Gomba/Ehető gombák/Rókagomba

(Nyúlgomba szócikkből átirányítva)


Gombák

Rókagomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Rókagomba
Rókagomba
Rókagomba
Rókagomba
(Cantharellus cibarius, Syn: )
Más neve(i): Közönséges rókagomba, rókagomba, sárgagomba (Somogyban), csirkegomba (Zemplénben), nyúlgomba, nyulica (Vendvidéken).

Étkezési érték: ehető gomba.

A sárga rókagomba gombákhoz, azon belül rókagomba-alkatúak rendjébe és a rókagombafélék családjába tartozó faj.

Előfordulása

Nyáron és kora ősszel jelenik meg a meleg, esős időszakokban, ezért hazánkban egyes száraz években igen kevés terem. Erdőtalajon, különösen a sűrű, sötétebb bükkerdőkben és tölgyesekben, bokros helyen és mohás, nyirkos hegyoldalon többnyire csoportokban fordul elő. Egyes vidékeken igen gyakori.

Megjelenése

Tölcsér alakú, de szabálytalan, kalapszerűen kiszélesedő felső része fodros szélű. Közepes termetű, tojássárga színű ehető gomba. Termőrétege ráncos, eres (nem lemezes). A kalaprésze többnyire domború, hullámosan lapos, csak néha tölcséres, 3-10 cm széles, széle kezdetben kissé aláhajló, később felhajló és fodrosodó. Színe sárga – főtt tojás sárgájához hasonló – vagy világosabb, főleg a bükkösben termett példányok sárgásfehérek. A termőtesten mélyen lefutó, egymással összekötött vaskosabb ráncok, erek vannak. Színük a kalaphoz hasonlók, vagy kissé világosabb, spórája fehér színű.

Tönkje

rövid, zömök, lefelé vékonyodó, 3-8 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag. A kalapnál kissé világosabb sárga. Húsa merev, tömör, fehér, csak a bőr alatti részeknél sárgás.


Felhasználása

Közkedvelt, kitűnő, jól ismert ehető gomba. Mindenféle gombás ételnek alkalmas, de kissé kemény. Jól szállítható, tartós, állóképes és ritkán kukacos, ezért a piacokon is nagyobb mennyiségben árusítják.
Jóízű, de kissé borsra emlékeztető, nyersen fűszeresen csípős. Csípős íze elkészítés után eltűnik. Kellemes és jellemző illata van, amely kajszibarackra, de paprikára is emlékeztet. Szárítva is megtartja illatát.
Szárításkor megkeményedik, és nehezen puhul meg újra, ezért csak porítás céljából szárítsuk.
Savanyítva tartósításra, sóban eltevésre is alkalmas.

Hasonló fajok

szerkesztés
- A mérgező gombák közül a világító tölcsérgombával lehet összetéveszteni, amely sötétebb, vörösesbarna vagy narancsszínű, finom feketés vonalakkal rajzolt, termőrétege lemezes és sokszor csoportosan nő.
- A nem ehető narancsvörös álrókagomba hasonlíthat még hozzá.
- Hasonló hozzá még az ehető halvány rókagomba, de az szabályosan lemezes és rozsda sárga színű, valamint
- az ibolyás rókagomba,
- a narancsvörös rókagomba, esetleg
- Alakra és színre igen hasonló hozzá az ehető sárga gereben, de annak termőrétege tüskés.

Lásd még

szerkesztés


Lásd még: Rókagomba

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Rókagomba, 2011. március 14., 03:29 (CET)

A Wikimédia Commons tartalmaz Rókagomba témájú médiaállományokat.