mint „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, „márka”, „ízű” vagy ezekhez hasonló más szavak. 153 753/2002/EK rendelet 39. cikk (3) 154 753/2002/EK rendelet 38. cikk (5) 155 1601/91/EGK rendelet 6. cikk (1) 156 1601/91/EGK rendelet 6. cikk (3) 157 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (1) 158 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (2) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 51

(3)159 Az e fejezet hatálya alá nem tartozó, alkohol hozzáadásával készített borászati termékeket tartalmazó ízesített italok számára a „wine cooler” leíró jelölés engedélyezett.

81. §: Az ízesített italok címkézése és kiszerelése (1)160 A 79. § (1) bekezdésében hivatkozott italok címkézése és kiszerelése valamint e termékek reklámja – az Élelmiszerkönyv végrehajtási rendeletében (1/1996. (I. 9.) FM-NMIKM) foglalt rendelkezések felül – meg kell, hogy feleljen ennek a paragrafusnak. (2)161 A 79. § (1) bekezdésében hivatkozott termékek kereskedelmi megnevezéseként egy, a számukra ugyanazon paragrafus értelmében fenntartott jelölés használandó. (3)162 A 79. § (1) bekezdése szerinti jelölések kiegészíthetők a legfontosabb felhasznált ízesítő anyagra való hivatkozással. (4)163 Ha az e fejezet alá eső termékek előállítása során felhasznált alkohol egyetlen kiindulási anyagból származik (például az kizárólag boralkohol, melaszalkohol vagy gabonaalkohol), az alkoholfajta feltüntethető a címkén. Ha az alkohol különböző kiindulási anyagokból származik, a címke nem tartalmazhat az alkohol típusára való külön utalást. A színanyagok, ízesítő anyagok vagy egyéb engedélyezett adalékanyagok hígítására vagy feloldására használt etilalkohol nem számít adalékanyagnak. (5)164 Az e fejezet szerinti jelöléseket magyarul vagy magyarul és az EU egy vagy több hivatalos nyelvén** kell megadni annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyedén megérthesse e jelölések mindegyikét, kivéve, ha a vásárló tájékoztatása más módon biztosítva van. (6)165 Importált termékek esetén azon ország valamely hivatalos nyelvének alkalmazása is megengedett, amelyben a terméket készítették, amennyiben az ezen fejezetben előírt jelöléseket ezen felül magyarul vagy magyarul és az Európai Unió egyik hivatalos nyelvén is*** megadják, hogy így a végső fogyasztó könnyedén megérthesse e jelölések mindegyikét. (7)166 Az e fejezet szerinti jelölések a Magyarországon készített és exportra szánt termékek esetében valamely más nyelven is megismételhetők. 159 1601/91/EGK rendelet 7. cikk (3) értelemszerűen módosítva 160 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (1) 161 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (2) 162 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (3) 163 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (4) 164 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (6)

    • az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén”

165 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (7)

      • az EU-csatlakozás után: „a Közösség egy hivatalos nyelvén”

166 1601/91/EGK rendelet 8. cikk (8) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 52 12. fejezet: Bor eredetű szeszipari termékekre vonatkozó előírások 82. §167: A szeszesitalok jelölése (1) A bortörvény 31. §-ában és a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében említett, a szeszesitalokra vonatkozó kifejezések a Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált, az ott megadott követelményeknek megfelelő italok számára vannak fenntartva. Azok az italok, amelyek nem felelnek meg a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott termékeknek, nem viselhetik az ott megnevezett jelöléseket. Ezeket a termékeket „szeszesitaloknak” vagy „alkoholos italoknak” kell nevezni. (2) Az (1) bekezdésben említett neveket helyettesíthetik olyan földrajzi jelzések is, amelyek különböznek a (3) bekezdésben leírtaktól, ha azzal nem vezetik félre a fogyasztót. (3)

a) Az 5. mellékletben felsorolt földrajzi jelzések helyettesíthetik az (1) bekezdésben említett jelöléseket, vagy kiegészíthetik azokat, összetett megnevezést alkotva.

b) Az 5. mellékletben megadott földrajzi jelzéseket azon szeszesitalok számára tartják fenn, amelyek esetében az a termelési fázis, amelynek során az ital végleges tulajdonságait és meghatározó jellemzőit megkapta, az adott földrajzi egységben történt.

83. §168: Címkézés és kiszerelés (1) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott, a végső fogyasztónak szánt szeszesitalok címkézésének és kiszerelésének, mind az ezen italokra vonatkozó reklámnak meg kell felelnie az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvényben, a végrehajtására kiadott rendeletekben és a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében foglaltaknak, valamint a következő, (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek. (2)

a) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott termékek kereskedelmi megnevezése a számukra a 82. § értelmében fenntartott jelölések valamelyike.

b) A szeszesitalnak a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott nevét ki lehet egészíteni a „keverék” (blend) szóval, ha a terméket elegyítéssel állították elő.

c) Néhány kivételtől eltekintve az érlelés idejét csak akkor szabad feltüntetni, ha az a legkevesebb ideig érlelt alkoholos összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a terméket állami ellenőrzés mellett érlelték, vagy oly módon, amely az államival egyenlő értékű garanciát biztosít.

d) 169A borpárlat palackozásához üveg- vagy kerámiapalackot kell használni. 167 1576/89/EGK rendelet 5. cikk 168 1576/89/EGK rendelet 7. cikk 169 bortörvény 34. § (1) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 53

(3) A 82. § (1) bekezdésének első albekezdésében hivatkozott jelöléseket magyarul vagy magyarul és az EU valamely hivatalos nyelvén** kell megadni annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyedén megérthesse e jelölések mindegyikét, kivéve, ha a vásárló tájékoztatása más módon biztosítva van.

(4) Nem szabad lefordítani az 5. mellékletben felsorolt földrajzi megnevezéseket valamint a „Grappa” és a „Raisin Brandy” kifejezést.

(5) Importált termékek esetén a gyártó ország valamely hivatalos nyelvének használata engedélyezett, ha a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti jelölések magyarul*** is fel vannak tüntetve, hogy a fogyasztó könnyen megértse ezen jelölések mindegyikét.

(6) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezete szerinti jelölések – a (4) bekezdésben említett jelölések kivételével – Magyarországról származó, exportra szánt termékek esetén egy másik nyelven is megismételhetők.

(7)170 A 82. §-ban említett termékek leírását csak akkor lehet egy versenyben történt részvétel után szerzett éremre vagy díjra vagy bármely más kitüntetésre történő hivatkozással vagy szimbólummal kiegészíteni, ha azt egy hivatalos testület vagy az e célra hivatalosan elismert testület adományozta a kérdéses termék egy adott mennyiségére. E testületek és versenyek listáját az 1.b melléklet tartalmazza.


84. §: A félrevezetés tilalma, védett kifejezések

(1)171 A végső fogyasztónak szánt, forgalomba hozott szeszesitalok esetében nem használhatók olyan jelölések, amelyet úgy képeztek, hogy a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében meghatározott kereskedelmi megnevezést a „fajta”, „típus”, „szerű”, „stílusú”, „márka”, “ízű” vagy ezekhez hasonló más szavakkal egészítettek ki.

(2)172 A borpárlat és brandy, törkölypárlat és mazsolapárlat megnevezésében semmilyen formában nem alkalmazható ezen italok számára fenntartott megnevezés, ha készítésükhöz mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt is használtak.

(3)173 Ha a (2) bekezdésben felsorolt szeszesitalokat összekeverik  egy vagy több szeszesitallal, akár fel van sorolva a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében vagy az Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 számú előírásában, akár nem, és/vagy  egy vagy több mezőgazdasági eredetű párlattal, akkor a „szeszesital” vagy „alkoholos ital” kereskedelmi megnevezést a címkén látható helyen, minden más minősítő jellegű kifejezés nélkül, jól felismerhetően és könnyen olvashatóan kell feltüntetni.

    • az EU csatlakozás után: „a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén”
      • az EU csatlakozás után: „a Közösség egyik hivatalos nyelvén”

170 A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács javaslata 171 1576/89/EGK rendelet 8. cikk 172 1576/89/EGK rendelet 9. cikk (1) 173 1014/90/EGK rendelet 7c cikk Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 54 Az első albekezdés nem vonatkozik azoknak a keverékeknek a megjelölésére, amelyek megfelelnek a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében vagy az Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 számú előírásában leírt követelményeknek. Az Élelmiszertörvény végrehajtási rendeletében (1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM) foglalt rendelkezések sérelme nélkül az említett keverékek címkézésénél és kiszerelésénél csak a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében és az Élelmiszerkönyv 1-3-1576/89 számú előírásában szereplő generikus kifejezéseket lehet feltüntetni, s csak a kereskedelmi megnevezésen kívül. E kifejezésnek sokkal inkább egy, az alkoholos összetevők ugyanazon látómezőben szereplő felsorolásában, vagy legalábbis a „kevert szeszesital” kifejezés mellett kell állnia, kiegészítve az adott keverési arány jelölésével. Ehhez a hivatkozáshoz ugyanolyan típusú és színű betűket kell használni, mint amit a kereskedelmi megnevezés esetében használnak; méretük azonban legfeljebb feleakkora lehet, mint a kereskedelmi megnevezés mérete. Az egyes alkoholos összetevők százalékos arányát a keverék összes alkoholtartalmához viszonyítva térfogatszázalékban (% vol), a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni.

85. §: A „Hefebrand” kifejezés használata

(1)174 A „Hefebrand” jelölés csak akkor használható a kereskedelmi megnevezés kiegészítéseként, ha az adott termék megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek. A (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek nem megfelelő termékekre az adott jelölés nem használható.

(2)175 A „Hefebrand” kifejezés borseprőből vagy erjesztett gyümölcs seprőjéből nyert olyan szeszesital, amelynek minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék (% vol). A „Hefebrand” nevet kiegészíti a felhasznált alapanyag neve.

86. §: Megkülönböztetésre érdemes termékek jelölése 176A különleges brandy megkülönböztetésére használható jelzés a VS, a VSOP és az XO. Ezen jelölések használatát az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) javaslata alapján az OBI határozatban engedélyezi. A határozat kiadásához az OBB javaslata mellett szükséges a minimális érlelési idő igazolása a következők szerint: − VS: 2 év, − VSOP: 3 év, − XO: 6 év Az érlelés alatt 1000 liternél kisebb tölgyfahordóban történő érlelést kell érteni. Az érlelési idő az elegyítéshez felhasznált brandy tételek térfogatban számított súlyozott érlelési ideje. 174 1014/90/EGK rendelet 7a cikk 175 1014/90/EGK rendelet melléklet 8. 176 A Szeszipari Szövetség és Terméktanács javaslata, jelenleg a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szerepel. Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 55 A különleges megkülönböztetésre érdemes palackozott borpárlatot állami ellenőrző jeggyel kell ellátni. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a bortörvény 41-42. §-ának előírásai az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a származási bizonyítványt a bortörvény 32. § (4) bekezdésében meghatározott minősítő határozat helyettesíti. 13. fejezet: Egyéb termékekre vonatkozó előírások

87. §: Az alkoholmentes bor, a csökkentett alkoholtartalmú bor, az alkoholmentes borból készült habzó ital, a csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital és a diabetikus boralapú termékek jelölése

(1) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált alkoholmentes bor esetében az „alkoholmentes bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tárolóedényen, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén az „alkoholmentes bor” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.

(2) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált csökkentett alkoholtartalmú bor esetén a „csökkentett alkoholtartalmú bor” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén a „csökkentett alkoholtartalmú bor” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.

(3) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált alkoholmentes borból készült habzó ital esetén az „alkoholmentes borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén az „alkoholmentes borból készült habzó ital” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen.

(4) A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital esetén a „csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” jelölést a palackozott termék címkéjén, a tartályon, a csomagoló anyagokon, az itallapokon és árlistákon fel kell tüntetni. A palack tartalmát jelölő címkén az „csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital” kifejezést egységes írásmóddal, színnel és betűnagysággal kell feltüntetni úgy, hogy ez a jelölés a többi információtól jelentősen eltérjen, feltűnő legyen. (5)177 A Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében definiált diabetikus boralapú termékek esetén a tárolóedényen fel kell tüntetni − az összes cukortartalmat invertcukorban megadva g/l-ben, és ha ez az érték a 4 g/l-t meghaladja, a glukóz- és a fruktóz-tartalmat külön-külön, g/l-ben; 177 a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetének ide átvágott része Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 56 − az összes alkohol értéket 1 literre vonatkoztatva. 14. fejezet: Importtermékekre vonatkozó előírások

88. §178: A származási országok nevének jelölése A származási ország nevének jelzése a következőkkel egészül ki:

a) a Magyarországon kívüli több országból származó termékeknek Magyarországon kívül történt keverésével készült borok esetében a „…-ból származó borok keveréke” kifejezéssel, megadva a szóban forgó országok nevét; vagy

b) az egyik, Magyarországon kívüli országból származó szőlőből egy másik, szintén Magyarországon kívüli országban készült borok esetében a „…-ban szüretelt szőlőből …- ban készült bor” kifejezéssel, megadva a szóban forgó országok nevét.

89. § Választható jelölések (1)179 Az importált borok – a pezsgők és a habzóborok kivételével –, valamint a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett, külföldön készült termékek címkézése kiegészülhet a következőkkel:

a) az értékesítésben részt vevő egy vagy több személy nevével, címével és foglalkozásával, amennyiben az érintett országban szabályozottak a használat feltételei;

b) a termék típusával; a 32. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;

c) egy sajátos színnel, amennyiben a használat feltételei szabályozottak az érintett országban. Likőrborok, gyöngyöző borok, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok és a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett, külföldön készült termékek esetén az első albekezdés b) pontja szerinti jelölés használható, amennyiben a használat feltételei szabályozottak az érintett országban. (2)180 Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett jelöléseket illetően, valamint az importőrnek, illetve — ha a palackozás Magyarországon belül történt, a 26. § (4) bekezdésének első francia bekezdésében említett — palackozónak a feltüntetése tekintetében e rendelet 31. § (1) és (2) bekezdésének, (3) bekezdésének első albekezdésének és (4) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

90. §: Választható jelölések földrajzi jelzéssel ellátott importborok esetében (1)181 A földrajzi jelzéssel ellátott importált borok (a pezsgők és a habzóborok kivételével, de a túlérett szőlőből készült borokat beleértve) és közvetlen emberi fogyasztásra szánt, 178 753/2002/EK rendelet 35. cikk 179 753/2002/EK rendelet 34. cikk (1) 180 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2) 181 753/2002/EK rendelet 37. cikk (1) Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 57 külföldön készült részben erjedt szőlőmustok címkézése a következő jelölésekkel egészülhet ki: a) a szüreti évvel; ez a jelölés akkor használható, ha az érintett ország szabályozta ennek használatát, és ha a szóban forgó bor készítéséhez használt szőlő legalább 85%-át az adott évben szüretelték, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve; b) egy vagy több szőlőfajta nevével; ezek a fajták akkor használhatók, ha i. a használat feltételei az adott országban szabályozottak; ii. a fajtanevek és szinonimáik megfelelnek az OIV, az UPOV és/vagy az IBPGR által meghatározott neveknek és szinonimáknak; iii. e rendelet 38. §-ának (1) bekezdése c), d), e) és f) pontjának követelményei teljesülnek; a 38. § (2) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; c) díjakra, érmekre és versenyekre való utalással; a 34. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazandók; d) a termék kinyerésének módjára és előállításának módszerére vonatkozó jelölésekkel, ha a használat feltételei az adott országban szabályozottak; e) az importált borok és a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, külföldön készült részben erjedt szőlőmustok esetén a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében feltüntetett kifejezésektől eltérő kiegészítő hagyományos kifejezésekkel az érintett ország jogszabályainak megfelelően, valamint a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében feltüntetett kiegészítő hagyományos kifejezésekkel, feltéve, hogy a használat feltételeit az adott ország a 40. §-nak, a 41. §-nak, a 42. § (1) bekezdésének, a 43. § (1) bekezdésének illetve a 44. §-nak megfelelően szabályozza; f) egy vállalkozás nevével, ha a használat feltételei az adott országban szabályozottak; a 36. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók; g) amennyiben a kifejezés használatának feltételei az érintett országban szabályozottak, egy arra utaló jelölés, hogy a palackozást i. a szőlő- és bortermelő gazdaság, a szőlő- és bortermelő gazdaságok egy csoportja vagy egy, a termőhelyen található vállalkozás végezte; illetve ii. a termőhelyen végezték, feltéve, hogy a palackozás az adott termőhelyen vagy e termőhely közvetlen közelében található létesítményekben történt. (2)182 Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelölések egyidejűleg is használhatók, amennyiben az e rendelkezésekben érintett és a keverésből származó termékeknek legalább 85%-a az ezen termék leírásában megadott szőlőfajtából és az ott feltüntetett szüreti évből származik, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve. 91. §: Települések nevének feltüntetése 183 Importált, földrajzi jelzéssel el nem látott termékek esetében annak a településnek a neve, ahol a 89. § (2) bekezdésének első albekezdésében említett személy vagy személyek 182 753/2002/EK rendelet 37. cikk (2) 183 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2) második albekezdés Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 58 székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a származási ország neve mellett álló „bor” szó feltüntetéséhez használt írásjelek. 184 Importált, földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében annak a településnek a neve, ahol a 89. § (2) bekezdésének első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a földrajzi jelzés feltüntetéséhez használt írásjelek. Az első és második albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, amikor a települést vagy településrészt egy, a 19. § (1) bekezdésében említett kód jelöli. 1.a melléklet185: A 34. és a 64. §-ban említett versenyek és testületek Rendező ország és szerv Borverseny neve Magyarország Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 1076 Budapest Thököly út 18. Országos Borverseny Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. 1113 Budapest Bartók Béla út 152. VinAgora Concours International de Vins Pannon Borműves Céh 8262 Badacsonylábdihegy Római út 93. Pannon Bormustra Magyar Boradémia 1014 Budapest Szentháromság tér 6. Év borásza Magyar Boradémia 1014 Budapest Szentháromság tér 6. Év pincészete Belgium Vinopres BP 129 Rue du Buisson aux Loups 7 B-1400 Nivelles Concours mondial de Bruxelles Németország 184 753/2002/EK rendelet 34. cikk (2) harmadik albekezdés 185 a Bizottság 3201/90/EK rendeletének 15(6) cikke értelmében összeállított (2002/C 299/04) jegyzék alapján, beírva a megfelelő magyar versenyeket illetve testületeket Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 59 Mundus Vini GmbH Internationale Weinakademie c/o Meininger Verlag GmbH Maximilianstrasse 7-17 D-67433 Neustadt an der Weinstrasse Mundus Vini Franciaország Comité d'organisation du civart Quai Jean –Bart F-33710 Bourg-sur-Gironde Challenge international du vin Union française des oenologues 15, rue Augustin F-75002 Paris Les Vinalies internationales Association Forum oenologique Maison des vignerons du chateau de Chaintré F-71570 Chaintré Cedex 453 bis Concours chardonnay du monde Les Citadelles du Vin Rue Ulysse Laine F-33710 Bourg-sur-Gironde Les Citadelles du Vin Olaszország Ente autonomo fiere di Verona Viale del Lavoro, 8 I-37100 Verona Concorso enologice internazionale Vinitaly Portugália Cámara de Agricultura do Norte Rua de Santa Catarina, 741 P-400-454 Porto Concurso Internacional dos Vinhos Cidade do Porto Egyesült Királyság Wine Magazine The Euro Publishing Company Globe House 652 Victoria Road South Ruislip Middlesex HA4 0LN International Wine Challenge Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 60 International Wine and Spirit Competition Ltd. Paynes Green Weare Street Ockley Surrey RH5 5NH International Wine and Spirit Competition Argentína Instituto Nacional de Vitivinicultura Concours international de vins Vinandino Kanada Société des alcools du Québec 905, rue de Lorimier Montréal (Québec) H2K 3V9 Séléctions mondiales Szlovénia Gospodarsko razsatavisce Ljubljana 61000 Ljubljana Titova 50 Ljubljana Fair 1.b melléklet186: A 83. §-ban említett versenyek és testületek Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács 1118 Budapest Országos Pálinkaverseny Dél-kelet Magyarországi Pálinkafőzők Egyesülete 5650 Gyula Cserjés u. 44. Országos Kisüsti Pálinkaverseny 2. melléklet187: A 42. §-ban említett hagyományos kifejezések Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv 186 a Bizottság 3201/90/EK rendeletének 15(6) cikke értelmében összeállított (2002/C 299/04) jegyzék alapján, beírva a megfelelő magyar versenyeket illetve testületeket 187 753/2002/EK rendelet III. melléklet „A” rész Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 61 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv NÉMETORSZÁG A 48.§-ban említett hagyományos egyedi kifejezések Qualitätswein valamennyi m.t. minőségi bor német Qualitätswein garantierten Ursprungs/Q.g.U. valamennyi m.t. minőségi bor német Qualitätswein mit Prädikat/Q.b.A.m.Pr. vagy Prädikatswein valamennyi m.t. minőségi bor német Qualitätsschaumwein garantierten Ursprungs/Q.g.U. valamennyi m.t. minőségi pezsgő német Auslese valamennyi m.t. minőségi bor német Beerenauslese valamennyi m.t. minőségi bor német Eiswein valamennyi m.t. minőségi bor német Kabinett valamennyi m.t. minőségi bor német Spätlese valamennyi m.t. minőségi bor német Trockenbeerenauslese valamennyi m.t. minőségi bor német A 46.§-ban említett kifejezések Landwein valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor Kiegészítő hagyományos kifejezések Badisch Rotgold Baden m.t. minőségi bor német Klassik vagy Classic valamennyi m.t. minőségi bor német Ehrentrudis Baden m.t. minőségi bor német Riesling- Hochgewächs valamennyi m.t. minőségi bor német Schillerwein Württemberg m.t. minőségi bor német Weißherbst valamennyi m.t. minőségi bor német Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 62 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Winzersekt valamennyi m.t. minőségi pezsgő német AUSZTRIA A 48.§-ban említett hagyományos egyedi kifejezések Qualitätswein valamennyi m.t. minőségi bor német Qualitätswein besonderer Reife und Leseart vagy Prädikatswein valamennyi m.t. minőségi bor német Qualitätswein mit staatlicher Prüfnummer valamennyi m.t. minőségi bor német Ausbruch vagy Ausbruchwein valamennyi m.t. minőségi bor német Auslese vagy Auslesewein valamennyi m.t. minőségi bor német Beerenauslese(wein) valamennyi m.t. minőségi bor német Eiswein valamennyi m.t. minőségi bor német Kabinett vagy Kabinettwein valamennyi m.t. minőségi bor német Schilfwein valamennyi m.t. minőségi bor német Spätlese vagy Spätlesewein valamennyi m.t. minőségi bor német Strohwein valamennyi m.t. minőségi bor német Trockenbeerenauslese valamennyi m.t. minőségi bor német A 46.§-ban említett kifejezések Landwein valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor Kiegészítő hagyományos kifejezések Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 63 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Ausstich valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor német Auswahl valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor német Bergwein valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor német Klassik vagy Classic valamennyi m.t. minőségi bor német Erste Wahl valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor német Hausmarke valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor német Heuriger valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor német Jubiläumswein valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor német Sturm valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott részben erjedt szőlőmust német SPANYOLORSZÁG A 48.§-ban említett hagyományos egyedi kifejezések Denominación de origen (DO) valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő, m.t. minőségi gyöngyöző bor és m.t. minőségi likőrbor spanyol Denominación de origen calificada (DOCa) valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő, m.t. minőségi gyöngyöző bor és m.t. minőségi likőrbor spanyol Vino dulce natural valamennyi m.t. minőségi likőrbor spanyol Vino generoso m.t. minőségi likőrbor spanyol Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 64 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Vino generoso de licor m.t. minőségi likőrbor spanyol A 46.§-ban említett kifejezések Vino de la Tierra valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor Kiegészítő hagyományos kifejezések Aloque DO Valdepeñas m.t. minőségi bor spanyol Añejo valamennyi m.t. minőségi bor, földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor spanyol Clásico DO Abona DO El Hierro DO Lanzarote DO La Palma DO Tacoronte-Acentejo DO Tarragona DO Valle de Güimar DO Valle de la Orotava DO Ycoden-Daute-Isora m.t. minőségi bor spanyol Cream DDOO Jérez-Xerès- Sherry y Manzanilla Sanlúcar de Barrameda DO Montilla Moriles DO Málaga DO Condado de Huelva m.t. minőségi likőrbor angol Criadera DDOO Jérez-Xerès- Sherry y Manzanilla Sanlúcar de Barrameda DO Montilla Moriles DO Málaga DO Condado de Huelva m.t. minőségi likőrbor spanyol Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 65 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Criaderas y Soleras DDOO Jérez-Xerès- Sherry y Manzanilla Sanlúcar de Barrameda DO Montilla Moriles DO Málaga DO Condado de Huelva m.t. minőségi likőrbor spanyol Crianza valamennyi m.t. minőségi bor spanyol Dorado DO Rueda DO Málaga m.t. minőségi likőrbor spanyol Gran Reserva valamennyi m.t. minőségi bor Cava m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő spanyol spanyol Noble valamennyi m.t. minőségi bor, földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor spanyol Pajarete DO Málaga m.t. minőségi likőrbor spanyol Pálido DO Condado de Huelva DO Rueda DO Málaga m.t. minőségi likőrbor spanyol Primero de cosecha DO Valencia m.t. minőségi bor spanyol Rancio valamennyi m.t. minőségi likőrbor, m.t. minőségi bor spanyol Raya DO Montilla-Moriles m.t. minőségi likőrbor spanyol Reserva valamennyi m.t. minőségi bor spanyol Sobremadre DO vinos de Madrid m.t. minőségi bor spanyol Solera DDOO Jérez-Xerès- Sherry y Manzanilla Sanlúcar de Barrameda DO Montilla Moriles DO Málaga DO Condado de Huelva m.t. minőségi likőrbor spanyol Superior valamennyi m.t. minőségi bor spanyol Trasañejo DO Málaga m.t. minőségi likőrbor spanyol Vino Maestro DO Málaga m.t. minőségi likőrbor spanyol Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 66 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Vendimia inicial DO Utiel-Requena m.t. minőségi bor spanyol Viejo valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor m.t. minőségi likőrbor spanyol Vino de tea DO La Palma m.t. minőségi bor spanyol FRANCIAORSZÁG A 48.§-ban említett hagyományos egyedi kifejezések Appellation d’origine contrôlée valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi gyöngyöző bor, m.t. minőségi pezsgő és m.t. minőségi likőrbor francia Appellation contrôlée valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi gyöngyöző bor, m.t. minőségi pezsgő és m.t. minőségi likőrbor Appellation d’origine vin délimité de qualité supérieure valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi gyöngyöző bor, m.t. minőségi pezsgő és m.t. minőségi likőrbor francia Vin doux naturel AOC Banyuls, Banyuls Grand Cru, Muscat de Frontignan, Grand Roussillon, Maury, Muscat de Beaume de Venise, Muscat de Lunel, Muscat de Mireval, Muscat de Rivesaltes, Muscat de St Jean de Minervois, Rasteau, Rivesaltes m.t. minőségi likőrbor francia A 46.§-ban említett kifejezések Vin de pays valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor francia Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 67 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Kiegészítő hagyományos kifejezések Ambré valamennyi valamennyi m.t. minőségi likőrbor földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor francia Château valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő és m.t. minőségi likőrbor francia Cinquième cru classé AOC Haut-Médoc, Margaux, St-Julien, Pauillac, St-Estèphe, Pessac-Leognan m.t. minőségi bor francia Clairet AOC Bourgogne, AOC Bordeaux m.t. minőségi bor francia Clos valamennyi m.t. minőségi bor francia Cru artisan AOC Médoc, Haut- Médoc, Margaux, Moulis, Listrac, St-Julien, Pauillac, St-Estèphe m.t. minőségi bor francia Cru bourgeois AOC Médoc, Haut- Médoc, Margaux, Moulis, Listrac, St-Julien, Pauillac, St-Estèphe m.t. minőségi bor francia Cru classé AOC Côtes de Provence, Graves, St-Émilion Grand Cru, Haut-Médoc, Margaux, St-Julien, Pauillac, St-Estèphe, Sauternes, Pessac Léognan, Barsac m.t. minőségi bor francia Deuxième cru classé AOC Haut-Médoc, Margaux, St-Julien, Pauillac, St-Estèphe, Pessac-Leognan m.t. minőségi bor francia Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 68 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Grand cru AOC Alsace, Banyuls, Bonnes Mares, Chablis, Chambertin, Chapelle Chambertin, Chambertin Clos-de-Bèze, Mazoyères ou Charmes Chambertin, Latricières-Chambertin, Mazis Chambertin, Ruchottes Chambertin, Griottes-Chambertin, Champagne, Clos de la Roche, Clos Saint Denis, Clos de Tart, Clos de Vougeot, Clos des Lambray, Corton, Corton Charlemagne, Charlemagne, Echézeaux, Grand Echézeaux, La Grande Rue, Montrachet, Chevalier-Montrachet, Bâtard-Montrachet, Bienvenues-Bâtard- Montrachet, Criots- Bâtard-Montrachet, Musigny, Romanée St- Vivant, Richebourg, Romanée-Conti, La Romanée, La Tâche, StÉmilion m.t. minőségi bor francia Grand cru classé St-Émilion Grand Cru m.t. minőségi bor francia Hors d’âge AOC Rivesaltes m.t. minőségi likőrbor francia Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 69 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Premier cru AOC Aloxe Corton, Auxey Duresses, Beaune, Blagny, Chablis, Chambolle Musigny, Chassagne Montrachet, Champagne, Côtes de Brouilly, Fixin, Gevrey Chambertin, Givry, Ladoix, Maranges, Mercurey, Meursault, Monthélie, Montagny, Morey-St-Denis, Musigny, Nuits, Nuits- Saint-Georges, Pernand- Vergelesses, Pommard, Puligny-Montrachet, Rully, Santenay, Savignyles- Beaune, St-Aubin, Volnay, Vougeot, Vosne- Romanée m.t. minőségi bor francia Premier cru classé AOC Haut-Médoc, Margaux, St-Julien, Pauillac, St-Estèphe, Pessac-Leognan m.t. minőségi bor francia Premier grand cru classé St-Émilion Grand Cru m.t. minőségi bor francia Primeur valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor francia Quatrième cru classé AOC Haut-Médoc, Margaux, St-Julien, Pauillac, St-Estèphe, Pessac-Leognan m.t. minőségi bor francia Rancio AOC Grand Roussillon, Rivesaltes, Banyuls, Banyuls grand cru, Maury, Clairette du Languedoc, Rasteau m.t. minőségi likőrbor francia Schillerwein AOC Alsace m.t. minőségi bor német Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 70 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Sélection de grains nobles AOC Alsace, Alsace Grand cru, Monbazillac, Graves supérieures, Bonnezeaux, Jurançon, Cérons, Quarts de Chaume, Sauternes, Loupiac, Coteaux du Layon, Barsac, Ste-Croix du Mont, Coteaux de l’Aubance, Cadillac m.t. minőségi bor francia Sur Lie AOC Muscadet, Muscadet-Côteaux de la Loire, Muscadet-Côtes de Grandlieu, Muscadet- Sèvres et Maine, AOVDQS Gros Plant du Pays Nantais, földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor Vin de pays d’Oc és Vin de pays des Sables du Golfe du Lion m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor francia Troisième cru classé AOC Haut-Médoc, Margaux, St-Julien, Pauillac, St-Estèphe, Pessac-Leognan m.t. minőségi bor francia Tuilé AOC Rivesaltes m.t. minőségi likőrbor francia Vendange tardive AOC Alsace, Jurançon m.t. minőségi bor francia Villages AOC Anjou, Beaujolais, Côtes de Beaune, Côtes de Nuits, Côtes du Rhône, Côtes du Roussillon, Mâcon m.t. minőségi bor francia Vin de paille AOC Côtes du Jura, Arbois, L’Étoile, Hermitage m.t. minőségi bor francia GÖRÖGORSZÁG A 48.§-ban említett hagyományos egyedi kifejezések Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 71 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Ovoµaσia Пpoελεúσεoς Еλεγχóµεvη (OΠE) (Appellation d’origine controlée) valamennyi m.t. minőségi bor görög Ovoµασια Пpoελεúσεoς Αvωτέpας Пoιóτητoς (Appellation d’origine de qualité supérieure) valamennyi m.t. minőségi bor görög Oίvoς γλυκóς φυσικóς (Vin doux naturel) Moσχάτoς Kεφαλληvίας (Muscat de Céphalonie), Moσχάτoς Пατpώv (Muscat de Patras), Moσχάτoς Pίoυ- Пατpώv (Muscat Rion de Patras), Moσχάτoς Αήµvoυ (Muscat de Lemnos), Moσχάτoς Póδoυ (Muscat de Rhodos), Mαυpoδάφvη Пατpώv (Mavrodaphne de Patras), Mαυpoδάφvη Kεφαλληvίας (Mavrodaphne de Céphalonie), Σάµoς (Samos), Σητεία (Sitia), ∆αφvες (Dafnès), Σαvτopίvη (Santorini) m.t. minőségi likőrbor görög Oίvoς φυσικώς γλυκύς (Vin naturellement doux) Vins de paille: Kεφαλληvίας (de Céphalonie), ∆αφvες (de Dafnès), Λήµvoυ (de Lemnos), Пατpώv (de Patras), Pίoυ- Пατpώv (de Rion de Patras), Póδoυ (de Rhodos), Σάµoς (de Samos), Σητεία (de Sitia), Σαvτopίvη (Santorini) m.t. minőségi bor görög A 46.§-ban említett kifejezések Ovoµασία κατά παpάδoση (Onomasia kata paradosi) valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 72 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Toπικóς Οίvoς (tájbor) valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Kiegészítő hagyományos kifejezések Aγpέπαuλη (Agrepavlis) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Aµπέλι (Ampeli) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Aµπέλώvαç (ες) (Ampelonas ès) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Apχovτικó (Archontiko) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Kάβα (Cava) valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Aπó διαλεκτoύς αµπελώνες (Grand Cru) Moσχάτoς Kεφαλληvίας (Muscat de Céphalonie), Moσχάτoς Пατpώv (Muscat de Patras), Moσχάτoς Pίoυ- Пατpώv (Muscat Rion de Patras), Moσχάτoς Λήµνoυ (Muscat de Lemnos), Moσχάτoς Póδoυ (Muscat de Rhodos), Σάµoς (Samos) m.t. minőségi likőrbor görög Eιδικά Eπιλεγµένoς (Grande réserve) valamennyi m.t. minőségi bor és m.t. minőségi likőrbor görög Kάστpo (Kastro) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Kτήµα (Ktima) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 73 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Λιαδτός (Liastos) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Mετόκι (Metochi) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Movαστήρι (Monastiri) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Nάµα (Nama) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Oρεινό κτήµα (Orino Ktima) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Oρεινός αµπέλώvας (Orinos Ampelonas) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Πύργoς (Pyrgos) valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög Eπιλoγή ή Eπιλεγµένος (Réserve) valamennyi m.t. minőségi bor és m.t. minőségi likőrbor görög Παλαιωθείς επιλεγµένος (Vieille reserve) valamennyi m.t. minőségi likőrbor görög Bερντέα (Verntea) Zakynthos földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor görög OLASZORSZÁG A 48.§-ban említett hagyományos egyedi kifejezések Denominazione di Origine Controllata valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő, m.t. minőségi gyöngyöző bor, m.t. minőségi likőrbor és földrajzi jelzéssel ellátott részben erjedt szőlőmust olasz Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 74 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Denominazione di Origine Controllata e Garantita valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő, m.t. minőségi gyöngyöző bor, m.t. minőségi likőrbor és földrajzi jelzéssel ellátott részben erjedt szőlőmust olasz Vino Dolce Naturale valamennyi m.t. minőségi bor és m.t. minőségi likőrbor olasz A 46.§-ban említett kifejezések Indicazione geografica tipica (IGT) valamennyi asztali bor, gyöngyöző bor, likőrbor, túlérett szőlőből készült bor és földrajzi jelzéssel ellátott részben erjedt szőlőmust olasz Landwein Bolzano autonóm tartományban termelt földrajzi jelzéssel ellátott borok asztali bor, gyöngyöző bor, likőrbor, túlérett szőlőből készült bor és földrajzi jelzéssel ellátott részben erjedt szőlőmust német Vin de pays Aosta régiójában termelt földrajzi jelzéssel ellátott borok asztali bor, gyöngyöző bor, likőrbor, túlérett szőlőből készült bor és földrajzi jelzéssel ellátott részben erjedt szőlőmust francia Kiegészítő hagyományos kifejezések Alberata vagy vigneti ad alberata DOC Aversa m.t. minőségi bor és m.t. minőségi pezsgő olasz Ambra DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz Ambrato DOC Malvasia delle Lipari DOC Vernaccia di Oristano m.t. minőségi bor és m.t. minőségi likőrbor olasz Annoso DOC Controguerra m.t. minőségi bor olasz Apianum DOC Fiano di Avellino m.t. minőségi bor latin Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 75 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Auslese DOC Caldaro / Caldaro classico – Alto Adige m.t. minőségi bor német Barco Reale DOC Barco Reale di Carmignano m.t. minőségi bor olasz Buttafuoco DOC Oltrepò Pavese m.t. minőségi bor és m.t. minőségi gyöngyöző bor olasz Cacc’e mitte DOC Cacc’e Mitte di Lucera m.t. minőségi bor olasz Cagnina DOC Cagnina di Romagna m.t. minőségi bor olasz Cerasuolo DOC Cerasuolo di Vittoria DOC Montepulciano d’Abruzzo m.t. minőségi bor olasz Chiaretto valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő, m.t. minőségi gyöngyöző bor, és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor olasz Ciaret DOC Monferrato m.t. minőségi bor olasz Château DOC az Aosta régióból m.t. minőségi bor, m.t. minőségi likőrbor, m.t. minőségi pezsgő és m.t. minőségi gyöngyöző bor francia Classico valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi likőrbor és m.t. minőségi gyöngyöző bor olasz Dunkel DOC Alto Adige DOC Trentino m.t. minőségi bor német Fine DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz Fior d’Arancio DOC Colli Euganesi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor olasz Falerio DOC Falerio dei colli Ascolani m.t. minőségi bor olasz Flétri DOC Valle d’Aosta o Vallée d’Aoste m.t. minőségi bor olasz Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 76 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Garibaldi Dolce (vagy GD) DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz Italia Particolare (vagy IP) DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz Klassisch vagy Klassisches Ursprungsgebiet DOC Caldaro DOC Alto Adige (a Santa Maddelana e Terlano megjelöléssel) m.t. minőségi bor német Kretzer DOC Alto Adige DOC Trentino DOC Teroldego Rotaliano m.t. minőségi bor német Lacrima DOC Lacrima di Morro d’Alba m.t. minőségi bor olasz London Particolar (vagy LP, vagy Inghilterra) DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz Occhio di Pernice DOC Bolgheri, Vin Santo Di Carmignano, Colli dell’Etruria Centrale, Colline Lucchesi, Cortona, Elba, Montecarlo, Monteregio di Massa Maritima, San Gimignano, Sant’Antimo, Vin Santo Del Chianti, Vin Santo del Chianti Classico, Vin Santo di Montepulciano m.t. minőségi bor olasz Oro DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz Pagadebit DOC pagadebit di Romagna m.t. minőségi bor és m.t. minőségi gyöngyöző bor olasz Passito valamennyi m.t. minőségi likőrbor, m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor olasz Ramie DOC Pinerolese m.t. minőségi bor olasz Rebola DOC Colli di Rimini m.t. minőségi bor olasz Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 77 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Riserva valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő, m.t. minőségi gyöngyöző bor és m.t. minőségi likőrbor olasz Rubino DOC Marsala DOC Rubino di Cantavenna DOC Teroldego Rotaliano m.t. minőségi bor és m.t. minőségi likőrbor olasz Sangue di Giuda DOC Oltrepò Pavese m.t. minőségi bor és m.t. minőségi gyöngyöző bor olasz Scelto valamennyi m.t. minőségi bor olasz Spätlese DOC és IGT de Bolzano m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor német Soleras DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz Stravecchio DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz Strohwein DOC és IGT de Bolzano m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor német Superiore valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő, m.t. minőségi gyöngyöző bor és m.t. minőségi likőrbor olasz Superiore Old Marsala (vagy SOM) DOC Marsala m.t. minőségi likőrbor olasz Torchiato DOC Colli di Conegliano m.t. minőségi bor olasz Vecchio DOC Rosso Barletta, Agliamico del Vuture, Marsala, Falerno del Massico m.t. minőségi bor és m.t. minőségi likőrbor olasz Vendemmia Tardiva valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi gyöngyöző bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor olasz Verdolino valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor olasz Vermiglio DOC Colli Etruria m.t. minőségi likőrbor olasz Vino Fiore valamennyi m.t. minőségi bor olasz Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 78 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Vino Novello vagy Novello valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor olasz Vivace valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi gyöngyöző bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor olasz LUXEMBURG A 48.§-ban említett hagyományos egyedi kifejezések Marque nationale valamennyi m.t. minőségi bor és m.t. minőségi pezsgő francia Apellation contrôlée valamennyi m.t. minőségi bor és m.t. minőségi pezsgő francia Apellation d’origine contrôlée valamennyi m.t. minőségi bor és m.t. minőségi pezsgő francia A 46.§-ban említett kifejezések Vin de pays valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor francia Kiegészítő hagyományos kifejezések Grand premier cru valamennyi m.t. minőségi bor francia Premier cru valamennyi m.t. minőségi bor francia Vin classé valamennyi m.t. minőségi bor francia Château valamennyi m.t. minőségi bor és m.t. minőségi pezsgő francia PORTUGÁLIA A 48.§-ban említett hagyományos egyedi kifejezések Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 79 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Denominação de origem (DO) valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő, m.t. minőségi gyöngyöző bor és m.t. minőségi likőrbor portugál Denominação de origem controlada (DOC) valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő, m.t. minőségi gyöngyöző bor és m.t. minőségi likőrbor portugál Indicação de proveniencia regulamentada (IPR) valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő, m.t. minőségi gyöngyöző bor és m.t. minőségi likőrbor portugál Vinho doce natural valamennyi m.t. minőségi likőrbor portugál Vinho generoso DO Porto, Madeira, Moscatel de Setubal, Carcavelos m.t. minőségi likőrbor portugál A 46.§-ban említett kifejezések Vinho regional valamennyi földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor portugál További hagyományos kifejezések Colheita Seleccionada valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor portugál Crusted/Crusting DO Porto m.t. minőségi likőrbor angol Escolha valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor portugál Escuro DO Madeira m.t. minőségi likőrbor portugál Fino DO Porto DO Madeira m.t. minőségi likőrbor portugál Garrafeira valamennyi m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor m.t. minőségi likőrbor portugál Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 80 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória / - kategóriák Nyelv Lágrima DO Porto m.t. minőségi likőrbor portugál Leve Vin Pays Estremadura és Ribatejano DO Madeira, DO Porto földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor m.t. minőségi likőrbor portugál Nobre DO Dão m.t. minőségi bor portugál Reserva valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi pezsgő, m.t. minőségi likőrbor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor portugál Reserva velha (vagy grande reserva) DO Madeira m.t. minőségi pezsgő m.t. minőségi likőrbor portugál Solera DO Madeira m.t. minőségi likőrbor portugál Super reserva valamennyi m.t. minőségi pezsgő portugál Superior valamennyi m.t. minőségi bor, m.t. minőségi likőrbor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor portugál 3. melléklet188: A 43. §-ban említett hagyományos kifejezések Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória/ -kategóriák Nyelv NÉMETORSZÁG Affentaler Altschweier, Bühl, Eisental, Neusatz/Bühl, Bühlertal, Neuweier/Baden-Baden m.t. minőségi bor német Hock Rhein Ahr, Hessische Bergstraße, Mittelrhein, Nahe, Rheinhessen, Pfalz, Rheingau földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor m.t. minőségi bor német Liebfrau(en)milch Nahe, Rheinhessen, Pfalz, Rheingau m.t. minőségi bor német Moseltaler Mosel-Saar-Ruwer m.t. minőségi bor német 188 753/2002/EK rendelet III. melléklet „B” rész Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 81 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória/ -kategóriák Nyelv AUSZTRIA Schilcher Steiermark m.t. minőségi bor és földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor német SPANYOLORSZÁG Amontillado DDOO Jerez-Xérès-Sherry y Manzanilla Sanlúcar de Barrameda DO Montilla Moriles m.t. minőségi likőrbor spanyol Chacoli/Txakolina DO Chacoli de Bizkaia DO Chacoli de Getaria DO Chacoli de Alava m.t. minőségi bor spanyol Fino DO Montilla Moriles DDOO Jerez-Xérès-Sherry y Manzanilla Sanlúcar de Barrameda m.t. minőségi likőrbor spanyol Fondillon DO Alicante m.t. minőségi bor spanyol Lágrima DO Málaga m.t. minőségi likőrbor spanyol Oloroso DO Málaga DDOO Jerez-Xérès-Sherry y Manzanilla Sanlúcar de Barrameda DO Montilla Moriles m.t. minőségi likőrbor spanyol Palo Cortado DDOO Jerez-Xérès-Sherry y Manzanilla Sanlúcar de Barrameda DO Montilla Moriles m.t. minőségi likőrbor spanyol FRANCIAORSZÁG Claret AOC Bordeaux m.t. minőségi bor francia Edelzwicker AOC Alsace m.t. minőségi bor német Passe-tout-grains AOC Bourgogne m.t. minőségi bor francia Vin jaune AOC du Jura (Côtes du Jura, Arbois, L’Étoile, Châeau- Châlon) m.t. minőségi bor francia GÖRÖGORSZÁG Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 82 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória/ -kategóriák Nyelv Vinsanto OΠAΠ Santorini m.t. minőségi likőrbor és m.t. minőségi bor görög Nυχτέρι OΠAΠ Santorini m.t. minőségi bor görög OLASZORSZÁG Amarone DOC Valpolicella m.t. minőségi bor olasz Cannellino DOC Frascati m.t. minőségi bor olasz Brunello DOC Brunello de Montalcino m.t. minőségi bor olasz Est !Est ! !Est ! ! ! DOC Est !Est ! !Est ! ! ! di Montefiascone m.t. minőségi bor és m.t. minőségi pezsgő latin Falerno DOC Falerno del Massico m.t. minőségi bor olasz Governo all’uso toscano DOCG Chianti és Chianti Classico IGT Colli della Toscana Centrale m.t. minőségi bor földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor olasz Gutturnio DOC Colli Piacentini m.t. minőségi bor és m.t. minőségi gyöngyöző bor olasz Lacryma Christi DOC Vesuvio m.t. minőségi bor és m.t. minőségi likőrbor olasz Lambiccato DOC Castel San Lorenzo m.t. minőségi bor olasz Morellino DOC Morellino di Scansano m.t. minőségi bor olasz Recioto DOC Valpolicella DOC Gambellara DOCG Recioto di Soave m.t. minőségi bor m.t. minőségi pezsgő olasz Sciacchetrà (vagy Sciac-trà) DOC Cinque Terre DOC Riviera Ligure di Ponente m.t. minőségi bor olasz Sforzato, Sfurzat DO Valtellina m.t. minőségi bor olasz Torcolato DOC Breganze m.t. minőségi bor olasz Vergine DOC Marsala DOC Val di Chiana m.t. minőségi bor és m.t. minőségi likőrbor olasz Vino Nobile Vino Nobile di Montepulciano m.t. minőségi bor olasz Vin santo, Vino Santo vagy Vinsanto DOC és DOCG Bianco dell’Empolese, Bianco della Valdinevole, Bianco Pisano di San Torpé Bolgheri m.t. minőségi bor olasz Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 83 Hagyományos kifejezés Érintett borok Termékkategória/ -kategóriák Nyelv di San Torpé, Bolgheri, Candia dei Colli Apuani, Capalbio, Carmignano, Colli dell’Etruria Centrale, Colline Lucchesi, Colli del Trasimeno, Colli Perugini, Colli Piacentini, Cortona, Elba, Gambellera, Montecarlo, Monteregio di Massa Maritima, Montescudaio, Offida, Orcia, Pomino, San Gimignano, San’Antimo, Val d’Arbia, Val di Chiana, Vin Santo del Chianti, Vin Santo del Chianti Classico, Vin Santo di Montepulciano, Trentino PORTUGÁLIA Canteiro DO Madeira m.t. minőségi likőrbor portugál Frasqueira DO Madeira m.t. minőségi likőrbor portugál Ruby DO Porto m.t. minőségi likőrbor angol Tawny DO Porto m.t. minőségi likőrbor angol Vintage, esetenként a Late Bottle (LBV) vagy a Character elnevezéssel kiegészítve DO Porto m.t. minőségi likőrbor angol 4. melléklet: Az állami ellenőrzőjegy mintája Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 84 5. melléklet189: A 82. § (3) bekezdése szerinti földrajzi jelzések Szeszesital-fajta Földrajzi jelzés Borpárlat Eau-de-vie de Cognac Eau-de-vie des Charentes Cognac (ez az elnevezés a következő jelzők valamelyikével együtt szerepelhet: – Fine – Grande Fine Champagne – Grande Champagne – Petite Fine Champagne – Petite Champagne – Fine Champagne – Borderies – Fins Bois – Bons Bois) Fine Bordeaux Armagnac Bas-Armagnac Haut-Armagnac Ténarése Eau-de-vie de vin de la Marne Eau-de-vie de vin originaire d'Aquitaine Eau-de-vie de vin de Bourgogne Eau-de-vie de vin originaire du Centre-Est Eau-de-vie de vin originaire de Franche-Comté Eau-de-vie de vin originaire du Bergey Eau-de-vie de vin de Savoie Eau-de-vie de vin originaire des Coteaux de la Loire Eau-de-vie de vin des Cotes-du-Rhone Eau-de-vie de vin originaire de Provence Faugéres vagy eau-de-vie de Faugéres 189 1576/89/EGK rendelet II. melléklet Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 85 Eau-de-vie de vin originaire du Languedoc Aguardente do Minho Aguardente do Duoro Aguardente da Beira Interior Aguardente da Bairrada Aguardente do Oeste Aguardente do Ribatejo Aguardente do Alentejo Aguardente do Algarve Brandy Brandy de Jerez Brandy de Penedés Brandy italiano Attica Brandy Peloponnese Brandy Brandy from Central Greece Deutscher Weinbrand Törkölypárlat Eau-de-vie de marc de Champagne ou marc de Champagne Eau-de-vie de marc originaire d'Aquitaine Eau-de-vie de marc de Bourgogne Eau-de-vie de marc originaire du Centre-Est Eau-de-vie de marc originaire de France-Comté Eau-de-vie de marc originaire de Bugey Eau-de-vie de marc originaire de Savoie Marc de Bourgogne Marc de Savoie Marc d'Auvergne Eau-de-vie de marc originaire des Coteaux de la Loire Eau-de-vie de marc originaire des Cotes du Rhone Eau-de-vie de marc originaire de Provence Eau-de-vie de marc originaire du Languedoc Marc d'Alsace Gewürtztraminer Marc de Lorraine Bagaceira do Minho Bagaceira do Douro Magyar Borkönyv - Borászati termékek jelölése és kiszerelése 86 Bagaceira da Beira Interior Bagaceira da Bairrada Bagaceira do Oeste Bagaceira do Ribatejo Bagaceira do Alentejo Bagaceira do Algarve Orujo gallego Grappa di Barolo Grappa piemontese vagy del Piemonte Grappa lombarda vagy di Lombardia Grappa trentina vagy del Trentino Grappa friulana vagy del Friuli Grappa veneta vagy del Veneto Südtiroler Grappa/Grappa dell'Alto Adige Tsikouida from Crete Tsipouro from Macedonia Tsipouro from Thessaly Tsipouro from Tyrnavos Eau-de-vie de marc marque nationale luxembourgeoise

Lásd még:Szerkesztés

  1. Bortörvény
  2. Bortörvény/A borok előállításáról
  3. Bortörvény/Gyümölcsborok előállításáról
  4. Bortörvény/A borászati termékek előállítása és kezelése
  5. Bortörvény/A származási igazolások
  6. Bortörvény/Borok kiszerelése és forgalmazása
  7. Bortörvény/A tájbor megnevezése
  8. Bortörvény/Mellékletek
    1. Bortörvény/Mellékletek/1.sz melléklet
    2. Bortörvény/Mellékletek/2.sz melléklet
    3. Bortörvény/Mellékletek/3.sz melléklet
    4. Bortörvény/Mellékletek/4.sz melléklet
    5. Bortörvény/Mellékletek/5.sz melléklet
    6. Bortörvény/Mellékletek/6.sz melléklet
    7. Bortörvény/Mellékletek/7.sz melléklet
  9. Magyar Borkönyv
  10. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem
  11. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/Rendtartások elfogadása
  12. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Eredetvédelem/2.sz melléklet
  13. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata
  14. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Közös előírások
  15. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Borra vonatkozó előírások
  16. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Mustra vonatkozó előírások
  17. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Kötelező jelölések
  18. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Egyéb termékekre vonatkozó előírások
  19. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/2.sz melléklet
    3. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/3.sz melléklet
    4. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/4.sz melléklet
    5. Magyar Borkönyv/Borok vizsgálata/5.sz melléklet
  20. Magyar Borkönyv/Technológia
  21. Magyar Borkönyv/Technológia/
  22. Magyar Borkönyv/Technológia/
  23. Magyar Borkönyv/Technológia/
  24. Magyar Borkönyv/Technológia/
  25. Magyar Borkönyv/Technológia/
  26. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés
  27. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  28. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  29. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/
  30. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/Mellékletek
    1. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/1.sz melléklet
    2. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/2.sz melléklet
    3. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/3.sz melléklet
    4. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/4.sz melléklet
    5. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/5.sz melléklet
    6. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/6.sz melléklet
    7. Magyar Borkönyv/Jelölés, kiszerelés/7.sz melléklet