Címerhatározó/Bajcsi címer

Ch

Hat. kulcsok

EGY (I.)

OSZ (I.)

Mutató

---

---

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Bajcsi, Bajczy, Bajtsy családok címerével foglalkozik.

---

bajai és geczelfalvi Bajcsy

Bajcsy címer 1551, Medzihradsky Adolfnak (1835-1919) az árvai nemesi családok címereit ábrázoló 1910-11-es címerrajzaiból

Ch→

MCK:

Bajcsy de Ürög et Geczefalva. 46. T. 4. B. Antal és János 1551. VIII. 8. Ferdinándtól kaptak c. n. l. – N. l. Pest várm. lt. Nemesi iratok „B. 5.”. – Bajcsy Józsefnek 1829. évben használt c. p. Nógrád vm. lt. Perek III. 1829. 7.

Kempelen:

Bajcsy (bajai és geczelfalvi).
Czímeres nemeslevelet 1551. aug. 8. B. Antal és János kaptak. (OL.: Htt. Nob. Poson és Pestm. lt.) Antal fia: Sebestyén 1573. okt. 15. birtokadományt nyert Pozsonymegyében Nagy- és Kis-Gutorra, mig másik fia: Péter 1608 Thurzó Györgytől Geczelován és Benyolehotán kap kuriát adományban. A geczeli birtoknak egy része B. Gábor hütlensége folytán 1723. jan. 19. kelt nádori adomány mellett isztebnei Dávid Imrének jutott, miután azonban B. Péter viszont a Dávid-család isztebnei joszágában volt részes, a két család egymással kiegyezett, s megmaradt ősi birtokában. – A család 1828. aug. 4. Árvamegyétől is nyert nemesi bizonyitványt, melyet 1828. decz. 29. Temesmegye hirdetett ki. Ezt megelőzőleg János és fia József 1744. Nyitramegye nemesi bizonyitványa alapján kihirdettetnek Pestmegyében. – Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Árvamegyében laknak: Gábor, Imre, János és Mátyás, Nyitramegyében pedig János és István, 1812-ben Ádám Árvamegye testimoniálisával Békésmegyében igazolja nemességét. – Czímer: kék paizsban zöld halmon féllábán álló daru jobbjában követ tart; sisakdisz: jobbról forgó-toll, balról püspöksüveg; takarók: kék-arany. – NI . pk. 40–41.; Siebm. 25.; Kősz. 19.; Lendv. II/35.; Békésm. tört. [III/214.] [1]

Siebmacher:

Bajchi I. v. Ürög, später v. Bajch u. Geczelfalva.
Wappen: In B. auf gr. Boden ein r. gewaffneter g. gekrönter n. Storch, in der erhobenen Rechten eine r. Kugel haltend. – Kleinod: G. bordürte, schräglinks gestellte b. Inful mit g. Kreuzchen u. ein schräg gerichteter Straussenwedel. – Decken: br.

Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand I. d. d. 1551 für Anton u. Johann Bajchi.

(Nach d. Orig. – Siehe: N. J. I. 90–91 u. N. J. Suppl. 40–41).[2]

Nagy Iván:

Bajcsy család. (Bajcsi.) Komárom megyei eredetű régi adományos család. E megyében Szilason János 1585-ben saját udvartelkét barátságos egyezkedés utján Ürögön birt részjószágáért Bajcsy Sebestyén nagybátyjának engedi át. E János lehetett az, kit a Bátori Zsigmondhoz egyezkedés végett küldött királyi meghatalmazottak 1598-ban azon izenettel küldöttek Miksához, hogy a török ellen segélyt küldjön, különben Erdélyt elveszti. Bajcsi János Tapolcsánynál találkozott Miksa királylyal, de követségének sikere nem lőn. Ugyanott 1614-ben István jószága egy részét Kálmán Istvánnak elzálogositja*. Ugyancsak István Bajcs pusztai (akkor még falu) részét is 1626-ban Szalay Tamásnak az esztergami káptalan előtt örökösen bevallja*. Bajcsy Katalin 1643-ban Fodoróczky Mihály neje Szilason Komárom megyében saját és nővérei részét Kálmán Istvánnak örökösen eladja*. 1753-ban Bajcsy József Barinay Terézzel komárommegyei baromlaki és nyitramegyei ivánkai jószágaikat kölcsönösen elcserélik*. János Váczon született, (hol atyja Althan püspök javai igazgatója volt, anyja pedig Várady Teréz.) E János Komárom megyének 1781-ben főjegyzőjévé, 1790-ben pedig első alispánjává lett, és mint latin versköltő is ismeretes volt. Versei 1761–65-ig stb. nyomattak ki*. Komárom megyében Baromlakon most is birtokos a család.

