Növények/Ö/Őszibarack

(Prunus persica szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 20722 bájt

Növények

Őszibarack

A gyümölcs
Érett őszibarack


Őszibarack
(Prunus persica, Syn: -)
Más neve(i): nektarin lásd alább
Az őszibarackfa a rózsafélék családjába és a Prunus nemzetségbe tartozó gyümölcsfa. Változata a nektarin. Legközelebbi rokona a mandula, távolabbi rokonai a szilva és a kajszibarack.

Elnevezése

A magyar nyelvben „őszibarack” néven említjük összes termesztett és magról kelt változatát, de a kényesebb, általában késői külföldi fajták „francia barack” néven is ismertek. Voltaképpen mindkét elnevezés helytelen, mert nem „őszi”, hiszen a fajtától függően nyár közepétől érik, és nem is „francia”, mert a jelenleg is termesztett fajták nagyon sok országból: w:Olaszországból, Oroszországból, Kínából, az USA tagállamaiból (Illinois, Texas) és Kanadából) származnak.
Helyes elnevezése csak a barack lenne, ami azért okoz némi bonyodalmat, mert a kajszibarackot is értjük rajta. A sima héjú (nem molyhos) őszibarackot nektarin névvel különböztetjük meg, de nagyon sokan használják a "kopasz barack" elnevezést is.

Története

Őshazájának régebben Perzsiát tartották, ami a latin növénytani elnevezésében (malum persicum) is kifejezésre jut. A kutatások ezt nem bizonyították, mivel a kínai irodalomban már i.e. több száz évvel, több helyen is említi, ezért feltételezhető, hogy innen származik. Európai elterjedésének forrása Itália, majd Franciaország, ahol a kedvező életkörülmények és tenyésztési feltételek miatt, nem csak termesztik, de fajtáinak szaporítása is fellendült. Oliver De Serres 1604-ben megjelent kertészetről szóló munkájában (Théatre d’Agriculture), már 12 fajtát ír le.
Az őszibarack termesztés fellendülésére jellemző, hogy a kereszténység terjesztésével párhuzamosan terjedt el Európa többi országában, mivel a legügyesebb termesztők a szerzetesek voltak. A kolostorok kertjeiben nagy gonddal nevelték, és valószínűleg szaporították is az őszibarackot. Franciaországban keletkeztek az első faiskolák is, 1628-ban már 27 fajtát, 1667-re pedig már 38 fajtáról tesznek említést. Innen terjedt el w:Belgiumba, Hollandiába, w:Németországba, de Angliába is.


Tartalmaz:→ Gyümölcse, az őszibarack 7 g fehérjét, 90 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 10 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. Ásványi anyagai közül viszonylag magas, 200 milligrammnyi káliumtartalma jelentős, 9 mg magnézium, 8 mg kálium rejlik benne.
100 g őszibarack gyümölcsben
Megnevezés Érték
A-vitamin 1330 NE
B1-vitamin 0,02 mg
B2-vitamin 0,05 mg
C-vitamin 7,00 mg
Kalcium 8,00 mg
Foszfor 19,00 mg
Nátrium 1,14 mg
Kálium 200,00 mg
Magnézium 9,00 mg
Egyéb fém 0, 5 mg
Energiatartalma 38 kcl
Redhaven
Nagy része, 85-90%-a víz. Ettől oltja úgy a szomjat. Lédússágának és a kedvező cukor-, valamint gyümölcssav-arányának köszönhetően a többi gyümölcshöz képest egyszerre jóval nagyobb mennyiség fogyasztható az őszibarackból. Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti; csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen, nyaraláskor segíthet. A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el.
Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack sokat segíthet. A benne lévő kálium és nátrium ugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak tekinthető a szívpanaszok enyhítésére.

Alanyai

Az őszibarack különböző talajokon való sikeres termesztését, a különféle alanyok teszik lehetővé. Vannak szárazságtűrő, meszes-, és kevésbé meszes, vagy savanyú talajokra alkalmas fajták.
Ugyanaz a fajta, más alanyon, másként viselkedik a talaj kémhatásával szemben. Az alany erős hatással van a ráoltott szemre, befolyásolja annak növekedését, termőképességét, termőre fordulását, betegségekkel, fagyokkal szembeni ellenálló képességét.
A barack legtermészetesebb alanya a saját magonca, mely nem mészigényes, inkább semleges kémhatású, de a ráoltott nemes fajták a kissé savas talajokon is jól megélnek.
Elterjedt a keserű mandula, illetve ritkábban az édes mandula alanyra oltott őszibarack, amit a fagytűrő képessége miatt nagyon sok helyen alkalmaznak.
A keserű mandula, illetve édes mandula alanyra oltott őszibarack a szárazabb, meleg, kötött, meszes talajra telepítve hosszú életű, jó fejlődésű fát nevel. Savanyú, vagy homoktalajokra viszont nem alkalmas.
A tapasztalatok szerint a keserű mandula alanyra oltott őszibarackos 45%-os fagykárt szenvedett, míg a saját magcsemetéjére szemzett állományban csupán 20%-os volt a fagykár.
A szórványtelepítésekben az édes mandulára oltott fák nemes részeinek elhalása után, az alanyból előtörő mandulasarjak újból szemezhetők és kifogástalan termést adnak, ezt az eljárást, a népi termesztésben ma is alkalmazzák.
Myrabolan szilva alanyként nem jó eredményt ad, rossz a forradása, fagyérzékeny, rövid életű fát nevelhetünk csak belőle.
A besztercei szilva sekélyen gyökeresedik, ezért kötött agyagos talajokon kísérletezhetünk vele. Bár sok típusa van, főként a korai őszibarack fajták alanyának tekintjük. Házikertekben öntözéssel nagy gyümölcsöket terem, melyek szépen színezettek, piacosak.
Szt. Julien szilva alanyként főleg Franciaországban, Németországban és Ausztriában használt alanya az őszibaracknak. A nehezebb, nyirkosabb televényes, áteresztő talajokon nálunk is alkalmas lehet alanyként, bár később virágzik gyengébb növekedésű fát eredményez.
Barackmandula: Az őszibarack és mandula fajkeveréke, magcsemetéin nagyon jól megerednek a szemzések, az oltványok gyorsabb és erőteljesebben fejlődnek, mint a mandulán. Jó a fagyállósága, erőteljes és egyenletesen bő termést adnak. Nálunk a budai és szekszárdi termelők részesítik előnyben, de Amerikában, Ausztráliában, Francia-, és Olaszországban, de Dél-Afrikában is jó eredménnyel használják.

Éghajlati igénye

Az őszibarack az enyhébb éghajlatot kedveli, mérsékelt és elég hosszú ideig tartó téli hideggel.
Általában csak a legjobb szőlővidékeken lehet gazdaságosan termelni.
Hazánkban, egyes vidékeket kivéve mindenütt megterem. Az őszibarack termeléshez a nyári hónapokban (július-augusztus) 20-24 °C középhőmérsékletre van szükség. A budai hegyekben, a Balaton-felvidéken, vagy a Mecsek déli oldalában a napfénytől jól besugárzott területeken, még a késői fajták is beérnek. Fontos, hogy a téli nyugalmi időben huzamosabb ideig 7 °C alatti hőmérsékletre van szüksége, de rövidebb ideig a -16 – -20 °C sem ártalmas.
Ezzel szembe a virágzás, gyümölcskötődés, és a gyümölcsfejlődés idején már a -4 °C is jelentős károkat tud okozni. Az erős napsütésnek kitett domboldalakon a túl nagy nyári meleg, vagy a nagyobb hőingadozások is nagy károkat okozhatnak. A lejtős telekre telepített őszibarackosokban biztosítani kell a hideg-levegő elfolyását, ezért az esetleges kőrakásokat, díszfalakat, sövényeket, cserjesorokat el kell távolítani. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kert mélyebb területei, ahonnan nincs elfolyás, állandó fagyzugot képeznek.

Talajigénye

Nagyon elterjedt nézet, hogy az őszibarack a száraz, szegényebb w:talajt kedveli. Ez nem így van, mert az őszibarack a legkülönb féle talajokon is sikeresen termeszthető, de a talaj minőségétől függ a fa terméshozama, és minősége is. Fontos tudni, hogy az őszibarackot nem szabad olyan helyre ültetni, ahol csonthéjas gyümölcs volt korábban. A talajuntság miatt még a leggondosabb kezelés mellett is rosszul fejlődik. Ilyen esetben legalább 4 évig pihentessük a talajt, trágyázás, mélyszántást követően más veteményekkel ültessük be, majd a 4 év lejárta után, az ismételt trágyázást követően telepíthetünk őszibarackot.
A termés mennyiségét és minőségét illetően az őszibarack a legkevésbé szárazságtűrő, de kevesebb vízzel is beéri, és öntözés nélkül is termeszthetők a mandula alanyra oltott fák.

Fajtái

Nagyon sok fajtája van, itt csak néhány ismertebb fajta bemutatására vállalkozunk:

Andosa (nektarin) Ön-termékeny.

Fája erős növekedésű, bőtermő. Virágrügyeit a vessző felső harmadában hozza, gyümölcse sötétpiros a teljes felületén, magvaváló, nagyon ízletes.

Balkonella (nektarin) Öntermékenyülő.

A különlegességeket kedvelők, apró termetű fája, amely nagyobb cserépben, vagy balkonládában is termeszthető. Termése, fénylő pirosas, augusztusban érő.

Cardinal

Hasonlít a Dixiredhez. Nagy gyümölcse gömbölyű, háromnegyed részben pirosra színezett. Húsa sárga, kemény, de omlós jóízű, félig magvaváló.

Champion (Sampion) Öntermékenyülő.

Gyümölcse nagy, sárgás-fehér színű, húsa kemény, bő levű, édes-savas kiváló ízű.

Cresthaven (Krestháven)

Szeptemberben érő, sárga húsú fajta. Gyümölcse sárga alapszínű a napos oldalán pirossal bemosott. Magvaváló.

Dixired

A tavaszi fagyokkal szemben ellenálló, de a levélfodrosodásra hajlamos. Gyümölcse nagy, sárga, kemény húsú, félig maghoz kötött. Jól bírja a szállítást, piaci célra érdemes termeszteni.

Flavortop (nektarin) Öntermékenyülő.

Augusztus közepén érő, bőtermő, piacos fajta. Gyümölcse nagy és élénkpiros színű, kellemes zamatú. Magvaváló.

Golden Early (golden örli)

Közepes nagyságú gyümölcse jó ízű, sárga húsú, félig magvaváló. Az USA-ból származik.

Jerseyland (e:györzilend)

Erőteljes növekedésű, gyorsan termőre fordul. Gyümölcse nagy, gömbölyű, már az érése előtt egy héttel beszíneződik, de nem potyogós, jól megmarad a fán. Nagyon jó ízű és a szállítást is jól bírja, ezért a piacokon is mindig megtalálható.

Jubilant

Az USA-ból származik. Erőteljes növekedésű, jól termő fajta. Gyümölcse eléggé nagy, sárgahúsú, kemény.

Maybelle

Olasz eredetű, nagyon erőteljes növekedésű, termékeny, korai fajta. Gyümölcse közepes nagyságú, gömbölyű, szépen színezett. Húsa fehér és a koraisága ellenére jóízű.

Morettini

Olasz eredetű, nagyon erőteljes növekedésű, termékeny fajta. Gyümölcse közepes nagyságú, gömbölyű, szépen színezett. Húsa fehér, eléggé kemény, de jóízű. Szállítást jól bírja.

Red june (nektarin) Öntermékenyülő.

Korai fajta, már június közepén érik, gyümölcse középnagy, fényes piros színű, magvaváló, bőlevű, édes-savas ízű.

Redhaven Öntermékenyülő.

Gyorsan termőre fordul, erőteljes növekedésű, nagyon bőven termő, gyümölcse sárgahúsú piros fedőszínnel, bőlevű, fűszeres zamatú, nagyon édes. Hidegtűrése jó, de hajlamos a levélfodrosodásra. Jól szállítható, magvaváló.


Betegségek kártevők

szerkesztés
Egy komposztálódó őszibarack. Minden fázis között nagyjából 12 óra szünet van. A kép összesen 6 napot foglal össze

Gyökér

Cserebogár
– Kártevésétől a fiatal fák elpusztulnak, az idősebb fákon először csak az egyes koronarészek hervadása, majd pusztulása figyelhető meg. A gyökérzet feltárásakor cserebogár pajorok találhatók a károkozás helyén, ahol megrágott és /vagy kiodvasított gyökérzet látható.
Mezei pocok
– Esetenként eltérő lehet a kártétel felfedezése, mert a gyökértörzs föld feletti részén látható körberágás utalhat rá, más esetben, csak a gyökerek feltárása után válik láthatóvá a kártétele.

Törzs, ág, hajtás

Mezei nyúl
– Ha a kérgen rágásnyomok láthatók, vagy teljesen körberágottak. Általában, csak a fiatal fákat károsítja.
Ágelhalás
– Ha a fákon a gallyak, ágvégek, vagy az egész vesszők elszáradása tapasztalható.
Pajzstetű
Kéregmoly
– A vázágakon kéregpusztulás figyelhető meg, a fa védekezése következtében mézga képződik, elhagyott bábtokokat is láthatunk.
Szarvas
– A fiatal ágak végeit rágja meg.

Rügy, hajtás

Téli araszoló
Sodrómoly
Barackmoly
Keleti gyümölcsmoly
Őszibarack lisztharmata
– A hajtáson foltszerű, majd a hajtást körülölelő élénkfehér, nemezes, epifita micéliumbevonat látható. :- A hajtások rövid ízközűek lesznek, begörbülnek és elszáradnak. A veszszőkön lombhullás után a szürkésfehér, nemezes micéliumbevonat messziről szembetűnő.
- A gyümölcs szőrözöttsége miatt a kezdeti tünetek alig látszanak. Később a gyümölcsön 5–10 mm átmérőjű, kerek, szürkésfehér, majd világosbarna foltok jelennek meg. A foltok elparásodnak, megkeményednek, és a gyümölcs felülete egyenetlenné válik.
Fekete őszibarack-levéltetű

Hamvas és zöld őszibarack-levéltetű

Csonthéjasok szövődarazsa

Bimbó, virág

Bíborszínű eszelény

Sodrómolyok

Levél

Akác-pajzstetű

Csonthéjasok levélatkája

Levélbarkók

Lombrágó hernyók

Téli araszolók

– az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket.

Takácsatkák

– A levelek fonákán az erek között laza szövedéket készítenek, és annak védelmében szívogatják a megtámadott növény nedvét; a levél színére csak akkor másznak ki, ha nagyon sokan vannak.
Nekrotikus levélfoltosodás
– A bontakozó leveleken (júliusban) hártyaszerű világosbarna elhalt foltok keletkeznek.

Tafrinás betegsége

– Az egész levéllemez vagy pedig csak a levéllemez egy része megnagyobbodik. A levelek ráncosak, fodrosak, törékenyek lesznek. Színük először sárgászöld, később pedig sárgásbarna, esetenként liláspiros. Felületükön finom, fehér, deres exoaszkuszbevonat figyelhető meg. Később a levelek elszáradnak és lehullanak.
Nekrotikus gyűrűsfoltosság
– Legjellegzetesebb a levélen fellépő gyűrű alakú foltok, amelyek a fajták érzékenységének függvényében, egyeseknél kevés, másoknál több gyűrű keletkezik.

Sztigminás betegség

– A levélen, a hajtáson, és a vesszőn, valamint a gyümölcsön figyelhetők meg a tünetek.

Őszibarack lisztharmata

– A fiatal levél, a hajtás és a termés fertőződik. A hajtás teljesen lecsupaszodhat, a csúcs pedig hervad. A fertőzött részeket fehér réteg borítja. A terméseken a fehér foltok később megbarnulnak, berepedeznek. A levélnyélen a dudorok és megvastagodások szintén láthatók. A levélen lévő tünetek nem téveszthetők össze a levéltetű kártételével.

Termés

Barackmoly

– Benyomulhatnak a rügyek belsejébe, és kiodvasíthatják azokat. Ekként a barackmoly az egész tenyészidőszakban kárt okoz, és a kártétel formái igen változatosak.

Bíborszínű eszelény

Csonthéjasok ventúriás varasodása

Csonthéjasok moníliás betegsége

Őszibarack himlő

Nekrotikus gyűrűsfoltosság

Keleti gyümölcsmoly

Őszibarack lisztharmat

Lásd még

szerkesztés


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimedia Commons tartalmaz Őszibarack témájú médiaállományokat.