Címerhatározó/Vitéz címer

Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Vitéz családok címerével foglalkozik.


Vitéz de genere AbaSzerkesztés

Vitéz nevű család az Aba nemből is a Berthóty (lásd ezt) stb. családdal együtt származott.

(Nagy Iván)

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

zrednai VitézSzerkesztés

 

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:



kállai VitézSzerkesztés

Kállai Vitéz János 1521. május 14. Buda II. Lajos címer

megj.: hamisított név, az eredeti nem olvasható

DL 23.545

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

[1]

Rövidítések



nyitraivánkai VitézSzerkesztés

 
Vitéz címer a kassai palotájukról, 1849

   

Régi család Abaujban. Nyitraivánkai Vitéz Miklós már 1531-ben szerepel a vármegyében.

Siebmacher:

Wappen: In B. auf gr. Boden vor einem, v. einem sechsstraligen g. Sterne überhöhten, mit einer dreimal gezinnten Krone besteckten Zelte stehend ein gerharnischter Mann mit Eisenhelm in d. erhobenen Rechten einen Krummsabel mit g. Parirstange haltend dessen Spitze durch den Hals eines von Rumpfe getrennten, schurrbartigen Türkenschädels gestossen erscheint, mit der gesenkten Linken einen ovalen Schild zu Boden haltend. – Kleinod : Gerharnischter gebogerner Arm in d. Faust einen Krummsäbel mit g. Parirstange haltend, dessen Spitze durch d. Hals eines Türkenschädels gestossen. – Decken: bg.
Altes, nunmehr dem Erlöschen nahe stehendes Geschleht der Ctte Abauy u. Bereg. Nikolaus Vitéz v. Nyitra-Jvánka, tritt bereits um d. Jahr 1531 urk. auf; Emerich aber, i. J. 1590.
(Verschiedene Siegel mit Initialen u. Familienbericht. – Gemaltes Wappen in d. Kirche v. Forró-Encs. – N. J. XII: 223).

Czimere: kék mezőben, zöld alapon álló pánczélos vitéz, a ki egy három ormos sátor előtt áll, mely fölött hatágu arany csillag lebeg. Jobbjában aranymarkolatu kard, mely egy levágott, bajuszos török főn van keresztül szurva; leeresztett baljában földre támasztott ovális pajzs. Sisakdísz: pánczélos kar, aranymarkolatu görbe kardot tartva, mely egy török fejen van átszúrva.[2]

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:



budaházi VitézSzerkesztés

 

Budaházi Vitéz János 1552. február 10., Bécs I. Ferdinánd címer általa: fia Benedek, unokái György, István, Bálint, Péter, János, László, Simon

R 64

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

[3]



Csokonai VitézSzerkesztés







Déri M.:

Csokonai József naplója a Csokonai család nemesi címerével

Csokonai József, Csokonai Vitéz Mihály édesapja, borbélymester volt. A hajnyírás és a borotválás mellett afféle felcseri, segédorvosi feladatokat is ellátott: fogat húzott, eret vágott, kisebb műtéteket végzett. Érdekelte városa történelme és figyelemmel kísérte a korabeli eseményeket. Amit lényegesnek tartott, bejegyezte kéziratos naplójába.

Bemásolta Bartha Boldizsár Debrecen történetéről szóló, XVII. századi krónikáját. Mindennapi eseményeket is feljegyzett. Így ír az 1774-es tűzvészről: „Anno 1774. Die 13a Julii. Ötödfél órakor reggel. Rettenetes felhő tűz lángformán jött Debrecennek. Napnyugotról kimondhatatlan villámlással, és égi csattogással. És ugyanekkor meg is ütött az Isten-nyila hét embereket: Mester utcán kettőt; odaki a Macson a boglya alatt ötöt…”. Megfestette családja nemesi címerét, melyet néhai Csokonai Demeter vitézsége jogán bírtak, és megörökítette a korabeli kollégiumi diákviseleteket is.

Varga:

"Az apácaszakállasi református gyülekezet első (megmaradt) anyakönyvei is a XVIII. századból valók. A születettek és megkereszteltek anyakönyvét 1737-ben Csokonai Ferenc, akkori lelkész, a költő Csokonai oldalági őse kezdte meg. Csokonai egyébként 1685 körül születhetett, idősebb Csokonai Ferenc lelkész fiaként. Testvérének, Lászlónak az unokája volt a költő, Csokonai Vitéz Mihály. A lelkész testvére, az 1703 körül született Lídia is Apácaszakállasra került, férje Both István volt, s hét gyermekük született. Ebből következtethetünk, hogy Csokonai Lídia gyermekeinek leszármazottai valószínűleg még ma is a községben, gyülekezetben élnek és tevékenykednek."


Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás korának egyik legnagyobb magyar költője, 1773. november 17-én született Debrecenben. Apja, nemes Csokonai Vitéz József, mint borbélylegény, felcser, segédorvos került dunántúli szülőhelyéről Debrecenbe, itt feleségül vette Diószegi Sárát, egy jómódú szabómester leányát. Ebből a házasságból született a költő.

  • Irodalom:

Varga Szilárd (Selye János Egyetem): Az apácaszakállasi református egyház története a XVIII. században. Előadás: FTDK 2019, XIV. Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencia 2019. november 29–30. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara Nyitra [4]

  • Külső hivatkozások:

Déri Múzeum, Debrecen. 2014. [5]



Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs