Címerhatározó/Bács-Bodrog vármegye címere
|
|
|
|
|
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun megye címerével foglalkozik.
Bács-Bodrog vármegye
szerkesztésBács és Bodrog vármegyéket történetük folyamán többször egyesítették, majd szétválasztották. Bács vármegyének először I. Lipót adományozott címeres pecsétet 1699-ben, amely Szent Pál apostolt ábrázolta. Ez a címeres pecsét eltűnt, így 1713-ban III. Károly adományozott a korábbi, 1699-es pecséttel azonos címeres pecsétet. III. Károly 1715-ben Bodrog vármegyének is adományozott címeres pecsétet, ami a két vármegye különállását jelentette. Az 1802. évi VIII. törvénycikk alapján a két vármegyét egyesítették, és az a továbbiakban Bács vármegye címeres pecsétjét használta. 1837-ben az egyesített vármegye címeres pecsétjét V. Ferdinánd megújította, és engedélyezte magyar nyelvű köriratát: BÁCS-BODROGH VÁRMEGYE’ PETSÉTJE. 1699. MEGÚJÍTATOT. 1837. Az 1837-es címeres pecsét nem tartalmaz közös elemet az 1715-ös Bodrog vármegyei pecséttel, hiszen abban a Duna- és a Tisza-folyó, valamint a vármegye névadója, Bodrog vára is látható, sugárzó nappal, ragyogó csillaggal. 1873-ban, a magyar határőrvidék polgárosításakor Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták a Sajkás Kerületet, ezzel területileg is egységessé vált.[1]
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Bács-Kiskun megye
szerkesztésAz 1950-es megyerendezés során jött létre Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyék részeiből.
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
Lásd még: