Szakácskönyv/Étrend/Feljavító

Recept mérete: 13531 bájt

Szakácskönyv

Feljavító

Étrendminták Heti étrend Heti étrend 2016. Heti étrend 2017. Kétheti diéta Havi Étrend Diétás konyhatechnika Gyermekeknek A fogyókúráról Fogyókúrás étrendminták South Beach diéta Feljavító étrend Feljavító receptek Candida Fehérjeszegény étrend Folyékony étrend Hasi műtétek előtt és után Koleszterin szegény étrend Könnyű- vegyes étrend Magas vérzsírszint étrendje Mesterséges édesítők Pépes étrend Rostban gazdag étrend Rostszegény étrend Só szegény étrend Sztómás beteg étrendje Zsírszegény étrend


A feljavító étrend szerkesztés

A roboráló étrend fehérje- és energia dús legyen, hogy a beteg testtömege ne csökkenjen, vagy az elvesztett kilókat mielőbb visszaszerezze. Az étrend akkor fehérjedús, ha a szervezetbe jutó napi fehérjemennyiség meghaladja a testtömeg-kilogrammonkénti 1–1,2 g-ot. Ezt a fehérjemennyiséget könnyen felszívódó formában kell adni, hogy a fehérje maximálisan be tudjon épülni a testbe. A fehérjebőség mellett elegendő kalóriára is szüksége van a betegnek, mert egyébként a többletfehérje nem hasznosul kellőképpen, hanem energiaforrásként lebomlik. Azt, hogy az energiát elsősorban szénhidrátokból vagy könnyen emészthető zsiradékokból fedezzük-e, a betegség tünetei határozzák meg.

A roboráló étrend napi energiatartalma 2400–3000 kcal,
fehérjetartalma testtömeg-kilogrammonként 1,5–2 g,
szénhidráttartalma 350–500 g (a cukor maximálisan 10%),
zsírtartalma 100 g,
rosttartalma 20- 30 g legyen.
A beteg naponta 2,5–3 liter folyadékot igyon.

Betegek étrendje szerkesztés

Az étrendi kezelés igen fontos kiegészítője a gyógyszeres terápiának, ugyanis megfelelő tápanyag-utánpótlás nélkül a szervezet nem képes megújulni, s a védekező folyamatai sem kielégítőek. Ha nem megfelelő a beteg tápláltsági állapota, előfordulhat, hogy a műtétet emiatt el kell halasztani, és alultápláltság esetén fokozódhat a gyógyszer igény is.

A szájon át vagy egyéb módon való táplálás elkezdése előtt fel kell mérni a beteg tápláltsági állapotát, mert ettől nagymértékben függ a sebgyógyulás időtartama, valamint a műtét utáni szövődmények előfordulásának gyakorisága. Ami az utóbbit illeti, már 1936-ban, vagyis a mesterséges táplálás időszaka előtt megjelent néhány ezt tanúsító tudományos közlemény. Gyomorműtéteket követően nőtt a szövődmények gyakorisága olyan esetekben, amikor 20%-nál nagyobb volt a testtömeg csökkenése.

A vér csökkent fehérjeszintje és a fertőzések gyakorisága közötti kapcsolatot először 1944-ben írták le. A testtömegváltozás azonban nemcsak a tápláltság mutatója, hanem a nátrium és a sejten kívüli víz mennyiségét is jelzi. Azt is klinikai tanulmányok igazolják, hogy a műtét előtti testtömegből és albuminszintből következtetni lehet az operáció utáni komplikációkra.

A tápláltsági állapot megítélésére leggyakrabban a BMR-t (alapanyagcsere rátát) használják. A Kórházi alultápláltság című tanulmány szerint a betegek 40%-a alultáplált a felvétel idején, s ez az arány a kórházi ápolás időtartamával nő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sebészeti beavatkozás késleltetésével és a tápláltsági állapot javításával gyakran megelőzhetők a súlyos szövődmények. Ha a beteg elvesztette rendes testtömegének 10%-át, akkor sort kell keríteni a műtét előtti feljavításra. Nem megbízható az eredmény, ha a beteg testtömegét az ideális testtömeget mutató táblázat adataihoz viszonyítják. Előfordul ugyanis, hogy a kövér beteg jócskán fogy, ugyanakkor a zsírszövete mégis sok, s végül is a testtömege az ideális szint felett van. Arra mindenképpen tekintettel kell lenni, hogy a 20%-os testtömegvesztés nagyon súlyos állapot, s ha ez eléri a 30%-ot, a beteg életveszélyes helyzetbe kerül.

Az étrend célja szerkesztés

  1. a beteg általános állapotának támogatása
  2. megfelelő tápláltság állapot elérése
  3. a műtét sikere és a sebgyógyulás előmozdítása

Az étrend lényege szerkesztés

  1. energiagazdag (ha a beteg sokat vesztett testtömegéből)
  2. fehérje gazdag
  3. vitamin gazdag
  4. ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag

Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni szerkesztés

  1. a műtét jellegét
  2. a társbetegségek jelenlétét
  3. az egyéni ízlést

A műtét előtti alultápláltság kezelése szerkesztés

A műtéttel járó halálozási arány számottevően javul, ha az alultáplált betegek a beavatkozás előtt legalább egy hétig vagy még tovább erősítő (roboráló) ételeket kapnak. Szükség lehet az enterális táplálásukra is. A szondatápszerekkel (Nutrison standarddal, Nutrison Energy Plusszal, Nutrison Multi Fibre-ral, Peptisorbbal, Nutrinivel) a szervezetbe jutó táplálék energia-, ion- és nyomelem-összetétele hasonlít az ételekéhez. A táplálás során előfordulhat, hogy a vese a máj, a hasnyálmirigy elégtelenül működik, ezért ennek a figyelembevétele nélkül nem valósítható meg a biztonságos étkezés. De a túltáplálást is el kell kerülnünk, mivel a túlzott kalóriabevitel fokozza az anyagcserét, és ez a stresszreakció fokozódásához vezet.

A roboráló étrend szerkesztés

(feljavító)

A roboráló étrend fehérje- és energia dús legyen, hogy a beteg testtömege ne csökkenjen, vagy az elvesztett kilókat mielőbb visszaszerezze. Az étrend akkor fehérjedús, ha a szervezetbe jutó napi fehérjemennyiség meghaladja a testtömeg-kilogrammonkénti 1–1,2 g-ot.
Ezt a fehérjemennyiséget könnyen felszívódó formában kell adni, hogy a fehérje maximálisan be tudjon épülni a testbe. A fehérjebőség mellett elegendő kalóriára is szüksége van a betegnek, mert egyébként a többletfehérje nem hasznosul kellőképpen, hanem energiaforrásként lebomlik.
Azt, hogy az energiát elsősorban szénhidrátokból vagy könnyen emészthető zsiradékokból fedezzük-e, a betegség tünetei határozzák meg.
A roboráló étrend napi energiatartalma 2.400 – 3.000 kcal, fehérjetartalma testtömeg-kilogrammonként 1,5–2 g, szénhidráttartalma 350–500 g (a cukor maximálisan 10%), zsírtartalma 100 g, míg rosttartalma 20- 30 g legyen. A beteg naponta 2,5–3 liter folyadékot igyon.

Alkalmazható konyhatechnológiai eljárás szerkesztés

Dúsítás célja szerkesztés

A dúsítás célja, hogy viszonylag kis mennyiségű étel elfogyasztásával nagyobb energia- és tápanyagbevitelt érjünk el.

Fehérjével történő dúsítás: szerkesztés

  • tojással: tojásfehérje, egész tojás, tojáspor;
  • tejtermékekkel: tejpor, túró, sajt;
  • hússal, húskészítményekkel: darált hússal, húskrémmel;
  • igen magas fehérjetartalmú tápszerekkel: Protifar;
  • viszonylag magas fehérjetartalmú tápszerekkel: Nutrison powder, Nutridrink.

Zsiradékkal történő dúsítás: szerkesztés

  • tojással: tojássárgája;
  • zsíros tejtermékekkel: zsíros tejföl, tejszín, zsíros tejpor, vaj;
  • növényi olajokkal: olívaolaj, mogyoróolaj, kukoricaolaj, napraforgóolaj;

Szénhidrátokkal történő dúsítás: szerkesztés

  • méz;
  • cukor;

Nyersanyagok megítélése a fenti szempontok szerint szerkesztés

Húsok, húskészítmények szerkesztés

Ajánlott:

-> sovány, közepesen zsíros húsok (sertés, marha, csirke, pulyka, hal, borjú, galamb, bárány),
-> sovány, közepesen zsíros felvágottak (gépsonka, sonkaszalámi, pulyka- és baromfi virsli, pulykaszalámi).

Nem ajánlott:

-> túl zsíros, erősen füstölt, erősen fűszerezett húsos ételek (pl. Csülök Pékné módra),
-> zsíros, csípős, erősen fűszerezett felvágottak (pl. csípős gyulai kolbász), mert ezek fogyasztása megterheli a bélrendszert és hasmenést okozhat;

Tej, tejtermékek szerkesztés

Ajánlott:

-> tej, kakaó,
-> karamell,
-> kefir, joghurt, krémjoghurt, joghurthab, ivójoghurt,
-> sajtok, sajtkrémek,
-> túró, krémtúró, túrókrém,
-> tejszín, tejföl;

Nem ajánlott:

-> zsíros, füstölt, penésszel érlelt sajtok (túl magas a telítő értékük, ezért kerülje a nagyobb mennyiségű fogyasztást).

Zöldség- és főzelékfélék szerkesztés

Ajánlott:

-> burgonya, brokkoli, sárgarépa, fehérrépa, kapor, fejessaláta, tök, padlizsán, cukkini, sütőtök, patisszon, zöldbab, zöldborsó, káposzta, karfiol, karalábé, hagyma, paradicsom, paprika, gomba, uborka, sóska, paraj, cékla, kukorica;

Nem ajánlott:

-> szárazbab, lencse, sárgaborsó, szója (túl magas a telítő értékük, ezért kerülje a nagyobb mennyiségű fogyasztást);

Gyümölcsök szerkesztés

Ajánlott:

-> alma, őszibarack, sárgabarack, meggy, birsalma, banán, nektarin, dinnye málna, eper, ribizli, kivi, szőlő, egres, körte, szilva, narancs, mandarin, grapefruit, cseresznye, datolya, füge, olajos magvak (dió, mandula, mogyoró stb.)

Nem ajánlott:

-> aszalt gyümölcsök (túl magas a telítő értékük, ezért kerülje a nagyobb mennyiségű fogyasztást);

Gabonaipari és édesipari termékek szerkesztés

Ajánlott:

-> búzaliszt, búzadara, köles, árpagyöngy, kukoricaliszt, rizs, babapiskóta, zsemlemorzsa, 4-6 tojásos száraztészta, fehér-kenyér, félbarna kenyér, rozsos kenyér, zsemle, pászka, felfújtak, sült tészták, palacsinták.

Nem ajánlott:

-> búzakorpa, zabkorpa;

Tojás szerkesztés

Ajánlott:

-> főtt tojás, lágy tojás, tükörtojás, rántotta;

Nem ajánlott:

-> szalonnás-, kolbászos rántotta (magas telítőérték);

Italok szerkesztés

Ajánlott:

-> tej, tejes tea, kakaó, gabonakávé, karamell, tejes turmixok, tápszerrel készített gyümölcsös turmixok, gyümölcs-és zöldséglevek, gyümölcsös szörpök;

Nem ajánlott:

-> túlcukrozott szénsavas üdítők (magas az energia tartalmuk, de értékes tápanyagokat nem tartalmaznak);

Fűszerek szerkesztés

Ajánlott:

-> vasfű, borsikafű, kapor, kömény, ánizs, zsálya, zöldpetrezselyem, fokhagyma, vöröshagyma, szegfűszeg, babérlevél, zeller, fahéj, rozmaring, édes-nemes pirospaprika, citromhéj, szegfűbors, kakukkfű, vanília, majoránna, bazsalikom...

Nem ajánlott:

-> csípős, izgató fűszerek (chili, csípős paprika);

Zsiradékok szerkesztés

Ajánlott:

-> margarinok, olajok (napraforgóolaj, olivaolaj, mogyoróolaj, kukoricaolaj).

Nem ajánlott:

-> állati eredetű zsiradékok (sertés- és baromfizsír), tepertő, szalonna.

Javasolt ételek és italok szerkesztés

Reggelire és kis étkezésekre szerkesztés

-> tej, kakaó, csokoládés tej,
-> tejes gyümölcsturmixok,
-> joghurtok,
-> tehéntúró, túróhab, krémtúró,
-> sovány sajtok,
-> májpástétom,
-> tojásételek,
-> petrezselymes túrókrém.

Levesek szerkesztés

-> erőleves tojással, szárnyas aprólék-, májgaluska-, gyümölcslevesek, krém és püré levesek pl.: parajkrém-, sárgarépakrém-, paradicsom- és csurgatott-tojás-leves.


Köretek szerkesztés

-> püré, püré sonkával,
-> rakott burgonya,
-> rizibizi,
-> galuska,
-> milánói makaróni,
-> sajtos spagetti.

Főzelékek szerkesztés

-> Articsóka-,
-> burgonya-,
-> karalábé-,
-> kelkáposzta-,
-> lencse-,
-> sárgaborsó-,
-> paraj,
-> zöldborsó-,
-> zöldbab,
-> tök,
-> sóska.
Csőben sült főzelékek:
-> karfiol, burgonya, tök, zöldborsó, spárga stb.

Mártások szerkesztés

-> besamel-,
-> sajt-,
-> kapor-,
-> hollandi-,
-> gombakrém-,
-> zellerkrém-,
-> [Szakácskönyv/Mártások/Meggymártás|gyümölcs-]],
-> sóska- és
-> uborkakrémmártás.

Húsételek szerkesztés

-> a beteg étvágyának megfelelően adhatók marha-, baromfi- és sertéshúsból, valamint
-> halakból készült ételek sütve, főzve, párolva (fóliában, kuktában), valamint
-> felfújtak és pürék formájában.

Saláták szerkesztés

-> tojás-, hús-, paradicsom-, uborka- és halsaláta, joghurtos almasaláta, zelleres almasaláta kefirrel, kefires paprika.

Tészták, édességek szerkesztés

-> túrós tészta,
-> túrógombóc,
-> sajtos és tejfölös tészta, stíriai metélt,
-> túróval töltött zsemle,
-> rétes (túrós, almás, meggyes, mákos),
-> túrós piskótatekercs, joghurttorta, túrótorta, túróval töltött sült őszibarack,
-> palacsinták,
-> piték (túrós, almás, meggyes, mákos, szilvás)
-> poharas krémek,
-> Habok-krémek,
-> pudingok.