Állatok

(Animalia szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 15444 bájt

Állatok Portál

Állatok


Állatok
(Animalia, Syn: -)
Más neve(i): '
Az állatok az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok csoportja törzsfejlődési szempontból monofiletikus, azaz egyetlen közös őstől származtatható. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.

Közös tulajdonságaik

Heterotrófok, méghozzá kemoheterotrófok, azaz az életműködésükhöz szükséges energiát és a testük felépítéséhez szükséges szenet és nitrogént is csak szerves anyagokból képesek kinyerni.
Eredendően többsejtűek, de léteznek olyan állatok, melyek életük során elvesztik valódi többsejtű jellegüket. Ilyenek a nyálkaspórások, amelyek sejtjei egy életszakaszukban egy sokmagvú szincitiummá olvadnak össze.
Életük nagy részében diploidok, csak az ivarsejtjeik haploidok, azaz a növényeknél ismert haploid-diploid nemzedékváltakozás nincs.
- Nem képesek a lizin bioszintézisére.
- Kizárólag az állatok képesek a kollagén szintézisére.
- A HOX gének expresszálódnak bennük.
- sejtjeik között speciális sejtkapcsoló struktúrák (pl. dezmoszómák, réskapcsolatok stb.) alakulnak ki,
- sejtközi állományuk (az extracelluláris mátrix) kollagént és más strukturális fehérjéket tartalmaz.
Életük nagy részében rendszerint diploidok, csupán a számfelező osztódással (meiózissal) létrejövő ivarsejtjeik (a petesejtek és a hímivarsejtek) haploidok.
Egyedfejlődésük alapja a barázdálódás. Ennek során a megtermékenyített petesejtből (zigóta) előbb szedercsíra (morula), abból hólyagcsíra (blasztula), majd (a legtöbb állatnál) bélcsíra (gasztrula) fejlődik.

Evolúciójuk

Az állatok kialakulása

A tudomány mai állása szerinti legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, mely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával.
A planuloid alak helytülő életmódúvá válásából (szesszilizációjából) a szivacsok, a bélcsíra kialakulásából (gasztrulációjából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.

Az állatok törzsfejlődése

A törzsekké fejlődés állatvilága a törzsfejlődés azon szakasza, amikor az Archeák azonos vagy hasonlatos környezetben eltérő törzsi folyamataik során folyamatos kapcsolódással (például szimbiózis, táplálkozás) részt vesznek egymás egyedi folyamataiban és kialakulnak mindazok a közös bélyegek, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. — Mikor a prokarióta a sejtmag előtti egysejtű ősibb archeobacteria nem csak az eubacteriai fejlődése, hanem már az összetettebb országából feltehetően kialakult (az archeokarióta?) a kromatin a kettős szálú nukleinsav (DNS) és a szerveződésében részt vevő fehérje a hisztonok komplexe és eukariótává (eu = valódi, karyon = sejtmag) fejlődött, ez feltételezhetően alacsony vízállású partok mentén a hőmérséklet és klíma ingadozásának köszönhetően következett be. Ez 2000-2200 millió évvel ezelőtt lehetett.
A legősibb élőlénykör leletek 560 millió évvel ezelőttről származtathatóak, az ediakara kortól, a kambriumi robbanás 520-530 millió évvel ezelőttre tehető. Az állatok kifejlődésének megértéséhez segítséget nyújthat a Moszatgombák és a Chromista szócikkek leírásának az összevetése a különböző algák kapcsolatával és az eukromatin, heterokromatin jelentőségeivel, amely elvezet az élősködők és a parazitoidok megértésével az állatok törzsekké fejlődéséhez.
Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.[4] Az állatvilág törzseinek rendszerezésével az állatrendszertan foglalkozik.

Az állatok rendszertani felosztása

A 2010-es évek végére kb. 1,4 millió állatfajt írtak le; ez az eddig leírt fajok közel 3/4-e. A leírt állatfajok csaknem 70%-a rovar.[12] Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint a szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”). Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem lehet taxon.

Hagyományos rendszer

A magyar iskolákban manapság is ezt tanítják.

Szivacsok

- Csalánozók
- Hidraállatok
- Kehelyállatok
- Virágállatok
- Kockamedúzák

főtörzs: ŐSSZÁJÚAK

Férgek
- Laposférgek
- Örvényférgek
- Szívóférgek
- Galandférgek
- Fonálférgek
- Gyűrűsférgek
- Kevéssertéjűek
- Soksertéjűek
- Nadályok (piócák)

Puhatestűek (Mollusca)

  1. - Ásólábúak (Scaphopoda) osztálya
  2. - Cserepeshéjúak vagy bogárcsigák (Polyplacophora) osztálya
  3. - Csigák (Gastropoda) osztálya
  4. - Fejlábúak (lábasfejűek) (Cephalopoda)
  5. - Féregcsigák (Aplacophora) osztálya, (egyes rendszertanok az önálló Solenogastres és Caudofoveata osztályokra bontja)
  6. - Kagylók (Bivalvia) osztálya
  7. - Maradványcsigák vagy egyteknőjűek (Monoplacophora) osztálya

Rovarok (Insecta)

Ízeltlábúak (Arthropoda)
  1. - Ezerlábúak (Chilognatha)
  2. - Százlábúak (Chilopoda)

Pókszabásúak (Arachnida)

- Pókok (Araneae)
- Skorpiók (Scorpiones)
- Rákok (Crustacea)

Bogarak (Coleoptera)

  1. - Atkák (Acari)
  2. - Csiborszerűek Hydrophiloidea
  3. - Csíkbogarak Dytiscoidea
  4. - Csüngőlepkék (Zygaenidae)
  5. - Díszbogarak Buprestoidea
  6. - Ernyősrétbogarak Dascilloidea
  7. - Farontó lepkék (Cossidae)
  8. - Farontóbogarak Lymexyloidea
  9. - Fehérlepkék (Pieridae)
  10. - Futóbogarak Caraboidea
  11. - Gyászbogarak Tenebrionoidea
  12. - Gyökérrágólepkék (Exoporia)
  13. - Holyvák Staphylinoidea
  14. - Katicabogarak Coccinelloidea
  15. - Kéneslepkék
  16. - Keringőbogarak Gyrinoidea
  17. - Labdacsbogarak Byrrhoidea
  18. - Lapbogarak Cucujoidea

Lepkefélék (Lepidoptera)

  1. - Araszolólepkék (Geometridae)
  2. - Bagolylepkék (Noctuidae)
  3. - Boglárkalepkék(Lycaenidae)
  4. - Busalepkék (Hesperiidae)
  5. - Szövőlepkék (Lasiocampidae)
  6. - Levélbogarak Chrysomeloidea
  7. - Pillangófélék (Papilionidae)
  8. - Medvelepkék (Arctiidae)
  9. - Tarkalepkék (Nymphalidae)
  10. - Mozaiklepkék (Riodinidae)

Molylepkék (Gelechioidea)

  1. - Laposmolyok (Depressariidae)
  2. - Tollasmolyok (Pterophoridae)
  3. - Sodrómolyfélék sodrólepkefélék (Tortricidae)
  4. - Tarkamolyfélék (Plutellidae)
  5. - Zsákosmolyok (Psychidae)

Ormányosbogarak Curculionoidea

  1. - Barkók
  2. - Pattanóbogarak Elateridae
  3. - Poloskák Heteroptera
  4. - Ragadozó bogarak Adephaga
  5. - Rétbogarak Scirtoidea
  6. - Scarabeuszok Scarabaeoidea
  7. - Sutabogarak Histeroidea
  8. - Szárnyas rovarok (Pterygota)
  9. - Szárnyatlan rovarok (Apterygota)
  10. - Szenderfélék (Sphingidae)
  11. - Szitkárfélék (Sesiidae)
  12. - Szúfarkasszerűek (Cleroidea)
  13. - Víztaposók Haliploidea

főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)

Tüskésbőrűek
  1. - Tengerisünök
    - Tengericsillagok
    - Tengeriuborkák
    - Tengerililiomok
Előgerinchúrosok
  1. - Zsákállatok
Fejgerinchúrosok

Gerincesek

- Halak (Pisces)
  1. - Porcos halak
    - Csontos halak
    - Kétéltűek (Amphibia)
- Hüllők (Reptilia)
- Madarak (Aves)

Emlősök (Mammalia) osztálya

  1. - Tojásrakó emlősök (Prototheria) alosztálya
    - Kloákások (Monotremata)
    - Elevenszülő emlősök (Theria) alosztálya
    - Erszényesek (Marsupialia) alosztályága
    - Oposszumalakúak (Didelphimorphia)
    - Cickányoposszum-alakúak (Paucituberculata)
    - Törpeoposszum-alakúak (Microbiotheria)
    - Erszényes ragadozók
    - Oposszumok
    - Törpeoposszumok
    - Cickányoposszumok

(Dasyuromorphia)

  1. - Bandikutalakúak (Peramelemorphia)
    - Erszényesvakondok
    - Erszényesvakond-alakúak (Notoryctemorphia)
- ? Diprotodontia
  1. - Méhlepényesek (Eutheria) alosztályága
- ? Afrotheria öregrend
  1. - Elefántcickány-alakúak (Macroscelidea)
- ? Afrosoricida
  1. - Csövesfogúak (Tubulidentata)
    - Szirtiborz-alakúak (Hyracoidea)
- Tengeritehenek (Sirenia)
  1. - Állatok/Ormányosok (Proboscidea)
- ? Bibymalagasia
  1. - Állatok/Vendégízületesek (Xenarthra) öregrendje

Állatok/Gerincesek ([[]])

  1. - Szőrös vendégízületesek (Pilosa)
    - Páncélos vendégízületesek (Cingulata)

? Euarchontoglires vagy Supraprimates öregrend

  1. - Mókuscickányok (Scandentia)
    - Bőrszárnyúak (Dermoptera)

Állatok/Főemlősök (Primates)

  1. - Nyúlalakúak (Lagomorpha)
    - Rágcsálók (Rodentia)

? Laurasiatheria öregrend ? Eulipotyphla

  1. - Denevérek (Chiroptera)
    - Cetek (Cetacea)
    - Párosujjú patások (Artiodactyla)
    - Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
    - Tobzoskák (Pholidota)
    - Ragadozók (Carnivora)

A lista nem teljes.


Lásd még


Magyar Wikipédia Állatok
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatok témájú médiaállományokat.