Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Tóth, Tót családok címerével foglalkozik.


vialkai Tóth

szerkesztés

 


Régebben a családot a Héder nemzetségből származtatták, és ősi címerüknek a hatszor hasított pajzsot tekintették:

A nemzetség Raholcai (késöbb Újlakynak is nevezett) ágából kinőtt család - eredetileg. Egy-két fõnemesi, de többnyire köznemesi ágakkal. A név maga "ragadvány-név", ami Lõrinc mester (Raholcai "Tót") Szlavóniában betöltött báni tisztségére vezethetõ vissza.

 

Újabban a Csák nemzetségből származtatják. Tót Lőrinc tárnokmester és szlavón bán fia ugyanis Raholcai Kont Miklós (? – 1367 április vége) nádor, erdélyi vajda, pohárnokmester, az Újlaki család őse, akinek címere a pajzsfőben ikerpólya

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1943-18176/1943-12-18177/az-ujlaki-csalad-elso-kozlemeny-18181/

Rövidítések



fejéregyházi Tóth

szerkesztés

 

Fejéregyházi Tóth Tamás 1559. szeptember 28., Bécs I. Ferdinánd nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[1]

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs



Tóth 1587

szerkesztés

 

Tóth Pál 1587. december 15., Prága I. Rudolf nemesség és címer általa: felesége Ilona, gyermekei Balázs, Erzsébet, Borbála és sógora Szabó János

R 64


A címer, mint azt Nagy Iván is írta, nagyon hasonlít a Török család 1609-es címerére.


  • Irodalom:

Siebmacher

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[2]



csöglei Tóth

szerkesztés

 

A címer nagyon hasonlít a Török család 1609-es címerére.

  • Irodalom:

Siebmacher

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs




Tótt 1611

szerkesztés

Tóth család a Puskások 1611 között:

Nyulásziné:

Felföldi János, Literatus Péter kapitány, Tormásy András, Dobos György, Keresy János, Batizy István, Kovácsy Miklós, Filléres másképpen Gyulay Péter, Szabó Antal, Lázár Tamás, Nagy Somogyi Márton, Lugassy Mátyás, Szilágyi Tamás, Dévay Miklós, Prdely János, Vizaknay András, Fejérváry János, Nemes Borosay János, Balogh másképpen Literatus Tamás, Keresy Péter, Golai János és István, Zindy Balogh János, Fekete Miklós, Gorozlay János és Demeter, Nagy András, Sorbanfalvi Baranyai Máté, Miskey Gergely, Kereshanyai Miklós, Révy János, Nagy János, Kariardy Egry Pál, Filep János, Nagy Simon, Lázár Péter, Szabó László, Antony másképpen Dobos Tamás, Horváth János, Szíjgyártósegesdy István, Kobory Pál, Prdely Ábrahám, Kolosy Gáspár, Karády János, Vajda György, Dévay János, Sárády Mihály, Deres János, Fejérváry Mátyás, Torday János, Sárdy Mihály, Törökkeresztúri János, Fejérváry György, Tótváradgyay Mihály, Oroszi Jakab, Losonczy Mihály, Moldovay János, Balogh Péter, Reewelei Gerőcs István, Zöld László, Dombai Mihály, Nagy másképpen Hegedűs Márton, Nagy Tarpai Balázs, Óváry András, Kovács István, Lugossy Miklós, Balogzesedy János, Fejérváry Bertalan, Nagy másképpen Gomboczy Mihály, Rácztótváradiay Márton, (Literatus) Ráczkövy István, Fejérváry János, Pniedy István, Somay György, Székely István, Uzony Balázs, Kovácsy Balázs, Toroskay István.

1611. május 1., Szeben
Báthori Gábor
címer
F 7 Armales XX. 14

MNL OL:

HU-MNL-OL-F 3-Xx - No. 14. [3]

Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Nagyszeben, 1611. 5. 1., címer, erdélyi nemesség.

Adományosok (egyes nevek olvasata eltérő a fenti jegyzéktól, más nevek a fentiből hiányzanak - ezek külön linkkel jelölve):

Felföldi János, Péter litterátus, Tormásy András, Dobos György, Keresy János, Batizy István, Kovácsy Miklós, Filléres alias Gyulay Péter, Szabó András, Lázár Tamás, Nagy alias Somogyi Márton, Fejérváry alias Nagy Márton, Tótt János, Pákozdi János, Bágyoni Balázs, Medgiesy Benedek, Tatár Péter, Bocsárdi Miklós, Torday Péter, Beczei János, Bezprimi István, Somody Mihály, Bottyán István, Nagy alias Bessenyey János, Lugassy Márton, Szilágyi Tamás, Dévay Mihály, Prdely János, Vízaknay János, Nemes alias Fejérváry János, Borsai János, Balogh Tamás, Keressy Péter, Golia János, Golia István, Zindy alias Balogh János, Fekete Miklós, Goroszlai János, Goroszlai Demeter, Nagy alias Sorbánfalvi András, Baranyay Máté, Miskei Gergely, Keresbenyay Miklós, Révy János, Nagy alias Konyárdy János, Egri Pál, Filep János, Nagy Simon, Lázár Péter, Szabó László, Dobos alias Ajtony Tamás, Horvát János, Szigyártó alias Szegedy István, Kóbory Pál, Prdely Ábrahám, Kolosy Gáspár, Várady János, Vajda György, Dévay János, Sárady Mihály, Veres János, Fejérváry Mátyás, Torady János, Sárdy Mihály, Török alias Kereszturi János, Fejérváry György, Felpesztesy Mihály, Tótváradgyay Mátyás, Oroszy Jakab, Losonczy Mihály, Moldovay János, Balogh Péter, Gerőz alias Reveley István, Zöld László, Dombai Mihály, Nagy alias Hegedűs Márton, Nagy alias Tarpay Balázs, Óváry András, Kovácsy István, Lugasy Miklós, Balogh alias Szeredy János, Fejérváry Bertalan, Nagy alias Gombóczy Mihály, Rácz alias Tóváradgyay Márton, Ráczkövy István, Fejérváry János, Enyedy István, Somosy György, Székely István, Toroczkay István, Uzony Balázs, Kovácsy Balázs.

Címerleírás: Scutum videlicet militare coelestini coloris in cuius campo sive area leo integer naturali suo colore depictus posterioribus pedibus inniscus, anteriori vero bombardam quandam sursum porrectam gestare, ac ore gladium evaginatum comprehendere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam corona sive diadema regium contegit, variis gemmis unionibusque variegatum. Ex cono autem galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utramque scuti partem pulcherrime ambiunt et exornant.

+++++++++++++++++++++++

HU-MNL-OL-R 64-2.-168/2.[4]

Báthory Gábor erdélyi fejedelem (Áldásy szerint Bethlen Gábor), Nagyszeben(?) (az R_64_2_0162_a jelzetű másolat alapján), 1611. 5. 1. (az R_64_2_0162_a jelzetű másolat alapján), címer, erdélyi nemesség, házmentesség. Az adómentesített telek/ház helye: Gyulafehérvár

Fennmaradási forma: átírás
Kapcsolódó jelzet Másolat - R_64_2_0162_a
Kapcsolódó irat - R_64_2_0168_1
Átírás eredetije - F_7_XX_14 [5]
Megjegyzés: valószínűleg ezen oklevél kivonatos másolata az R_64_2_0162_a jelzetű irat.

Adományosok:

Felföldi János (Felfeöldi, a fejedelem gyalogos testőreinek hadnagya), Deák Péter (Petrus Literatus, a fejedelem gyalogos testőreinek hadnagya), Tormássy András (a fejedelem gyalogos testőre), Dobos György (a fejedelem gyalogos testőre), Körösy János (a fejedelem gyalogos testőre), Batizi István (a fejedelem gyalogos testőre), Kovács Miklós (Kovacz, a fejedelem gyalogos testőre), Filléres alias Gyulai Péter (a fejedelem gyalogos testőre), Szabó András (a fejedelem gyalogos testőre), Lázár Tamás (a fejedelem gyalogos testőre), Nagysomogyi Márton (a fejedelem gyalogos testőre), Fejérvári alias Nagy Márton (Feyeruari, a fejedelem gyalogos testőre), Tóth János (Thooth, a fejedelem gyalogos testőre), Pakosdi János (a fejedelem gyalogos testőre), Bagyoni Balázs (a fejedelem gyalogos testőre), Meggyesi Benedek (a fejedelem gyalogos testőre), Tatár Péter (a fejedelem gyalogos testőre), Bocsárdi Miklós (a fejedelem gyalogos testőre), Tordai Péter (Thordai, a fejedelem gyalogos testőre), Becsey János (a fejedelem gyalogos testőre), Beszprémy István (Beszpreny, a fejedelem gyalogos testőre), Somodi Mihály (a fejedelem gyalogos testőre), Bottyáni István (Botthiani, a fejedelem gyalogos testőre), Besenyey Nagy János (a fejedelem gyalogos testőre), Lugassi Márton (a fejedelem gyalogos testőre), Szilágyi Tamás (a fejedelem gyalogos testőre), Dévay Mihály (a fejedelem gyalogos testőre), Erdélyi János (a fejedelem gyalogos testőre), Vízaknay András (Viszaknay, a fejedelem gyalogos testőre), Fejérvári Nemes János (a fejedelem gyalogos testőre), Borsay János (a fejedelem gyalogos testőre), Deák alias Balogh Tamás (Thomas Literatus alias Balogh, a fejedelem gyalogos testőre), Körösi Péter (a fejedelem gyalogos testőre), Gólya János (a fejedelem gyalogos testőre), Gólya István (a fejedelem gyalogos testőre), Zindi Balogh János (a fejedelem gyalogos testőre), Fekete Miklós (a fejedelem gyalogos testőre), Goroszlay János (a fejedelem gyalogos testőre), Goroszlay Demeter (a fejedelem gyalogos testőre), Sorbánfalvi Nagy András (a fejedelem gyalogos testőre), Baranyay Máté (a fejedelem gyalogos testőre), Miskey Gergely (a fejedelem gyalogos testőre), Körösbányay Miklós (Keöreösbanniay, a fejedelem gyalogos testőre), Révi János (a fejedelem gyalogos testőre), Nagykonyárdi János (a fejedelem gyalogos testőre), Egri Pál (a fejedelem gyalogos testőre), Philep János (a fejedelem gyalogos testőre), Nagy Simon (a fejedelem gyalogos testőre), Lázár Péter (a fejedelem gyalogos testőre), Szabó László (a fejedelem gyalogos testőre), Ajtonyi alias Dobos Tamás (Aytani, (a fejedelem gyalogos testőre), Horvát János (a fejedelem gyalogos testőre), Szegedi Szígyártó István (a fejedelem gyalogos testőre), Kóbori Pál (a fejedelem gyalogos testőre), Erdélyi Ábrahám (a fejedelem gyalogos testőre), Kolosi Gáspár (a fejedelem gyalogos testőre), Váradi János (a fejedelem gyalogos testőre), Vajda György (a fejedelem gyalogos testőre), Dévay János (a fejedelem gyalogos testőre), Saradi Mihály (a fejedelem gyalogos testőre), Veres János (a fejedelem gyalogos testőre), Fejérvári Mátyás (a fejedelem gyalogos testőre), Torday János (a fejedelem gyalogos testőre), Sárdi Mihály (a fejedelem gyalogos testőre), Törökkeresztúri János (a fejedelem gyalogos testőre), Fejérvári György (a fejedelem gyalogos testőre), Tótváradgyay Mátyás (Thothvaradgiay, a fejedelem gyalogos testőre), Oroszi Jakab (a fejedelem gyalogos testőre), Losonczi Mihály (a fejedelem gyalogos testőre), Moldovay János (a fejedelem gyalogos testőre), Balogh Péter (a fejedelem gyalogos testőre), Révelyei Gerőcz István (Ghereőcz Reeueliey, (a fejedelem gyalogos testőre), Zöldi László (a fejedelem gyalogos testőre), Dombay Mihály (a fejedelem gyalogos testőre), Nagy alias Hegedűs Márton (a fejedelem gyalogos testőre), Nagy Tarpay Balázs (a fejedelem gyalogos testőre), Óvári András (a fejedelem gyalogos testőre), Kovácsi István (a fejedelem gyalogos testőre), Lugassi Miklós (a fejedelem gyalogos testőre), Zeredi Balogh János (a fejedelem gyalogos testőre), Fejérvári Bertalan (a fejedelem gyalogos testőre), Nagy alias Gömböczi Mihály (a fejedelem gyalogos testőre), Tótváradgyay Rácz Márton (a fejedelem gyalogos testőre), Ráczkövi István (a fejedelem gyalogos testőre, deák), Fejérvári János (a fejedelem gyalogos testőre), Enyedi István (a fejedelem gyalogos testőre), Somossi György (a fejedelem gyalogos testőre), Székely István (a fejedelem gyalogos testőre), Uzoni Balázs (a fejedelem gyalogos testőre), Kovácsi Balázs (a fejedelem gyalogos testőre), Thoroczkay István (a fejedelem gyalogos testőre).

Címerleírás: Scutum videlicet militare coelestini colori[s, in cuius campo] sive area leo integer, naturali suo colore depictus, posterioribus pedibus innixus, anteriori vero bombardam quandam sursum porrectam ges[tare ... evag]inatum comprehendere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam corona sive diadema regium contegit, variis gemmis unionibusque variegatum. Ex cono autem galeae taeniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utramque scuti partem pulcherrime ambiunt et exornant. - Van címerfestmény - - -
Narratio formuláris

  • Irodalom:

Áldásy III. No. 530.

A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.[6]

  • Külső hivatkozások:

[7]


Tóth 1625

szerkesztés

 

Tóth Mihály 1625. október 30., Sopron II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Pálffy Ilona, fiai János, András, testvére István, annak fiai Mihály, Péter

P 1710 Totth cs. No. 250

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[8]


Rövidítések


monostorpályi Tóth vagy Toóth

szerkesztés

 

Biharmegyei régi család, melynek egyik őse János, Bethlen Gábor fejedelemtől 1628 decz. 24-én királyi adományt nyer, 1701 február 19-én pedig Tóth Péter és felesége, Sára Anna, valamint István és János fiai újabb czímeres nemeslevelet kapnak. János 1724 és 1726-ban a nemességet vizsgáló küldöttség előtt nemességét az eredeti armális felmutatásával igazolta. Később 1798-ban Bihar vármegye az akkor Monostor-Pályiban lakó Tóth Jánosnak és Sándor, Juliánna, Zsuzsánna és János nevü gyermekeinek Szatmár vármegyéből hozott és 1770 febr. 5-én kelt bizonyságlevele alapján kétségtelen nemességét elösmerte. Egyik ága Mezőpetriben lakott. Jelenleg élő és szereplő tagjai: Sándor, a gróf Károlyi uradalom pénztárnoka és volt intézője. Ennek fiai József, joghallgató, István gazd. akad. hallgató és Géza. - Kálmán, Nagyváradon. - Gyula, Kolozsvárt és - Béla Tótmegyeren.

Czímer: kékkel és vörössel vágva, felül kékben, a vágási vonalra állított arany-kéve. Alul vörösben kertészkés. Sisakdísz hiányzik. Takarók: kékarany, vörösezüst.[9]

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Tóth 1630

szerkesztés

 

Pánman Benedek 1630. május 8., Pozsony II. Ferdinánd nemesség és címer általa: atyafia Tóth Márton, annak gyermekei Miklós, János, István R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[10]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Tóth 1632

szerkesztés
 
II. Ferdinánd magyar király címeres nemesi levele Tóth Andrásnak Bécs, 1632. május 21.

 


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



Rövidítések


székelyi zékelyi Tóth

szerkesztés

Székelyi Tóth György, valamint fia Péter és ennek neje Szabó Katalin vitéz hadi tetteinek jutalmául 1634. évi dec. 30-án nyertek címeres nemeslevelet II. Ferdinánd királytól. E család adatait a Nyitra megyei kötetben ismertettük. Tagjai közül Károly (szül. 1793) Thuróczy Jánosné szül. Tótváradgyai Kászonyi Anna végrendelete következtében Szécsány (Temesszécsény) egy részét örökölte. Fia, Vilmos (szül. 1832 aug. 28-án Szécsány, †1898) v. b. t. t. 1871-73-ig belügyminiszter, 1879-1895-ig a közös számszék elnöke, a Lipót-rend nagykeresztese.

Címer: kékben természetes rakott várfalból, két három-három lőréssel ellátott torony között kiemelkedő meztelen véres kar, kardot tart, a melyre levágott turbános török fő van tűzve. Sisakdísz: a pajzsbeli kar. Takarók: kékarany-veresezüst.

Tóth. (Zékelyi és Felsőpelsőczi).

 

Vas vármegyéből származik, honnan idővel Arad, Temes, Nyitra és Gömör vármegyékbe származott át, de a XIX. század legelején Szatmár vármegyében is letelepedett. A gömöri ág, ottani birtoka után, a Felsőpelsőczi előnevet használta. György 1634-ben II. Ferdinándtól nyert czímeres nemeslevelet, melyet 1635-ben Vas és Gömör vármegyékben hirdettek ki. A gömöri ágból Márton és János Melléte községben is birtokos volt. A Zékelyi ágból András, 1706-ban gróf Forgách hadsegéde, majd Francziaországba emigrált, a hol mint tábornok bárói rangot nyert. Fia Ferencz, szintén franczia altábornagy. - Vilmos († 1898) a főrendiház elnöke. A Felsőpelsőczi ágból Mihály († 1850) a mult század harminczas éveiben Szatmár vármegye csendbiztosa és nemesek hadnagya. - László († 1874) a vármegye törvényszéki ülnöke és utána, tiszti főügyésze. Ő szervezte Patóházán és vidékén 1848-ban az önkéntes csapatokat. Erdélyben harczolt és mint zászlóalj-parancsnok tért vissza. Fogságot is szenvedett. A honvédség szervezésekor kapitányi rangot nyert és mint ilyen ment nyugalomba. - János († 1878), ügyvéd. - Dezső (1887), budapesti ügyvéd. - Kálmán († 1888), miniszteri fogalmazó. - Móricz, jelenleg patóházi birtokos. Ennek fiai Tibor, szolgabíró és László joghallgató.

Czímer: kékben, természetes kövekből épült várfalból kiemelkedő kétrovátkos torony között könyöklő meztelen véres férfikar, görbe kardot tart, melyen török fő van átütve. Sisakdísz: a pajzsbeli kar. Takarók: kékarany, vörösezüst.[11]


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Piskolti alias Tóth

szerkesztés

  

Siebmacher:

Wappen: In B. über gr. Boden auf # Rosse sprengend ein ungar. Reiter, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange mit d. Linken die Zügel haltend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe.
Adels- u. Wappenbrief v. Georg Rákóczi I. Fürst v. Siebenbürgen d. d. Kolosvár 15. Dezember 1639 für Franz u. Caspar Piskolti alias Tóth.
(Leg. Copie in Nagy Várad. – Archiv des Biharer Cmttes).

A Siebmacher címeres könyvben csak lovast ábrázolnak, de a címeres levél leírása szerint ez egy szarvast üldöz:

"...égszínkék katonai pajzs, melynek mezejében avagy területén egész alakos, sötétszürke [subniger] lovon ülő és vitézi fegyverekkel jól felszerelt ember látható, amint kivont karddal üldöz egy szarvasbikát, mely egyik hátsó lábát rúgásra nyújtja, másikat behúzza [cervum quemdam posteriorum pedum uno (ad) ictum protenso, altero resecato]. A pajzson zárt katonai sisak helyezkedik el, melyen drágakövekkel és igazgyöngyökkel szépen ékesített királyi fejék van. A sisak csúcsáról pedig különböző színű szalagok, avagy foszladékok omlanak le itt is-ott is, gyönyörűen körbevéve a pajzs mindkét peremét avagy szegélyét, amint mindezek e levelünk elején..."


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



Tóth alias Sóky

szerkesztés

 

III. Ferdinánd, 1647. június 11., nemesség és címer Tóth Pál, a fia, András, valamint a testvére, János részére. Kihirdették Nyitra vármegye közgyűlésén, 1648. december 3.


  • Irodalom:

Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családjai. 2. kötet, L–Sz, 2003–2005.

  • Külső hivatkozások:

[12]


sarkadi Tóth

szerkesztés
 
sarkadi Tóth család címere

Nemesség és címer.

Adományozó: III. Ferdinánd , kapja: Tóth János akinek a felesége Baka Zsuzsanna, és gyermekeik, Mihály, János, Gábor és György, valamint testvére Tóth István és felesége Cherelő Katalin és gyermekeik, András és Anna, 1648.szeptember 3.-án. Előnév: "sarkadi".

Kihirdetve: 1649. július 23. napján a Petneházán megtartott Szabolcs Vármegye megyegyűlésén. Az eredeti részükre kiadott nemeslevél elveszett, de nemességüket a vármegye közgyűlése előtt többször is bizonyították, így 1726. évben és 1790. szeptember 21. napján a Vármegye közgyűlése előtt.

Forrás: a tulajdonomban lévő Szabolcs Vármegye közgyűlése által 1838. február 5-én Nagykállóban kiadott "nemesi bizonyság" levél (Tóth Géza leszármazott Nyíregyháza, 2011.12.10)

  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

Tóth 1654

szerkesztés

 

Boros Gergely 1654. július 8. Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: fiai János, Márton, atyafia Tóth István

megj.: a név hamisítottnak tűnik

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[13]


Rövidítések


Tóth másképpen Szabó

szerkesztés

 

Gerönczy János 1655. április 1., Pozsony III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Tóth Katalin, gyermekei Sámuel, István, Mária, testvérei Mihály, András, unokatestvére Tóth másképpen Szabó Pál

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[14]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Szigethy másképpen Tóth

szerkesztés

 

Szigethy másképpen Tóth Mihály 1656. június 5., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Charnay Erzsébet, testvére János, gyermekei Katalin, Ilona, Erzsébet és Kisszigethy Anna

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[15]


Rövidítések


Szegedy másképen Tóth

szerkesztés

Simon:

Szegedy és Szigethy n. cp. (75. lap)

Szigethy vagy Szigedy avagy Szegedy, másképen Tóth n. cp. (76. lap)

n. = nemességigazolás,
cp. = cimerespecsét.

  • Irodalom:

Simon János: Nemesi iratok és címeres pecsétek Nógrádvármegye levéltárában. (1600 nemes család betüsoros névjegyzéke. Összeállította és kiadta Simon János Nógrádvármegye levéltárnoka. Balassagyarmat, 1911. 75-76.[16]

  • Külső hivatkozások:



Tóth 1666

szerkesztés

   

Tóth Márton 1666. február 20., Fogaras Apafi Mihály nemesség és címer

P 743 Tóth cs. Lad. RRR No. 50


Tóth Márton címere. Adományozta Apafi Mihály erdélyi fejedelem Fogarason, 1666. febr. 20-án. (480. lap)

Az olló - eltekintve a céhes emlékektől - egyébként meglehetősen ritka elem a heraldikában. A Magyar Országos Levéltárban, Budapesten őrzött 1273 címereslevél közül mindössze 4 magyar, illetve erdélyi nemesi címerben található ollóábrázolás:

1. Zombath András és testvérei, György és Mihály 1621. december 22-én, Bécsben II. Ferdinánd királytól nyert címerében, (9. ábra)
2. Körösfőy Márton 1639. február 6-án, Segesvárott I. Rákóczy György fejedelemtől nyert címerében, (10. ábra)
3. Tóth Márton 1666. február 20-án, Fogarason Apafi Mihály fejedelemtől nyert címerében, (11. ábra)
4. Kellemesi Libkó, másként Szabó András 1668. január 23-án, Besztercén, szintén Apafi Mihály fejedelemtől nyert címerében. (12. ábra) (475-477. lap)

RAINER Pál: Egy ollós címeres pecsétnyomó a veszprémi várból (Függelék: A magyarországi szabó céhpecsétek lajstroma). VMMK 19-20 (1994) 475–486. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei)

[17]

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[18]


Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


martonfalvi Tóth

szerkesztés

 

Martonfalvi Tóth György címere, 1666

Martonfalvi Tóth György a váradi Collegium tanára volt, majd a város török általi elfoglalását követően (1660) rövidesen Debrecenben kapott állást. A lelkészi státusz mecenatúrájához tartozott a nemesség: Bethlen Gábor a lelkipásztori rendet egységesen megnemesítette. (1629. július 13.) Apafi pedig – Bethlen Gábor elveit követve támogatta az egyházi értelmiséget – polgári előjoggal látta el, ami a foglalkozása miatti adómentességet és nemesi címert jelentett.

A Martonfalvi Tóth György vezette debreceni iskolát és tanárait bőséggel támogatták. A fejedelem 3000 darabos kősó-alapítványi javadalmából jött létre és állt fenn Martonfalvi professzor harmadik tanári tanszéke. A fejedelem újabb kősó-alapítványának köszönhetően építették ki a Collegiumot mai kvadrát formájára (1662–68), és a szintén általa létrehozott bursa sacra jövedelmeiből (1666) támogatták a peregrináló diákok külföldi tanulmányait a protestánsüldözés (persecutio decennalis) legnehezebb éveiben. A város pedig egyedülálló módon „perpetuus professor”-ának választotta (1664). Az 1666-os címer egyértelműen jelzi a megnemesített személynek a tanár funkciójából következő szakrális feladatát.

A magyarországi és erdélyi református egyházban is külön egyházi végzések intettek a fekete vagy dísztelen (szürke, barna) viselettől való eltéréstől: a díszes (úri, nemesi, más nemzetű, török vagy nyugati típusú) vagy más rendű (katona, kalmár, paraszt) öltözködést korszakunkban (16–18. század) végig szankcionálták. Nemcsak a színt, de az egyházi divatot is igyekeztek kellőképpen körülhatárolni. A fejen a hosszú collegiumi fejfedő (a sinkó) legyen, a testet a rókaprémmel bélelt felöltő (dolmány) teljesen fedje, a lábon egyszerű csizma legyen. A hajviseletre nézve illő nem katonásan rövid, sem lányosan (később németesen) hosszú haj, és legényembernek magyaros bajusz, idősebb és rangosabb férfi számára ószövetségi próféta szakáll- és hajviselet. A Köleséri-címerképen látható alakábrázolás illeszkedik ehhez az elvárási szinthez, s ettől csak annyiban tér el, hogy a tiszta, borotvált arcot még nem díszíti bajusz, és a félhosszú haj szintén a konform, de fiatalos házasember viseletéhez tartozott.

A Martonfalvi-címerlevélen az alak portréja látható: hasonlóan a Melius ábrázolásával azonosított képhez, de míg ott a szószéket, itt a tanári katedrát mintázó emelvényre támaszkodik a férfialak. Ott a németes öltözet miatt sejthető, hogy a címlapon a nyomdásznak lehetett ilyen nemzetközileg elterjedt fejléc-kliséje. Martonfalvi esetén az 1666-os címerben megformázott férfi a baljában tartott könyvbe ír, heraldikailag helyesen jobbra néz. Az öltözete egyszerű: gombos öltöny, felette fekete talár, fején pilis; arca nyírva, magyaros bajsza és hullámos haja jelzi fiatalságát. Akár tanári viseletnek is mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy a gályarab-prédikátorokat hasonló módon festették le Zürichben, Takács Béla elemzésében „korabeli és külföldi öltözetben”. Martonfalvi nemeslevele azonban ehhez képest 10 évvel korábban készült, és Erdélyben. Ilyen forráshiányos esetben, mikor sem a korabeli zsinati rendelkezések nem szólnak kifejezetten a pilis viseletváltozásáról, sem ezt reprezentáló festmények nem maradtak fenn református értelmiségiekről, feltételes következtetéseket lehet csak levonni.

Elgondolkodtató, hogy ha a pilis viselete teológiailag adiaphoron (dogmatikailag nem kötött értelmezésű), akkor ez a tanári katedra miatt választott viseletnek is lehet a jele: biblikusan befedett fejű, de másképp, mint az előírt kalapos magyar egyházi forma esetén. Vagy ez valamilyen külföldi divat szerinti öltözet a kálvinista irányzatnak megfelelően, mely nem állt szemben a szigorú szabályozásokkal. A döntés előtt nem szabad megfeledkeznünk egy harmadik faktorról: az önképről. Köleséri és Martonfalvi, az egykori váradi tanárok egyaránt tudósi kvalitásaik miatt érdemelték ki a nemességet. Köleséri már lelkészként kapta meg az oklevelet, és ott lelkészi ornátusban ábrázoltatta magát; Martonfalvi pedig gyakorlati teológiai és pedagógiai munkájáért kapta, de már kijelölve ‛örökös professzor’-nak, tehát feltehetően a státuszának megfelelően jelent meg a képen.

Az önkép jelentőségének megértéséhez figyelemre méltó a kortárs példa, a németalföldi Coccejus két ábrázolása közti különbség: a fiatalkori professzoré és az időskori lelkészé. Előbbi esetben talár, alá gombos ruha, hozzá gallér és pilis járt a rövid bajuszt, göndör hajat viselő leideni tanárnak; utóbbi korszakában fekete papi ruha hosszú haj, fedetlen fő és borotvált arc illett a funkciójához. A fentiek alapján nagy hasonlóságot mutat a két zürichi gályarab (Séllyei István és Harsányi Móric István) képe, a németalföldi liberális teológus korábbi, tanári portréja és Martonfalvi oklevelének ábrázolása. Az európai protestáns egyházi divat szerinti tanári öltözet egyik fajtája érhető itt tetten. Martonfalvi részéről mindenesetre merész lépésnek tekinthető ez a fajta címerkép választás vagy engedélyezés.

A Köleséri (I.) Sámuel számára készített címerképen a 17. század végi protestáns ortodoxia (a voetiánus és a mérsékelt presbiteriánus irányzat) tipikus lelkészi öltözete és funkciójának megfelelő modorú ábrázata; a Martonfalvi György oklevelén a liberálisabb kálvinista (coccejánus, és mérsékelt v. moderált puritán) tanáré ismerhető fel. Nem állítjuk, hogy ezek a képek ne hordoznák a megnemesített személy arcberendezkedésének, karakterjegyeinek egyszerűsíthető vonásait, de inkább ábrázolják azt a 17. századi egyházi alakot, akit a címer megrendelője és/vagy annak udvari festője lát(tat)ni szándékozott a magyar református lelkészi és tanári/professzori öltözetből és alakból.[19]

  • Irodalom:

Zoltai Lajos: Mártonfalvi György czimerlevele. Turul, 1903. 136. p.

Csorba Dávid: Református tanári címerek 1665-66-ból. Egyháztörténeti Szemle, 10. évfolyam (2009.) 1. szám[20]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[21]


Rövidítések


Tóth 1668

szerkesztés
 
Ch→

Kempelen:

Bakos.
Czímeres nemeslevelet Lipóttól 1668. szept. 12. B. Péter, felesége Huszár Annától szül. fiai: Tamás, István és János s Tóth Mátyás kaptak. (Szatmárm. lt.) Kihirdette 1668. Szatmármegye. – A család Mátészalkán lakott. (Gorzó 12.)

+++++++++

magyar nemesség, címer, hitelesített másolat
Adományozó - I. Lipót - magyar király - - -
Adományos - Bakos Péter - - - -
Adományos által - Huszár Anna - - - - felesége
Adományos által - Bakos Tamás - - - - fia
Adományos által - Bakos István - - - - fia
Adományos által - Bakos János - - - - fia
Adományos által - Tóth Mátyás - - - - unokatestvére
Adományos által - Tóth Pál - - - - unokatestvére
Tóth Mátyás fia
Adományos által - Tóth Mihály - - - - unokatestvére
Tóth Mátyás fia
Ellenjegyző - Szegedy Ferenc - váci püspök, kancellár - -
- Ellenjegyző - Orbán István - - - -
Hitelesítő - Szatmár vm. - - - -
Eredeti kiállításának helye - Ebersdorf
Hitelesítés helye - Nagykároly
Eredeti kelte - 1668.09.12
Hitelesítés dátuma - 1726.09.07

Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo late interoccupante, super quo hinc quidem leo inde vero tigris divaricatis posterioribus pedibus ad invicem sibi oppositi luctantium similes sursum erecte stare, oribus patulis ac linguis rubicundis exsertis, caudisque ad dorsum elevatis, anteriorum porro pedum sinistris ad rapiendum protensis, dextris autem nudas frameas vibrantibus, dimicantium seu concertantium similes cernere visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem cratisulatam sive apertam, regio diademate, ex eoque alterum leonem inferiori per omnia conformem inguinetenus eminentem, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem candidis et rubris in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus. - Nincs címerfestmény - - -

Megjegyzés : Az eredeti címereslevél a nyilvántartások szerint nem található a levéltár [Országos Levéltár] őrizetében. [22]


  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok 1. kötet[23]


  • Külső hivatkozások:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Tóth 1686

szerkesztés

 

Tóth Balázs 1686. május 12., Bécsújhely I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Kis Anna, gyermekei Mihály, Márton, Klára, nővérei Erzsébet, Judit, atyafia Gubacska György

R 64

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[24]


váradi Könyves másképp Tóth

szerkesztés

Váradi Könyves, másképp Tóth (Könyves alias Thot de Warad) Mihály (I.) és felesége nemességét I. Lipót 1697. január 13-án Bécsben adományozott oklevelével megújítja, amit 1698. április 11-én Közép-Szolnok megyének a görcsöni kastélyban megtartott közgyűlésén ki is hirdettek. Az oklevél sajnos nagyon rossz állapotban maradt fenn, szövege mára nagyrészt lekopott, a töredékekből azonban mégis megállapítható, hogy a család eredeti nemeslevelét Kolozsmonostoron adományozta Rákóczi Zsigmond fejedelem.557 [557 MUO 233.]

Armálisukat558 [558 612x716/107/96x82 mm.] I. Lipót király, Kálnoki Sámuel és Szentkereszti András hitelesítette aláírásával. Pecsétje vörös-sárga-fehér-kék zsinóron függő esztergált fatokba nyomott, mára megtöredezett vörös viaszból készült.

Zölddel keretezett halványlila kárpit sarkaiban a magyar kiscímer és Erdély címerének elemei jelennek meg külön pajzsokon: felül jobbra a székelyek (Nap, Hold), balra Magyarország, lent jobbra az erdélyi magyarok (sas), balra a szászok címere (hét bástya). Felül középre a császári kétfejű sast festették. A befestett címer: álló katonai pajzs kék mezejében zöld talajon könyöklő vörösruhás kar kezében bárdot tart, úgy, hogy a bárd éle a kar felé fordulva látható. A rostélyos sisakot jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst sisaktakarók veszik körül, a sisakkorona tetején a sisakdísz: könyöklő vörösbe ruházott emberi kar markában a lentihez hasonló bárdot tartja.

Az armálissal a Fugyivásárhelyen élő Mihály (II.) és fiai, másik Mihály (III.), Sándor valamint Benjámin nemességét 1761-ben igazolta.559 [559 HBML IV. A. 1/j. 2. k. 172.] Egy későbbi leszármazottat, Mihályt (IV.), aki Debrecen népszerű szónoka volt, 1849-ben lelkesítő beszédei és cikkei miatt az olmüci várbörtönben is raboskodott.560 [560 Balogh István: A szabadságharc küzdelmes hónapjaiban. In: Debrecen története. (1693-1849). II. k. Szerk.: Rácz István. Debrecen, 1981. 482–483. és Kardos Lászlóné: Városunk. Debrecen, 1998. 80.] Ma a Debrecen főterén álló Kossuth szobor nyugati szoborcsoportjában az ő alakját is megörökítették.561 [561 Érdekes, hogy a szobor történetérıl is az egyik leszármazott, szintén Mihály (V.) tudósított. Könyves Tóth Mihály: Kossuth szobrunk története. Debreceni Képes Kalendárium. 1911. 38-41., Révész Imre: Veres vonalak egy ócska könyvben (K. Tóth Mihály). U.o. 1924. 19-21., U.ő: Könyves Tóth Mihály lelkipásztor levele olmüci rabságából Dr. Kain Albert debreceni orvoshoz. DKK 1947. 46-50.][25]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 107-108. (PhD értekezés) [26]


  • Külső hivatkozások:

tóthfalusi Tóth

szerkesztés
 

1700. október 31-én Bécsben I. Lipót magyar király címeres nemeslevelet ad Tóth Jánosnak és Mihály, János és György fiainak, kiket a földesuruk manumittált (elbocsátott). Vas vármegyei 1726 évi összeírásakor Rábahídvégen Tóth János szerepel. Az 1754/55 évi országos nemesi összeíráskor Rábahídvégen idősebb Tóth János özvegye Pál fiaival, ifjabb János Gábor özvegye Mihály István és János fiaival. Mihály utódai és Mihály vasi esküdt szerepel. Tóth János feleségül vette kiseölbey Eölbey Jozefát, Eölbey Antal, 1809-ik vasi inszurgens kapitány, földbirtokos és nemes Kubiczky Judit lányát. Tóth János és Eölbey Jozefa gyermekei Rábahídvégen születtek; az egyik tóthfalusi Tóth Benedek (1825–1883.) magyar jogász, ügyvéd, 1848-as főhadnagy, a Torna megyei Honvédegylet tagja, földbirtokos. Tóth Benedek első neje boldogfai Farkas Franciska (1840–1872), a második alsószelestei Szelestey Franciska.

Ebből a családból származott Tóth Lajos és Jelentsis Julianna fia, tóthfalusi Tóth Zsigmond (1824–1866), aki 1853-tól szenttamási plébános, 1858-tól molnári apát.

Címer: Kékben zöld hármas halom középsőjén két aranycsillag között könyöklő vörös ruhás kar buzogányt tart, felette fogyó ezüst félhold. Sisakdísz: pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

  • Irodalom:

C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Vas megye - Protocollum investigationis nobilium - 622.

Szluha Márton. Vas vármegye nemes családjai. Budapest: Heraldika. 2012. 743.o.

 

Tóth István címere Lipót királytól


  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:

beregi Tóth

szerkesztés
 


  • Irodalom:


  • Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs