Ház-02.jpg
Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!

Írta: Reznix


HabarcsSzerkesztés

A habarcs vagy malter építészeti szakkifejezés. Téglák, kövek, falazásra használt anyagok kötőanyaga. A habarcs másik fölhasználási területe a vakolat készítése. Nemcsak az épített falfelület lesimítására, hanem annak díszítésére is a habarcs szolgál akkor, ha a falra freskót festenek.
Alkotóelemei: 10 liter víz, 3 lapát mész, 3 lapát cement, 16 lapát homok tejföl sűrűségűre keverve.

HajlatbádogSzerkesztés


HarmatpontSzerkesztés


Hasznos alapterületSzerkesztés


Hengerelt vakolatSzerkesztés

HallSzerkesztés

Elsődleges természetes fény nélküli helyiség, a szobák külön megközelíthetőségét biztosítja, általában nem kisebb, mint 8-10 m2.

Hasznos alapterületSzerkesztés

az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)

HattyúnyakSzerkesztés

az ereszlefolyó felső, íves része

Hálós élvédőSzerkesztés

Harmonika ajtóSzerkesztés

A harmonika tolóajtó rendszer egy speciális típusa a tolóajtóknak, mely roppant helytakarékos. Kisebb lakások esetén akár az összes beltéri ajtó helyettesíthető vele. Egyes típusok duplaajtó helyettesítésére is alkalmasak. A harmonika ajtó kinyitásakor szinte a teljes ajtónyílás szabadon marad. A legtöbb esetben ezek a harmonika ajtók műanyag alapanyagúak, ebből adódóan olcsó megoldást jelentenek.

  Lásd még: Tolóajtó Térelválasztó tolóajtó

HébliSzerkesztés

kézi emelő hévér, vagy hébér = fogaskerekes, csavaros kézi emelő.
a magyar szakzsargonban hébli, a német (der Hebel = emelő) szóból.

HelyiségSzerkesztés

Minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér.

Héjazati szelemensorSzerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

A nagyméretű héjazati elemeket hordó, a héjazati elem fajtája szerint meghatározott távolságokban tartóállásonként rögzített vízszintes gerendák sora.

HelyreállításSzerkesztés

újjáépítés

építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett.

HevederSzerkesztés

Merevítő, összekötő gerenda. A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme.

  Lásd még: Fedélszék

HevederzárSzerkesztés

A hevederzár egy roppant erős anyagból készült keresztpánt, melyet a bejárati ajtóhoz építenek be annak érdekében, hogy a legnagyobb hatékonyságú mechanikus védelmet nyújtsa a behatolás ellen. Napjainkban szinte minden bejárati ajtó alapvetően, gyárilag fel van szerelve beépített hevederzárral, valamint a régebben beépített bejárati ajtók ki vannak egészítve hevederzárral a védelem érdekében.
A hevederzárnak különböző típusai vannak, lehet egyirányú keresztpánt, valamint lehet vízszintesen és függőlegesen is záródó keresztpánt. A hevederzár a falba kerül beépítésre, tehát rossz esetben, az ajtó darabonkénti kibontásával a hevederzár még mindig a helyén kell, hogy legyen.
A hevederzár tökéletes mechanikus védelmet nyújthat, ha az alábbi hibákat nem követi el a felhasználó: a hevederzár olcsó, rossz minőségű, házilag kerül beépítésre, az ajtó nagyon gyenge és könnyen átszakítható, így a keresztpánt nem nyújt semmilyen védelmet.

  Lásd még: Ajtózárak Zárbetét

HézagSzerkesztés

Valaminek a teljességét, folyamatosságát megszakító hiányosság. (Fal hézagait, a téglák közeit habarccsal tölti ki.)

HézagosSzerkesztés

Amiben, vagy amin folytonossági hiány, vagy rés van.

HídlásSzerkesztés

Állványzaton összekötő palló, (~ áthidal)

HidroforSzerkesztés

nyomólégüst, fokozza a hálózati víz nyomását

HóbliSzerkesztés

széles felhúzó deszka

Hagyományos, nyeles, két kezes, habarcs simítására használt eszköz. Többnyire vakolására szolgáló vakolatsimító fából, műanyagból, fémből is készítik.

Hódfarkú cserépSzerkesztés

Lapos, az alsó végén ívesen lekerekített tetőfedő cserép.

HófogóSzerkesztés

az ereszcsatorna fölé, a cserepek közé szerelt vagy a cserépen levő, a cserepek síkjából kiálló összefüggő szerkezet az olvadó, lecsúszó hó lassítására, vagy megfogására

HolkersimítóSzerkesztés

Élek, sarkok kialakítására való ívhúzó szerszám.

HomlokdeszkaSzerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

A ereszképzésre szolgáló, a kötő- és a fiókgerendák végére szögezett, közel függőleges síkban elhelyezett deszka.

HomlokzatSzerkesztés

A homlokzat valamely épület utcára, udvarra vagy kertre néző, nyílásokkal áttört és építészetileg többé-kevésbé gazdagon kiképzett fala, tágabb értelemben az ilyen falak (a tetőzettel együtt készült) geometrikus rajza is.

A homlokzat megjelenését formáló elemek:

HónaljfaSzerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

A az oszlopon a szelemen felfekvését kiszélesítő, ferde dúcszerű, rövidebb könyökfa.

HossztoldásSzerkesztés

HótörőSzerkesztés

a tetősíkból kiálló fémszerkezet a lecsúszó hó feldarabolására, csúszásának lassítására.

HózugSzerkesztés

A kéménypillér tetőgerinc felőli, többnyire kibádogozott része.

HőátadásSzerkesztés

A hőátadás vagy hőközlés egy kalorikus ipari művelet, ami a hő egy anyagból egy másikba való átvitelének gyakorlati ipari alkalmazását jelenti, általában több, különböző, egymást követő hőátviteli mechanizmus jelenlétében.
Hőátvitel egy anyagból egy másikba három alapvető fizikai jelenség útján történik: hővezetés, hősugárzás és hőáramlás útján.
Hőközlési berendezések alkalmazása gyakori nemcsak az energiaiparban, a hűtőiparban, és a fűtő-szellőztető-klímaberendezési iparban.

HőáramlásSzerkesztés

HőátbocsátásSzerkesztés

A hőveszteség az a jelenség, amikor két, eltérő hőmérsékletű közeg (például egy lakás fűtött légtere, illetve a külső levegő) hőt cserél. Az őket elválasztó (szigetelő) anyag hőszigetelő képessége ezen átáramló hő mennyiségét befolyásolja: minél jobb hőszigetelő képességekkel rendelkezik, annál kevesebb lesz a magasabb hőmérsékletű közeg felől az alacsonyabb felé eltávozó energia, vagyis annál kisebb lesz a hőátbocsátási tényező, a hőveszteség.

Hőátbocsátási tényezőSzerkesztés

Jele: "U" (régi szabványban: "k") Egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át állandósult hőáramban, egységnyi hőmérséklet-különbség esetén. A hőátbocsátási tényező a hőátbocsátási ellenállás reciproka.


Mértékegysége: [W/m²K].
U = 1 / (1/α külső + Σ(d / λ) + 1/α belső)
Ahol:
α külső: a felületi hőátadási tényező a külső falon [W/m2K]
α belső: a felületi hőátadási tényező a belső falon [W/m2K]
Lásd: Felületi hőátadási tényező táblázat|Felületi hőátadási tényező táblázat
d: egyes szerkezeti rétegvastagság [m]
λ: egyes szerkezeti hővezetési tényező [W/mK]


A hőtechnikai szabvány az egyes épületszerkezetekre határoz meg hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelményeket
Lásd: Hőátbocsátási tényező táblázat|Hőátbocsátási tényező táblázat

  Példa: 

Műanyag tok és szárny (gyártónkként eltérő lehet):


5 (6) kamrás, 70 „euro profil” (74 mm-es, )2 szélső tömítéses: U = 1,3 (1,2) W/m²K
6 légkamrás, 88 mm-es, 3 tömítéses tok és szárny: U = 1,2 W/m²K


Üvegszerkezet:

[4-16-4] (hagyományos termoplán üveg) 4 mm float üveg – 16mm légrés – 4mm float üveg : U = 2,8 W/m²K
[4-16-:4] 4 mm float üveg – 16mm légrés – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,4 W/m²K
[4-16AR-:4] 4 mm float üveg – 16mm légrés argonnal töltve – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,1 W/m²K
[4:-16AR-:4] 4 mm float üveg lowe réteggel – 16mm légrés argonnal töltve – 4mm float üveg lowe réteggel és alumínium távtartóval: U = 1,0 W/m²K
[4:-16(12)AR-4-16(12)AR-:4] 4 mm float üveg lowe réteggel – 16mm (12 mm) légrés argonnal töltve – 4mm float üveg - 16mm (12 mm) légrés argonnal töltve - 4mm float üveg lowe réteggel és termoplasztikus távtartóval: U = 0,6 W/m²K (0,8 W/m²K)


U érték korrekciók az üvegszerkezetnél:

hőhídmentes peremkötéssel (nemesacél távtartó): - 0,1 W/m²K
gyártásellenőrzés nélküli gyártó: +0,1 W/m²K
üveg közti álosztó (többszörös kereszttel): +0,1 W/m2K (+0,2 W/m²K)
termoplasztikus távtartó: - 0,1 W/m²K

  Lásd még: Low-e, Float üveg

HőcserélőSzerkesztés

HőhidakSzerkesztés

Más néven energiaelnyelő lyukak, előfordulása a magas hővezetésű fűtött és fűtetlen helyekre jellemző. A fűtési energiánk egy része ezeken a hőhidakon keresztül szökik el, vagyis fűtésszámlánkban többletköltséget okoz. Nagy zavarokat jelent az épületre nézve, formáját tekintve lehet pont, vonal, vagy foltszerű.

Hőhíd kialakulásaSzerkesztés

Geometriai: Előfordulása akkor valószínű, amikor a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó felület, ezért foltszerűen a falak sarkaira jellemző. Lásd hőtérképes fotó. Ezeken az éleken sokkal több meleg szökik ki, mint a falak többi pontján így alacsonyabb hőmérséklet is jellemző ezekre a pontokra.
Szerkezeti: Előfordulásának oka a rossz anyagfelhasználáson alapul, mivel magasabb hővezetésű építőanyaggal szakítják meg az alacsonyabb hővezetésű helyeket. Formája pont, vagy vonalszerű.

  Példa: 

Betonfödém megtámasztása
Ablakok tokja és a fal csatlakozása
Ablakpárkányok
Áthidalók
Szakszerűtlen kivitelezésből:
Előfordulására sok példát lehetne említeni, de lényegében akkor jellemző, ha nincs lezárva a hőszigetelés, vagy lyukak találhatóak a felületen. Ha már hőszigetelt, de a falfelülete így is hőhidas, valószínű a kivitelezés szakszerűtlen volt, nem csúsztatták össze megfelelően a szigetelőlapokat. Sok kivitelezésre jellemző, hogy ilyenkor ragasztóval kitöltik az illesztéseket, ezzel egy hővezetőbb felületet képeznek!

Hőhidak káros hatásaiSzerkesztés

Nagyobb energiaveszteség, megnövekedett fűtési költség
Esetleges páralecsapódás, vizesedés, és az ebből származó hatások:
Épületszerkezet állagromlása
Penészgombák megtelepedése, egészségügyi hatások

HősugárzásSzerkesztés

HővezetésSzerkesztés

Hővezetés fogalma alatt hőáramlást értünk a szilárd vagy nyugalomban lévő (nem áramló) fluid (folyékony vagy légnemű) halmazállapotú rendszerekben, hőmérséklet-különbség hatására. Hőáramlás a termodinamika II. főtétele szerint önként mindig a nagyobb hőmérsékletű hely felől a kisebb hőmérsékletű hely felé történik. Az energia-megmaradás törvénye értelmében hő a hővezetés során sem tűnhet el vagy semmisülhet meg.

Hővezetési tényezőSzerkesztés

Anyagjellemző, jele: λ mértékegysége: [W/mK]

Hővezetési ellenálásSzerkesztés

Az anyag vastagságának és hõvezetési tényezõjének a hányadosa (vastagság/hővezetési tényező) d/λ, jele R, mértékegysége [m2K/W]. A nagyobb „R” érték, jobb hõszigetelést jelent.

HőszivattyúSzerkesztés

A hőszivattyú olyan berendezés, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa.
Használatának célja a hőenergiával való gazdálkodás, melynek során hűtési energiát fűtésben (pl. melegvíz-készítésben) fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják.
Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók. A hőszivattyúk energiamérlegüket tekintve fordított üzemmódban működtetett hőerőgépnek, „erő-hő gépeknek” is felfoghatók.

HőszondaSzerkesztés

HőtükörSzerkesztés

hővisszaverő anyag

Hőtükrös fóliaSzerkesztés

habszivacsra kasírozott alumíniumfólia

HúzolSzerkesztés

híg, cementes habarccsal kellősíti a falfelületet, hogy később felhordható legyen az alapvakolat