Címerhatározó/Micsinszky címer

Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Micsinszky, Miczinszky család címerével foglalkozik.


micsinyei Micsinszky

szerkesztés
 
Sírkövek az 1300 körül (1309-ben) épült felsőmicsinyei római katolikus templom mellett

Egy oklevél 1293-ban említi Felsőmicsinyét, mint Radon fia, Mike birtokát. Radun állítólag már 1250-ben megszerezte a zólyomi váruradalom egy részét. 1296-ban már Mike (Myke) neve szerepel a terra Mike elnevezésű birtok tulajdonosaként, amelyet III. Endre királytól kapott adományba katonai szolgálataiért. Ez nagyjából megfelel a mai Felső- és Alsómicsinye, és Zólyommócsa területének. Ezenkívül Mike már 1281-ben a fivérével, Benedekkel és a rokonával, Tamás fia Fülöp comessel együtt birtokolta az Istubana-földet, valamint Nagyrétet a Garam mentén. Fülöp comes, királyi ember (homo regius) segítségével Mike további két lakatlan területet is szerzett III. Endre királytól, a Micsinye területén fekvő Osztrolukát (Hosterite), valamint a Jeszence- és Lukóca-patakok közti földet.

A 14. században Felsőmicsinyén állott Mike ispán kúriája, akinek uralma a zólyomi királyi uradalom nagy részére kiterjedt. Ezen területek egy részére Fülöp comes és utódai is igényt tartottak. 1312-ben Mike fia János a maga, apja és fivére nevében perben állt Fülöp fiaival, Tamással és Péterrel, Osztroluka és Pónik egy részének birtokáért. A két fél olyan egyezségre jutott, mely szerint a vitatott birtokok fele-fele részben illessék meg Fülöp, illetve Mike fiait.

A 14-15. század folyamán Felsőmicsinye, Alsómicsinye és Zólyommócsa a Micsinszky család birtokát képezte, Mócsa egy részének kivételével, amely a 14. századtól a zólyomlipcsei uradalomhoz tartozott. 1424-ben Felsőmicsinyét a véglesi uradalom tartozékának mondják, miközben a terület egy része, feltételezhetően Alsómicsinye, továbbra is a Micsinszkyiek uralma alá tartozhatott. Ebben az évben említik ugyanis a források Micsinszky János perét Micsinszky Miklós özvegye és fiai ellen, a Zar föld ügyében, amely Micsinye területén feküdt, és egykor Micsinszky Litteratus István birtoka volt.

A család a nevét Micsinye településről vette, amely először 1503-ban fordul elő Mitchina alakban, Königsberger Mihály besztercebányai bányász (az ottani plébániatemplom donátorának) végrendeletében. 1309-ban Mike comes, valamint a fiai, János, Márton és Desk „nobiles de Zolio“ megjelöléssel szerepelnek. Az unokája, II. Mike II. 1350-ben de Michina néven fordul elő. A 16. században ebből alakult ki a Micsinszky családnév. A család tagjai a 15. század második felében különféle vármegyei tisztségeket töltöttek be. 1492-ben Micsinszky László Zólyom vármegye alispánja volt.

Az 16. század eleján Micsinszky Gáspár Znió várnagya és provizora volt. A birtokait 1536-ban I. Ferdinánd király elkobozta és a rokonának, Beniczky Miklósnak adományozta, aki Gáspár fivérével, Micsinszky Györggyel kölcsönös örökösödési szerződést kötött, olyan értelemben, hogy az egyik család fiágának kihalásával a birtokait a másik család örökli. Ennek értelmében a Micsinszkyek összes birtokát Beniczky Miklós örökölte meg, amikor a család fiága 1561-ben Micsinszky Jánossal kihalt. A birtokai a leányára, Micsinszky Mártára, Beniczky Miklós feleségére mentek át.

A Micsinszky-birtokok megszerzése után Beniczky Miklós, Turóc vármegye alispánja, az előnevei közé felvette a micsinyei predikátumot is. 1562-ben Ferdinánd király egyben nemességújító címeres levelet is kiadott számára a török ellen Temesvárnál és Fehérvárnál tanúsított katonai érdemeiért. A fia, Ferenc lett a Beniczky család új, micsinyei ágának megalapítója (az idősebb fiú, János Turócban, Beniczben maradt, a fiatalabb, Gáspár a pribóci ág megalapítója lett).

Kempelen:

Micsinszky.
Zólyommegyében élt család. – Vö. NI. VII-463–4., 604.

Borovszky - Bács-Bodrog:

Baloghy (Balogi).
Ősrégi család, mely a Poltári Soós és az Alsósztregovai Madách-családokkal közös törzsből származik. Őse Radon comes, a ki már II. András király uralkodása alatt szerepel (1235), Fiai: Mike Madách de Eszlár (1250), Tóbiás és Tamás új adománylavelet kapnak IV. Béla királytól, a Garam vize mentén Zólyomban elterülő ősi birtokaikra. E testvérektől származnak a Madách, Baloghy Soós és Miczinszky családok. A XVIII. század közepén Balog, Hrussó és Bátorfalu, a XIX. század első felében pedig Ipolybalog helységben volt földesuri joguk. E családból származik B. Ernő, a jogtudományok tudora, országgyűlési képviselő és zombori ügyvéd.

Borovszky - Hont:

Baloghy (Balogi). Ősrégi család, mely a Poltári Soós és az Asó-Sztregovai Madách-családokkal közös törzsből származik. Őse Radun comes, a ki már II. András király uralkodása alatt szerepel (1235). Fiai: Mike Madách de Aszlár 1250, Tóbiás és Tamás új adománylevelet kapnak IV. Béla királytól a Garam vize mentén Zólyomban elterülő ősi birtokaikra. Ezen testvérektől származnak a Madách, Baloghy, Soós és a Micsinszky családok. A XVIII. század közepén Balog, Hrussó és Bátorfalu, a XIX. század első felében Ipoly-Balogon bírt földesúri joggal.

Siebmacher:

Baloghy I. v. Balogh.
Wappen: In R. auf g. Blätterkrone ruhend, ein g. Jagdhorn, darüber, hinter einem nach abwärts gestelltem Schwerte sich kreuzend, zwei # geflitschte Pfeile (mit den Spitzen nach aufwärts) Schwert u. Pfeile durch die # Tragschnur des Hornes mit einander verbunden. – Kleinod: Die Schildfigur. – Decken: rg. – rs. Uradel aus den Comitaten v. Honth n. Neograd, – eines Stammes mit den Geschlechtern † Sóos v. Polthár, Madách v. Alsó-Sztregova u. † Micsinszky: (Verschiedene Siegel. – Siehe N. J. I. 148–153 u. N. J. Snppl. 57–60).

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 7. kötet [1]

BÁCS-BODROG VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta Reiszig Ede dr. In: Borovszky samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. BÁCS-BODROG VÁRMEGYE II. 559-[2]

Hont vármegye nemes családjai. Irta ifj. Reiszig Ede dr. In: Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai. 414-[3]

Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn [4]

  • Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs