Recept mérete: 17103 bájt

Szakácskönyv

Gomba szótár

Jelmagyarázat
Történelmi tudnivalók Bibliográfia 1711-1960. Eszközök Konyhatechnikai eljárások Nevezéktan Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Kulináris kisszótár Borszótár Gomba szótár Egyéb italok Régi kifejezések Konyhai Tanácsok A világ legbizarrabb ételei Gasztronómia tévedések

  • acianofilen <ref>*- a mikrostruktúráknak a falai és plazmai részei. </ref>
  • alantoiden <ref>*- kolbászos, hengeresen hajolt</ref>
  • aljzat <ref>*- a talaj, faanyag stb., amelyben a gomba kifejlődik, él és terem. </ref>
  • amiloid = amiloiden <ref>*- azokat a spórákat, amelyek fala Melzer-reagens hatására ibolyásra, feketésre színeződik, amiloidnak nevezzük, Elsősorban a fehér spórás gomba taxonok fontos jellegzetessége.</ref>
  • anasztomózis <ref>*- összeolvadás (hifa), összenövés (lemezek).</ref>
  • apeks <ref>*- a spóra csúcsa</ref>
  • apotécium <ref>*- a csészegombák csésze alakú vagy lapos, nyeles vagy ülő termőtesttípusa. </ref>
  • apendiks <ref>*- függelék, féregnyúlvány.</ref>
  • apikul <ref>*- kinövés a spórán, amelyikkel ül szterigmán.</ref>
  • apotecij <ref>*- termőtest amelyiknek a felületén van a kifejlődött spóraszóró (Dyscomycetes)</ref>
  • ask - (tömlő) <ref>*- az aszkuszos vagy tömlősgombákra jellemző többnyire tömlőszerű hifavég, amely belsejében ivaros úton keletkeznek a spórák (általában 8 spóra/tömlő).</ref>
  • askogon <ref>*- A gomba elementje női nemi szerv. askogon sejtekből, amelyekből a paraphysisek, illetőleg az ascusok fejlődnek.</ref>
  • ascusok <ref>*- A theciumban vannak a paraphysisek és ascusok, amelyek mindegyike a hypotheciumban ered.</ref>
  • aszkospóra <ref>*- a tömlőben (aszkuszban) kifejlődő ivaros szaporítósejt.</ref>
  • aszkusz <ref>*- a tömlősgombák ivaros szaporítószerve. A hifás szerveződésű tömlősgombák (aszkomikóták) ivaros szaporodása során egy specifikus spóratartó képlet, az aszkusz (tömlő) jön létre, amelyben kariogámiát (különböző ivarjellegű sejtmagpár összeolvadása) követően redukciós osztódással (meiózis) aszkospórák keletkeznek.</ref>
  • autotróf <ref>*- szervetlen anyagokból és energiából szerves anyagot előállító élőlény.</ref>
  • bazidiol <ref>*- steril sejt.</ref>
  • bazidiospóra <ref>*- a bazidiumos gombák ivaros spóráit képző többnyire bunkó alakú sejtek.</ref>
  • bazídium <ref>*- a bazídiumos gombák ivaros szaporítószerve.</ref>
  • biseriaten <ref>*- a spórák kétsorsos alapítása.</ref>
  • bitunikaten <ref>*- kétfalas alapítás.</ref>
  • cisztida <ref>*- vakon végződő hifavég a bazídiumos gombák termőrétegében, sokszor jellegzetes kialakulású, a környező sejtektől eltérő formájú nagyságú steril sejt. </ref>
  • cianofilen <ref>*- azokat a spórákat, amelyek anilinkék (gyapot-kék) festék hatására kékesfeketésre színeződnek, cianofilnak nevezzük. A festés a spóramintázat vizsgálatánál is fontos. (korallgombák) </ref>
  • dextrinoid = dekstrinoiden <ref>*- ha Melzer-reagens hatására a spórafal vagy a mintázat borvörösre színeződik, akkor a spóra dextrinoid.</ref>
  • dihotomen <ref>*- villásan elágazva.</ref>
  • diskomiceta <ref>*- általában lapos gomba a hengeresek osztályából.</ref>
  • diploid <ref>*- Ha a sejt két homológ kromoszóma-készlettel rendelkezik, akkor diploid sejtről beszélünk. </ref> Lásd még: haploid
  • efuzen <ref>*- kérges spóraház, háttal hozzánőve az alapra.</ref>
  • eksoperidij <ref>*- a boríték külső rétege.</ref>
  • ektoencim <ref>*- aktív anyag amit a gomba kifelé enged.</ref>
  • encim <ref>*- vegyi anyag, amelyik a sejtekbe terem.</ref>
  • endoperidium <ref>*- Belső burok</ref>
  • epitel <ref>*- gömbölyű, elliptikus sejt réteg, mikroszkóppal láthatóak.</ref>
  • exoperidium <ref>*- Külső burok</ref>
  • fertilen ~ fertil <ref>*- termő, termelő, termelékeny.</ref>
  • fungicid <ref>*- vegyes anyag a gombás betegségek ellen.</ref>
  • gaszterális termőtest <ref>*- A gömbszerű termőtesteket fejlesztő pöfeteggombáknak (Lycoperdaceae) nem a termőtest felszínén, hanem annak belsejében fejlődik ki a trámája.</ref>
  • gaszterotécium <ref>*- zárt, majd különböző módon felnyíló termőtesttípus a pöfeteggombáknál.</ref>
  • gleba <ref>*- zárt termőtestben a spóraképző fonalak összessége a gaszterotéciumban, illetve a szarvasgombák termőtestében. </ref>
  • heterotróf <ref>*- kész szerves anyagokból más szerves anyagot előállító élőlény.</ref>
  • gombás ételmérgezés <ref>*- tipikus ételmérgezés, romlott gombás étel okozza.</ref>
  • haploid <ref>*- Ha a sejt egyetlen kromoszóma-készlettel rendelkezik, akkor haploid. </ref> Lásd még:diploid


  • hialin <ref>*- áttetsző.</ref>
  • hifa <ref>*- gombafonal, a gomba testét felépítő csúcsnövekedésű haránt-falakkal osztódó, elágazó, fonálszerű képlet.</ref>
  • higrofán <ref>*- a kalap jellegzetes tulajdonsága. A higrofán kalap vízzel telítődve sötét színű, majd kiszáradó részei világosabbak lesznek.</ref>
  • himenij ~ himénium<ref>*- termőréteg, a termőtestnek a spórákat létrehozó rétege.</ref>
  • holotécium <ref>*- bunkó, fonál vagy elágazó, ágszerű termőtesttípus, a termőréteg az ágak felszínén van.</ref>
  • inamiloid <ref>*- negatív reakció, a vizsgált elem színe nem változik, vagy csak nagyon halványan sárgás-barnás elszíneződés látható</ref>
  • karpofor <ref>*- a gomba szaporodási része.</ref>
  • kortina <ref>*- szálas, fátyolszerű burok (vélum) többnyire a kalapszélt köti össze a tönkkel.</ref>
  • kitin <ref>*- a gombák sejtfalának alkotóeleme.</ref>
  • klamidospóra <ref>*- micélium eredetű ivartalan szaporítósejt.</ref>
  • kollárium <ref>*- a tönk körüli gallérszerű képlet, a lemezek összenőtt vége.</ref>
  • koprotróf <ref>*- trágyán élő és annak anyagaival táplálkozó élőlény.</ref>
  • konzumens <ref>*- fogyasztó, a termelők által termelt szerves anyagokkal táplálkozó élőlény.</ref>
  • könnyező <ref>*- a termőtestnek az a része, melynek felületén folyadékcseppek keletkeznek. </ref>
  • makroszkopikus <ref>*- szemmel látható.</ref>
  • krusztotécium <ref>*- az aljzattól határozottan elálló termőtesttípus. </ref>
  • Lemezek <ref>*- A legtöbb kalaposgombafaj trámatípusa, a kalap alsó felületén alakult ki. A termőréteget párhuzamosan sorakozó lemezek alkotják, így egy sima trámához képest lényegesen nagyobb felületen termelődnek a spórák.</ref>
  • lignikolen <ref>*- a fán teremve.</ref>
  • Melzerjev reagent = Melzer-reagens <ref>*- kémiai reagens, amellyel a spórák amiloid és dekstrinoid jellege vizsgálható.</ref>
  • meruloid <ref>*- gubacsos spórás lemezek, amelynek szélei fertilek.</ref>
  • micelij ~ micel <ref>*- a gombafonalak tömbnyire fehér néha színes, vattás növedéke. Az aljazatban található. Ez a gomba vegetatív tenyésztőteste, amely a szabad szemmel látható ivaros termőtestet képzi.</ref>
  • micélium <ref>*- hifaköteg, amely a gomba testét, a tenyésztestet alkotja. </ref>
  • mikorrhiza <ref>*- a növények gyökérvégei és a gombák hifái között kialakuló, kölcsönösen előnyös kapcsolat vagy szimbiózis. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását.</ref>
  • mikotoxikózis <ref>*- gombák által a környezetbe kiválasztott méreganyagok által okozott betegség (gombamérgezés). </ref>
  • mikózis <ref>*- kórokozó mikrogombák által okozott betegség. A gombaméreg vagy mikotoxin gombák termelte mérgező másodlagos metabolit (anyagcseretermék).</ref>
  • mycetizmus <ref>*- elfogyasztott mérgező nagygombák által okozott betegség, a köznyelv ezt azonosítja a gombamérgezéssel, jelen esetben is ezt értjük alatta. </ref>
  • mikogén allergia <ref>*- tipikus allergia, melyet gombák okoznak.</ref>
  • nekrotróf parazita <ref>*- a gazda életében parazitálja, halála után szaprotrófként él tovább. </ref>
  • odontoid <ref>*- tompán tüskés.</ref>
  • pedicelij <ref>*- rövid tönk.</ref>
  • pilates <ref>*-kalapban rátapadva a szubsztrátumra.</ref>
  • peridij <ref>*- a pöfeteggomba zárt termőtestét körülvevő többrétegű burok.</ref>
  • perídium <ref>*- a zárt termőtest vagy a sporangium fala.</ref>
  • peritécium <ref>*- gömb vagy körte alakú termőtest kis nyílással. </ref>
  • perispor <ref>*- a spórafal külső rétege, amely láthatóan elkülönül a spórafal többi részétől.</ref>
  • peritecij <ref>*- pici, hosszúkás, gömbölyű vagy korsós termőtest a pirenomiceteknél.</ref>
  • peristom <ref>*- Szájnyílás</ref>
  • pileocistidi <ref>*- több tömlősgombacsoportban megtalálható apró, gömbszerű vagy palack formájú termőtest.</ref>
  • pileipelis <ref>*- a kalap csúcs rétege.</ref>
  • pilotécium <ref>*- kalapra és tönkre különülő termőtest különböző típusú trámával.</ref>
  • pórusok <ref>*- a csöves trámájú gombáknál a csövek nyílásai.</ref>
  • producens <ref>*- termelő, szerves anyagot szervetlenből termelő élőlények általában napenergia, ritkán kémiai energia felhasználásával. </ref>
  • receptákulum <ref>*- A botanikában a tartály a szaporodási szárak vége közelében lévő vegetatív szövetekre vonatkozik, amelyek a szaporítószervek alatt helyezkednek el, vagy azokat beburkolják.</ref>
  • reducens <ref>*- lebontó, a termelők által termelt és a fogyasztók által átalakított szerves anyagok lebontását végző élőlények.</ref>
  • resupinaten <ref>*- hátas, hátal ránőve az alapra.</ref>
  • reszupinátus <ref>*- az aljzaton elterülő termőtest-típus, gyakorlatilag egy tráma. </ref>
  • rizomorf <ref>*- vastag, kemény, gyökérszerű micéliumköteg, amely a fa kérge alatt vagy a talajban található. Az „rizomorf” szó, szó szerint „gyökér formát” jelent.</ref>
  • rizomorfa <ref>*- tömött, fonalszerű, makroszkóposan látható hifaköteg. </ref>
  • semipiileat <ref>* -kalapban rátapadva a szubsztrátumra.</ref>
  • septiran <ref>*- fallal elosztott csöves, üreges elem.</ref>
  • seta <ref>*- vastag falu, barnás színű, cisztida szerű képződmények, amelyek a termőrétegben a termőtest felületén vagy húsában fordulnak elő.</ref>
  • sklerocij = scleroderma <ref>*- az aljazatban található gumószerű, kemény változatos méretű tápanyag-raktározó képlet.</ref>
  • skrobikula <ref>*- lyukacska a tönkön vagy a kalapon.</ref>
  • spóra <ref>*- a nagygombák, moszatok, mohák és harasztok ivaros vagy ivartalan úton képződő szaporítóképlete, általában egysejtű. A gombák termőtestének feladata a spórák képzése. A spóra biztosítja az adott faj ivaros szaporodását, és lehetővé teszi, hogy a levegőben a spórával terjedni tudjon távolabbi területekre a gombafaj. A gombagyűjtő számára legfontosabb jelleg a spórapor színe, amely szabad szemmel is megállapítható; a leszedett gomba termőrétegéből tömegével szóródnak ki a spórák, ha ezek szilárd felületre hullanak (például fehér papírra, vagy üveglapra helyezzük a gomba kalapját), látható a spórapor színe (fehér, sárga, rózsaszín, barna, fekete), amely az egyik fontos határozóbélyeg. A spórák nagyon aprók (2-80 µm), ezért csak mikroszkóppal lehet azokat vizsgálni. Bizonyos fajok pontos meghatározásához ismerni kell a spóra tulajdonságait (méret, alak, felület).</ref>
  • sporangium <ref>*- üreges test amelybe vannak a spórák.</ref>
  • sterigma <ref>*- a bazidium újszerű nyúlványai, amelyek csúcsán találhatók bizidiaspórák.</ref>
  • stroma <ref>*- Valamely szervben lévő kötőszövetes váz(szerkezet), amelyikben terem a periteciji (Hypoxylon) és a pirenomicet (Hypocreales, Sphaeriale)</ref>
  • subalpski <ref>*- magasabb hegyi felszínek kb 1200 m felet, az erdőhatáráig.</ref>
  • subikulum <ref>*- a hifa alsó része amelyik a szubsztráton fekszik.</ref>
  • szaprofita <ref>*- gomba amelyik elhalt növény vagy állat részekkel táplálkozik.</ref>
  • szaprotróf <ref>*-Kizárólag holt szerves anyaggal táplálkozó, vagyis növényi törmeléken (fa, szalma, trágyán) él.</ref>
  • szinonim = synonima = syn. <ref>*- régebbi tudományos megnevezése, a nomenklatúra szabályok szerint nem érvényes.</ref>
  • szklerócium = scleroderma <ref>*- szorosan egymásba fonódó hifák által alkotott kemény képződmény, amelyből termőtestek vagy gombahifák nőhetnek ki.</ref>
  • szubsztrátum = <ref>*- ősréteg; alsó réteg alatti rész</ref>
  • szterigma <ref>*-a bazídium és a rajta képződött spórák közötti összekötő rész.</ref>
  • sztróma <ref>*-termőtestpárna, termőtesteket hordozó, látható képződmény.</ref>
  • taxon <ref>*- bármely rendszertani csoport.</ref>
  • termőtest <ref>*-a termőtest, a gomba föld felett (általában, ritkábban belsején) fejlődő része (ez az amit a gombászok gyűjtenek). A termőtest feladata az ivaros szaporodás biztosítása, tehát a termőtesten található termőrétegen alakulnak ki a spórák. A termőtest segíti a spórák terjedését, azzal hogy kiemelkedik a talajból, így a levegőbe szóródó spórák a szél terjesztésével messzire eljuthatnak.</ref>
  • toxin <ref>*- méreg anyag, amit a patogén gombák tartalmaznak.</ref>
  • tönk <ref>*-A kalaposgombák, kucsmagombák, papsapkagombák, szömörcsögfélék termőtestének az a része, mely a kalapot, illetve a termőréteget kiemeli a talaj közeléből, így az abból kiszóródó spórák messzebbre juthatnak el a szél segítségével.</ref>
  • tráma <ref>*-termőrétegtartó</ref>
  • trofikus <ref>*-táplálkozással kapcsolatos, szövetek táplálására vonatkozó.</ref>
  • xerotherm <ref>*-(szárazság- és meleg-tűrő)</ref>
  • xilofág <ref>*-faanyagot bontó gomba.</ref>
  • vélum <ref>*- burok, egyes nagygombák termőtestét borítja. A részleges burok maradványa a gallér, a teljes buroké a bocskor és a pikkelyek.</ref>