{{Navbox |név = Növénynemzetségek-trt |cím = Növénynemzetségek-trt |állapot = collapsed |felül = |csoport1 = A |lista1 = Abélia • Antegibbaeum • Acaciella • Acalypha • Acanthocalycium • Acanthocereus • Acmanthera • Acmella • Acridocarpus • Acroceras • Acrodon • Acrosanthes • Acrotrema • Adelphia • Aenigmatanthera • Áfonya • Afrikai tulipánfa • Afrovivella • Agávé • Aggófű • Aichryson • Aizoanthemum • Aizoon • Akác • Akácia • Akébia • Aldrovanda • Alicia • Álkavics • Alma • Aloé • Aloiampelos • Aloinopsis • Alsomitra • Áltiszafa • Amaryllis • Ammophila • Amorimia • Ampelodesmos • Amphibolia • Anacamptis • Ananász • Andreaea • Angyalgyökér • Angyaltrombita • Annóna • Anthoceros • Antimima • Apácavirág • Apatesia • Aranka • Aranyeső • Aranyfa • Aranyfenyő • Aranyvessző • Araucarioxylon • Archaeopteris • Archontophoenix • Argyroderma • Aristaloe • Aristida • Armatocereus • Árnika • Árnyékvirág • Árnyliliom • Arundinella • Árvacsalán • Árvácskaorchidea • Árvalányhaj • Aspicarpa • Aspidopterys • Asteroxylon • Astridia • Aszályfa • Aszat • Aszfodélosz • Aszúszegfű • Atrichum • Atropa • Aubrieta • Austrocedrus • Austrocylindropuntia • Austrostipa • Ayenia • Aztékkaktusz |csoport2 = B |lista2 = Babér • Babérhanga • Babérsom • Babfaformák • Baeckea • Baikiaea • Bakopa • Bakszakáll • Bálványfa • Bambusa • Banán • Bangita • Bangó • Banisteriopsis • Baraboly • Báránypirosító • Barbula (moha) • Barnebya • Bársonyvirág • Bartramia • Basichlamys • Bazsarózsa • Begónia • Békabuzogány • Beléndek • Benedekfű • Benge • Bérclapu • Bergeranthus • Berkenye • Bertholletia • Bibircsvirág • Bignonia • Biophytum • Birs • Blepharandra • Bóbitavirág • Bodza • Bogáncs • Boglárka • Bokorkaktusz • Bokorpálma • Borassus • Borbolya • Bordapáfrány • Boróka • Borostyán • Boroszlán • Bors • Borsfa • Bőrlevél • Brachylophon • Brachystegia • Brachythecium • Brassia • Brassica • Braunsia • Brianhuntleya • Bromélia • Bronwenia • Brownea • Budavirág • Bugakosbor • Bugatölcsér • Buglossoides • Bunchosia • Bunkóliliom • Burdachia • Buxbaumia • Búza • Buzogányfa • Büdösmenta • Bükk • Bükköny • Bürök • Byrsonima |csoport3 = C |lista3 = Calcicola • Callaeum • Calliandra • Calodendrum • Calypogeia • Camarea • Canna • Cardamine • Carolus • Carpanthea • Növények/C/Carpobrotus • Carruanthus • Caryota • Castanospermum • Caucanthus • Cavicularia • Celózia • Cenchrus • Cephalipterum drummondii • Cephalophyllum • Ceratozamia • Cerochlamys • Chaloupkaea • Chambeyronia • Chara • Chasmatophyllum • Cheiridopsis • Chelone • Chiastophyllum • Cinnamomum • Ciprus • Circandra • Citrus • Cleretum • Clonodia • Codariocalyx • Codium • Coelogyne • Colophospermum • Colutea • Combretum • Conicosia • Copernicia • Cordaites • Cornulaca • Corynanthe • Cottsia • Cremnophila • Crescentia • Csatavirág • Csavarpálma • Csetkáka • Csibeláb • Csillaghúr • Csillagkaktusz • Csodabogyó • Csodakaktusz • Csodatölcsér • Csónakorchidea • Cyanea • Cylindrophyllum • Cynara • Cypripedium • Cyrtochilum • Chloris • Christianella |csoport4 = D |lista4 = Dapania • Daravirág • Darlingtonia • Dasylirion • Deherainia • Deilanthe • Delairea • Delosperma • Dendrocalamus • Dendrocereus • Diacidia • Dicella • Dicksonia • Dicrocaulon • Didymaotus • Dinnyekaktusz • [[Dinteranthus • Diospyros • Diphylleia • Diplopterys • Diplosoma • Dipterocarpus • Disocactus • Disphyma • Dombeya • Dracophilus • Drosanthemum • Dudleya • Durio • Dysphania • Délfenyő • Dögvirág |csoport5 = E |lista5 = Eberlanzia • Ebracteola • Ebszékfű • Ebvész • Echinocystis • Echinops • Echinopterys • Emmenopterys • Enarganthe • Encephalartos • Epidendrum • Epipremnum • Equisetum • Eranthis • Erepsia • Erigeron • Eriobotrya • Escallonia • Escobaria • Escontria • Esterhuysenia • Excentradenia • Évelő őszirózsa |csoport6 = F |lista6 = Fafojtó • Farkasmaszlag • Fatsia • Faucaria • Fehér akác • Fehér hikoridió • Fenestraria • Firmiana • Fissidens • Flamingóvirágok • Fodorkafenyő • Fojtóbabok • Folioceros • Frailejón • Frangipáni • Frithia • Fritillaria • Fukszia • Fácánlevél • Fáskövirózsa • Fügekaktusz • Füzény • Fűz |csoport7 = G |lista7 = Galambbegy • Galambfa • Galambvirág • Galphimia • Gasztéria • Gaudichaudia • Gerrardina • Gibbaeum • Glandonia • Glottiphyllum • Glycine • Gnaphalium • Gonialoe • Graptopetalum • Guarianthe • Guazuma • Gunniopsis • Guzmán-bromélia • Gyantásciprus • Gyapot • Gyrocarpus • Gyöngyköles |csoport8 = H |lista8 = Haageocereus • Halimeda • Hallianthus • Hamisciprus • Hanga • Hangyabogáncs • Hangyafa • Harangvirág • Hatiora • Hedyscepe • Hegyékesség • Hemlokfenyő • Herbertia • Hercegnővirág • Here • Hermannia • Hernandia • Heteropogon • Heteropterys • Hikoridió • Hillebrandia • Hiptage • Hiraea • Holdviola • Homokliliom • Hordókaktusz • Hunyor • Hylotelephium • Hymenogyne • Hyophorbe • Hypagophytum • Hyphaene • Hájvirág • Hálóslevél • Hófény |csoport9 = I |lista9 = Illicium • Illigera • Imola |csoport10 = [[J |lista10 = Jacobaea • Jamsz • Janusia • Japán ernyőfenyő • Jovibarba • Jubelina • Juhar • Juharlevelű tüskefa • [[Növények/J/Justicia |csoport11 = [[K |lista11 = Kaffernőszirom • Kakascímer • Kakastaréj • Kakukkszegfű • Kamélia • Karambola • Kardvirág • Katicavirág • Kaurifenyő • Kazuárfa • Keltike • Kelyheskaktusz • Kenderpálma • Kerep • Kerriodoxa • Kikericsfélékhez • Kleinia • Kocsord • Kokacserje • Korallfa • Korallvirág • Koreai mézesfa • Kosbor • Krisztusszem • Kroenleinia • Kungia • Kunkor • Kékharang • Kínai mocsárciprus • Kóla dió • Köldökfű • Kövirózsa • Kövirózsacserje • Kúpvirág • Kúszókaktusz • Küllőfolyondár • Kőtiszafa • Kőtörőfű |csoport12 = [[L |lista12 = Lantana • Lapageria • Lasiocarpus • Leander • Ledebouria • Legyezőpálma • Leiosporoceros • Lenophyllum • Lepidodendron • Lepismium • Lepkekosbor • Leptadenia • Leptocereus • Levélkaktusz • Libatopok • Libocedrus • Liliom • Liliomfa • Liliomok • Limnobium • Liparis • Lithophyllum • Lithops • Lithothamnion • Lophanthera • Lophophora • Lophopterys • Lycaste • Lándzsadísz • Lándzsarózsa • Lángfa |csoport13 = M |lista13 = Macaranga • Machaerium • Macrochloa • Madárhúr • Madársisak • Maihuenia • Malpighia • Malpighiodes • Mammilloydia • Mandzsu ciprusboróka • Mangifera • Margitvirág • Mariosousa • Mascagnia • Maytenus • Medinilla • Medvefű • Medveköröm • Melissa • Melochia • Mesembryanthemum • Metasequoia • Meterostachys • Mezia • Microsteira • Mimosa • Mitrastema • Mongolkőrózsa • Murok • Murvafürt • Musa • Myristica • Myrtillocactus • Májlevél • Méhbalzsam • Mézpálma • Mézpázsit • Növények/Miscanthus |csoport14 = N |lista14 = Nagymagvú tiszafa • Nandina • Nebáncsvirág • Neobuxbaumia • Neotinea • Nesiota • Niedenzuella • Nyílgyökér • Nyúlfarkfű • Nádtippan • Nőszőfű • |csoport15 = O |lista15 = [[Növények/O/Oemleria Oncotheca • Orchideafa • Orgonakaktusz • Oroszlánszáj • Orvosi aloé • Osteospermum • Ostrya • Óriás-tündérrózsa • Óriáslapu • Óriásliliom |csoport16 = Ö |lista16 = Őszapókaktusz |csoport17 = P |lista17 = Pachystachys • Packera • Palaquium • Paliurus • Palka • Pampafű • Pandorina • Parasenegalia • Parasponia • Paris • Pastinaca • Patagónciprus • Pecsétfa • Peixotoa • Peniocereus • Pentaglottis • Pentas • Pereskia • Pericallis • Perjeszittyó • Perrierosedum • Persicaria • Petermannia • Petrosedum • Pfeiffera • Phedimus • Philesia • Philgamia • Phlebodium • Phlox • Phragmipedium • Phragmites • Phygelius • Phymatoceros • Pillangóvirág • Pillekosbor • Pimpinella • Pisonia • Pistia • Pistorinia • Platycodon • Platydorina • Pleione • Pleiospilos • Poupartia • Prometheum • Prumnopitys • Prunus • Pseudoacanthocereus • Pseudocrossidium • Pseudorhipsalis • Pseudosedum • Pseudosenegalia • Psilophyton • Psychopterys • Psychotria • Pterandra • Pteridium • Pteridophyllum • Ptilochaeta • Pulicaria • Pálmavirágzatúak • Pápaszemfű • Pézsmaboglár |csoport18 = R |lista18 = Rafflesia • Rattanpálma • Rezeda • Rhizophora • Rhodiola • Rhynchophora • Rhynia • Rosularia • Roystonea • Ruta • Rákollóvirág • Répa • Rózsalonc |csoport19 = S |lista19 = Saguaro • Salvinia • Saphesia • Sarcotheca • Sarkantyúfű • Saururus • Saxegothaea • Scalesia • Schlumbergera • Scindapsus • Scirpus • Sclerocarya • Selenicereus • Senegalia • Sequoia • Sequoiadendron • Sesuvium • Shorea • Sinocrassula • Skiatophytum • Solandra • Sophora • Spachea • Sparattanthelium • Sphedamnocarpus • Stevia • Stewartia • Stigmaphyllon • Stipagrostis • Streblorrhiza • Strophocactus • Styphnolobium • Syagrus • Syntrichia • Sárkányfenyő • Sárma • Sás • Sóvirág |csoport20 = [[Sz |lista20 = Szabalpálma • Szakállbromélia • Szalmagyopár • Szeplőlapu • Szil • Szittyó • Szuhar • Székfű • Szúrósfenyő • Szőlősóska • Szőrmoha |csoport21 = T |lista21 = |Tajvani fenyő • |Tatárvirág • |Tectona • |Tengerifű • |Tengerisünkaktusz • |Tephroseris • |Termesztett alma • |Terminalia • |Tetragonia • |Tetrapterys • |Theobroma • |Thomandersia • |Thompsonella • |Thryallis • |Thunbergia • |Thysanotus • |Tigrisvirág • |Tipuana • Titónia • Tollbuga • Trapa • Trianthema • Triaspis • Tristellateia • Trymalium • Tylecodon • Tyúktaréj • Télisás • Tölcsérvirágok • Tömjénfa • Törpebors • Tündértutaj • Tűnyalábos fenyő • Tűzeső |csoport22 = U |lista22 = Ulva • Umbellularia • Umbilicus • Üstököspálma |csoport23 = [[V |lista23 = Vachellia • Vadrizs • Vanda • Varjúháj • Varjúhájfa • Vasfa • Verrucularia • Vesszőkaktusz • Vesszőkosbor • Villadia • Volvox • Volvulina • Vászonfű • Vénuszpapucs • Véreslapu • Vízikalász |csoport24 = W |lista24 = Waltheria • Washington-pálma • Weberocereus |csoport25 = X |lista25 = |csoport26 = Y |lista26 = Yamagishiella |csoport27 = Z |lista27 = Zaleya • Növények/Z/Zinnia • Növények/Z/Ziziphus • Növények/Z/Zoysia |csoport28 = Zs |lista28 = Zsakaranda • Zsázsa |alul = Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... }}
- (Ulmus, Syn: -)
- Más neve(i): szilfa
- A szil a rózsavirágúak rendjében a szilfafélék család névadó, egyúttal legnagyobb és legészakabbra hatoló nemzetsége. Első pollen- és törzsmaradványait a felső krétából ismerjük; a legtöbb lelet az újidő oligocén korából került elő.
- A nemzetség az északi félteke mérsékelt égövében honos. Az egykor élt európai egyedek nagy részét kiirtotta a szilfavésznek (Ophiostoma ulmi, Ascomyceta) nevezett gombabetegség.
Magyarországon őshonos fajai:
- - Vénic-szil (Ulmus laevis),
- - Mezei szil (Ulmus minor),
- - Hegyi szil (Ulmus glabra).
- Az egyes fajok más-más élettérhez alkalmazkodnak: a vénic és a mezei szil a lazán záródó ligeterdőkben él, a hegyi szil a hűvösebb hegyvidékeket kedveli, a Szibériai szil (Ulmus pumila) pedig Közép-Ázsiában a vízpartok egyetlen fás növénye.
- Egyes fajai cserjék, mások terebélyes fává cseperednek.
- Rövid nyelű, többnyire durva tapintású levelei váltakozó állásúak, kétsorosak, a szélük egyszerűen vagy kétszeresen fűrészes, alakjuk gyakran aszimmetrikus.
- Hímnős virágaiból körös-körül zászlós, egymagvú makkocska fejlődik. Mintegy 16 faja az északi féltekén terjedt el, Magyarországon 3 (a vitatott besorolású Érdeslevelű szillel| (Ulmus procera) együtt 4) faj él. Virágai a levélrügyek fakadása előtt nyílnak.
Kártevői
- Az egyes szilfajok szövettani-genetikai hasonlósága okán fajspecifikus kártevőjük nemigen van; a szilt rontó rovarok legtöbbje többé-kevésbé nemzetségspecifikus: szinte valamennyi szilfajt károsítja.
- A szilfák törzsében és ágaiban számos xylofág rovarfaj talál otthonra.
- - Egyaránt kifejlődhet benne a nagy farontó lepke (Cossus cossus) és a kis farontó lepke (Zeuzera pyrina) lárvája – előbbi akár 3–4 évet is eltölt a törzsben, mire teljes, a 10 cm-t is megközelítő hosszát eléri.
- - Három cincérfaj (Clytus rhamni, Exocentrus punctipennis, Saperda punctata) lárvái csak szilek fájában nő fel; mellettük sok polifág cincér (Megopis scabrionis, csőszcincér, kis hőscincér… stb.) lárvái is kifejlődnek pusztuló törzsében, illetve ágaiban.
- - A száradó, vastagabb ágakban él a Magdalis armigera nevű kis (3–5 mm-es) ormányos bogár.
- - A xylofágok közül talán legjelentősebbek a törzs, illetve ágak háncsrészében élő szúk (Acrantus vittatus, Scolytus scolytus, Scolytus multistriatus, Scolytus laevis, Scolytus ensifer, Scolytus pygmaeus) – közülük leghírhedtebb a nagy szil szíjácsszú (Scolytus scolytus), aminek imágói az 1-2 éves ágak villáit eszik, költőjáratukat pedig a törzsek szíjácsába rágják. Tömeges jelenlétük valószínűleg már önmagában is elegendő lenne a fa elpusztításához, de még ennél is több kárt okoznak a kifejlett szúk, mint az Ophiostoma ulmi nevű, tracheomikózist okozó gomba vektorai. A betegség terjesztésében más szúfajok is közreműködhetnek.
- - Törzsén és vastagabb ágain tűnik fel az erősen polifág közönséges kagylóspajzstetű (Lepidosaphes ulmi) és a szilekhez iránti vonzalmát nevével is jelző szilfa-pajzstetű (Gossyparia spuria).
- - Levelein fejlődnek ki több tarkalepke hernyói:
- - Nagy rókalepke (Nymphalis polychloros),
- - Gyászlepke (Vanessa antiopa),
- - C-betűs lepke (Polygonia c-album) hernyói a szilfák mellett a csalánt is pusztítják.
A szileken megél számos (bár a tölgyeknél azért kevesebb) polifág lepkehernyó, egyebek között:
- - Lycia hirtaria,
- - Biston strataria
- - Biston betularia,
- - Apochemia pilosaria,
- - Campaea margaritata araszoló hernyók.
Előfordul a szileken több bagolylepke hernyója, így például:
az egyéb lepkék közül:
- - Bükk gyapjaslepke (Dasychira pudibunda),
- - Sárgafoltos púposszövő (Phalera bucephala).
- A hegyi szil levelei az aknázómolyok kedvelt célpontjai. kisebb-nagyobb levélaknát találhatunk.
- Hosszúkás, kígyózó aknákat készítenek a Stigmella nemzetségbe tartozó aknázómolyok (Stigmella lemniscella, Stigmella ulmiviora, Stigmella ulmiphaga, Stigmella viscerrella);
- Foltaknákat rágnak a Lithocolletis fajok (L. tristrigella, L. agilella) lárvái.
- - az Ectoedemia amani hernyója a fiatal hajtások kérge alatt aknáz.
- Számos zsákhordó moly (a Coleophora fajok) is megtelepszik a szilfák levelein.
- Nagy, levélfelszíni aknákat rág a Kaliofenusa ulmi levéldarázs lárvája.
- - A szil olajosbogárnak (Galerucella luteola) évente több nemzedéke kel ki. A leggyakrabban a mezei szilen található, de időnként a hegyi szil is megtelepszik. Ezt a levélbogár fajt a múlt század első felében Észak-Amerikába is behurcolták, és ott az Európában megszokottnál jóval jelentősebb károkat okozott a szilesekben – valószínűleg azért, mert a specialista parazitoidja "itthon maradt", és csak később telepítették gazdaállata után az Új Világba.
- A szilek sajátos, specialista rovarai a Pemphigidae családba tartozó, gubacsokozó levéltetvek. Gubacsaik többnyire nagyok, feltűnő színűek, könnyen azonosíthatóak.
- A Schizoneura lanuginosa tyúktojásnyi, hólyagszerű gubacsában sok tetű fejlődik; az elszáradt gubacs sokáig az ágon marad.
- A levél felszínén alakul ki a Tetraneura ulmi buzogányszerű, gyakran pirosló, üreges gubacsa.
- Az előzőhöz némileg hasonlóak, de laposabbak, tasakszerűek Colopha compressa gubacsai.
- Az Eriosoma ulmi a levél egyik oldalát megvastagítva sodratot hoz létre – ennek sárgászöld színe elüt az érintetlen levelek sötétzöldjétől.
Felhasználása
- A szilfát – főképp a mezei szilt – erdészetileg is termesztik értékes fája miatt. Több változatát kertészetekben nemesítik és díszfának ültetik.
- Régebben gyógynövénynek is tartották; az egyik első újkori botanikai leírása az olasz Matthioli 1571-ben megjelent orvosi növényleltárában olvasható. A szerző Dioszkoridészre hivatkozva azt állítja, hogy a fa borban feloldott kérge csillapítja a gyomorbántalmakat.
- Mivel a szilfából égették a legjobb hamuzsírt, európai állománya már a szilfavész feltűnése előtt erősen megcsappant. Ezzel párhuzamosan főleg az idősebb példányokat mind nagyobb becsben tartották, és a szilfajták egyre fontosabb szerepet kaptak a tájképi kertekben, arborétumokban. Magyarország különböző emlékfái között számos szilfa akad, így például:
- - Béri Balogh Ádám fája Szekszárd határában (a kuruc generális elfogatásának helyén);
- - Rákóczi fája Máramarosban, az úrmezei határban (az ifjú Rákóczi állítólag ez alatt költötte el ebédjét, mielőtt Lengyelországba bujdosott);
- - Rákóczi fája Balatonakarattyán (ahol Rákóczi sohasem járt) – az egykor 22 m magas, 742 cm törzskerületű fa 1967-ben zöldült ki utoljára; tönkjét 1972-ben konzerválták.
Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Szil
