Gomba/Ehető gombák/Késői csigagomba
< Gomba | Ehető gombák
(Hygrophorus arbustivus szócikkből átirányítva)
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Késői csigagomba
- (Hygrophorus arbustivus, Syn: -)
- Más neve(i): -
Étkezési érték: ehető gomba.
- A késői csigagomba az osztatlan bazídiumú gombák, azon belül a csigagombafélék családjába tartozó gombafaj.
Kalap
- 3-5 cm, félgömb vagy kúpos alakúból púppal kiterülő; széle szabályos; felszíne nedvesen síkos, sugarasan benőtten szálas; színe bézs vagy krémokker, a szálak barnásokkeresek, a közepe felé sötétebb.
Lemezek
- lefutók vagy foggal lefutók, fehérek vagy fehéres szürkék, ritkák.
Tönk
- 5-7 x 0,5-(1) cm, karcsú, hengeres, szálas vagy pelyhes, fehéres.
Hús
- szálas, fehér, íz és szag nem jellemző.
Termőhely és idő
- júliustól októberig, lomberdőkben, főleg tölgyesekben.
Spóra
- spórapor fehér, spóra 7,5-9 x 4,5-5,5 µm, elliptikus, sima.
Megjegyzés
- változatos faj, újabban több változatra bontják.
Összetéveszthető
- - az ehető, szagos, Izabellvöröses csigagomba és
- - a Ligeti csigagomba, valamint
- - a sárguló w:Hygrophorus leucophaeo-ilicis és a rózsaszínes kalapú w:Hygrophorus pseudodiscoideus fajokkal.
Jellemző bélyegei
- - kalapszín
- - fehéres lemezek, tönk
- - lomberdő.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Késői csigagomba
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány
