Növények/V/Vajrépa

< Növények‎ | V
A lap mérete: 2443 bájt

Növények

Vajrépa

Vajrépa
Vajrépa
(Brassica rapa subsp. rapa var. majalis, Syn: -)
Más neve(i): fehér répa, májusi répa


A tarlórépa egy, a káposztafélék családjába tartozó kétéves lágyszárú gyökérzöldség. Fő jellemzője a gyökérből és a gyökértőből képződő gumó. A formája lapos-gömb, vagy hosszú kúpos, a színe fehér, a gumó föld feletti felső része zöld. A húsa fehér vagy sárgás. A vajrépa, a tarlórépa egy korai vetésű, zsenge, fehér héjú változata.
A vajrépát február végén - március elején kell 20–25 cm-es sortávolságban, egymástól 10–15 cm-re elvetni és 6-8 hét múlva szedhető. Jól terem agyagos, homokos és humuszos talajokban is. Tápanyag- és vízigénye viszonylag magas.
A 21. században a modern konyha az egészséges táplálkozásra való igény miatt újra felfedezte, ezért kulináris jelentősége ismét növekszik.
A fehér változat az őszi fehér-lila fajtákhoz hasonlóan az ókor óta termesztett kultúrnövény. A burgonya elterjedése előtt nagyon fontos termény volt.
Gazdag a különböző vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjében. A héj viszonylag magas arányban tartalmaz mustárolajokat, ezért nyers fogyasztás esetén célszerű meghámozni.
A vajrépa levelei a spenóthoz és a sóskához hasonlóan nyersen és főzve is felhasználhatók. A levélnyél felhasználása a spárgához hasonló.
A vajrépa gumó nyersen retek helyett - reszelve vagy szeletelve és megsózva, turmixolva répalé, salátaként, főzve főzelékként, savanyúságként, rántva is fogyaszthatjuk.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Tarlórépa Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Vajrépa


A Wikimédia Commons tartalmaz Vajrépa témájú médiaállományokat.