De birtokos ily nevű család Árva, Bars és Liptó megyében is. Márton Lehóczky szerint Spirában követségben járt török elleni segélyért. Neje Thurzó Kata, fia István csongrádi főispán lett volna. Getzelfalvi előnévvel Árvában ily nevű család 1387 óta székel* [* Lehóczky Stemm. 18.] [3]

• Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913. 27.[4][5]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet 220-221.[6]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn [Magyarország] [7]

Nagy Iván: Magyarország családai. ELSŐ KÖTET[8]

• Külső hivatkozások:

---

Bajcsi 1616

Kempelen:

Székely család; lófőséget Bethlen Gábortól 1616. márcz. 1. B. Gergely, Miklós és János kaptak. (Gyfv. LR. VIII/145.)[9]

A család címere a Címerhatározóban még nem szerepel.

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [10]

• Külső hivatkozások:

---

Bajcsy 1647

Kempelen:

Czímeres nemeslevele 1647. kelt. (OL.: Htt. Nob. Trencsén.)[11]

A család címere a Címerhatározóban még nem szerepel.

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [12]

• Külső hivatkozások:

---

Bajcsy 1649

Kempelen:

Czímeres nemeslevelet 1649. B. István, fia István s testvére György kaptak. (OL.: Htt. Nob. Komárom.) – Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Komárommegyében Sándor, Jakab, Pál, Mihály, István, János és József vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Komárommegye bizonyitványa alapján Gergelynek fia: Péter (* 1775. Lakszakállas) mezőturi lakos s Keresztes Zsuzsannától szül. gyermekei: József (* 1806. Mezőtur), Péter (* 1809.) és István (* 1812.) kihirdették nemességüket 1824. Hevesmegyében is. – Vö. Orosz 11.[13]

MCK:

Bajcsy. B. István fia István s testvére György 1649. évben nyertek c. n. l. – Kihird: Heves vm. 1824. – Kempelen I. 221.

A család címere a Címerhatározóban még nem szerepel.

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [14]

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913. 27.[15][16]

• Külső hivatkozások:

---

Bajcsy 1654

Ch→

MCK:

Bajcsy. 46. T. 2. 1654. VII. 20. Ferdinánd király B. Jakab és neje Nagy Ilona gykei: István és Erzsébet kaptak c. n. l. – Kihird: Komárom vm. 1667. – Nyitra vm. Nob. Fasc. II. N. 97. – C. p. ugyanott Nob. Fasc. VII. 445.

Kempelen:

Czímeres nemeslevelet 1654. jul. 20. B. Jakab s felesége Nagy Ilonától szül. gyermekei: Erzse és István kaptak. (Nyitram. lt.) – Vö. Rexa 141.[17]

• Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913. 27.[18][19]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [20]

• Külső hivatkozások:

---

Bajcsy 1691

Kempelen:

Czímeres nemeslevelet B. Mihály s felesége, Szun Erzsébettől szül. gyermekei: Ferencz, Sámuel, András és János nyertek. Kihirdette 1691. Hevesmegye. – Az 1699. évi összeirásban már mint birtokos nemes család jön elő; az 1724. évi nemesi összeiráskor Sámuel Gyöngyösön lakott. (Orosz 11.)[21]

A család címere a Címerhatározóban még nem szerepel.

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [22]

• Külső hivatkozások:

---

Bajcsy 1692

Ch→

Kempelen:

Czímeres nemeslevelet a Halász-családdal együtt 1692. febr. 10. B. János nyert. (Győr- és Zemplénm. lt.) – Czímer: kék paizsban zöld halmon ágaskodó ezüst egyszarvu; sisakdisz: két fekete sasszárny között az egyszarvu növekvő alakban; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. (Siebm. 25.)[23]

Siebmacher:

Wappen: In B. auf gr. Boden ein aufspringendes w. Einhorn. – Kleinod: Zwischen offenem # Fluge, das Einhorn wachsend. – Decken: bg. – rs.

Adels- u. Wappenbrief v. König Leopold I. d. d. Wien, 10. Februar 1692 für Johann Bajchy als Nebenerwerber. Siehe: „Halász” (Haupterwerber).

(Leg. C. Ctt. A. Zemplin).[24]

MCK:

Bajcsy. B. János 1692. II. 10. nyert c. n. l. – Címer: kék paizsban zöld halmon ágaskodó ezüst egyszarvu. – Sisakdisz: 2 fekete sasszárny között az egyszarvu növekvőn. – Takarók: arany–kék, ezüst–vörös. – Zemplén vm. lt. – Kempelen I. 221.

