Építőipari szakzsargon


Itt keresd azt a szót, amelynek írásában, értelmezésében nem vagy biztos!

Írta: Reznix


Az építmény (főleg ha lakás céljára szolgál) egyik legfontosabb paramétere az égtájak szerinti telepítés azaz, hogy melyik helyiség mennyi és milyen napszakban kap természetes napfényt. Jellemzően a déli oldal kap a legtöbbet és a legintenzívebbet.

Talajszint alatti helyiség

szerkesztés
Az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepcsatlakozási vonal alatt helyezkedik el.

(tető-) gerinc

Két tetősík vízszintes metszésvonala.

  Lásd még: Fedélidom

Taréjfogó

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem) , taréjfogópár vagy kakasülő

Az egymással kapcsolódó szarufapárokat a taréj közelében összekötő, vízszintes helyzetű deszka vagy deszkapár.

Talpszelemen

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

Az eresznél a szarufák alsó megtámasztását biztosító szelemen. A hagyományos fa tetőszerkezet, fedélszék szerkezeti eleme.

  Lásd még: Fedélszék

Taréjszelemen

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

A szarufákat a taréj alatt alátámasztó szelemen.

  Lásd még: Fedélszék

Taréjdeszka

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem) vagy palló

A szarufákat a taréj alatt megtámasztó, összekötő, taréjszelement pótló deszka vagy palló.

  Lásd még: Fedélszék

Teherhordó fal

szerkesztés
Az épület külső falait, illetve főfalait nevezzük teherhordó falnak. Általában 38-as, vagy 44-es téglából épül fel. A tervrajzon is jól kivehető vastagabb ábrázolása miatt.

Teknőszigetelés

szerkesztés

Teljes alap vízzáró szigetelése, "medence forma" alsó és oldalelemek egybedolgozva.

Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.[1]

Telek beépítettsége

szerkesztés
beépítési százalék
Az építési telek beépített területének (építmény bruttó területének) az építési telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított aránya %-ban kifejezve. A telek beépített területébe nem számítandó bele:
- a telken álló, a környező terepszinthez képest 1 m-nél nem magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege.
- az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,5 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények,
- a terepcsatlakozástól legalább 2 m-nél magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.[2]

Telektömb

szerkesztés
A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre szánt terület határol.[3]

Teljes felújítás

szerkesztés
A műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése.

Teljesítménynyilatkozat

szerkesztés

teljesítmény-nyilatkozat

Az építési termékek megfelelőségének igazolásához szükséges, az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
- a termék típusa, egyedi azonosító kódja;
- a termék azonosítására szolgáló típus-, tétel- vagy sorozatszám, amelyet a terméken kell feltüntetni;
- a harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentumnak megfelelő rendeltetése(k);
- a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve, védjegye, valamint értesítési címe;
- az adott esetben meghatalmazott képviselő neve és értesítési címe;
- teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer(ek);
- az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentum alapján, a megadott rendszerben elvégzett feladatok leírása, a kiadott tanúsítvány megnevezése, az értékelést és ellenőrzést végző bejelentett szervezet neve és azonosító száma;
- az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány, illetve műszaki értékelési dokumentum hivatkozási száma és kibocsátási dátuma;
- az adott esetben felhasznált egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma, valamint azok a követelmények, amelyeknek a gyártó szerint a termék megfelel;
- a rendeltetés(ek) vonatkozásában a harmonizált szabvány,illetve műszaki értékelési dokumentum szerinti alapvető jellemzők jegyzéke;
- az alapvető jellemzők közül legalább egynek (relevánsnak) a teljesítménye, amelyet szintekkel, osztályokkal vagy leírással kell megadni;
- azon jellemzők esetében, amelyre nincs meghatározott teljesítmény, az NPD betűk írandók (NPD = No Performance Determined);
- az adott alapvető jellemzőt tartalmazó harmonizált szabvány,műszaki értékelési dokumentum, illetve egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma és dátuma.
A teljesítménynyilatkozat végén a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének nyilatkoznia kell, hogy a termék teljesítménye megfelel a :nyilatkozat szerinti teljesítménynek (név, beosztás, kiállítás helye, dátuma, aláírás). A  teljesítménynyilatkozatot valamennyi termékhez :mellékelni kell nyomtatott vagy elektronikus formában. A teljesítménynyilatkozat másolatát az interneten is közzé lehet tenni. Ezzel az is :biztosítható, hogy a gyártók az építési termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrizzék a műszaki dokumentációt és a :teljesítménynyilatkozatot. A teljesítménynyilatkozatot Magyarországon magyar nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

