Wikikönyvek:Formai útmutató

E Formai útmutató célja, hogy a Wikikönyvek szócikkek egységes formában jelenjenek meg. Ezek az elvek nem jelentik azt, hogy nem lehet másképp is jó szócikket írni, de ha mindenki hasonló elveket követ, akkor a Wikikönyveket könnyebb olvasni és használni, nem beszélve arról, hogy egyszerűbb új cikkeket írni, és a régieket szerkeszteni.

Az újonnan jöttek számára a legfontosabb tudnivaló az, hogy az informatív és objektív írás mindig fontosabb, mint a külalak és a formázás. A készítők NEM kötelesek ezen elvek bármelyikét követni: a wiki szerkesztés örömét az adja, hogy a tökéletesség nem követelmény. A lektoráló wikipédisták használhatják ezen elveket segítségként, amikor böngészik az új cikkeket, és így a lapok fokozatosan meg fognak felelni az itt leírtaknak.

Olvasd el a Hogyan szerkeszd a lapokat cikket, ahol le van írva, hogyan használhatod a különféle megformázásokat, és nem csupán a vastag vagy dőlt betűket. Ez a cikk abban segít, hogy mikor használd őket. Természetesen nem várjuk el tőled, hogy ha nincs kedved a speciális jelölésekkel megismerkedni, akkor ezzel pazarold az idődet. Ha a cikkeidet egyszerűen formátumozás nélkül begépeled, mintha csak egy levelet írnál, az is kiváló. Majd mások, kijavítják a formátumozást, akiknek ebben esetleg nagyobb gyakorlatuk van.

A rövid ismerkedéshez érdemes a Formai irányelvek cikkbe belenézned, ami röviden összefoglalja, hogyan szokás egy könyvnek formailag kinéznie. Az eseményekről szóló cikkeknél érdemes az Újságcikk stílust követni, gyakorlatilag fentről lefelé az események fontossági sorrendjében haladni.

E formai útmutató ajánlásul szolgál a magyar Wikikönyvek szócikkeinek szerkesztése során. Alkalmazásával segíthetsz egységesebbé és átláthatóbbá tenni oldalainkat.

Forma a Wikikönyvekben

A Wikikönyvekben, mint azt a neve is mutatja - könyveket lehet feltölteni. Ezért a Wikipédiától eltérő formázást alkalmazunk, amelynek lényege hogy egy előlappal,(címlap, portál stb.) kezdjük a könyvet.

A címlap (kezdőlap, portál stb.) neve, általában a könyved neve kell legyen, de ha az különösen hosszú név, akkor lehet (és nagyon is ajánlott), egy hasonló rövid nevet választani. Hiszen ez a név minden egyes lapon meg fog jelenni a címzéseknél és az allapok tetején is.

 Példa: 

A Védőoltás nemzetközi utazóknak, már eléggé hosszú név, ezért a könyv címe Védőoltás. Ilyen esetekben egy átirányítást is létrehozunk hogy a keresőbe beírt mindkét név szerint megtalálható legyen a könyv. Ezt a beállítások szerint zöld színnel jelezni is lehet.

A könyved tervezése

Könyved szerkesztését legjobb, ha egy saját al-lapodon könyv-tervel kezded el! Itt felvázolod hogy milyen címet, fejezeteket, alfejezeteket kívánsz létrehozni. Ezt úgy érheted el hogy beírod a keresőbe: Szerkesztő:Nick Neved/Könyvterv, vagy Szerkesztő:Nick Neved/Piszkozat és utána a Menj gombra kattintasz. Ekkor megjelenik egy szerkesztő ablak ahova bemásolhatod, vagy megírhatod és formázhatod a könyved tartalmát. Ha már kész vagy vele, kérj meg egy régebbi szerkesztőt hogy nézze át és mondjon róla véleményt. A javítások után (ha akarod) kiteheted a fő névtérbe, ami csak egy átmozgatást jelent.

A könyvtervedet bármikor módosíthatod

• Könyv cím » Ez a könyved címlapja
• Könyv cím/Első fejezet » Természetesen a könyved fejezet címével
• Könyv cím/Első fejezet/Első alfejezet » a könyved alfejezet címével
• Könyv cím/Első fejezet/Első alfejezet/Első alfejezet/Első alfejezete » További allapok neveivel folytatható
• Könyv cím/Első fejezet/Második alfejezet » Ugyan úgy mint az elő fejezetnél
• Könyv cím/Első fejezet/Harmadik alfejezet »
• Könyv cím/Második fejezet »
• Könyv cím/Második fejezet/Első alfejezet »

A címlap tartalma

1. A könyved kategóriáját - amely a legtöbb esetben a könyved címe és a címlapon legyen egy "Kategória:Címlapok" kategória is. Az összes többi lapon csak a könyved kategóriája szerepeljen, Lehet olyan könyv is, ahol több kategóriát kell megadni, ilyen esetben ezt más szerkesztőkkel, vagy az adminokkal beszéld meg - mielőtt létrehozod azokat.
2. Minden címlap tartalmazhat egy a témához kapcsolódó képet a könyv teljes címét, akár díszes színes, keretes stb. formában is.
3. Ha a könyv más szerző műve, akkor annak nevét, az Ő, vagy a kiadója engedélyét - link formájában. Ebben az esetben fel kell tüntetni hogy "A ... mű Wikikönyv változata".
4. Előszót, bevezetőt, amelyből mindjárt kitűnik hogy miről is szól a könyv, vagy milyen célból-, ki hozta létre, ki szerkesztette. (Ez a Wikikönyvekben tilos!)
5. Tartalomjegyzék - amely a "könyvtervnek megfelelően tartalmazhatja az összes, vagy csak a fő fejezeteket
6. Tartalmazhat még: - A könyved témájához kapcsolható más kiadványokat, ú.m. "Ajánlott könyvek", "WEB lapok" stb.
   1. Továbbá: - felhasznált irodalom, szójegyzék stb.
   2. A könyved címlapjának a vitalapjára mutató linket - az esetleges olvasói észrevételek, megnyilvánulások részére.
   3. Lapozó sablont - A folyamatos olvasás megkönnyítésére.

A könyv formája

Életrajzok esetében az első mondatban nem használunk létigét. Ha a születési vagy halálozási helyének neve azóta megváltozott, használjuk az akkor aktuális elnevezést. Írjuk le, mi volt a foglalkozása, és miért volt jelentős, de törekedjünk a tömörségre, az alábbi formához hasonlóan:

• Hofi Géza (született Hoffmann Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) magyar színész, humorista, előadóművész.
• John Locke (Somerset, 1632. augusztus 29. – Essex, 1704. október 28.) angol filozófus.

A címlap tartalma

1. A könyved kategóriáját - amely a legtöbb esetben a könyved címe és a címlapon legyen egy "Kategória:Címlapok" kategória is. Az összes többi lapon csak a könyved kategóriája szerepeljen, Lehet olyan könyv is, ahol több kategóriát kell megadni, ilyen esetben ezt más szerkesztőkkel, vagy az adminokkal beszéld meg - mielőtt létrehozod azokat.
2. Minden címlap tartalmazhat egy a témához kapcsolódó képet a könyv teljes címét, akár díszes színes, keretes stb. formában is.
3. Ha a könyv más szerző műve, akkor annak nevét, az Ő, vagy a kiadója engedélyét - link formájában. Ebben az esetben fel kell tüntetni hogy "A ... mű Wikikönyv változata".
4. Előszót, bevezetőt, amelyből mindjárt kitűnik hogy miről is szól a könyv, vagy milyen célból-, ki hozta létre, ki szerkesztette. (Ez a Wikikönyvekben tilos!)
5. Tartalomjegyzék - amely a "könyvtervnek megfelelően tartalmazhatja az összes, vagy csak a fő fejezeteket
6. Tartalmazhat még: - A könyved témájához kapcsolható más kiadványokat, ú.m. "Ajánlott könyvek", "WEB lapok" stb.
   1. Továbbá: - felhasznált irodalom, szójegyzék stb.
   2. A könyved címlapjának a vitalapjára mutató linket - az esetleges olvasói észrevételek, megnyilvánulások részére.
   3. Lapozó sablont - A folyamatos olvasás megkönnyítésére.

A könyv formája

Életrajzok esetében az első mondatban nem használunk létigét. Ha a születési vagy halálozási helyének neve azóta megváltozott, használjuk az akkor aktuális elnevezést. Írjuk le, mi volt a foglalkozása, és miért volt jelentős, de törekedjünk a tömörségre, az alábbi formához hasonlóan:

• Hofi Géza (született Hoffmann Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) magyar színész, humorista, előadóművész.
• John Locke (Somerset, 1632. augusztus 29. – Essex, 1704. október 28.) angol filozófus.

Igeidők használata

Múltbéli események leírására értelemszerűen a múlt idő, jelenleg is fennálló állapotok leírására pedig a jelen idő használatos:

• „1848 márciusában kitört a forradalom.”
• „2002 óta az Európai Unió számos tagállamában az euró a hivatalos fizetőeszköz.”

Időrendi felsorolásokban, kronológiákban azonban használjunk jelen időt.

A szöveg formázása, kiemelések

A szövegek formázásának két alapvető eszköze a dőlt és a kövér betűtípus használata. A magyar Wikipédiában dőlt betűkkel szedhetjük a kiemeléseket, az idézeteket, az idegen kifejezéseket. A kövérítést rendszerint csak a szócikk címszavának első előfordulásakor használjuk.

Ennek oka, hogy – amint azt az ábra is illusztrálja – a dőlt betű folyó szövegből nem ugrik ki annyira. Míg a kövér szedés rögtön magára vonja az olvasó figyelmét, a dőlt szöveg csak olvasás közben kerül kontrasztba a környezetével. A túl sok kövérítés a cikk elején sem szerencsés, mert súlyossá teszi a szöveget, ami így nehezen olvashatóvá válik, és a kiemelő funkciót is kiolthatja.

A szöveg tagolása és a fejlécek

Tovább javítja az olvashatóságot, ha a hosszabb bekezdéseket kisebbekre bontjuk az önálló gondolati egységek mentén. A szorosabban összefüggő bekezdéseket általában érdemes különálló szakaszokba osztani. Mindez egyrészt lazítja és emészthetőbbé teszi a szöveget, másrészt az olvasó könnyebben tudja követni a cikk gondolatmenetét.

Szakaszt egy „== Története ==” formájú sorral kezdhetünk. Ebben a példában a fejléc szövege Története lesz. Szakaszba szakaszt beágyazni az egyenlőségjelek szaporításával lehet: „=== A kezdetek ===” stb. Ügyeljünk rá, hogy szakaszcímbe, fejlécbe ne írjunk se formázást, se hivatkozást. A formázást az olvasó CSS-en keresztül az ízlésének megfelelően alakíthatja, a hivatkozásokat pedig beágyazhatjuk a szakasz szövegébe is.

Összefoglaló stílus

Az összefoglaló stílusról bővebben a Wikikönyvek:Összefoglaló stílus lapon.

Az összefoglaló stílus a szövegben említett egyes témák mentén bontja fel a cikket. Alapelve az, hogy összefoglalja és kapcsolódó szócikkekbe rendezi az információt, amelyet a téma iránt különböző mélységben érdeklődő szerkesztők igényeik szerint olvashatnak végig. A részletes információkat úgy kínálja fel, hogy közben nem fárasztja ki azokat, akik csak egy gyorsabb áttekintést szeretnének a témáról.

Ez a fajta felosztás sokkal olvashatóbb marad, mint egy folyamatosan, akár könyvterjedelemig növekvő egyetlen szócikk. Az összefoglaló stílus egy általánosabb szócikkben foglalja össze a lényegi mondanivalót, a további részleteket pedig alárendelt cikkekben tárgyalja. Az, hogy mi számít „túl hosszúnak”, nagyrészt a témától függ, de általában 30 KB az a szövegméret, amitől kezdve a cikkek felbontása szóba kerül.

Gyakran előforduló szakaszok

Sok esetben szerepel a szócikk végén a Lásd még című szakasz. Itt azokra a már létező oldalakra hivatkozunk, amiket nem tudtunk beilleszteni a cikk szövegébe, de kiegészítik valamilyen vonatkozásban. Ezt követi a Külső hivatkozások szakasz, ahol a cikk témájával általánosságban összefüggő weboldalakra hivatkozunk – azaz a szócikk bizonyos részeivel kapcsolatos linkeket jobb nem ide írni. Ehhez inkább használjunk lábjegyzetes hivatkozásokat!

Mivel a Lásd még és a Külső hivatkozások is felsorolás jellegű szakasz, formázására használjunk egyszerű, azaz nem számozott listát.

Hivatkozások

A hivatkozásokról bővebben a Wikikönyvek:Hogyan használd a hivatkozásokat lapon.

A Wikikönyvek megkülönbözteti a belső és a külső hivatkozásokat. Belső hivatkozás egy másik wikipédiás oldalra mutat. Ha ez az oldal létezik, a hivatkozás kék, ha nem, piros lesz. Mivel a Wikikönyvek nem papíralapú enciklopédia, lehet és érdemes is a releváns szavakra, kifejezésekre linket csinálni. Érdemes például a fontosabb évszámokra, évtizedekre, szakkifejezésekre stb. hivatkozni, de egy háborús cikkben aligha hasznos a Nap vagy a homok szócikkére linket irányítani.

Figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne hivatkozzunk egyértelműsítő lapra; a hivatkozás akkor elegáns, ha közvetlenül a megadott oldalra, témakörre irányít. Általában a népnevek melléknévi alakú használata (szerb, magyar, török stb.) illetve többértelmű szavakra való hivatkozás vezet egyértelműsítő lapokra. Ilyenkor érdemes egyszer kipróbálni a hivatkozást, és ha egyértelműsítőre mutat, kijavítani a hivatkozást.

Szócikkekben ne hivatkozzunk közvetlenül más nyelvű Wikipédiák cikkeire – a magyar Wikikönyvek nyelve konzisztensen a magyar. A főszövegben kizárólag belső hivatkozás lehet, minden más (más wikire, más honlapra) csak a „külső hivatkozások” között hivatkozunk. Ha úgy érzed, hogy egy másik Wikipédiában található olyasmi, ami nélkülözhetetlen a lapon, akkor hozd át, fordítsd le, tedd kommentbe, amíg valaki lefordítja, és így tovább.

Ügyeljünk arra is, hogy ne ismételjük gyakran az azonos oldalra mutató hivatkozásokat. Ha túl színes a szöveg, a pazarló kiemelés esetéhez hasonlóan nehezen olvashatóvá válhat.

Ezzel szemben külső hivatkozás a Wikipédián kívüli weboldalakhoz használatos. Mindig adjunk nekik beszédes címeket, hogy kiderüljön, hova mutat, miért illesztettük be. Folyó szövegbe ágyazását kerüljük, ezeket inkább a cikk végére, egy erre szolgáló Külső hivatkozások című szakaszba gyűjtsük, vagy készítsünk hozzájuk lábjegyzetet.

Néhány példa hivatkozásokra:

• a [[Föld]]ről → a Földről
• [[francia nyelv|franciául]] → franciául
• [https://wikimediafoundation.org/] → [1]
• [https://wikimediafoundation.org/ A Wikimedia Alapítvány honlapja] → A Wikimedia Alapítvány honlapja

Lábjegyzet

A források megjelöléséről bővebben lásd a WK:IDÉZD lapot.

A lábjegyzet a Wikipédiában főképp a források megjelölésére szolgál, de megjegyzéseket, pontosításokat is írhatunk bele, ha a szövegben már nem férne el a többletinformáció. A folyó szövegben a következő formában kell elhelyezni: „<ref>Ez fog megjelenni lábjegyzetként.</ref>”. A Wikikönyvek formázási nyelve a megszokott módon használható itt is.

Hogy a rendszert működésbe hozzuk, a szócikk végén, de még a Külső hivatkozások előtt hozzunk létre egy Források, jegyzetek – vagy a tartalomnak megfelelő – című szekciót, amelynek tartalma legyen a következő: „<references/>”. Itt fognak megjelenni a ref tagek között megadott szövegek.

Kategorizálás

Részletes útmutató a témában: Wikikönyvek:Hogyan használd a kategóriákat

Törekedni kell a szócikk legpontosabb kategorizálására. Ehhez támpontot adhat a más wikipédiákban létező, azonos szócikk besorolása. Új kategóriát csak akkor érdemes indítani, ha más nyelven is létezik már, illetve több szócikket azonnal bele lehet tenni.

Nyelvközi hivatkozások azonos szócikkekre

Részletek: Wikikönyvek:Nyelvközi hivatkozások

A több nyelven értő olvasók és szerkesztők számára nagyon hasznos, ha a nemzetközi Enciklopédiánk azonos cikkei össze vannak csoportosítva. Így az adatok és források pontosíthatók, ellenőrizhetők, kiegészíthetőek. Egységesen a cikk legalján van a helye, és automatikus programokkal néha ellenőrzik és frissítik ezeket. Ha ez a rész bekerül a cikkbe, akkor a bal szélen olvasható, a menü alatt.

Helyesírási tudnivalók

A Wikikönyvek helyesírási tudnivalóíról külön keretirányelv rendelkezik. Szerkesztéseink során igyekezzünk betartani nyelvünk helyesírási szabályait! Az alábbiakban néhány dologra külön is felhívjuk a figyelmet.

Dátumok

Dátumozásnál az évszám után nem teszünk pontot, ha birtokviszonyban áll az utána következő szóval: 2006 szilvesztere, ’68 tele, 1848 márciusa. Kitesszük viszont a pontot, ha dátumjellegű szerkezetről van szó: 2006. szilveszter, ’68. tél, 1848. március.

Évszámok jelölésénél az „i. e.” és a „Kr. e.” forma egyaránt elfogadott, de egy szócikken belül használatuk legyen egységes.

Ha a dátumban szerepel nap is, nem teszünk pontot utána, ha toldalék kapcsolódik hozzá, vagy intervallum kezdetét jelöli: július 17-e, december 31-től, március 15–24. Kitesszük viszont a pontot, ha a nap magában áll: július 17., december 31., március 15.

Az elseje, elsejétől stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jétől stb.

Évszázadok, évezredek

A magyar Wikikönyvek jelenlegi szócikkei, amelyek évszázadokról, évezredekről szólnak, arab számokkal jelzik a szóbanforgó időszak sorszámát. Pl. 20. század, 5. század vagy i. e. 2. évezred (szemben rendre a XX. század, V. század vagy i.e. II. évezred kifejezésekkel). Tekintettel arra, hogy ez a forma köznyelvben is egyre inkább kiszorítja a római számokat az évszázadok éléről, a Wikiben ezért az ilyen szócikkek, hivatkozások használata ajánlott.

Évtizedek hivatkozása esetén a megszokott és egységesen használt formula az 1970-es évek, 1820-as évek stb.

Dátumok helyesírásánál az AkH. 293–297. pontjai az irányadók.

Számok, mértékegységek

A magyar nyelvben a négynél több számjegyű számok tagolására szóközt használunk: 93 030 km², 10 076 581 fő, 17 405 dollár, de 8990 Ft. Törtek esetében az egész és a tört rész közé tizedesvesszőt teszünk: 169,875 milliárd, 0,74%, 0,869.

A szám és a mértékegység közé szóköz kerül: 100 km, 3 mm, 15 g, de 97%. Normálalak megjelenítéséhez érdemes az {{e}}^(?) sablont használni: 6{{e|23}} → 6·10²³.

A számok helyesírásáról bővebben az AkH. 288–292. pontjai tájékoztatnak.

Mondatvégi írásjelek

Egyszerű mondatok esetén a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk: „Késik a busz.”

Összetett mondatoknál két esetet különböztetünk meg. Ha a tagmondatok mellérendelő szerkezetben állnak, az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: „Csak nyugodtan, hova ez a nagy sietség?” Ha azonban a szerkezet alárendelő, a mondatvégi írásjel a főmondathoz igazodik: „Senki se tudja, vajon igaz-e.”

Bővebb ismertetésül az AkH. 240–242. pontjai szolgálnak.

Képaláírások

A képekhez, illusztrációkhoz mindig írjunk képaláírást. Ezen feliratok végére nem kell pont, ha nem teljes mondat: „A Duna forrása a Fekete-erdőben”, „Görgei Artúr portréja”, de „A Tet-offenzíva szinte az összes déli nagyvárost érintette.”

A feliratok helyesírásáról lásd az AkH. 266. pontját.

Idézetek

Az idézeteket szedhetjük dőlt betűvel, tehetjük idézőjelek közé, vagy alkalmazhatjuk mindkét módszert egyszerre. Használjuk a magyar nyomdai idézőjeleket! Elsődleges idézőjelként az alul kezdett és felül lezárt párt: „Áldjon meg, áldjon meg!” …anyja eddig mondta. Belső idézetekhez hegyével befelé forduló jelpárt: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.”

Az idézés szabályairól bővebben az AkH. 256–259. pontjai írnak.

A stb. előtti vessző

Rendszerint igaz, de nem minden esetben érvényes az, hogy a stb. előtt nincs vessző. Olyankor ugyanis van vessző, ha nem szószerkezetre, hanem tagmondatra utal: „Reggel megmosdott, felöltözött, reggelit készített magának, stb., és elindult dolgozni.”

Ha itt elhagynánk a vesszőt az stb. előtt, az azt jelentené, hogy „reggelit készített magának és a többi szóba jöhető embernek/állatnak.” Ha kitesszük, akkor viszont a kívánt jelentést kapjuk: „reggelit készített magának, és elvégezte a többi szokásos reggeli teendőt” (amelyek külön tagmondatokban szerepelnének).

A mondatrészek közötti írásjelekről bővebben lásd az AkH. 247–249. pontjait.

Idegen nevek átírása

Idegen nevek átírásánál az alapvető elv az, hogy latin betűs ábécét használó nyelveknél megmarad az eredeti forma, kivéve akkor, ha a magyar nyelvben másképp honosodott meg. Ennek megfelelően: ugyan Cincinnati nem magyarosodik Szinszinettire, Krakówból mégis Krakkó lesz, és Hồ Chí Minh neve is Ho Si Minhné alakul. Az idegen nevek mellékjelei megtartandóak.

Nem latin betűs írást használó nyelvek – így például a japán vagy az orosz – esetén, a helyesírási szabályzatnak megfelelően, a kiejtés szerinti magyaros forma használatos (lásd erről a WP:ÁTÍR lapot).

A nem latin írású nyelvek között a Wikikönyvek megkülönbözteti a kínai nyelvet, melynek neveit és szavait az akadémiai útmutatással szemben a Kínai Népköztársaság hivatalos pinjin írásrendszerében szerepeltetjük, a {{pinjin}} sablon beillesztésével, és a nevek első előfordulásakor zárójelben a magyaros átírással. Itt is kivételt képeznek azonban a más formában meghonosodott nevek és a magyaros helyesírással írandó átvett szavak. Így Pekingre továbbra sem hivatkozunk Běijīng néven, a fengsuj is magyaros átírásban szerepel, ellenben Sanhszi tartományt már a pontosabb Shānxī alakban említjük. Átvétel és meghonosodás elbírálására az OH szótári részében közölt forma az irányadó (lásd WK:HELYES)!

Idegen nevek írásáról bővebb tájékoztatásul az AkH. 202–222. pontjai szolgálnak.

További információ

A szerkesztés megkezdése előtt érdemes a következő oldalakat elolvasni:

• Wikikönyvek:Irányelvek és útmutatók – a legfontosabb olvasnivaló a Wikikönyvek szabályairól
• Wikikönyvek:Stilisztikai útmutató – a szócikkek megfogalmazásáról
• Segítség:Gyakori elírások listája – gyors helyesírási emlékeztető
• Segítség:Hogyan szerkeszd a lapokat – a wikis formázónyelvről
• Wikikönyvek:Bátran szerkeszd a lapokat!
• Wikikönyvek:Legelterjedtebb baklövések
• Wikikönyvek:Csonkok – a csonkokról és bővítésükről

Külső hivatkozások

• „Hogyan olvasnak az emberek weblapokat?” (Pszichológia Online) – avagy „Miként írjunk weboldalainkon szövegeket, hogy azt minél többen olvassák és mondanivalónkból minél többet értsenek meg?”