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [25]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn [Magyarország] [26]

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913. 27.[27][28]

• Külső hivatkozások:

---

Fodor másképp Bajcsy

Nagy Iván I.:

Bajcsy máskép Fodor család.
E Bajcsyak – kiknek nevéhez néha a máskép Fodor név járul – leginkább Hont megyében tünnek föl, hol Bajcsy Pál 1600-ban adományt kap, és beiktattatik a kihalt Mocskos család után Terbegeczen két jobbágy, – Gyürkiben hét nemes udvar, – Sirakon három nemes udvartelekbe, egész Pribel, és mind a két Csehi helységbe, – Ipolykeszin egy nemes, – és két jobbágytelekbe. Neje Csehi Kata volt. Ellenük 1612-ben Siraky Tamás pörölt a szalatnyai birtok iránt*. 1613-ban Csehi Kata már mint özvegy emlitetik. – Leányai Bajcsy Ilona Szegesdy Gáspárné*, Margit pedig Kajaly Lukácsné*, – 1640–47-ben éltek. Ugyanez időben élt Gergely is. E család kihalt.[29]

Nagy Iván IV.:

Fodor család. (Máskép Bajcsy).
Fodor máskép Bajcsy nevet viselt azon nemes család, melyből Fodor Gergely kihalván, javait nővére Fodor Bajcsy Margitnak Kajaly Lukácsnénak fia Kajaly András öröklé, miért is annak nagy-csalomjai (Hont v.) birtokára adományt szerzett 1699-ben, de a beiktatásnál ellentmondás történt *.[* Sz. Benedeki Convent Capsa G. Fasc. I. Nro 12.] [30]

• Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. ELSŐ KÖTET[31] NEGYEDIK KÖTET[32]

• Külső hivatkozások:

---

Bajcsy 1702

Ch→

MCK:

Bajcsi. B. András enyedi ref. pap s gykei: Sámuel, József, János és Erzsébet 1702. III. 24. Lipóttól nyertek c. n. l. – Címer: kék paizsban, zöld hegyen két kiterj. sasszárny között égő sziv lángol, a paizs felső részében arany sugarak közt arany alapon fekete héber betükkel irt neve az Istennek. – Sisakdisz: sasszárny között olajágat tartó galamb áll. – Takarók: ezüst–vörös, ezüst–kék. – Erd. kk. IV. 256.

Kempelen:

Czímeres nemeslevelet I. Lipóttól 1702. márcz. 24. B. András s gyermekei: Sámuel, József, János és Erzsébet kaptak. (LR. erd. IV/256.) – Czímer: kék paizsban zöld halmon kiterjesztett sasszárny között égő sziv lángol, a paizs felső részében arany sugarak között arany alapon fekete héber betükkel irt neve az Istennek; sisakdisz: sasszárny között galamb csőrében zöld ágat tart; takarók: vörös-ezüst, kék-ezüst. (NIf. II/16.)[33]

• Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913. 27.[34][35]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [36]

• Külső hivatkozások:

---

Bajcsy 1724

Kempelen:

Győrmegyei család; czímeres nemeslevele 1724. kelt. (Győri kpt. lt.) Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor a megyében találjuk Pált, Istvánt, Ferenczet és Jánost. – 1800. László, bajai lakos, Győrmegye nemesi bizonyitványával Bácsmegbyében hirdette ki nemességét. – Vö. Dudás 68.[37]

A család címere a Címerhatározóban még nem szerepel.

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [38]

• Külső hivatkozások:

---

sárdi Bajcsy

Ch→

MCK:

Bajcsy de Sárd. 46. T. 5. B. Jánosnak 1749. évben használt c. p. – Gróf Teleki lt. Gr. Teleki Sándor oszt. 1749.

• Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913. 27.[39][40]

• Külső hivatkozások:

---

Bajczy 1754

Kempelen:

Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Bácsmegyében találjuk Antalt.[41]

A család címere a Címerhatározóban még nem szerepel.

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [42]

• Külső hivatkozások:

---

Bajtsi 1786

Kempelen:

Nemességüket 1786. József és Sámuel (K.-Küküllőm.) legfelsőbb helyen is igazolták. (LR. LIII/478.)[43]

A család címere a Címerhatározóban még nem szerepel.

• Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [44]

• Külső hivatkozások:

---

fintaházi Bajcsy

Ch→

MCK:

Bajcsy de Fintaháza. 46. T. 3. B. Sándornak 1838. évben használt c. p. – Marostorda vm. lt. 1838. évi homg. 198. l.

• Irodalom:

Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913. 27.[45][46]

• Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó