Növények/T/Tűnyalábos fenyő
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Tűnyalábos fenyő]]
- (Pinopsida), Syn: -)
- Más neve(i): hosszútűs fenyő
- A tűnyalábos fenyő, egyes művekben egyszerűen csak fenyő (Pinus) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályának, azon belül a fenyőalakúak (Pinales) rendjének és a fenyőfélék (Pinaceae) családjának névadó növénynemzetsége. Régebben az erdeifenyő népies nevét (répafenyő) is használták a nemzetség leírására. A növénynemzetség több faját (erdeifenyő, feketefenyő, törpefenyő stb.) „kéttűs fenyők” néven foglalják össze.
- A többi fenyőféléhez hasonlóan tipikus holarktikus nemzetség; az eurázsiai–boreális flóraterület egyik meghatározó növénye. A végeláthatatlan szibériai tajga faállományának csaknem harmada erdeifenyő (Pinus sylvestris). Számos faja hazánkban is tartható.
- Észak-Amerikában túllépi a flórabirodalom határát; egyes fajai kizárólag Mexikóban honosak.
- Ágai örvökben, vízszintesen nőnek. Ettől a fiatalabb fák koronája kúpszerű; a függőleges növekedés befejezése után az erdőben növő példányok termete hengeressé alakul; a magányosak koronája gömbölyű, lapított vagy elterülő is lehet. Zárt állományokban jelentősen felkopaszodik. A legtöbb faj kérge vastag, durva, barázdált.
- Valamennyi fenyő fája puhafa, de a kereskedelemben „puha” és „kemény” fenyőfára osztják őket:
- A simafenyő (Pinus strobus), a kaliforniai selyemfenyő (Pinus lambertiana) és a mandulafenyő (Pinus pinea) fája viszonylag puha. Ezek tűi ötös (ritkán négyes) csomókban (vagy magánosan) állnak. Tobozaik nyelesek, a tobozpikkelyek hegye nem szúrós, kevés gyantát tartalmaznak. Fájuk sűrű szövetű, a szijács keskeny, majdnem fehér, a levélnyalábok hüvelye lehulló, a levélben egyetlen edénynyaláb fut végig.
- Az erdeifenyő (Pinus sylvestris), a korzikai feketefenyő (Pinus nigra subsp. laricio) és a terpentinfenyő (Pinus taeda) fája viszonylag kemény, tűik kettesével-hármasával (ritkán ötös vagy nyolcas csoportokban) állnak. Tobozpikkelyeik hegye szúr, a tobozok sok gyantát tartalmaznak. Fájuk durva szövetű, gyakran sötét, a szijács vastag, halvány, a levélnyalábok hüvelye maradó, a levelekben pedig két szállítónyaláb fejlődik ki.
Megkülönböztetjük kétféle hajtásukat:
valamint háromféle levelüket:
- primordiális („legelső”) levél,
- pikkelylevél,
- időskori levél.
- A magoncok primordiális levelei lándzsa alakúak, szórt-spirális állásúak. A pikkelylevelek háromszög alakúak, szintén lándzsásak és az idősebb fák hosszúhajtásain nőnek. A törpe- és a hosszúhajtások egyaránt a lehulló pikkelylevelek hónaljában fejlődnek ki. A fotoszintetizáló időskori levelek tű alakúak; bennük kettő vagy több gyantajárat található. A különböző fajok időskori levelei többnyire kettesével–ötösével (ritkán egészen 8-ig, ritkán magánosan) a törpehajtások csúcsán állnak, és 2–17 évig a fán maradnak. A levélcsoportok töveit apró allevelekből alakuló hüvelyke (tűkapocs, vaginula) kapcsolja össze.
- A barkák (porzós virágok) az előző évi hajtások végén csoportosulnak; a tobozok (termős virágok) a friss hajtáson nőnek egyedül vagy csoportosan. A barkák pollenzsákjai tavasszal vagy kora nyáron hosszában felhasadnak, és kiszabadulnak belőlük a két légzsákos virágporszemek. A toboz számos spirális elrendeződésű murvalevélből (módosult fellevélből, meddő pikkelyből) áll; minden meddő pikkely hónaljában egy-egy két magkezdeményt viselő termőpikkellyel. A meddő pikkelyek fások vagy bőrneműek; a pikkely csúcsa többé-kevésbé boltozatos címerré vastagszik meg; rajta kisebb-nagyobb dudorok figyelhetők meg. Minden tobozpikkely mellett két-két mag terem. A toboz nem hullik szét és a pikkelye sem hullik le. A többnyire zászlós mag csak a második-harmadik évben érik be. Egyes fajok megérett tobozai felnyílnak, és szabadon eresztik a magvakat, másoknál zárva maradnak egészen addig, amíg évek múltán a korhadás, az erdőtűz vagy valamilyen állat fel nem nyitja őket. Több faj termőpikkelyei repítőszárnnyá nőnek, elősegítve a magok terjedését.
- Viszonylag tűrőképes, de kimondottan fényigényes. Fagyálló. Az egyes fajok vízigénye igencsak különféle – a félsivatagi mandulafenyőtől, mexikói diófenyő, (Pinus edulis) a mocsári fenyőig (Pinus palustris). Természetes élőhelyén a szél porozza be; kertészetben magról és oltással egyaránt szaporítható.
- Számos kártevője közül a termesztett fajokra a fenyő-tűkarcgomba és a fenyőgubacstetű a legveszélyesebb.
- Egyike a faipari célokra legáltalánosabban használt fáknak: szerszámfának, épületfának, deszkának, lécnek stb. és tüzelőnek is tömegesen vágják. Kissé fénylő, könnyen és szépen hasadó, puha, durva fája szárazon is, nedves helyen is tartós. Hagyományosan hajótesteket és árbócokat is készítettek belőle.
- Kérgéből cserzőanyagot, tűjéből olajat főznek ki. Az erdeifenyő, a tengerparti fenyő, a mocsárfenyő, a karibfenyő és az aleppóifenyő folyékony gyantája a közönséges terpentin. Gyantájának lepárlási maradéka a kolofónium (hegedűgyanta). Készítenek belőle még faecetet és fenyőolajat, valamint kátrányt – e hagyományos szerepeiből a kőolajtermékek részben kiszorították. A fenyőkorom (fénymáz, szurokkorom) betűfestékek és cipőmáz alapanyaga.
- Fiatal hajtásait a népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta. A gyógyászatban használatos fenyőtűolajat a levelekből párolják le.
- Angol nyelvterületen (főleg Angliában és Kanadában sört főznek belőle.
Egyes fajok:
- Havasi cirbolyafenyő,
- Kínai selyemfenyő,
- Szibériai cirbolyafenyő,
- Mandulafenyő,
- Torrey-fenyő,
- Óriástobozú fenyő ehető magvait fenyőmag, piñon vagy pignon néven árusítják.
A legtöbb fajból (a nem túl vízigényesekből) bonszait is nevelnek. Ezek lassú növekedésük miatt könnyen kezelhetők, ezért rendkívül kedveltek, minden stílusra alkalmasak.
Számos faját dísznövénynek termesztik, kertekbe ültetik, főleg a:
- Feketefenyő,
- Simafenyő és a
- Himalájai selyemfenyő különböző változatait.
Az erdők vagy széltörő erdősávok telepítésére leggyakrabban használt fajok:
Az erdeifenyő és a feketefenyő gyakori karácsonyfa; az ezredforduló óta szórványosan a balkáni páncélfenyővel is találkozhatunk ebben a szerepben.
Rendszertani felosztása A nemzetséget két alnemzetségre bontják, azokat pedig fajcsoportokra és tovább fajsorokra.
Pinus alnemzetség
1. Pinea fajcsoport:
- hiányos maradványai miatt fajsorba sorolatlan: †Pinus escalantensis
- Pinaster fajsor:
- Kalábriaifenyő (Pinus brutia),
- Kanári fenyő (Pinus canariensis),
- Aleppói fenyő (Pinus halepensis),
- ? Pinus latteri,
- ? Pinus merkusii,
- Tengerparti fenyő (Pinus pinaster, Pinus maritima),
- Himalájai hosszútűs fenyő (Pinus roxburghii),
- Pineae fajsor:
- Mandulafenyő (ernyőfenyő, európai mandulafenyő, Pinus pinea)
2. Pinus fajcsoport:
- Leucodermes fajsor:
- Pinus fajsor:
- ? Pinus densata,
- Japán erdeifenyő (Pinus densiflora),
- ? Pinus fragilissima,
- ? Pinus henryi,
- ? Pinus hwangshanensis,
- ? Pinus kesiya,
- ? Pinus luchuensis,
- ? Pinus massoniana,
- Törpefenyő (henyefenyő, gyalogfenyő – Pinus mugo),
- Feketefenyő (osztrák fenyő, Pinus nigra),
- Enyves fenyő (Pinus resinosa),
- Erdeifenyő (borovi fenyő, Pinus sylvestris),
- Kínai táblásfenyő (Pinus tabuliformis),
- ? Pinus taiwanensis,
- Japán feketefenyő (Pinus thunbergii),
- ? Pinus tropicalis,
- ? Pinus yunnanensis
3. Trifoliae fajcsoport:
- Australes fajsor:
- Karibfenyő (Pinus caribaea),
- ? Pinus cubensis,
- Sünfenyő (Pinus echinata),
- Floridai parti fenyő (Pinus elliottii),
- ? Pinus glabra,
- ? Pinus hondurensis,
- ? Pinus occidentalis,
- Mocsári fenyő (Pinus palustris),
- Szürkefenyő (Pinus pungens),
- ? Pinus rigida,
- Tavi fenyő (Pinus serotina),
- Terpentinfenyő (Pinus taeda),
- Contortae fajsor:
- Banks-fenyő (Pinus banksiana),
- Fövenyfenyő (Pinus clausa),
- Csavarttűjű fenyő (Pinus contorta),
- Virginiai erdeifenyő (Pinus virginiana),
- Leiophyllae fajsor:
Mexikói álaleppófenyő (Pinus leiophylla),
- Oocarpae fajsor: pringlei – P. radiata – P. tecunumanii – P. teocote
- Kampós fenyő (Pinus attenuata),
- ? Pinus greggii,
- ? Pinus herrerae,
- ? Pinus jaliscana,
- ? Pinus lawsonii,
- Püspökfenyő (Pinus muricata),
- ? Pinus oocarpa,
- ? Pinus patula,
- ? Pinus praetermissa,
- ? Pinus pringlei,
- Monterey-fenyő (Pinus radiata),
- ? Pinus tecunumanii,
- ? Pinus teocote,
- Ponderosae fajsor: maximinoi – P. montezumae – P. ponderosa – P. pseudostrobus – P. sabiniana – P. torreyana
- ? Pinus apulcensis,
- Arizonai fenyő (Pinus arizonica),
- ? Pinus cooperi,
- Óriástobozú fenyő (nagytobozú fenyő, Pinus coulteri),
- ? Pinus devoniana,
- ? Pinus durangensis,
- Apacsfenyő (Pinus engelmannii),
- ? Pinus estevezii,
- ? Pinus gordoniana,
- ? Pinus hartwegii,
- Nagytobozú sárgafenyő (Pinus jeffreyi),
- ? †Pinus johndayensis,
- ? Pinus maximinoi,
- Montezuma-fenyő (Pinus montezumae),
- Amerikai sárgafenyő (Pinus ponderosa),
- ? Pinus pseudostrobus,
- Karmos mandulafenyő (Pinus sabiniana),
- Torrey-fenyő (Pinus torreyana),
Strobus alnemzetség (Selyemfenyők)
1. Ducampopinus fajcsoport:
- Krempfianae fajsor:
2. Gerardia fajcsoport:
- Gerardianae fajsor:
- Squamatae fajsor:
3. Nelsonia fajcsoport:
- Nelsonianae fajsor:
4. Parrya fajcsoport:
- Balfourianae fajsor:
- Bozontos fenyő (szálkásfenyő, gyantástűjű szálkásfenyő, Pinus aristata),
- Rókafarkfenyő (Pinus balfouriana),
- Simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva),*
- Cembroides fajsor (cirbolyák):
- Mexikói diófenyő (Pinus cembroides),
- ? Pinus culminicola,
- ? Pinus discolor,
- Mexikói diófenyő (Pinus edulis),
- ? Pinus johannis
- Egylevelű fenyő (Pinus monophylla),
- ? Pinus orizabensis,
- Négylevelű fenyő (Pinus quadrifolia),
- ? Pinus remota,
- Rzedowskianae fajsor:
5. Quinquefoliae fajcsoport:
- Strobus fajsor:
- Fehértörzsű fenyő (Pinus albicaulis),
- ? Pinus amamiana,
- Kínai selyemfenyő (Armand-fenyő, Dávid-fenyő, Pinus armandii),
- Mexikói fehérfenyő (mexikói simafenyő, Pinus ayacahuite),
- ? Pinus bhutanica,
- Cirbolyafenyő (havasi fenyő, Pinus cembra),
- ? Pinus cernua,
- ? Pinus chiapensis,
- ? Pinus dabeshanensis,
- ? Pinus dalatensis,
- ? Pinus eremitana,
- ? Pinus fenzeliana
- ? Pinus fenzeliana,
- Nevadai cirbolyafenyő (Pinus flexilis),
- Koreai cirbolya (Pinus koraiensis),
- Cukorfenyő (kaliforniai selyemfenyő, Pinus lambertiana),
- Kolumbiai simafenyő (Pinus monticola),
- ? Pinus morrisonicola,
- ? Pinus orthophylla,
- Japán fehér fenyő (Pinus parviflora),
- Balkáni selyemfenyő (makedon fenyő, Pinus peuce),
- Törpe cirbolya (Pinus pumila),
- ? Pinus reflexa,
- Szibériai cirbolyafenyő (Pinus sibirica, Pinus cembra sibirica),
- Délnyugati fehér fenyő (Pinus strobiformis),
- Simafenyő (amerikai selyemfenyő, Pinus strobus),
- ? Pinus stylesii
- ? Pinus uyematsui,
- Himalájai selyemfenyő (Pinus wallichiana),
- ? Pinus wangii,
6. Hibrid fajok:
Más taxonoknál szerepel
- Kaliforniai fenyő (Pinus californiarum) lásd Pinus monophylla ssp. californiarum
- Grúz aleppófenyő (Pinus eldarica) lásd Növények/K/Kalábriaifenyő (Pinus brutia ssp. eldarica)
- Könnyfenyő (Pinus excelza) lásd himalájai selyemfenyő (Pinus wallichiana)
- Páncélfenyő (Pinus leucodermis) lásd Növények/B/Balkáni páncélfenyő (Pinus heldreichii),
- Pinus uncinata lásd havasi törpefenyő (henyefenyő, gyalogfenyő, Pinus mugo subsp. uncinata)
Gyakoribb kertészeti változatok
- Pinus densiflora 'Oculus-Draconis' – tűi sárgacsíkosak. Lassan növő, kéttűs fenyő. Japán fajta.
- Pinus edulis – szürkés lombozatú, alacsony (3–4 m), bokorszerű fenyő. Hajtásai erősen gyantásak, a szárazságot nagyon jól tűri. Magja pörkölve finom csemege.
- Pinus heldreichii 'Compact Gem' – sötétzöld lombozatú, merev tűjű, zárt, kúpos koronájú változat.
- Pinus mugo 'Paradekissen' – nagyon lassan növő, lapos korong alakú változat.
- Pinus mugo var. pumilio – alacsony, lassan növő, terülő változat.
- Pinus mugo 'Winter Gold – lassú növekedésű, zöld, de télen aranysárgára váltó lombozatú törpefenyő.
- Pinus nigra – 20–25 m magasra növő, igen tűrőképes, kéttűs fenyő. Koronája fiatalon tojásdad, idős korára ernyőszerű.
- Pinus nigra 'Karaca Ball' – lassú növekedésű, zöld lombozatú, gömb forma.
- Pinus nigra 'Pendula' – függőlegesen csüngő ágú változat.
- Pinus parviflora 'Adcock’s Dwarf' – törpenövésű, rövid tűjű fajta. Szürkés tűlevelei ötösével állnak.
- Pinus strobus – 30–35 m magasra növő, öttűs fenyő. Száraz, meszes talajra nem való.
- Pinus sylvestris 'Prostrata' – ágai elfekszenek a talajon, lombja kékes.
Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek
{{Navbox |név = Növénynemzetségek-trt |cím = Növénynemzetségek-trt |állapot = collapsed |felül = |csoport1 = A |lista1 = Abélia • Antegibbaeum • Acaciella • Acalypha • Acanthocalycium • Acanthocereus • Acmanthera • Acmella • Acridocarpus • Acroceras • Acrodon • Acrosanthes • Acrotrema • Adelphia • Aenigmatanthera • Áfonya • Afrikai tulipánfa • Afrovivella • Agávé • Aggófű • Aichryson • Aizoanthemum • Aizoon • Akác • Akácia • Akébia • Aldrovanda • Alicia • Álkavics • Alma • Aloé • Aloiampelos • Aloinopsis • Alsomitra • Áltiszafa • Amaryllis • Ammophila • Amorimia • Ampelodesmos • Amphibolia • Anacamptis • Ananász • Andreaea • Angyalgyökér • Angyaltrombita • Annóna • Anthoceros • Antimima • Apácavirág • Apatesia • Aranka • Aranyeső • Aranyfa • Aranyfenyő • Aranyvessző • Araucarioxylon • Archaeopteris • Archontophoenix • Argyroderma • Aristaloe • Aristida • Armatocereus • Árnika • Árnyékvirág • Árnyliliom • Arundinella • Árvacsalán • Árvácskaorchidea • Árvalányhaj • Aspicarpa • Aspidopterys • Asteroxylon • Astridia • Aszályfa • Aszat • Aszfodélosz • Aszúszegfű • Atrichum • Atropa • Aubrieta • Austrocedrus • Austrocylindropuntia • Austrostipa • Ayenia • Aztékkaktusz |csoport2 = B |lista2 = Babér • Babérhanga • Babérsom • Babfaformák • Baeckea • Baikiaea • Bakopa • Bakszakáll • Bálványfa • Bambusa • Banán • Bangita • Bangó • Banisteriopsis • Baraboly • Báránypirosító • Barbula (moha) • Barnebya • Bársonyvirág • Bartramia • Basichlamys • Bazsarózsa • Begónia • Békabuzogány • Beléndek • Benedekfű • Benge • Bérclapu • Bergeranthus • Berkenye • Bertholletia • Bibircsvirág • Bignonia • Biophytum • Birs • Blepharandra • Bóbitavirág • Bodza • Bogáncs • Boglárka • Bokorkaktusz • Bokorpálma • Borassus • Borbolya • Bordapáfrány • Boróka • Borostyán • Boroszlán • Bors • Borsfa • Bőrlevél • Brachylophon • Brachystegia • Brachythecium • Brassia • Brassica • Braunsia • Brianhuntleya • Bromélia • Bronwenia • Brownea • Budavirág • Bugakosbor • Bugatölcsér • Buglossoides • Bunchosia • Bunkóliliom • Burdachia • Buxbaumia • Búza • Buzogányfa • Büdösmenta • Bükk • Bükköny • Bürök • Byrsonima |csoport3 = C |lista3 = Calcicola • Callaeum • Calliandra • Calodendrum • Calypogeia • Camarea • Canna • Cardamine • Carolus • Carpanthea • Növények/C/Carpobrotus • Carruanthus • Caryota • Castanospermum • Caucanthus • Cavicularia • Celózia • Cenchrus • Cephalipterum drummondii • Cephalophyllum • Ceratozamia • Cerochlamys • Chaloupkaea • Chambeyronia • Chara • Chasmatophyllum • Cheiridopsis • Chelone • Chiastophyllum • Cinnamomum • Ciprus • Circandra • Citrus • Cleretum • Clonodia • Codariocalyx • Codium • Coelogyne • Colophospermum • Colutea • Combretum • Conicosia • Copernicia • Cordaites • Cornulaca • Corynanthe • Cottsia • Cremnophila • Crescentia • Csatavirág • Csavarpálma • Csetkáka • Csibeláb • Csillaghúr • Csillagkaktusz • Csodabogyó • Csodakaktusz • Csodatölcsér • Csónakorchidea • Cyanea • Cylindrophyllum • Cynara • Cypripedium • Cyrtochilum • Chloris • Christianella |csoport4 = D |lista4 = Dapania • Daravirág • Darlingtonia • Dasylirion • Deherainia • Deilanthe • Delairea • Delosperma • Dendrocalamus • Dendrocereus • Diacidia • Dicella • Dicksonia • Dicrocaulon • Didymaotus • Dinnyekaktusz • [[Dinteranthus • Diospyros • Diphylleia • Diplopterys • Diplosoma • Dipterocarpus • Disocactus • Disphyma • Dombeya • Dracophilus • Drosanthemum • Dudleya • Durio • Dysphania • Délfenyő • Dögvirág |csoport5 = E |lista5 = Eberlanzia • Ebracteola • Ebszékfű • Ebvész • Echinocystis • Echinops • Echinopterys • Emmenopterys • Enarganthe • Encephalartos • Epidendrum • Epipremnum • Equisetum • Eranthis • Erepsia • Erigeron • Eriobotrya • Escallonia • Escobaria • Escontria • Esterhuysenia • Excentradenia • Évelő őszirózsa |csoport6 = F |lista6 = Fafojtó • Farkasmaszlag • Fatsia • Faucaria • Fehér akác • Fehér hikoridió • Fenestraria • Firmiana • Fissidens • Flamingóvirágok • Fodorkafenyő • Fojtóbabok • Folioceros • Frailejón • Frangipáni • Frithia • Fritillaria • Fukszia • Fácánlevél • Fáskövirózsa • Fügekaktusz • Füzény • Fűz |csoport7 = G |lista7 = Galambbegy • Galambfa • Galambvirág • Galphimia • Gasztéria • Gaudichaudia • Gerrardina • Gibbaeum • Glandonia • Glottiphyllum • Glycine • Gnaphalium • Gonialoe • Graptopetalum • Guarianthe • Guazuma • Gunniopsis • Guzmán-bromélia • Gyantásciprus • Gyapot • Gyrocarpus • Gyöngyköles |csoport8 = H |lista8 = Haageocereus • Halimeda • Hallianthus • Hamisciprus • Hanga • Hangyabogáncs • Hangyafa • Harangvirág • Hatiora • Hedyscepe • Hegyékesség • Hemlokfenyő • Herbertia • Hercegnővirág • Here • Hermannia • Hernandia • Heteropogon • Heteropterys • Hikoridió • Hillebrandia • Hiptage • Hiraea • Holdviola • Homokliliom • Hordókaktusz • Hunyor • Hylotelephium • Hymenogyne • Hyophorbe • Hypagophytum • Hyphaene • Hájvirág • Hálóslevél • Hófény |csoport9 = I |lista9 = Illicium • Illigera • Imola |csoport10 = [[J |lista10 = Jacobaea • Jamsz • Janusia • Japán ernyőfenyő • Jovibarba • Jubelina • Juhar • Juharlevelű tüskefa • [[Növények/J/Justicia |csoport11 = [[K |lista11 = Kaffernőszirom • Kakascímer • Kakastaréj • Kakukkszegfű • Kamélia • Karambola • Kardvirág • Katicavirág • Kaurifenyő • Kazuárfa • Keltike • Kelyheskaktusz • Kenderpálma • Kerep • Kerriodoxa • Kikericsfélékhez • Kleinia • Kocsord • Kokacserje • Korallfa • Korallvirág • Koreai mézesfa • Kosbor • Krisztusszem • Kroenleinia • Kungia • Kunkor • Kékharang • Kínai mocsárciprus • Kóla dió • Köldökfű • Kövirózsa • Kövirózsacserje • Kúpvirág • Kúszókaktusz • Küllőfolyondár • Kőtiszafa • Kőtörőfű |csoport12 = [[L |lista12 = Lantana • Lapageria • Lasiocarpus • Leander • Ledebouria • Legyezőpálma • Leiosporoceros • Lenophyllum • Lepidodendron • Lepismium • Lepkekosbor • Leptadenia • Leptocereus • Levélkaktusz • Libatopok • Libocedrus • Liliom • Liliomfa • Liliomok • Limnobium • Liparis • Lithophyllum • Lithops • Lithothamnion • Lophanthera • Lophophora • Lophopterys • Lycaste • Lándzsadísz • Lándzsarózsa • Lángfa |csoport13 = M |lista13 = Macaranga • Machaerium • Macrochloa • Madárhúr • Madársisak • Maihuenia • Malpighia • Malpighiodes • Mammilloydia • Mandzsu ciprusboróka • Mangifera • Margitvirág • Mariosousa • Mascagnia • Maytenus • Medinilla • Medvefű • Medveköröm • Melissa • Melochia • Mesembryanthemum • Metasequoia • Meterostachys • Mezia • Microsteira • Mimosa • Mitrastema • Mongolkőrózsa • Murok • Murvafürt • Musa • Myristica • Myrtillocactus • Májlevél • Méhbalzsam • Mézpálma • Mézpázsit • Növények/Miscanthus |csoport14 = N |lista14 = Nagymagvú tiszafa • Nandina • Nebáncsvirág • Neobuxbaumia • Neotinea • Nesiota • Niedenzuella • Nyílgyökér • Nyúlfarkfű • Nádtippan • Nőszőfű • |csoport15 = O |lista15 = [[Növények/O/Oemleria Oncotheca • Orchideafa • Orgonakaktusz • Oroszlánszáj • Orvosi aloé • Osteospermum • Ostrya • Óriás-tündérrózsa • Óriáslapu • Óriásliliom |csoport16 = Ö |lista16 = Őszapókaktusz |csoport17 = P |lista17 = Pachystachys • Packera • Palaquium • Paliurus • Palka • Pampafű • Pandorina • Parasenegalia • Parasponia • Paris • Pastinaca • Patagónciprus • Pecsétfa • Peixotoa • Peniocereus • Pentaglottis • Pentas • Pereskia • Pericallis • Perjeszittyó • Perrierosedum • Persicaria • Petermannia • Petrosedum • Pfeiffera • Phedimus • Philesia • Philgamia • Phlebodium • Phlox • Phragmipedium • Phragmites • Phygelius • Phymatoceros • Pillangóvirág • Pillekosbor • Pimpinella • Pisonia • Pistia • Pistorinia • Platycodon • Platydorina • Pleione • Pleiospilos • Poupartia • Prometheum • Prumnopitys • Prunus • Pseudoacanthocereus • Pseudocrossidium • Pseudorhipsalis • Pseudosedum • Pseudosenegalia • Psilophyton • Psychopterys • Psychotria • Pterandra • Pteridium • Pteridophyllum • Ptilochaeta • Pulicaria • Pálmavirágzatúak • Pápaszemfű • Pézsmaboglár |csoport18 = R |lista18 = Rafflesia • Rattanpálma • Rezeda • Rhizophora • Rhodiola • Rhynchophora • Rhynia • Rosularia • Roystonea • Ruta • Rákollóvirág • Répa • Rózsalonc |csoport19 = S |lista19 = Saguaro • Salvinia • Saphesia • Sarcotheca • Sarkantyúfű • Saururus • Saxegothaea • Scalesia • Schlumbergera • Scindapsus • Scirpus • Sclerocarya • Selenicereus • Senegalia • Sequoia • Sequoiadendron • Sesuvium • Shorea • Sinocrassula • Skiatophytum • Solandra • Sophora • Spachea • Sparattanthelium • Sphedamnocarpus • Stevia • Stewartia • Stigmaphyllon • Stipagrostis • Streblorrhiza • Strophocactus • Styphnolobium • Syagrus • Syntrichia • Sárkányfenyő • Sárma • Sás • Sóvirág |csoport20 = [[Sz |lista20 = Szabalpálma • Szakállbromélia • Szalmagyopár • Szeplőlapu • Szil • Szittyó • Szuhar • Székfű • Szúrósfenyő • Szőlősóska • Szőrmoha |csoport21 = T |lista21 = |Tajvani fenyő • |Tatárvirág • |Tectona • |Tengerifű • |Tengerisünkaktusz • |Tephroseris • |Termesztett alma • |Terminalia • |Tetragonia • |Tetrapterys • |Theobroma • |Thomandersia • |Thompsonella • |Thryallis • |Thunbergia • |Thysanotus • |Tigrisvirág • |Tipuana • Titónia • Tollbuga • Trapa • Trianthema • Triaspis • Tristellateia • Trymalium • Tylecodon • Tyúktaréj • Télisás • Tölcsérvirágok • Tömjénfa • Törpebors • Tündértutaj • Tűnyalábos fenyő • Tűzeső |csoport22 = U |lista22 = Ulva • Umbellularia • Umbilicus • Üstököspálma |csoport23 = [[V |lista23 = Vachellia • Vadrizs • Vanda • Varjúháj • Varjúhájfa • Vasfa • Verrucularia • Vesszőkaktusz • Vesszőkosbor • Villadia • Volvox • Volvulina • Vászonfű • Vénuszpapucs • Véreslapu • Vízikalász |csoport24 = W |lista24 = Waltheria • Washington-pálma • Weberocereus |csoport25 = X |lista25 = |csoport26 = Y |lista26 = Yamagishiella |csoport27 = Z |lista27 = Zaleya • Növények/Z/Zinnia • Növények/Z/Ziziphus • Növények/Z/Zoysia |csoport28 = Zs |lista28 = Zsakaranda • Zsázsa |alul = Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... }}
- Magyar Wikipédia: Tűnyalábos fenyő