Térelválasztó tolóajtó

szerkesztés
Ezeknek az ajtóknak mindkét oldala esztétikus, így alkalmas térelválasztásra. Alumínium kerettel rendelkeznek, melybe sokféle betét alkalmazható. Leggyakoribb térelválasztó tolóajtó betét tekintetében a műanyag, az üveg vagy tükör és a fa. Az alumínium keret foglalja magában a görgőket, melyen az ajtó „közlekedik”, ám ez kívülről nem látható. Egy térelválasztó tolóajtó súlya akár 50 kg is lehet.
Az is gyakori megoldás tolóajtók esetében, hogy üvegtáblákat alkalmaznak, ilyen esetben 6 mm-es üveg kerül az erre megfelelő vasalatba.

  Lásd még: Beltéri ajtó Tolóajtó

tetőhéjalás

Tetőterasz

szerkesztés
felülről és három oldalról nyitott tér, épülethez kapcsolódva, vagy lapos tetőn.
Az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás).

Tetőtér alatti födém

szerkesztés
Tetőtérrel kialakított épület legfelső használati szintje és a tetőtér közötti födém.

Tetőtér-beépítés

szerkesztés
Tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

Tetőszerkezet

szerkesztés
Tetőtérrel kialakított épület tetőterét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és fedélhéjazatból áll.

Tetőfelépítmény

szerkesztés
A tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével. (Pl. felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata).

Tetőfödém

szerkesztés
Tetőtér nélkül kialakított épület legfelső használati helyisége(i)-t lefedő, csapadékzáró héjazattal ellátott födém.

Tetőfedés

szerkesztés

vagy, tetőhéjazat

 
A tetőszerkezetek legfelső, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló rétege, burkolata.

Egy nyeregtetős épület tetőszerkezete

A tető rétegrendjének felépítése során az a cél, hogy a pára és a nedvesség szabadon és akadálymentesen kijusson a külső térbe, ugyanakkor a külső térből ne jusson be nedvesség a belső térbe. A belső térben felszabaduló pára, mely az emberi lét egy természetes velejárója (pl: mosogatás, főzés, fürdés során felszabaduló pára, a száradó ruhák, a párologtató növények által termelt nedvesség) nagyobb légnyomásának köszönhetően a külső, kisebb légnyomású tér felé indul meg. Ha ezt a páravándorlást akadályozzuk, akkor páralecsapódás léphet fel a hőszigetelő rétegekben, ami penészesedést, vizesedést okoz a házban. Ezért a beépítésre kerülő rétegek sd értéke a külső tér felé egyre kisebb kell legyen, hogy a pára szabadon áramolhasson kifele.

A szerkezeti rétegek:
Párafékező fólia (a gerenda alatt rögzítve)
Hőszigatelés (többféle anyag és méretben kaphatk)
Páraáteresztő fólia
Ellenléc (lásd a következő ábrán), amellyel a páraáteresztő fóliát rőgzitik.
Légréteg (a tetőszerkezet szellőzésének a biztosítása, az ellenléc magassága 3-5 cm.)
Lécezés
Cserépfedés


 

A csúcs kialakítása:

A tetőtéri hőszigetelés belső oldalára mindig párazáró fóliát kell beépíteni. Ez megakadályozza, hogy a belső térben keletkezett pára bejusson a hőszigetelésbe. Ha ezt nem akadályoznánk meg, akkor a szigetelés hidegebb, külső rétegeiben a pára kicsapódna. A kicsapódó nedvesség pedig eláztatná, sok esetben tönkretenné a hőszigetelést. Ez a tetőszerkezet károsodásához (gombásodás, penészesedés) is vezethet.
Egyszeresen átszellőztetett magastető csak páraáteresztő (Sd<0,3m) tetőfóliával építhető. A páraáteresztő tetőfólia átengedi a párát, de a felülről jövő nedvességet nem.
Tetőtér beépítésnél az egyszeresen átszellőztetett tetőszerkezetet érdemes alkalmazni, mert egyszerűbb kialakítása.
A drágább páraáteresztő fólia költségét az egyszeres rétegrend egyszerűbb és olcsóbb kialakításával bőven ellensúlyozhatjuk. Sok későbbi költségtől és bosszúságtól is megkímélhetjük magunkat az egyszerűbb konstrukcióval.
Az ellenléccel szorítják le a vízzáró fóliát.

A tető szigetelése és a padléstér un. koporsós beltér kialakítása

 
Hagyományos fa tetőszerkezet esetén a alátétfóliát a fa fedélszerkezet szarufáinak tetejére, illetve deszkaaljzat esetén a deszkázatra szögezéssel kell rögzíteni.
A szarufára a rögzítést végigfutó, távolságtartó ellenléccel kell biztosítani. A alátétfóliát

az eresztől indulva, a szaru állásokra merőlegesen, ránc- és gyűrődésmentesen kell fektetni úgy, hogy a fólia belógása maximum 3-4cm legyen.

 

Az eresz kialakítása

A fólia toldását, illesztését legalább 10cm-es átlapolással kell biztosítani. Szarufára történő beépítés esetén a toldás a szarufa felett történjen (deszkaaljzat esetén ez nem követelmény).

Az eresznél az alátétfóliát úgy kell kialakítani, hogy az esetlegesen azon kifolyó csapadékvíz a homlokzatot, ereszt, párkányt stb. ne áztassa. A alátétfóliával készülő tetők átszellőzésének lehetőségét meg kell tervezni és megfelelő mértékű átszellőztetést (alsó és felső légbe- ill. kivezetés) minden esetben biztosítani szükséges. A tetőfedésen átvezetett kémények, szellőzők stb. fémlemez szegélyezéssel készülő szerkezeti kialakítása esetén az alátétfóliát a fémlemez szegély tervezett magasságáig fel kell vezetni és azt mechanikai módon vagy ragasztással rögzíteni kell. Az alátétfóliát a tetőfedés fémlemez anyagú kiegészítő szerkezetei alatt is át kell vezetni.

Fontos hogy vízzáró fólia alúl - felül nyitott maradjon.


Teraszház

szerkesztés
Erősen lejtős terepen épített ház, amely követi a lejtő vonalát, így lépcsőzetes elrendezése miatt az alsó helyiségek teteje teraszul szolgál a fentieknek.
 
A térdfal főleg a tetőtér-beépítéseknél a tető emelésére használt kb.1-1,2m magas fal. A tetőtér belmagasságát hivatott javítani, ezzel együtt pedig a hasznos teret növeli (1,9m nél nagyobb bm.-ú tér). Természetesen építészeti formatervezés szempontjából sem jelentéktelen.


Terméskő

szerkesztés
Terméskőnek nevezzük azokat a köveket, amelyek tömbjei a bányából természetes állapotban, minimális megmunkálással kerülnek beépítésre, ellentétben a faragott, megmunkált kövekkel.

Tervi méret

szerkesztés
A terven szereplő rajzok mérete a lépték függvényében. Alapértelmezésben a tervek mértékegysége (dimenziója) építész terveknél cm, illetve 100 cm feletti méretnél m-ben van megadva (szintméretek mindig méterben). Ennek oka az 1 cm-es hibatűrés a hagyományosan alkalmazott technológiában még nem okoz gondot illetve, hogy az építésztervezők így alakították ki az idők folyamán. Kisebb hibatűrésű szakágakban általában a mm-es mértékegységet használnak.

Tetőnek nevezzük az épület fedőszerkezetét.

Tetőhajlás (hajlás-szög, azaz a tetősík vízszintessel bezárt szöge) szempontjából megkülönböztetünk:
  • alacsonyhajlású (lapos-) tetők: 2-5% (0,9-2,25°)
  • kishajlású (magas-) tetők: 18-36% (8-16°)
  • közepes hajlású (magas-) tetők: 36-100% (16-45°)
  • meredek hajlású (magas-) tetők: >100% (>45°)

A tető 3 fő része:

fedélszerkezet (Fedélszék),
Fedélhéjazat,
padlásfödém. A tetőről bővebben a Wikipedián.

Tokszelvény

szerkesztés
A biztonsági ajtó tokszelvénye 1,5 mm vastag, ez a vastagság képes biztosítani olyan fokú merevített tokot, mely képes a mérettartásra. A mérettartás a zárszerkezet pontos illeszkedését biztosítja, használati időtől függetlenül.

  Lásd még: Ajtó Biztonsági ajtó Zárbetét

Tolóajtó

szerkesztés
Napjainkban egyre kedveltebbek a tolóajtók, mivel a családok lakóterülete sokszor igen kicsi, a tolóajtónak pedig kicsi a helyigénye. Legtöbbször gardrób szobáknál, beépített szekrényeknél alkalmazzák, de kicsi lakások esetében beltéri ajtókat is helyettesítenek tolóajtóval. A tolóajtó sok lehetőséget rejt magában, mivel nagyon sokféle alapanyagból készülhetnek, és színük, mintázatuk is sokféle lehet.

A tolóajtó részei

az ajtókeret,
fogantyúprofilok,
görgők és vezetősínek,
a porvédő kefecsíkok és az
ajtórögzítő rugók.

  Lásd még: Térelválasztó tolóajtó Harmonika ajtó

Torokgerenda

szerkesztés

(Tetőszerkezeti elem)

A fedélszékek szarufapárjait kitámasztó, vízszintes gerenda a szarufák lehajlásának megakadályozására.

Transzportbeton

szerkesztés
Készre kevert beton, amit az építkezés helyére betonkeverő autóval szállítanak.

Trapézlemez

szerkesztés

(Többfunkciós használat)

A trapézlemezek minőségét elsősorban a pontos és modern – folyamatosan ellenőrzött – gyártási folyamat, illetve a kiváló alapanyag garantálják.

A színes (poliészter bevonatos) trapézlemez mindkét oldalon tüzihorganyzott (min. 100 g/m2 cinkréteggel) továbbá passziválással kezelt, min. 7 mikrométer védőlakkal. A végső réteget a poliészter bázisú műanyag bevonat képzi, min. 25 mikrométer vastagsággal. A következő típusok rendelhetők: T7, T14, T18 Eco, T35 Eco, T50, T55, T62, T90, T153. A legtöbb trapézlemez megrendelhető antikondenzációs filc bevonattal is, mely kiváló védelmet nyújt a kondenzvíz ellen.

Felhasználása

Álmennyezet
Falak
Födém
Garázs
Garázskapú
Kerítés
Tető
Zsalu

stb.

Trapézlemez bevilágító

szerkesztés

T18-as és T35-ös profilú trapézlemezhez poliészter bevilágító lemez is kapható, melyet kombinálva tetőlemezeinkkel, egybefüggő tetőként, válaszfalként illetve védőborításként is felhasználnak abból a célból, hogy a természetes fény bejusson az épületekbe. A bevilágító lemezek teljes mértékben kompatibilisek trapézlemez profilokkal.

Rögzítő elemek

A lemeztermékek felrakása csak a megfelelő rögzítő elemekkel történhet. A szükséges típust meghatározza a szerkezet anyaga (fa, acél), annak vastagsága és kialakítása. Ezek ismeretében határozhatjuk csak meg, hogy milyen kialakítású, méretű és hosszúságú rögzítőelemre, csavarra van szükségünk. Trapézlemezeknél és cserepeslemeznél 3 fő típust tudunk megkülönböztetni, melyek közül kettőre mindig szükség van:

Önfúró lemezcsavar fa szerkezethez, EPDM alátéttel
Önfúró lemezcsavar fém szerkezethez, EPDM alátéttel
Fűző csavar, EPDM alátéttel
hordágyszerű alkalmatosság, amelyen két ember a kívánt helyre viszi a téglát, esetleg kavicsot, törmeléket, földet

  Lásd még: Saroglya

Tahométer

szerkesztés
fordulatszámmérő

Termosztát

szerkesztés
hőfokkapcsoló

Tetőlétra

szerkesztés
palafedésnél, cserepek cseréjéhez készített, gerinchez rögzíthető létra

Tinktorál

szerkesztés
sűrű bükk-kátrány emulzió, szabadtéri faszerkezetek védelmére
csavarok beerősítésére szolgáló, falba helyezett fa- vagy műanyag pecek

Többrétegű vakolás

szerkesztés
nagyon egyenetlen falazat hibáinak eltüntetése több lépcsőben

Törni a cserepet

szerkesztés
megadott méretre szabni, faragni a tetőfedő anyagot
sárgásfehér, könnyű, forrásvízi mészkő - jól faragható, épületszobrász-kőburkoló alapanyag
Az épületet függőlegesen - a tetőszerkezetet is - átmetsző, nem éghető anyagból készült térelhatároló falszerkezet, amely tűznek más építményre vagy tűzszakaszra való átterjedését előírt időtartamig megakadályozza.








  1. 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet
  2. 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet
  3. 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet