Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!

Írta: Reznix



a fal felületi egyenetlenségeit habarccsal eltüntetik, simára dolgozzák

Válaszfal

szerkesztés
belső térelválasztó vékony falazat
 
Vályogtégla készítése
Az építéshez felhasznált kevert vályognak két fő összetevője van: egyrészt szemcsés ásványi adalékból, másrészt rostos növényi adalékból áll. A vályog készítésének folyamata a vályogvetés.
A szemcsés összetevő lehet természetes előfordulású vályog, amely vályogos talajból bányászható, valamint lehet agyag és homok meghatározott arányú, mesterséges keveréke. [2] A természetes vályog, meghatározása szerint olyan finomföld, amely szemcseméret-összetétel szerint nagyjából ugyanakkora mennyiségben tartalmaz agyagot, iszapot és homokot, tehát ez nem azonos az építéshez használt vályog fogalmával.
A rostos összetevő szinte bármilyen nehezen bomló növényi rost lehet, leggyakrabban szalma, pelyva, törek, forgács vagy növényevő trágyája.

Vályogtégla

szerkesztés
 
Vályogtégla szárítása
A vályogtégla készítése során a nedves, képlékeny vályogot formába öntik, majd kiszárítják. A túl gyors száradás a téglák megrepedését okozhatja, így a napon való szárítás helyett az árnyékban történő szárítás előnyösebb. A vályogtéglákat nem égetik ki.

Vályogvakolat

szerkesztés
 
Mészkő, vályog és tégla egy épületben
A vályogvakolat vályogból készült anyag, melyet épületek felületeinek külső- és belső vakolására használnak. A vályogvakolatok felhasználása a legrégebbi építési technikák közé tartozik, mivel az anyag szinte mindenütt előfordul, egyszerű és gazdaságos a kivitelezése. Mint természetes építőanyagot, mely sok pozitív tulajdonsággal rendelkezik, fedezték fel újra a 20. század végén az építőmesterek, és kezdik napjainkban ismét felfedezni.
A vályogvakolatok rétegvastagságtól, felhasználási területtől, és a kivitelezésre használt eszköztől függően különböző csoportokba sorolhatók:


Agyagvakolatok

szerkesztés
Az anyagvastagság 1–30 mm közötti lehet. Mind kézzel, mind géppel felhordható. Az egyedüli olyan vályogvakolat, amely egyrétegű felhordást tesz lehetővé, mivel a vakolat egyben alap- és fedővakolat is. Az egyrétegű felhordhatóságnak köszönhetően a kivitelezési idő nagyban lerövidül.


Alapvakolatok

szerkesztés
A speciális agyag alapvakolatot 7–10 mm vastagságban vakológéppel, vagy kézzel hordják fel, melyet ezt követően egy falsimító eszközzel lehúznak, és igény szerint strukturálják a felületet.

Befejező vakolatok

szerkesztés
A befejező felületkezelő anyagokat 1–2 mm vastagságban kézzel hordják fel, mint „dekor” vakolatot. A befejező vakolatok természetes festékpigmentekkel különböző színekben hordhatók fel.

Vápalemez

szerkesztés
két sík találkozásába helyezett lemez

Ventiláció

szerkesztés
légcsere
két-három oldalról (üveg)fallal védett, az épületből kiugró, fedett előhelyiség

Verébdeszkalemez

szerkesztés
lásd oromszegély
szeglet, szög (általában derékszög)
derékszögmérő

Vízhányó

szerkesztés
anyagok függőleges szállítására való csigás vagy motoros emelő
hézagkitöltéshez, talajszilárdításhoz használt sziruphoz hasonló kötőanyag

(tető-) hajlat

Két tetősík vízszintestől eltérő, egymással a padlástér oldalról 180 foknál nagyobb szögű metszésvonala.

  Lásd még: Fedélidom

Vápaszaru

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

Másnéven, hajlatszaru. A hajlat síkjában lévő, a csonkaszarukat kiváltó szarugerenda.

Vezetősáv

szerkesztés

iránysáv, irányplatni

Vakolatok, aljzatok, vagy feltöltések szintkialakításához használjuk, először bázispont kialakításával kezdjük, ezeket iránysávokkal kötjük össze, és az így kialakult párhuzamos iránysávok kvázi vezetősínként használva tudjuk kialakítani a sávok közötti megfelelő szinteket. Készülhet a felhasználás anyagából, vagy segéd- illetve bent maradó fémprofilból.

vasalt beton

Betonvasat és betont tartalmazó tartószerkezet. Lehet előregyártott, helyszíni előregyártott vagy helyszínen gyártott (monolit) szerkezet. Jellemzően a beton a nyomófeszültséget, az acél a húzó-, nyíró feszültséget tudja "felvenni".

  Lásd még: Beton, Betonvas, Vasháló

acélháló, betonacél háló

Betonacél háló jelölések: BHS (/BHB) 55.50
ahol:
BHS: betonacél háló
55: szakítószilárdság 0,1 N/mm2-ben
50: folyáshatár alsó határa 0,1 N/mm2-ben

  Lásd még: acéltermék jelölés táblázat, betonacél hálók méretei, Betonvas

Végleges padlóvonal

szerkesztés
Az építmény végleges burkolati szintje (nem számít bele a mozgatható szőnyeg, illetve a küszöb szintje).
Az ereszcsatorna végét lezáró elem.

Vihardeszka

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

A szaruzat padlástér fele eső síkjára szegezett, ferde helyzetű hosszirányú merevítést szolgáló deszka vagy palló.
Fém, vagy fa anyagú pontos derékszögű (90 °) egyszerű kézi mérőeszköz, derékszög meghatározására. Ha nincs kéznél az építkezésen, akkor zsinór és mérőszalag valamint pitagoraszi számhármas segítségével tudjuk helyettesíteni, ekkor egy háromszöget készítünk, melynek oldalai 60-80-100 cm-esek. Így a legnagyobb oldallal (átfogóval) szemben derékszöget kapunk.

Világítóudvar

szerkesztés
A világítóudvar kürtőszerű belső udvar, hagyományosan a bérházaknál alaprajzi mérettől függően a belső helyiségek másodlagos természetes megvilágítására és gravitációs (természetes) kiszellőzésre használjuk.

  Lásd még: Lichthóf

Vízmérték

szerkesztés
 

vízmérték, nivella, libella műszer

Vízszint beállítására szolgáló eszköz. Bővebben a Wikipedián:

Vízcsendesítő

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

A szarufa alsó végére szegezett, az eresz közelében a tetőhajlást csökkentő faelem.
Vízcsöppentő horony, párkányok, könyöklők alján kialakított esővíz elvezetésére való horony

Vízszigetelő

szerkesztés
Az alap betonra helyezett, általában tekercses formában kapható bitumenes szigetelő lemez, de alkalmaznak lábazatszigeteléshez szintén tekercsben forgalmazott gumilapokat is.
Megakadályozza, hogy a lakótérben kárt okozzon a föld nedvessége.

Vízzáróság

szerkesztés

vízzáró, fokozottan vízzáró, vízhatlan

Vízzáró az a szerkezet melynél adott csapadékterhelés esetén csak annyi nedvesség jut át a szerkezeten ami el is párolog a védett oldalon. Ennek elpárologtatásáról gondoskodni kell!
Fokozottan vízzáró az a vízzáró szerkezet melybe tömítőanyagot építenek be, de még ez sem vízhatlan a dilatációs mozgások és egyéb tulajdonságok miatt.
Vízhatlan az a szerkezet melynél adott csapadékterhelés esetén semmilyen vízmennyiség nem jut át a védett oldalra.

Pl.: bádogos szerkezeteknél:

  • korcolás: vízzáró
  • korcolás + tömítőszalag: fokozottan vízzáró
  • forrasztás: vízhatlan
A végleges padlóvonal szintje feletti egy méteres vízszintes vonal, melyet az építmény valamennyi helyiségében célszerű felvenni a tartószerkezet elkészülte után és ehhez lehet meghatározni a további rétegeket, nyílászárókat, stb.