Wikikönyvek

Címerhatározó/Aszta­loscéhek címere

< Címerhatározó
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a különféle települések aszta­loscéheinek címerével foglalkozik.

A faipar legjellegzetesebb céhes szakmái аz asztalosok, a kerékgyártók (bognárok) és a kádárok (pintérek) mesterségei voltak. Az esztergályosok finomabb faipari munkát végeztek. Az esztergályos mesterség speciális Veszprém megyei ága volt a híres csutorásipar. Az ácsok szakmája, akik helyenként a molnárokkal állottak közös céhszervezetben, már átnyúlik az építőipari szakmába, a kőműves, kőfaragó és tetőfedő szakmába. Az agyagipart a fazekasok képviselték. (207.)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[1] [2]

Győri asztaloscéh szerkesztés

 

A győri asztaloscéh zászlója, 1788, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Az olajzöld selyemzászló 1788-ban készült, felületét a zászlókép köré és a fecskefarok csúcsaiba festett arany virágszálak díszítik. A zászlóoldalak dekorációja ezen kívül csak a keretes ovális zászlóképekre és az alájuk helyezett hasonló alakú mesterségjelvényekre szorítkozik. Ez utóbbiak fekete alapra festett, címerszerűen rendezett szerszámok, egyik oldalon a gyalu-derékszög-körző, a másikon párhuzamvonó-bunkó-vésőpár ábrázolásával. Az A oldali zászlókép a Madonnát ábrázolja a győri kegykép ikonográfiai típusában. A közvetlen minta azonban nem a székesegyházban oltárra emelt festmény volt, hanem az erről készült metszetek egyike. A B oldali ovális kép a szentsátort jelző drapériák alatt elhelyezett frigyládát ábrázolja. Az ószövetségi előírásoknak megfelelő tartozékokkal (kerubok, hordozórudak) ellátott volutás, barokk faragvánnyal díszített tárgy fölötti felhőben héber nyelvű rövid szöveg látható. A frigyláda a benne őrzött „Bizonyság” és az általa megtestesített „Szövetség” révén a céh-élet erkölcsi szellemének alapelemévé vált, sőt a céhládák által a mindennapi gyakorlatban is jelen volt. A ládakészítő iparosok céhzászlóján egyaránt kifejezője lett a testületi ideológiának és a szakmai jellegnek. Bálint Sándor adataiból ismerjük az úrnapi körmenetek prefigurációs értelmű frigyládajeleneteit, amely a molnárok monstranciát ábrázoló zászló-képéhez (lásd 150.) hasonlóan ezt a képet is az úrnapi rítushoz kapcsolja. A zászlón feliratként egyedül az évszám szerepel, mely mindkét oldalon olvasható: „17 / 88”. Zászlócsúcson A oldalon a későközépkori eredetű fájdalmas Szentháromság (Atya pápai tiarával, Fiú keresztre feszítve) látható, a B oldalon furcsa mód a Forgách-címer, valamint a „C.S.E.D.G.” felirat kapott helyet. A felirat feloldása további kutatást igényel.

[3]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

Győri asztalos- és puskaágykészítő mesterek szerkesztés

 

A győri asztalos- és puskaágykészítő mesterek pecsétje, 1651, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

A mezőben olvasható évszám szerint a pecsét „1651”-ből származik. Csupán vastalpa és az erre szerelt ezüst nyomólapja maradt meg. A talpkorongban látható furatok a nyélre erősítés módjához adnak információt. Az ezüst nyomólap gazdag díszítéssel övezett ovális pajzsa a szakma jellemző szerszámait (körző, derékszög, gyalu), valamint a társult mesterek termékét (puska) örökítette meg. A címerpajzs tetején a körző szárai mellett jobb oldalon „INR”, bal oldalon „AAB” monogram olvasható. A címerképet a német nyelvű felirat gyűrűje övezi: „S(iegel) DES EHRSAMEN HANDWERKS DER TISCHLER VND PÜXENSCHIFFTER”.

[4]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

Hómezővásárhelyi egyesült kovács, lakatos, kerékjártó és aszta­los céh szerkesztés

 
A hómezővásárhelyi egyesült kovács, lakatos, kerékjártó és aszta­los céh pecsétje
  •  
    A hódmezővásárhelyi molnárok és faragók pecsétje 1821
  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

[5]

Nagyvázsonyi esztergályos-, asztalos-, kőműves- és ácscéh szerkesztés

 

A nagyvázsonyi esztergályos-, asztalos-, kőműves- és ácscéh pecsétnyomója 1802-ből

Hasonló ehhez a nagyvázsonyi fa- és építőipari céhek közös pecsétnyomója 1802-ből. Fent esztergályos körző fagolyóval, jobbra asztalos jelvény: gyalu, derékszög és körző, balra ácsjelvény: körző alatt keresztfejsze ácstisztító fejszével és ácsszekercével, lent pedig a kőművesek szerszámai: vakolókanál, kőműveskalapács és háromszög alakú mérőón foglalnak helyet (247. kép). (208. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[6] [7]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

Nyitrai aszta­loscéh szerkesztés

 

A nyitrai aszta­loscéh címere, a 18. sz. vége

  • Irodalom:

NOVÁK, Jozef – ŠVEC, Ján: Cechové znaky. Bratislava: Mladé letá, 1975

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

Pécsi aszta­loscéh szerkesztés

 

A pécsi asztaloscéh pecsétje 1712

Az asztaloscéh pecsétjének alakja kör, anyaga viasz, színe vörös, átmérője 2,5 cm. Körirata nincs, 1712-es keltezésű, az évszám a pecsétkép felső részén olvasható. Lejjebb az asztalosok által használt munkaeszközök egymásra fektetve láthatók, így a körző, a derékszögmérő és két vágóeszköz. A pecsétkép alsó részén jobb és bal oldalon díszítőmotívumok, virágok helyezkednek el.

Dr. Erdődy Gyula: NÉHÁNY PÉCSI CÉHPECSÉT A 18. SZÁZADBAN. II. rész. In: Baranya História.

Sorozatszerkesztő Dr. Erdődy Gyula

[8]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

Székelykeresztúri II. ipartársulat szerkesztés

 

A székelykeresztúri II. ipartársulat pecsétnyomói, 1860

A MESTEREK II. IPARTÁRSULATA. Pecsétjüket a helyi Molnár István Múzeum őrzi. Mindkettő 1860-ban készült, ugyanazon mintára. A mester gyenge munkáinak kurzívval írt közös felirata: Sz.Kereszturi Ipartársulat.1860. A településen 1860-ban két ipartársulat alakult: a „Sz. Keresztúri Iső ipartársulat” a szabó, csizmadia, suszter, tímár, szűcs, takács, mészáros és szappanos iparosokat egyesítette, a „Sz. Keresztúri IIik ipartársulat” az asztalos, kerekes, ács, kovács, lakatos, gépész, kőműves, fazekas, nyerges és könyvkötő mesterek szervezete volt. Utóbbinak az első, 37 mm átmérőjű sárgaréz pecsétnyomójára asztalos szerszámok vannak vésve, gyalu, vinkli (derékszögű vonalzó) és cirkalom (körző). A szerszámok felett a székely címerből ismert hold- és naparc látható. A második, hasonló pecsétnyomójukon keresztbe tett fogó és kalapács két oldalán nyolcküllős kerék és lópatkó van elhelyezve. A társaság szabályzatának 77. §-a ezt írja „A társaság egy pecsétet tart ezen felirattal: „Székely Keresztúri II ik ipartársulat 1860”. A pecsétnyomó felirata eltér a szabályzatban leírttól. A két pecsétet csak a rájuk vésett szerszámok különböztetik meg.

Zepeczaner Jenő: SZÉKELYFÖLDI CÉHPECSÉTEK. Acta Siculica 2011, 409–424.

[9]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

Székelyudvarhelyi aszta­loscéh szerkesztés

 

A székelyudvarhelyi ASZTALOS CÉH pecsétje, 1779

A székelyudvarhelyi ASZTALOS CÉH pecsétnyomója nem maradt fenn, ellenben egy olyan egyedi tárgyat őrzött meg az ipartársulat (Asztalos-, lakatos- és építő ipartársulat), amilyennel máshol nem találkoztam. Méretei: hosszúsága 68 mm, szélessége 20 mm, teljes magassága 31 mm. Az ólomból készült, sarkainál lekerekített téglatest alakú, tölgyfa nyelű pecsétnyomó felirata egyetlen szó: REMEK. Az m és e betű régies ikerbetű. A szó elején és végén egy-egy virág (tulipán?) díszíti a feliratot. Az asztalos céh pecsétjének lenyomata az Asztalos Ipartársulat 1860-ban összeállított szabályzatában aradt fenn. A 78. §. leírja a régi céhpecsétet, amely továbbra is használatban maradt. Körirata: SIGILLUM CEHE MENSARIONUM IN CIVITATI VDVARHEL ANNO 1779. Az évszám a céh alapítási éve. A pecsétmezőben a céhet szimbolizáló szerszámokat, egy gyalut és fölötte egymásra fektetett vinklit és cirkalomot ábrázolt az ismeretlen vésnök, mindezt leveles indák veszik körül. A lenyomat átmérője 38 mm. Az ipartársulat 1892-ben megszavazott alapszabályai nem emlékeztek meg a testület pecsétjéről, de a 18. §. felsorolja a társulati zászlót és egy irománytartó ládát, mint a társulat vagyontárgyait.

Zepeczaner Jenő: SZÉKELYFÖLDI CÉHPECSÉTEK. Acta Siculica 2011, 409–424.

[10]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

Várpalotai aszta­loscéh szerkesztés

 

A várpalotai asztaloscéh pecsétnyomója 1834-ből

A palotai asztalosok kezdetleges vésetű, 1834-ből való pecsétje szintén gyalut, derékszöget és körzőt ábrázol (241. kép). (207. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[11]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

Veszprémi aszta­loscéh szerkesztés

 

A veszprémi asztaloscéh pecsétnyomója 1697-ből

 

A veszprémi asztaloscéh pecsétnyomója 1722-ből

A faipari céhpecsétek közül legrégibb a veszprémi asztalosoké 1679-ből. A tetszetős kivitelű ovális cartouche pajzsban az asztalosmesterség hagyományos emblémája, a gyalu, derékszög és körző látható. 1772-ből származó másik réznyomójukon gyalu helyett párhuzammérő (vonómérő) szerepel, balra fent pedig gyalupadtartó (239. és 240. kép). (207. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[12] [13]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs

A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Címerhatározó/Aszta­loscéhek_címere&oldid=394377”