Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!

Írta: Reznix


Hőátbocsátási tényező régi MSZ szerint.

  Lásd még: hőátbocsátás, hőátbocsátási tényező

kőműves kanál

Hagyományos lekerekített háromszög alakú nyeles szerszám, habarcs bedolgozásához. Létezik háromszög kanál, macskanyelv kanál, külső sarokkanál, belső sarokkanál, fúga kanál, felhasználási célhoz használva.

Kanálhát vakolat

szerkesztés

Kanálforma vakolat

szerkesztés
Speciális felületképzés, alkalmazásakor sík felületből kiemelkedő és besüllyedő textúrát képezhetünk. Kétrétegű vakolásnál a második rétegnél a kőműveskanállal a kanálforma elejével mintákat alakítunk ki.
Éltégla fal

kétkezes simító

Hagyományos nyeles kézi, habarcs simítására használt eszköz.

könyökfa

A szelemen alátámasztásául szolgáló oszlopok távolságának (fesztávának) csökkentésére szolgáló ferde tartószerkezet.
Szarufából kimart (kivágott) rész, ami a szelemen sarokélére történő illeszkedést biztosítja.
kisebb állványzat, a ráhelyezett pallókról már elérhető a mennyezet
Béléselem, üreges mennyezeti béléstest, gerendák közti térkitöltéshez, betonból vagy kerámiából készül.
 
Lakóház téglakéménye
A kémény, vagy füstgáz (égéstermék) elvezető magában álló, vagy építményekkel szervesen összekapcsolt függőleges füstgáz-, vagy égéstermék elvezető akna, csatorna.
A kémények építése építési engedélyköteles és jogosult szakembernek kell az áramlási huzatszámítást elvégeznie.
A szobafűtésekhez és konyhák tűzhelyeihez (nyitott égésterekhez) tartozó kémények keresztmetszetét pontosan megállapítani bajos, általában egy kályhára és tűzhelyre 55-56 cm2 kémény keresztmetszetet számítanak és egy légtérből egy szinten 3 kályha kaphat egy közös kéményt 180 cm2 területtel, illetve 16 cm átmérővel, négyzetes keresztmetszet esetén, a négyszög egy-egy oldala 21-26 cm lehet, ezek az ún. orosz kémények. A kémények a tetőből való kiállására és helyére külön kell ügyelni, mert nem megfelelő kialakítás esetén, a szél visszanyomhatja a füstöt. Egyébként a pontos kitorkollás kialakításra a GOMBSZ, ill. a Kéményseprő Vállalatok segédletei mérvadók.
A kémények megfelelő tisztító, bekötő, kondenz-leürítő, és kitorkolló elemeket kell tartalmaznia. A kémények karbantartása biztonságilag fontos, ez időszakos tisztításból, és ellenőrzésekből áll.

Kengyelvas

szerkesztés
Vasbeton gerendákba, koszorúkba függőlegesen, pillérekbe vízszintesen beépített négyszög alakban hajlított betonacél. A vasbeton szerkezetekben a nyíróerőket a kengyelezés veszi fel; s egyúttal erősíti a betonacélváz térbeli stabilitását.

Kéregpanel

szerkesztés
A vasbeton födém alsó, jellemzően 5-6cm vastag része, melyben gyárilag elhelyezik a statikailag szükséges teljes alsó vasalást és az acél térrácsot, mely együttdolgoztatja a gyári és a helyszíni betont. A tervrajz alapján a gyárban elkészítik a kéregelemeket és a helyszínre szállítva helyezik fel a teherhordó falakra. A helyszínen kell az ún. felső vasalást elhelyezni, és utána öntik ki betonnal a kéregelemek feletti térfogatot (jellemzően 14-15cm-t). Megszilárdulás után lényegében monolitikusnak tekinthető vb. födém keletkezik.

Kezdõ kúpcserép

szerkesztés
Sátortetõnél alkalmazandó kúpcserép kiegészítõ elem, amely esztétikusan zárja a kúpcserép sort.

Kezdősín, kezdőprofil

szerkesztés

Kicsapózsinór

szerkesztés

(festékporos) kitűzőzsinór

Kitűzéshez szükséges eszköz, a tartójában egy felcsévélt zsinór és festékpor van. Használatakor a jelölni kívánt felületen a zsinór kezdőpontját lefogjuk, kihúzzuk, kifeszítjük és a felülettől ellentétesen húzva majd hirtelen elengedve a zsinórra tapadó krétapor a felületen egy vonalat képez.
A nyílászárók nem tartószerkezetek, ezért felülről jövő terhelést áthidaló segítségével a két falvállra kell terhelni. Anyaga régen kő, tégla illetve kis fesztávnál fa volt. Készülhet helyszíni vagy előregyártott (feszített) vasbetonból. Kéregelemes (zsaluzóelemes) áthidalónál a fesztávot szabadon alakíthatjuk a kéregelemek egymáshoz rakásával és bent maradó zsaluzatként a kéregelem belsejét vasalhatjuk és betonozhatjuk. Létezik kiegészítő hőszigetelést nem igénylő és elem magas (falazóblokk magasságú) áthidaló, ennél a felső nyomott övet nem kell külön kialakítani, szemben a kerámia papucselemes (kerámiahéjas) áthidalóknál ahol falazni vagy betonozni szükséges.

  Lásd még: Áthidaló nyíláskiváltó nyílásáthidaló

a külső tetőre történő kijutást megkönnyítő nyílás

(javítókitt)

fatapasz, késtapasz (ajtók, ablakok üvegezésénél, vagy a festésnél használt tömítőanyag)
kijelölni a ház pontos helyét, illetve építendő rész méreteit a tervrajz alapján
szorító, összetartó
barnára égetett ,tömör, nagyszilárdságú, kopásálló, máz nélküli agyagáru, pl. tégla

Kizsaluzás

szerkesztés
A zsaluba öntött beton megszilárdulása után kezdõdik a kizsaluzás, azaz a zsaluelemek leválasztása a kész betonról.
Tuskó döngölő.

Kombi gázkazán

szerkesztés
A kombi gázkazánok kettős célúak. Fűtésre és használati meleg víz (HMV) előállításra is alkalmasak. A fűtőkörön kívül csatlakozik hozzájuk a hálózati hideg vízvezeték, és ebből átfolyó rendszerben termelik a HMV-t.

Komfortfokozatok

szerkesztés
A lakások komfortfokozatát 147/1992. (XI.6.) Korm. rendeletben [1] határozták meg, annak - 4. számú melléklete az önkormányzati ingatlankataszterről az alábbi fokozatokat tünteti fel: (Összehasonlító Táblázat)

Szükséglakás

Az a lakás, amely komfortfokozatba nem sorolható olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a 6 m2-t meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá fűthető és WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

Komfort nélküli lakás

Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízfelvétel lehetősége biztosított.

Félkomfortos, Lásd: Táblázat

Komfortos lakás

Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, melegvízellátással és egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával) rendelkezik.

Összkomfortos lakás

Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik.

Dupla komfortos, Luxuslakás

Mindkettő hivatalosan összkomfortosnak minősül, külön a rendelet nem tárgyalja, de a szakmában és a köznyelvben használják. Lásd: Táblázat

Kondenzációs kazán

szerkesztés
A kondenzációs kazánok tulajdonképpen zárt égésterűek (turbósak), de képesek a füstgázban lévő vízgőz hőenergiájának a hasznosítására. A gázok elégetése során jelentős mennyiségű vízgőz képződik vagyis a olyan rejtett hő melyet a vízgőz tárol. A hagyományos gázkazánok a füstelvezetés során ezt a hőt nem tudják hasznosítani, ezért a füstgázzal együtt távozik a kéményen vagy turbócsövön keresztül.
A kondenzációs kazánok a vízgőz hőenergiájának kinyerésére egy nagy felületű hőcserélővel rendelkeznek, így képesek a vízgőzben rejlő hőt visszanyerni, melyet a fűtési rendszerben hasznosítanak. A folyamat során a füstgáz annyira lehűl, hogy a benne lévő vízgőz kondenzálódik. A fenti elv szerint ~11%-kal nőhet készülék hatékonysága a füstgázból visszanyert hőmennyiség nagysága, illetve a keletkezett kondenzvíz mennyisége fordítottan arányos a berendezés üzemi hőmérsékletével. A kondenzációs kazánok elsősorban olyan fűtési rendszerekben hatékonyak, ahol a fűtővíz hőmérséklete alacsony (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés).

Kondenzvíz

szerkesztés
Általában a kéménynél találkozunk a kondenzvíz fogalmával. Amikor a felszálló füstgáz, valamint a füst magas hõje találkozik a kéménykürtõ hideg felületével, a vízgõz lecsapódik. Ezt nevezzük kondenzvíznek.
Csigás szállítószalag, futószalag.

Kontyolt nyeregtető

szerkesztés
A nyeregetető végeit előre lejtő tetősíkkal lezárják.
lásd falcolás
 
Fém korláttal ellátott lépcső
Korlát-ot alkalmaznak nagyobb mélységeknél elvezető közlekedési vonalak mellett, különösen magas töltések szélein és hidak két oldalán a közlekedés biztonsága érdekében, vagy terek elválasztása céljából. Készülhet kőből, ilyenkor mellvédő fal a neve, fából, vasból, vagy kombinálva.
Az egyszerű fakorlát egyes alkotó részeinek elnevezése: korlát-, talpfa, -oszlop, -karfa, -heveder és -gyám.
Kombinált korlátoknál az oszlopot kőből, a kart és hevedert fából vagy vasból készítik. Öntött és kovácsoltvas korlátokat a célhoz és az alkalmazás helyéhez képest díszesebb kivitelben is készítenek.

Korszerűsítés

szerkesztés
Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.
A külsõ teherhordó falak mentén, azok felett elhelyezkedõ betonból öntött szerkezeti elem. A koszorú tartja a tetõszerkezetet. A koszorúra kerül a talpszelemen.

Koszorútégla

szerkesztés
A koszorú szigetelésére használt, kifejezetten erre a célra gyártott tégla.

méretkotta

A terveken vízszintes és függőleges méreteket adunk meg. A méretvonal két végén lévő lehatárolás közti szakasz méretét a méretszámmal adjuk meg.

Kötőgerenda

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

A olyan vízszintes tartógerenda, amely a szarufák oldalirányú szétcsúszását akadályozza meg és a fedélszerkezet terheit közvetíti az alatta lévő teherhordó szerkezeteknek.

Kötőgerenda-csonk

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

vagy papucsfa
A egyes szerkezeti elemek terheit a szilárd födémre közvetítő teherelosztó elem.

Könyökfa

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem) vagy karpánt

A szelemen szabad fesztávolságát csökkentő, az oszlopokra támaszkodó, ferde, nyomott szerkezeti elem.

Könyöklõ

szerkesztés
Belsõ ablakpárkány.

Kötényfal

szerkesztés
A tetőfödém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely korlátozza a füstnek és a forró égésgázoknak a szomszédos füstszakaszba való átterjedését.

Középfolyosó

szerkesztés
Olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják. :Tűzvédelmi szempontból nem minősül zárt-, illetve középfolyosónak a legfeljebb hatfogatú lakóépületek olyan szintenkénti közlekedő területei, amelynek a homlokzata szintenként szellőztethető lépcsőházzal közvetlen kapcsolatban vannak.

Középmagas épület

szerkesztés
Amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van.

Kövér habarcs

szerkesztés
az átlagnál jóval több mész van a habarcsban

Kőműveskalapács

szerkesztés
univerzális téglaütögető és betontörő szerszám

Kőműveskanál

szerkesztés
íves végű szerszám, falazásnál avval terítik el egyenletesen a serpenyővel felrakott habarcsot

Kőzetgyapot

szerkesztés
bazaltból, mészkőből készülő könnyű, éghetetlen gyapot hő- és hangszigetelésre

Kőzetgyapot

szerkesztés
A kőzetgyapot hőre keményedő, főleg vulkanikus és üledékes kőzetekből előállított hőszigetelő anyag. A kőzetgyapot alapú szigetelőanyagok nem zsugorodnak, nincs hőmozgásuk, s hőszigetelő képességüket az épület élettartamával megegyező ideig változatlanul megtartják. Nem igényel karbantartást valamint hangszigetelő anyagként is funkcionál, rendkívül tűzálló olvadáspontja magasabb mint 1000°C

Középszelemen

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem) vagy derékszelemen

A szarufákat a talp- és a taréjszelemenek között alátámasztó, a szaruzat lehajlását megakadályozó, a fedélszék jellegét meghatározó szerepű szelemen.

Kriccleres

szerkesztés
Légbuborékos, selejtes anyag.
A határoló falak és a tető által közbezárt tér.

Kúpcserép

szerkesztés

Kúpcseréplezáró

szerkesztés
Sátortetõknél az utolsó kúpcserép végét záró mûanyag, vagy kerámia elem.

Kvadrátvas

szerkesztés
négyzet keresztmetszetű (szelvényű) kovácsoltvas, vagy acél zártszelvény.

Kváderozás

szerkesztés
faragott kövekből alkotott falazat vízszintesen végigfutó, függőlegesen szakaszos hézaggal

Kváderkő

szerkesztés
Szabályos négyzet alakú kövekből rakott folytonos vízszintes, szakaszos függőleges hézagolású faragott kő falburkolat, vagy falszerkezet. A kváderkő készítésére a jól faragható, fejthető, ugyanakkor kedvező tulajdonságokkal rendelkező szarmata- és lajtamészkő, valamint a különféle vulkáni tufakövek alkalmasak.

Kváderkövezés

szerkesztés
A kváderkő falazatok építése a hagyományos téglafalakéhoz hasonló elveket alapján történik. Problémát legtöbbször csak maga a kő mérete jelent: egy 40x60x60-as, 80-as kő beemeléséhez két ember szükséges (a súlya jó 200-250 kilogramm). De még a kisebb kövek is legalább 60-80 kilósak.
A köveket régen sárhabarcsba, majd mészhabarcsba rakták. A falazást - ahogy más építőanyagnál is - a sarkokon kezdték. A kövek egyenes oldalai a sorok magasságát pontosan megadta, inkább csak az egyenes, sík irányra kellett ügyelni elhelyezésükkor.
Ajtó, ablak kávája.







  1. 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet