Ház-02.jpg
Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!

Írta: Reznix


E-gerendaSzerkesztés

A vasbeton gerenda legelterjedtebb fajtája az E-jelû gerenda. Az E-jelû gerenda, valamint a közé helyezett béléselemek, valamint az ezek kötéséül szolgáló monolitvasbeton - együttese alkotja a födémet.

Egyedi központi fűtésSzerkesztés

Ha az épület hőellátása az épületben vagy az épülettel közvetlen kapcsolatban lévő szomszédos épületek egyikében lévő kazánból, külső távvezeték nélkül történik.

Elem magas áthidalóSzerkesztés

Nyílásáthidaló, amely a nyílások (ajtók, ablakok) fölé kerül, azok áthidalására szolgál. Az elemmagas áthidaló a hagyományos nyílásáthidalóval szemben olyan magas, mint maga a tégla, így a következõ sor falazóelem kisméretû tégla behelyezése nélkül folytatható.

EllenlécSzerkesztés

A tetõszerkezet eleme, a szarufával párhuzamos. Az ellenléc a cserépléc alá, a párazáró fólia fölé kerül. Az ellenléc szerepe a megfelelõ szellõzés biztosítása.

Elosztó kúpcserépSzerkesztés

Három, vagy több kúpcserép eltérõ irányú találkozásánál alkalmazzák.

ÉlszaruSzerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

A tetőgerincben lévő, a csonka szarukat kiváltó szarugerenda.


ÉlvédőSzerkesztés

Külsõ élek védelmére szolgál, kapható műanyag és fém kivitelben is. Az élvédõt vakoláskor építik a falba.

ÉlSzerkesztés

(él-) gerinc

Két tetősík vízszintestől eltérő, egymással a padlástér oldalról 180 foknál kisebb szögű metszésvonala.

  Lásd még: Fedélidom

ÉlsimítóSzerkesztés

keskeny, egyenes hosszú simító léc

ÉlvédőSzerkesztés

Energetikai jellemzőSzerkesztés

Összesített energetikai jellemző (Ep) [kWh/m2a]

A hatályos 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet [1] 1. melléklete alapján meghatározott a számítási mód és a követelményérték, az épület energiamérlegére jellemző, azaz az épület ennyi energiát használ fel éves üzemeltetésekor. A követelményértékeket és az ennek való megfelelést az épület funkciója alapján kell meghatározni.

Lásd: Ep táblázat

  Lásd még: energetikai osztály

Energetikai osztálySzerkesztés

Az építmények összesített energetikai jellemző követelménynek való százalékos megfelelés, osztályba sorolása. C energetikai osztályú az az építmény, amely a hatályos összesített energetikai jellemző követelményekben meghatározott, éves maximum üzemeltetési energiának 96-100%-át használja fel. Energetikai osztályba sorolást energetikai tanúsítványban határozzák meg.
Lásd: Energetikai osztály táblázat

  Lásd még: Energetikai tanúsítvány

Energetikai tanúsítványSzerkesztés

energia audit, épület zöldkártya, épület energiacímke

Az energetikai tanúsítványról a 176/2008. sz. Kormányrendelet [2] rendelkezik. Ez alapján 2012. január 1-e után minden építménynél amely komfortállapot biztosítására energiát használ: új ingatlanok használatbavételéhez, illetve ahol ellenérték fejében történő adásvételkor vagy 12 hónapot meghaladó bérbeadáskor kötelező a tárgyi építmény energiafelhasználását energiatanúsítvánnyal igazolni. A tanúsítvány 10 évig érvényes, amennyiben a hatályos összesített energetikai jellemző követelmény értéke, vagy az építmény szerkezete nem változik. Csak jogosultsággal rendelkező tanúsító végezheti. A tanúsítvány mérnöki számításon alapul, ezért kiállításához szükséges az építmény műszaki dokumentációja. Eredménye egy épületre, vagy önálló rendeltetési egységre jellemző energetikai osztály meghatározása.

  Lásd még: Energetikai osztály

ÉpítménySzerkesztés

A rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

ÉpítményszintSzerkesztés

Az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül.

ÉpületSzerkesztés

Olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.

ÉpítménymagasságSzerkesztés

„H”: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

EreszSzerkesztés

eresz-szegély, szegély

A tetősík és a határoló falfelület metszésvonala.

  Lásd még: Fedélidom

EreszdeszkaSzerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

Az ereszdeszkázat eleme.

EreszlemezSzerkesztés

EsztrichSzerkesztés

Speciális aljzat. Ennél az aljzatnál a hagyományos cement kötőanyagon helyett műgyanta, aszfalt vagy egyéb anyagot is használhatnak. Esztrichek közül szerkezeti kialakítás alapján megkülönböztetünk: kontakt (szerkezetileg közvetlenül aljzathoz kapcsolódó), választófóliás, és úsztatott esztrich-et.

  Lásd még: Aljzatbeton

EPS betonSzerkesztés

Polisztirolból (hungarocellként ismert anyag) készült falazati elem. Az EPS beton külsõ és belsõ felületén egyaránt polisztirol hõszigetelés található, amelyet felépítés és bevasalás után öntenek ki betonnal, így készül a teherhordó fal.

ErkélySzerkesztés

Az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér. Legalább egyik oldalról nyitott, homlokzati síkból konzolosan kinyúló tér.

EsőgallérSzerkesztés

csövek, oszlopok körüli lemezborítás

EttringitSzerkesztés

az ún. cementbacilus, azaz talajvíz hatására létrejött vékony, tű alakú kristályok, a betont elrepesztik, teherbírását csökkentik

ÉszakjelSzerkesztés

A terveken az északi égtájat jelöljük, ami a legkedvezőtlenebb égtáj az építmény telepítésének szempontjából. Típusterveken, amikor nem egy konkrét telekre készül a terv, északi irány megadása helyett elképzelhető körcikk, vagy körsáv a lehetséges javasolt telepítésről.

EtázsfűtésSzerkesztés

Eredetileg gravitációs kialakítású rendszer, tulajdonképpen egy köztes fokozatot jelent a helyi és a (társasház-) központi fűtések között, mert egy lakószintre korlátozódik.







  1. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet
  2. 176/2008. Korm. rendelet