Építőipari szakzsargon/K
Építőipari szakzsargon
Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!
Írta: Reznix
K érték
szerkesztés- Hőátbocsátási tényező régi MSZ szerint.
Lásd még: hőátbocsátás, hőátbocsátási tényező
Kanál
szerkesztéskőműves kanál
- Hagyományos lekerekített háromszög alakú nyeles szerszám, habarcs bedolgozásához. Létezik háromszög kanál, macskanyelv kanál, külső sarokkanál, belső sarokkanál, fúga kanál, felhasználási célhoz használva.
Kanálhát vakolat
szerkesztésKanálforma vakolat
szerkesztés- Speciális felületképzés, alkalmazásakor sík felületből kiemelkedő és besüllyedő textúrát képezhetünk. Kétrétegű vakolásnál a második rétegnél a kőműveskanállal a kanálforma elejével mintákat alakítunk ki.
Kant fal
szerkesztés- Éltégla fal
Kartecsni
szerkesztéskétkezes simító
- Hagyományos nyeles kézi, habarcs simítására használt eszköz.
Karpánt
szerkesztéskönyökfa
- A szelemen alátámasztásául szolgáló oszlopok távolságának (fesztávának) csökkentésére szolgáló ferde tartószerkezet.
Kármi
szerkesztés- Szarufából kimart (kivágott) rész, ami a szelemen sarokélére történő illeszkedést biztosítja.
Kecskebak
szerkesztés- kisebb állványzat, a ráhelyezett pallókról már elérhető a mennyezet
Kefni
szerkesztés- Béléselem, üreges mennyezeti béléstest, gerendák közti térkitöltéshez, betonból vagy kerámiából készül.
Kémény
szerkesztés- A kémény, vagy füstgáz (égéstermék) elvezető magában álló, vagy építményekkel szervesen összekapcsolt függőleges füstgáz-, vagy égéstermék elvezető akna, csatorna.
- A kémények építése építési engedélyköteles és jogosult szakembernek kell az áramlási huzatszámítást elvégeznie.
- A szobafűtésekhez és konyhák tűzhelyeihez (nyitott égésterekhez) tartozó kémények keresztmetszetét pontosan megállapítani bajos, általában egy kályhára és tűzhelyre 55-56 cm2 kémény keresztmetszetet számítanak és egy légtérből egy szinten 3 kályha kaphat egy közös kéményt 180 cm2 területtel, illetve 16 cm átmérővel, négyzetes keresztmetszet esetén, a négyszög egy-egy oldala 21-26 cm lehet, ezek az ún. orosz kémények. A kémények a tetőből való kiállására és helyére külön kell ügyelni, mert nem megfelelő kialakítás esetén, a szél visszanyomhatja a füstöt. Egyébként a pontos kitorkollás kialakításra a GOMBSZ, ill. a Kéményseprő Vállalatok segédletei mérvadók.
- A kémények megfelelő tisztító, bekötő, kondenz-leürítő, és kitorkolló elemeket kell tartalmaznia. A kémények karbantartása biztonságilag fontos, ez időszakos tisztításból, és ellenőrzésekből áll.
Kengyelvas
szerkesztés- Vasbeton gerendákba, koszorúkba függőlegesen, pillérekbe vízszintesen beépített négyszög alakban hajlított betonacél. A vasbeton szerkezetekben a nyíróerőket a kengyelezés veszi fel; s egyúttal erősíti a betonacélváz térbeli stabilitását.
Kéregpanel
szerkesztés- A vasbeton födém alsó, jellemzően 5-6cm vastag része, melyben gyárilag elhelyezik a statikailag szükséges teljes alsó vasalást és az acél térrácsot, mely együttdolgoztatja a gyári és a helyszíni betont. A tervrajz alapján a gyárban elkészítik a kéregelemeket és a helyszínre szállítva helyezik fel a teherhordó falakra. A helyszínen kell az ún. felső vasalást elhelyezni, és utána öntik ki betonnal a kéregelemek feletti térfogatot (jellemzően 14-15cm-t). Megszilárdulás után lényegében monolitikusnak tekinthető vb. födém keletkezik.
Kerítés
szerkesztésKezdõ kúpcserép
szerkesztés- Sátortetõnél alkalmazandó kúpcserép kiegészítõ elem, amely esztétikusan zárja a kúpcserép sort.
Kezdősín, kezdőprofil
szerkesztésKicsapózsinór
szerkesztés(festékporos) kitűzőzsinór
- Kitűzéshez szükséges eszköz, a tartójában egy felcsévélt zsinór és festékpor van. Használatakor a jelölni kívánt felületen a zsinór kezdőpontját lefogjuk, kihúzzuk, kifeszítjük és a felülettől ellentétesen húzva majd hirtelen elengedve a zsinórra tapadó krétapor a felületen egy vonalat képez.
Kiváltó
szerkesztés- A nyílászárók nem tartószerkezetek, ezért felülről jövő terhelést áthidaló segítségével a két falvállra kell terhelni. Anyaga régen kő, tégla illetve kis fesztávnál fa volt. Készülhet helyszíni vagy előregyártott (feszített) vasbetonból. Kéregelemes (zsaluzóelemes) áthidalónál a fesztávot szabadon alakíthatjuk a kéregelemek egymáshoz rakásával és bent maradó zsaluzatként a kéregelem belsejét vasalhatjuk és betonozhatjuk. Létezik kiegészítő hőszigetelést nem igénylő és elem magas (falazóblokk magasságú) áthidaló, ennél a felső nyomott övet nem kell külön kialakítani, szemben a kerámia papucselemes (kerámiahéjas) áthidalóknál ahol falazni vagy betonozni szükséges.
Lásd még: Áthidaló nyíláskiváltó nyílásáthidaló
Kibújó
szerkesztés- a külső tetőre történő kijutást megkönnyítő nyílás
Kitt
szerkesztés(javítókitt)
- fatapasz, késtapasz (ajtók, ablakok üvegezésénél, vagy a festésnél használt tömítőanyag)
Kitűzés
szerkesztés- kijelölni a ház pontos helyét, illetve építendő rész méreteit a tervrajz alapján
Klamni
szerkesztés- szorító, összetartó
Klinker
szerkesztés- barnára égetett ,tömör, nagyszilárdságú, kopásálló, máz nélküli agyagáru, pl. tégla
Kizsaluzás
szerkesztés- A zsaluba öntött beton megszilárdulása után kezdõdik a kizsaluzás, azaz a zsaluelemek leválasztása a kész betonról.
Klocni
szerkesztés- Tuskó döngölő.
Kombi gázkazán
szerkesztés- A kombi gázkazánok kettős célúak. Fűtésre és használati meleg víz (HMV) előállításra is alkalmasak. A fűtőkörön kívül csatlakozik hozzájuk a hálózati hideg vízvezeték, és ebből átfolyó rendszerben termelik a HMV-t.
Komfortfokozatok
szerkesztés- A lakások komfortfokozatát 147/1992. (XI.6.) Korm. rendeletben [1] határozták meg, annak - 4. számú melléklete az önkormányzati ingatlankataszterről az alábbi fokozatokat tünteti fel: (Összehasonlító Táblázat)
Szükséglakás
- Az a lakás, amely komfortfokozatba nem sorolható olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a 6 m2-t meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá fűthető és WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.
Komfort nélküli lakás
- Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízfelvétel lehetősége biztosított.
Félkomfortos, Lásd: Táblázat
Komfortos lakás
- Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, melegvízellátással és egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával) rendelkezik.
Összkomfortos lakás
- Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik.
Dupla komfortos, Luxuslakás
- Mindkettő hivatalosan összkomfortosnak minősül, külön a rendelet nem tárgyalja, de a szakmában és a köznyelvben használják. Lásd: Táblázat
Kondenzációs kazán
szerkesztés- A kondenzációs kazánok tulajdonképpen zárt égésterűek (turbósak), de képesek a füstgázban lévő vízgőz hőenergiájának a hasznosítására. A gázok elégetése során jelentős mennyiségű vízgőz képződik vagyis a olyan rejtett hő melyet a vízgőz tárol. A hagyományos gázkazánok a füstelvezetés során ezt a hőt nem tudják hasznosítani, ezért a füstgázzal együtt távozik a kéményen vagy turbócsövön keresztül.
- A kondenzációs kazánok a vízgőz hőenergiájának kinyerésére egy nagy felületű hőcserélővel rendelkeznek, így képesek a vízgőzben rejlő hőt visszanyerni, melyet a fűtési rendszerben hasznosítanak. A folyamat során a füstgáz annyira lehűl, hogy a benne lévő vízgőz kondenzálódik. A fenti elv szerint ~11%-kal nőhet készülék hatékonysága a füstgázból visszanyert hőmennyiség nagysága, illetve a keletkezett kondenzvíz mennyisége fordítottan arányos a berendezés üzemi hőmérsékletével. A kondenzációs kazánok elsősorban olyan fűtési rendszerekben hatékonyak, ahol a fűtővíz hőmérséklete alacsony (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés).
Kondenzvíz
szerkesztés- Általában a kéménynél találkozunk a kondenzvíz fogalmával. Amikor a felszálló füstgáz, valamint a füst magas hõje találkozik a kéménykürtõ hideg felületével, a vízgõz lecsapódik. Ezt nevezzük kondenzvíznek.
Konvejer
szerkesztés- Csigás szállítószalag, futószalag.
Kontyolt nyeregtető
szerkesztés- A nyeregetető végeit előre lejtő tetősíkkal lezárják.
Korcolás
szerkesztés- lásd falcolás
Korlát
szerkesztés- Korlát-ot alkalmaznak nagyobb mélységeknél elvezető közlekedési vonalak mellett, különösen magas töltések szélein és hidak két oldalán a közlekedés biztonsága érdekében, vagy terek elválasztása céljából. Készülhet kőből, ilyenkor mellvédő fal a neve, fából, vasból, vagy kombinálva.
- Az egyszerű fakorlát egyes alkotó részeinek elnevezése: korlát-, talpfa, -oszlop, -karfa, -heveder és -gyám.
- Kombinált korlátoknál az oszlopot kőből, a kart és hevedert fából vagy vasból készítik. Öntött és kovácsoltvas korlátokat a célhoz és az alkalmazás helyéhez képest díszesebb kivitelben is készítenek.
Korszerűsítés
szerkesztés- Meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.
Koszorú
szerkesztés- A külsõ teherhordó falak mentén, azok felett elhelyezkedõ betonból öntött szerkezeti elem. A koszorú tartja a tetõszerkezetet. A koszorúra kerül a talpszelemen.
Koszorútégla
szerkesztés- A koszorú szigetelésére használt, kifejezetten erre a célra gyártott tégla.
Kóta
szerkesztésméretkotta
- A terveken vízszintes és függőleges méreteket adunk meg. A méretvonal két végén lévő lehatárolás közti szakasz méretét a méretszámmal adjuk meg.
Kötőgerenda
szerkesztés(Tetőszerkezeti elem)
- A olyan vízszintes tartógerenda, amely a szarufák oldalirányú szétcsúszását akadályozza meg és a fedélszerkezet terheit közvetíti az alatta lévő teherhordó szerkezeteknek.
Kötőgerenda-csonk
szerkesztés(Tetőszerkezeti elem)
vagy papucsfa
- A egyes szerkezeti elemek terheit a szilárd födémre közvetítő teherelosztó elem.
Könyökfa
szerkesztés(Tetőszerkezeti elem) vagy karpánt
- A szelemen szabad fesztávolságát csökkentő, az oszlopokra támaszkodó, ferde, nyomott szerkezeti elem.
Könyöklõ
szerkesztés- Belsõ ablakpárkány.
Kötényfal
szerkesztés- A tetőfödém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely korlátozza a füstnek és a forró égésgázoknak a szomszédos füstszakaszba való átterjedését.
Középfolyosó
szerkesztés- Olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják. :Tűzvédelmi szempontból nem minősül zárt-, illetve középfolyosónak a legfeljebb hatfogatú lakóépületek olyan szintenkénti közlekedő területei, amelynek a homlokzata szintenként szellőztethető lépcsőházzal közvetlen kapcsolatban vannak.
Középmagas épület
szerkesztés- Amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van.
Kövér habarcs
szerkesztés- az átlagnál jóval több mész van a habarcsban
Kőműveskalapács
szerkesztés- univerzális téglaütögető és betontörő szerszám
Kőműveskanál
szerkesztés- íves végű szerszám, falazásnál avval terítik el egyenletesen a serpenyővel felrakott habarcsot
Kőzetgyapot
szerkesztés- bazaltból, mészkőből készülő könnyű, éghetetlen gyapot hő- és hangszigetelésre
Kőzetgyapot
szerkesztés- A kőzetgyapot hőre keményedő, főleg vulkanikus és üledékes kőzetekből előállított hőszigetelő anyag. A kőzetgyapot alapú szigetelőanyagok nem zsugorodnak, nincs hőmozgásuk, s hőszigetelő képességüket az épület élettartamával megegyező ideig változatlanul megtartják. Nem igényel karbantartást valamint hangszigetelő anyagként is funkcionál, rendkívül tűzálló olvadáspontja magasabb mint 1000°C
Középszelemen
szerkesztés(Tetőszerkezeti elem) vagy derékszelemen
- A szarufákat a talp- és a taréjszelemenek között alátámasztó, a szaruzat lehajlását megakadályozó, a fedélszék jellegét meghatározó szerepű szelemen.
Kriccleres
szerkesztés- Légbuborékos, selejtes anyag.
Kubatúra
szerkesztés- A határoló falak és a tető által közbezárt tér.
Küszöb
szerkesztésKúpcserép
szerkesztésKúpcseréplezáró
szerkesztés- Sátortetõknél az utolsó kúpcserép végét záró mûanyag, vagy kerámia elem.
Kvadrátvas
szerkesztés- négyzet keresztmetszetű (szelvényű) kovácsoltvas, vagy acél zártszelvény.
Kváderozás
szerkesztés- faragott kövekből alkotott falazat vízszintesen végigfutó, függőlegesen szakaszos hézaggal
Kváderkő
szerkesztés- Szabályos négyzet alakú kövekből rakott folytonos vízszintes, szakaszos függőleges hézagolású faragott kő falburkolat, vagy falszerkezet. A kváderkő készítésére a jól faragható, fejthető, ugyanakkor kedvező tulajdonságokkal rendelkező szarmata- és lajtamészkő, valamint a különféle vulkáni tufakövek alkalmasak.
Kváderkövezés
szerkesztés- A kváderkő falazatok építése a hagyományos téglafalakéhoz hasonló elveket alapján történik. Problémát legtöbbször csak maga a kő mérete jelent: egy 40x60x60-as, 80-as kő beemeléséhez két ember szükséges (a súlya jó 200-250 kilogramm). De még a kisebb kövek is legalább 60-80 kilósak.
- A köveket régen sárhabarcsba, majd mészhabarcsba rakták. A falazást - ahogy más építőanyagnál is - a sarkokon kezdték. A kövek egyenes oldalai a sorok magasságát pontosan megadta, inkább csak az egyenes, sík irányra kellett ügyelni elhelyezésükkor.
Kvent
szerkesztés- Ajtó, ablak kávája.
- ↑ 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet