Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Géczy családok címerével foglalkozik.


tordavilmai Géczy

szerkesztés

A zöld puskások közé tartozó családok (első és második címeres levél):

Fejér György, Boda Zakariás, Pap Péter, Marton Illés, Varga Mihály, Bretan Zakariás, Koncz István, Lukács Péter, Vlaik János, Ravasz Máté, Illyei Pál, Marján Farkas, Péter István, Marián Márk, Flora Tódor, György János, Illyes Tódor, Sztoján Tamás, Sztoján Pál, Marian János, Boda Dániel.

Keldi Farkas Illés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László, disznópataki Boda György, Antal Miklós, josipláposi Balázs András, Batuza Gergely és János, Román Lukács, Pap János, Hordó István, tordavilmai Géczy János, oláhláposi Pinte György, Isák János, Joszif Demeter, Páska Tivadar, peteritei Frakas Dániel, Bohoczel Konstantin, Lázár Gábor, sósmezői Prekup Farkas, Boér Mihály, bojérfalvai Rogozan Simon (zöld puskások)

1658. augusztus 1. Tasnád II. Rákóczi György nemesség és címer

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]

Vö. Puskások címere

Rövidítések


 

 

" Az 1804-ben említett moholi Géczy Pál családja 1803 és 1825 között valószínűleg elköltözött Moholról. Moholon az 1805-1825-ig évekre vonatkozó római katolikus anyakönyvek 1849-ben megsemmisültek. Az 1826. 1. 1-től meglévő anyakönyvekben ez a családnév már nem honos (nem található). Valószínű, hogy a család egyik része Bácsra, másik része pedig Adára költözött. Adán még ma is élnek a leszármazottak.

Géczy Pál moholi lakos Nógrád vármegyétől 1803. június 20-án nemesi bizonyítványt kapott, melyet 1804. január 30-án Bács-Bodrog vármegyében kihirdetett, és a család bácsi ágát alapította meg. Az 1841 évi megyei összeíráskor Adán István özvegye Hegyes Ilona, Pál, Imre, József és Károly szerepelnek.

Nógrád megyei törzsökös régi család, eredetét a Geecz nemzetségből (genus) veszi. A nevezett megyében az első megtelepedési időtől van több (nagy, középső, alsó, kis) Gécz nevű helység és puszta egy rakáson, és már a XIV. században birtokosként találjuk bennük a Géczy családot.

Az I. címer: Kékben zsinóron lógó ezüst kürt három egymást keresztező, alulról jövő nyíllal átütve. Sisakdísz: növekvő, kardot tartó arany oroszlán. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

A II. címer (Csak németnyelvű leírás van hozzá): Wappen: Gespalten von R. und G.; vorne ein mit einem g. Löwen belegter b. Balken, welcher oben v. einem sechsstrahligen g. Sterne, unterhalb v. einer linksgekehrten Mondessichel begleitet erscheint; hinten ein Löwe, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange haltend. – Zwei Helme: I. Halbmond. – II. Stern. (Siegel). Adels- u. Wappenbrief v. König Leopold I. d. d. Wien, 20. August 1690. (Kundgemacht: Bagamér, Biharer Comitat, 9. Oktober 1690) für Johann Géczi.

Baranyi István nyugalmazott anyakönyvvezető, Mohol"

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]


Lásd még: